Fórum témák

» Több friss téma
Fórum » Akkumulátor töltő
 
Témaindító: josephx, idő: Jan 18, 2006
Lapozás: OK   255 / 260
(#) Radar762 válasza proli007 hozzászólására (») Júl 27, 2019 /
 
Helló csatoltam pár képet, előre is köszönöm a segítséget.
(#) vargaf válasza Radar762 hozzászólására (») Júl 27, 2019 /
 
A jobb felső sarokban lévő két tüskét összezártad?
(#) Radar762 válasza vargaf hozzászólására (») Júl 27, 2019 /
 
Nem mert akkor a töltő áramkört kiiktatná. De próbakép rövidre zártam, és akkor sem kezdett tölteni.
(#) proli007 válasza Radar762 hozzászólására (») Júl 27, 2019 /
 
Hello! Nem a töltőáramkört iktatnád ki, hanem a feszültségfigyelőt. De ha rövidre zárva sem szabályozható, akkor mindenképpen ezzel kell keresni a hibát. Mert ezek szerint a VT3-VT4-ből kialakított PUT áramkör nem működik. Vagy is rövidrezárni, megmérni a zéneren a feszültséget. (Itt egy 9V-os trapézjelnek kellene lenni.) Ha szkópod van azzal kellene vizsgálódni. De ha nincs akkor is lehet, ha egy hangszóróval sorba kötsz egy 100 Ohm-ot, és azt rákötöd a VT4 emitterében található 100Ohm-ra. Hallani kellene a gyújtásimpulzusokat. A VT4 kollektorában kb. 5,6V-ot kellene mérni.
(#) Radar762 válasza proli007 hozzászólására (») Júl 27, 2019 /
 
Helló! Megmértem VT4 kollektor feszültségét 3.6V. Rákötöttem a hangszórót hallottam az aránylag sűrű kattogásokat. A rövidzárt a zénerre gondoltad? Mert azt zártam rövidre.
(#) vargaf válasza Radar762 hozzászólására (») Júl 27, 2019 /
 
Nem a zener rövidre zárásáról volt szó, azon a 9 V-ot kell mérni.
Idézet:
„A jobb felső sarokban lévő két tüskét összezártad?”
(#) Radar762 válasza vargaf hozzászólására (») Júl 27, 2019 /
 
A két tüskét rövidre zártam 4.2V-ot mértem.
(#) proli007 válasza Radar762 hozzászólására (») Júl 27, 2019 /
 
Ha helyesen működik a PUT kapcsolás, akkor VT4 kollektor feszültsége a poti állásától függően változik. A sűrű kattogás, inkább búgás, mert 100Hz ismétlődéssel kell az impulzusoknak megjelenni. A zéneren kb. 8V körüli értéket kell mérni.
De ha így működik, akkor azt kell megkeresni, hogy miért nem jut el a gyújtóimpulzus a tirisztor Gate-re. Ellenőrizni kell a tirisztor bekötését.De azt is, hogy a tirisztorok anódja eljut-e a biztin keresztül az aski negatív pontjára. Valamint hogy a VD4-VD5 helyesen van-e bekötve. (De vélhetően az jó, mert a 9V megjelenik a PUT fokozaton.)
Ha nincs eredmény, ki kell próbálni a tirisztort. Ha a Gate-t egy 100 Ohm-on keresztül hozzá érinted az anódhoz, be kell gyújtson a tirisztor. Egyébként nem tudom milyen tirisztort használsz, lehet nagyobb gyújtóáramra van szüksége, mint az eredetinek. Bár nem hallottam, ez gondot okozott volna valakinek, én nem túlzottan szimpatizálok ezzel a "kondis" gyújtással. De attól még lehet ez jó, hiszen több ezer példányban működik ez.
(#) Radar762 válasza proli007 hozzászólására (») Júl 28, 2019 /
 
Megmértem a Vt4 feszültségét különböző poti állásoknál, de nem változik 3.6V. A tirisztort kipróbáltam begyujtott. A zéneren 4.2V- ot mértem, poti változásokra sem változott a feszültsége.
(#) Radar762 válasza Radar762 hozzászólására (») Júl 28, 2019 /
 
Töltöttem fel még egy képet hátha segít. Mi legyen a következő lépés a hiba keresésben?
(#) Biro F. válasza Radar762 hozzászólására (») Júl 28, 2019 / 1
 
Üdv.
A nyáktervednél nincs bekötve a graetzhíd pozitív ága. A rövid zár felső pontjára vagyis jobb oldalról alulról a második pontra kösd.
(#) Radar762 válasza Biro F. hozzászólására (») Júl 28, 2019 /
 
A pozitívot VD9-es diódán megkapja. Alúról a 3-ik tüske. ( csak nekem elfogott a piros színű vezetékem, így fekete lett).
(#) proli007 válasza Radar762 hozzászólására (») Júl 28, 2019 /
 
Akkor itt nem kerek valami. A zéneren kb. 8V feszültségnek kell lenni. Azért ne 9V, mert nem sima egyenáramot kap, hanem a kétutas egyenirányított jelet. Így trapézjel van rajta, aminek átlagértéke (amit a műszer mér) kisebb mint a zéner feszültsége. A kétutas jel úgy képződik, hogy a hídegyenirányító "negatív tagját" a panelen lévő két 1N4002 képezi, a "pozitív tagját" pedig a főegyenirányító VD2 és VD3 diódái. Tehát a zéner anódján, és a 300 Ohm másik felén, a trafó egyenirányított feszültségét kell mérned. Ez DC-ben kb annyi, mint a trafó váltófeszültsége.
Tehát vagy ez nincs meg, vagy nagy a 300Ohm, vagy hibás a zéner, vagy terheli valami a zénert.

A VT4 feszültségének változni kell, mert a PUT kapcsolás a két tranyót a félperiódusokban begyújtja és az be is marad gyújtva a félperiódus végéig. Mivel a gyújtásszöget (helyét a félperióduson belül) a poti változtatja, a tranyó kollektorában lévő impulzus szélesség és ezáltal a mért átlagérték változik. Nem lehet állandó, ha a potit tekered. Ha állandó, nem működik a PUT kapcsolás.
(Természetesen most ez a rövidre zárandó két pont átkötése esetén értendő.)
(#) Radar762 válasza proli007 hozzászólására (») Júl 28, 2019 /
 
Elméletben mi terhelheti be a zénert?
(#) proli007 válasza Radar762 hozzászólására (») Júl 28, 2019 /
 
Pld. ha a tranyók begyújtanak, és gyújtva is maradnak, vagy valamelyik hibás. Ha a poti egyik lábát kikötöd, nem tud az 500nF feltöltődni, és mérhető az alaphelyzet.
Másik lehetőség, ha az 1k/1,8k osztó nem olyan értékű (kisebb), vagy a 300Ohm nagyobb.
(Egyébként 470nF-al jobban járnál, mint a 680nF-al, mert nem lehet eléggé előre szabályozni így a gyújtásszöget. De próba cseresznye, az már egy másik történet, ha már működik.)
(#) Radar762 válasza proli007 hozzászólására (») Júl 28, 2019 /
 
Köszönöm a választ ma már nem tudok a töltővel foglalkozni, legközelebb kedd körül tudom újra elővenni. Megnézem majd a tranyókat és a kondit.
(#) kivancsi4 válasza proli007 hozzászólására (») Júl 28, 2019 /
 
Idézet:
„Másik lehetőség, ha az 1k/1,8k osztó nem olyan értékű”

A mellékelt kapcsolási rajzon a vesző nem látható élesen.
Lehet hogy több mint tízszeres érték lett beépítve?
(#) proli007 válasza kivancsi4 hozzászólására (») Júl 28, 2019 /
 
Hello! Tényleg rosszul látszik. A 18k nem túl jó lenne, mert szegény 500nF szinte "fel sem tud addig töltődni". Viszont a működést igen, de a zéner kis feszültségét ez várhatóan nem tudná befolyásolni.
(#) Radar762 válasza proli007 hozzászólására (») Aug 4, 2019 /
 
Helló!
most tudtam elővenni a töltőt, kicseréltem a tranyókat bc303-ra (VT4 kivételével ), a kondit 470nf-ra, fél siker lett. Most már jön ki feszültség a töltőből, most olyan jelenség van, hogy elkezdem növelni a töltő áramot úgy emelkedik a kimenő feszültség is. a trimmer potival nem lehet beállítani a töltő feszültséget. Ja a 9V-os zéneren 6V-ot mérek. Az nem lehet a hiba oka, hogy fordítva kötöttem e be a ledet? a fotókon nem látszódik, a led anódját kötöttem az R5-re.
(#) proli007 válasza Radar762 hozzászólására (») Aug 4, 2019 /
 
Hello! Lehet hogy cseppet félreértelmezed a dolgot? A PUT kapcsolással a gyújtáspont helyét lehet változtatni. Igazából a trafóból jövő átlagáramot szabályozod. (De még csak nem is szabályozás, hanem vezérlés ez, mert visszacsatolás nincs.) Tehát a potit tekergetve a töltő áram értéke fog változni, így közvetve de az áram hatására változik az akkumulátor feszültsége is. Remélem aksi volt rajta.

A másik áramkör, (ami jelenleg hatástalanítva van a rövidzár behelyezése által), lekapcsolja a töltőáramot ha az aski elérte a töltési végfeszültséget. A szimulációban látható hogyan működik. Amíg a kimenti feszültség nulla, a PUT áramkör kap feszültséget. Aztán a beállított értéknél hirtelen leszabályozódik a feszültség és a PUT leáll. Nem gyújtja a tirisztort, nincs töltőáram.
Az áramkörben az R21-R19 kissé el van méretezve, mert ennél a lekapcsolásnál a poti kb. 90%-nál áll. De ez függ a zéner nyitófeszültségétől is.
Ez az áramkör nyugodtan vizsgálható egy labortáppal is, amit az aski helyére kell kötni. De ez alatt a 8A-es bizitit ki kell szedni a töltőből.
Ha az R5 felé tetted a Led katódját (csapott felét) az jó, mert ez PNP tranyókból épített áramkör, itt fordított a tápfesz is. Egyébként pedig ha rosszul teszed be a Led-et, nem történik semmi, csak nem kapcsolja ki a T1 a töltést.
Mint írtam, nem csak a zéner feszültségét kell megmérni, hanem a T1 emittere és a zéner anódja közötti feszültséget is. Mert ott lesz a trafó teljes egyenirányított (de nem szűrt) feszültsége, ami kb. 18V lesz/lenne.
(#) Radar762 válasza proli007 hozzászólására (») Aug 5, 2019 /
 
Helló! Volt rajta aksi, és nem volt bekötve a rövidzár. Mi lehetne az R21-R19 helyes értéke?
(#) proli007 válasza Radar762 hozzászólására (») Aug 5, 2019 /
 
Az R21-nél a 22k, de a szimulátor szerint. Mert a zéner feszültsége nem biztos hogy annyi, amennyi. Meg kel mérni, ki kell próbálni. Jelenlegi felállásban a poti 90%-os értékénél (R19 felé tekerve) lenne a 14,2V kapcsolási érték.
(#) fecus hozzászólása Aug 7, 2019 /
 
Erről a töltőről tudtok valamit? pozitív, negatív tapasztalat?
(#) gulacsy hozzászólása Aug 14, 2019 /
 
Üdvözlök mindenkit!
Segítségeteket kérem. Egy 240 db 1,2 V-os zselés akkutelep töltéséhez kellene egy töltőt készítenem,
A telep névleges feszültsége 288 V, a hálózati terhelés max. 10 A lehet. Tudna e valaki segíteni kapcsolási rajzzal? Előre is köszönöm a fáradozást. gulacsy
(#) Chipmunk1960 válasza gulacsy hozzászólására (») Aug 14, 2019 /
 
Üdv, Talán ha pontosabban leírnád az akksik típusát, mert így nem sokat mond. Az 1,2x240-et még ki tudom számolni, de nem mindegy a cellák kapacitása, az ideális töltőáram miatt, illetve gondolom a feszültségből, valami Ni-xx lehet, de még ez sem biztos....
A hozzászólás módosítva: Aug 14, 2019
(#) gulacsy hozzászólása Aug 16, 2019 /
 
Köszönöm a kérdést. Az akkumulátor NI-MH 95 Ah
(#) Chipmunk1960 válasza gulacsy hozzászólására (») Aug 16, 2019 /
 
Üdv, Hát az információt elég nehéz kihúzni belőled, anélkül pedig nehéz lesz. Talán a Toyota Prius dolgozott/ik Ni-Mh akksi-teleppel, de magam ilyet nem láttam, az adatait sem ismerem. Mindenképpen kellene az akksi adatlapja, mert a 0,1C-1...2C ig is változhat a töltőáram a cellától függően. Nyilván az utóbbi a gyors-töltés. Találtam egy oldalt, ahol pontosan leírja, a töltés folyamatát, a lényeg az. hogy Ni- típusú akksikhoz 3 féle módon lehet figyelni a töltés végét. 1. a negatív delta V, ez azt jelenti, hogy a töltés végén leesik a feszültség, 5mV -al cellánként. Ennek figyelése elég nehézkes, vannak e célra kifejlesztett speciális IC-k MAX 712/3, de ezek csak pár cellát képesek figyelni. 2. a delta T, vagyis a töltés végén megemelkedik a cella hőmérséklete, ezt szokták kombinálni az 1. -vel, amelyik hamarabb következik be akkor lekapcsol a töltő. Sok töltő használja még a "trickle charge" módot amikor is 0,05C vel tölti még az akksit egy 10-20 percig, ezzel equalizálni lehet a cellákat, használják ólomsavas akksiknál is, mivel a ballanceres töltés ezeknél nem megvalósított. +. a legegyszerűbb, az akksikat teljesen lemerítve teszem fel a töltőre s ugyanannyi töltést viszek vissza mint amit kivettem belőle, 1200mA cellánál, a 0,1C 120ma, tehát erre állítva a töltőt 10 órát van rajta. Természetesen ezt is jó a delta T vel kombinálni, s ha mégsem teljesen lemerült az akku-pakk, akkor hamarabb leveszi a töltést, megkímélve őket. Mivel az aksiaid sorban vannak így az 1C belefér a megadott 10 A-es határba, kérdés, hogy mennyire szereti. 9,5A -el töltve 10 órát kell a töltőn legyen. Nem írtad azt sem, mire kell a telep, egy napelemes rendszerben nyilván sohasem fog teljesen lemerülni, sőt az áramkivétel, és napfény állandóan változik ott a 3. módszer teljesen kilőve.
(#) Chipmunk1960 hozzászólása Aug 16, 2019 /
 
Elküldtem mert néha elvész az írásom
Azt sem tudom egyáltalán megengedett-e a teljes lemerítés, egy elektromos autóban biztosan nem, mert 2 város között biztosan nincsen töltőállomás. Ott mikrokontrolleres rendszerrel figyelik az akksik állapotát, és az is a töltésvezérlő. Egy akksis fúrógépben 12-15 cella van, a 24 V -osban 20. Ezek fizikailag nem olyan nagy csomagok, 1 db hőmérő-elem elég bele. 240 cellánál, már 10 -15 helyre kellene hőérzékelőt elhelyezni, hogy a hőmérséklet pontosan megfigyelhető legyen az egész pakk-ban.
Röviden ennyit a töltési folyamatról, buktatóiról. "Proli007" kolléga szeret tervezgetni, szerintem Őt keresd meg privátban, hátha bevállalja.
(#) proli007 válasza Chipmunk1960 hozzászólására (») Aug 16, 2019 /
 
Hello! Az szinte kizárt, hogy én NiMh cellához töltőt "készítek". Mert amit eddig próbáltam, egyik módszer sem tetszett. A legnehezebb a cella feltöltöttségének detektálása. A -dV módszer soros celláknál nem jó, mert a változás eliminálódik. Tapasztalatom szerint egyébként is 1C töltés mellet lehet a -dV értéket értelmezhetően mérni. Az pedig soknak szokott bizonyulni a NiMh cellának.
240 soros celláról meg nem is beszélve, balansz áramkör kellene. Hőmérsékletet nem lehet jól mérni (belül kellene), nyomást meg nem lehet. A többi módszer meg erősen jóslás jellegű. És végül is a drága cellák üzemideje a tét. Amíg ilyen kicsi egy cellafeszültsége (az pedig anyagállandó), részemről ilyen soros megoldás a sehova vezető út eleje. De a kisütés is róka fogta csuka esete..
(#) Chipmunk1960 válasza proli007 hozzászólására (») Aug 16, 2019 /
 
Igen, ez mind igaz. Szerintem is ebben az esetben az egyedüli út a több helyen mért hőmérséklet ÉS a ucontrelleres áramkivétel figyelés, /ugyanannyit táplálni vissza. A ballancer lenne a legjobb megoldás, de 240 vezetékre megépíteni, igen macerás. 1 db-nál nem jöhet vissza a belefektetett munka értéke. Még az autók gyárilag kialakított töltője is gyerekcipőben jár, pedig azon, pár ezren dolgoznak már....
Következő: »»   255 / 260
Bejelentkezés

Belépés

Hirdetés
Lapoda.hu     XDT.hu     HEStore.hu