Elég érdekes a rajz, de szerintem 8osztás lesz a periódusidő. Abból meg már ki tudod számolni gondolom az időt és a frekvenciát.

Egyetértek, 8-osztás a periódusidő.

Miért is 8?

Ha 2 db fűrész jel látszódna a képernyőn, azonnali egymás utánban, mondjuk 4-4 osztás szélességű lenne a fűrészjel, akkor 4 osztásonként történne az ismétlődés. Tehát 4 osztás lenne a periódusidő.

De jelen helyzetben nem látni ismétlődést a képernyőn, ekkor az feltételezhető, hogy a képernyőre pont akkor történik a kép kirajzolása, amikor az előző fűrészjel lefutó élének végéhez értünk (amikor elért a nulla szintre). Tehát akkor kezdődik a kirajzolás. Az ismétlődési intervallum pedig a 8 osztás.

Ennél jobban nem nagyon lehet elmondani.

Nem is kell jobban.
Remélem a tanár is igy gondolota. Köszönöm!

AC állás esetén a képe hogyan néne ki? Ok hogy eltolódik de a 0Vos jellel mi lesz?

Az egész jel eltolódik mindenestül annyival lejjebb, mint amennyi ennek a jelnek az egyszerű középértéke (magyarul: egyenfeszültségű komponense).

Sziasztok!
Valakinek esetleg valami info-ja az idei ponthatárokról?
Nincs sok kedvem technikusi képzésen maradni!

Kandóra sosem volt magas a belépő ponthatár

A szórás már annál inkább nagy, főleg az első 2 félévben... de a bejutás nagyon könnyű.

Azért nem kell szerintem megszakadni, hogy ne szórjanak ki...
De szerintem műszaki pályára sehol nem olyan magas a ponthatár, mint máshova...

Sziasztok!

Végigolvastam ezt a topicot, olvastam ezt a Főiskola-Egyetem-Kandó-Bme versengést :o)

Pécsen a Pollack Mihály Műszaki Karon végeztem, Villamosmérnöki szakon.

Ez a képzés sem faragott belőlünk szakit, mint ahogy a Kandó és a BME sem a jelenlegi munkatársaimból, ismerőseimből, volt gimnáziumi ostálytársaimból.

Kicsit nevetségesnek gondolom, hogy a Kandósok a gyakorlattal takaróznak (ezért most páran megköveznek, de ez a véleményem).

Szerintem éppúgy fontos ez is, meg az is.

Eloszor kezdtem azt hinni, hogy csak a mi felsooktatasunk rossz ugy ahogy van, es elgondolkoztam, hogy miert nem kandora vagy bme-re mentem!

Úgy gondolom hogy a felsőoktatás papírjáték, és amikor elmeegy az ember egy interjúra, mint beugró feltétel a diploma, de semmi egyéb.
Kutyát nem érdekli (90%) - ban hogy hol végezett az a mérnök...
Mégegyszer mondom papírjáték, és beugró feltétel a diploma, ennyi.
Aztán normálisabb helyen, ahol nem egy ingyenélő HR-s fogadja, kap a mérnök feladato(ka)t, amit helyben vagy masnapra vagy zaros hataridon belul meg kell oldani, es ez alapjan dontenek.
Meg gondoljatok csak bele..3-4-5 esetleg 6-7 ev mire eleg? Mikor valaki 30-40 eveken at uzi ezeket a hivatasokat :o)

Nagyon belejottem az irasba, erdekessegkepp meg megjegyeznem a kovetkezot;

Regebben a faluban, az ujdonsult mernok fiatalember a lediplomazas utan Mernok Ur lett!!! Minden jarokelo igy hivta es tisztelte.
Hol van ez mar??
Mi a tanulsag? Szemtelenek az emberek? Hat nem
Boldog-Boldogtalan szerez papirt, igazan az lesz elismert es Mernok Ur, aki a hivatasanak el, es nem attol a porosodo okmanytol, amire bme van vesve vagy kando..

ÁÁ fene, lehet folosleges is ezt beirni...


Üdv. djszapi

Az összesített listában szerintem is jóval alacsonyabb a pontszám műszaki pályán, mint más humán, vagy gazdasági képzésben. Az, hogy ez jó, vagy sem már más tészta, de a fiatalok így is sokkal kisebb százalékban választják ezeket a pályákat. Ennek oka az általános és a középfokú oktatásban kereshető. A fiatalokkal már a kezdet kezdetén megutáltatják a matematikát, és minden más természettudományi tárgyat. Mivel megutálják nem is mozognak a témában nagy biztonsággal, így csak annyit tudnak felvételikor, hogy ezt a területet nem. Az általános és középfokú oktatás legnagyobb hibája, hogy magolni megtanítanak, de gondolkodni már nem. Egy ilyen pálya pedig bemagolt tételekkel, nem teljesíthető minden pontban.
Ezt a folyamatot meg lehet figyelni pl. a Kandón is. A hallgatók többsége bemagol, amit csak tud, mert a tanár(ok többsége) meg sem próbál ösztönözni a saját, önálló gondolkodásra… nincs rá ideje, mert tömegoktatás van itt kérem szépen. Az elvárás annyi, hogy szép időfüggvények, szép rajzok, és jó számítások legyenek, amik mindig ugyanazt a sémát követik évről évre. A puskák már-már pofátlan használata sem elhanyagolható. Ebből kifolyólag a frissen végzett mérnökpalánta az iparba kerülve, nem tud teljesíteni. Ekkor felvetődik „djszapi” által felvetett gondolat, mely szerint a papíron kívül, van-e más haszna a felsőoktatásnak, vagy épp annak, hogy ki hol végez. Egyre inkább úgy gondolom, hogy a presztízsen kívül szinte semmi értelme nincs. A presztízs pedig egy olyan dolog, ami előbb utóbb nagyot zuhanhat, ha évről évre kevéske tudású (és kreatívitású) mérnökök kapnak oklevelet. Ezt próbálják valamelyest kordában tartani a mindenféle szóró tárgyakkal, de sajnos a szóráshoz ugyanazokat a hibás elveket használják fel, ami miatt egyáltalán szórásra van szükség. Így van értelme?
Nap, mint nap látom (főként ebben az időszakban), hogy sok szerintem tehetséges mérnökpalánta elbukik azon, hogy egyszerűen csak gondolkodni akart, saját megoldási alternatívát használva a feladat megoldásakor. Ezzel szemben azt is nap, mint nap látom, hogy bemagolt komplett feladatokkal, zsebdagasztó puskahalmokkal szinte nyert ügyed van. Nem hiszem, hogy a saját elveket büntetni kéne, helyette a tanár dolga az lenne, hogy megmutassa a hibát a gondolatban. Manapság viszont ott tartunk, hogy a tanároknak erre nincs ideje... vagy azért, mert fásult és nem érdekli, vagy azért, mert a tanítás neki csak másodállás.
Marad hát a bemagolt példákon nevelkedett, önálló gondolatokra korlátozottan képes mérnökképzés. Ami nem tudom hova fog vezetni.

No ez is hosszúra sikeredett...

Mindkettőtök írása teljes mértékben igaz, nem lehet egyikbe sem belekötni sehol. Na persze nem is ez volt a célom; hanem én is totálisan ugyanígy látom az itthoni helyzetet.

Tény, hogy ez a magolós dolog nem jó...
De ki tiltja meg, hogy a szabad idődben is foglalkozz a témával? Sőt, néha mélyebben, mint a suliban...
A saját példából lehet normálisan tanulni. És máris kellenek a saját, kreatív gondolatok. A tanárok pedig segítenek általában (esetemben mindig)
Így aki azt állítja, hogy a szar oktatás miatt gyengék a mérnökök, annak csak részben van igaza. Ez is kétoldalú, és nagyon sok múlik a hallgatón...

UI: Slope, ez nem neked szól, hanem általános vélemény, nehogy sértődés legyen...

Szerintem viszont ebből a képből nem derül ki a frekvencia, mivel nincs két azonos fázisú pont.
A 4 osztás csak az impulzus szélessége (800us, ha jól látom),de mi van, ha ez csak 1s-onként ismétlődik?

A tanárok ilyet nem kérdeznek és nem fogadnak el. A tanárok (jogosan) azt várják el, amit leadtak anyagot. Persze, lehet kötekedni, meg minden, csak ha nincs értelme... egyébként én is látom, hogy ez a példa így lerajzolva nem egészen helytálló, de az adott labor-beugrónál pont erre a témakörre mentek rá a tanárok, hogy periódikus jelek vizsgálata.

Persze, a kötekedős, nem mindig egyértelműen gondolkodó hallgató (természetesen jogosan) akár azt is számolhatja, amit te most példaként leírtál, és beadhatja az eredményt, sőt, a "hibás/hiányos" kép alapján még akár a tanárt is meggyőzheti, hogy a papírra leírtak mind igazak, a jobb tanár erre biztosan megsimogatja az okos hallgató fejét, de jelen esetben, jelen tantárgynál, jelen beugrónál NEM EZ VOLT A CÉL. Hanem az, hogy a hallgatók az addig tanultakból egyszerű beugrón átmenjenek.

Amit írsz teljesen igaz! A témában eltöltött idő a leghasznosabb. Saját hibákból tanulni, saját következtetéseket levonni nagyon fontos folyamat a megfelelő szintű tudás elsajátításához. Azonban ez nem mindig lehetséges, bármennyire is szorgalmas, tudásra vágyó a területre tévedő fiatal. Sajnos az új oktatási rendszer magával hozta az olyan tantárgyakat, amiket igazán hasznosítani sosem tudsz. Gondolok itt a humán, és gazdasági jellegű tantárgyakra. Az elmúlt egy évben egyáltalán nem tudtam semmivel foglalkozni, igaz kissé túlvállaltam magam a mintaterven felül. Amire persze nem is lett volna szükség, ha nincsenek a „tölteléktárgyak”. Hidd el ez rengeteg időt elvesz, ahogy az állandó, esetekben értelmetlen jegyzőkönyvkészítés is.
Lehet, hogy csak én látom így, lehet hogy ez csak az én „vinnyogásom”, de akkor miért látom másokon is a kimerültséget, a valahol már egyre elharapózó tanulás iránti gyűlöletet. Szóval vannak olyan intézmények, ahol bizony nem lehetséges átmenni némi készülgetéssel. Van hogy napokat kell tanulással tölteni, hogy aztán utána másik tárgy tanulásával tölts el újabb napokat. Persze ehhez az is hozzátartozik, hogy nekem sosem a kettes volt a cél (bár néhány esetben már az is megkönnyebbülés). Amikor elkezdtem volt egy „vak” köröm, pont azért, mert nem áldoztam fel a hobbimat a főiskolának, így lassan minden túlnőtt rajtam. Aztán rájöttem, hogy ez lesz most az áldozat, és így végre már a második felsőfokúért tudok gürizni. Egyszóval hiába vagyok érdeklődő, hiába szeretnék új területeket megismerni, jelenleg nem áll módomban, mert néha pihenni is kell. Azért azt remélem, hogy ez a mostani pesszimista jellegű hozzáállásom, csak ennek a féléves verébhajszának tudható be és valójában nem fásultam be ennyire…

Hello!

Ha van itt jelenleg is a Kandóra járó Hallgató, mondja már meg nekem, hogy hogy tudja: egy félévben egy tárgyból 2-szer, vagy 3-szor lehet vizsgázni?

Mert én úgy tudom, hogy 3-szor, nekem mindenki ezt mondta, akivel eddig beszéltem, és soha nem hallottam olyat, hogy 2-szer. Viszont a TVSZ azt írja, hogy egy tárgyból összesen 6-szor lehet vizsgázni (3 tantárgyfelvétel esetén) és a 6-ik sikertelen vizsga után a hallgatót el kell bocsátani. Ez félévenként 2 vizsgát jelent. Lécci, ha valamit tudtok, osszátok meg velem! Köszi! Levi

Nekünk azt mondták, hogy első tárgyfelvételnél, csak 2-szer lehet. 1. félévben matek 1 vizsgán, nem javították ki azoknak a vizsgáját, akik 3.-szorra mentek.

De jó...
Nekem is matek 1 problémám van, én cv-n vagyok most, és már kétszer vizsgáztam ebben a félévben. Gondoltam, mivel 3. vizsgára szeretnék jelentkezni, befizetem a 2000Ft-ot neptunban, és jelentkezek. Befizettem, jeletkeznék, de nem enged. Akkor erre a félévre is bukta a matekom?

A fentieket (csak 2 vizsga) Baróti mondta, egyik vizsga előtt még az 1.félévben, és azt is mondta, hogy az aláírás "elvész" ha nem vesszük fel a következő félévben a vizsgakurzust.

Én úgy tudom, hogy akik már BSC-ben vannak azoknak csak 2 van egy félévben...
A 3 az csak a kreditben volt, de amikor megváltoztatták a TVSZ-t az még a kifutó kreditesek utolsó félévét is érintette... Vagy valami ilyesmi, ami biztos, hogy mostmár csak 2 vizsga van egy tárgyfelvételre.

Hát igen... sajnos már csak kétszer lehet nekifutni, szóval érdemes alaposan megfontolni a második lehetőséget. Azt is mondhatnám, hogy érdemes felkészülni.

Mostanában, ha a topik címére nézek, valahogy nem sikerül egyben elolvasni... csak valahogy így: Kandó-sokk. Jó is ez a vizsgaidőszak...

Áhh nem gáz annyira...
Én hétfőn leadtam a diplomamunkám, és most még majd egy hónapom van felkészülni az álomvizsgára...

Üdv!
Valaki vizsgázott már matek2-ből? Érdekelne, hogy milyen valószínűség számításos példák voltak, amikor a valszámot vettük gyakorlaton, sajnos nem voltam bent, így nem tudom pontosan, hogy mire készüljek.

Végre vége egy újabb félévnek. Remélhetőleg mindenki 31 kredittel közelebb jutott a diplomához!

Üdv!
Meg szeretném tudni, hogy mi a különbség a villamosmérnök alapképzés (7félév) és a vill.mérnök-asszisztens felsőfokú szakképzés (4félév) között?

nekünk erre azt mondták hogy az asszisztensnek ugyan azt kell tudnia csak fele annyit fog vele keresni

Hehe
És mennyi fáradságba kerül később mégis letennie a diplomát? Ugye nem annyi, mintha 0-ról kezdené az alapképzést?

bizonyos modulokat beszámolnak állítólag