Fórum témák

» Több friss téma
Fórum » Oszcilloszkóp vétel, mit gondoltok?
 
Témaindító: Woid, idő: Dec 13, 2006
Lapozás: OK   138 / 139
(#) szapcsika válasza Ge Lee hozzászólására (») Ápr 22, 2020 /
 
Azért azt a ritkábban előforduló rövid impulzust meg lehet találni egy jó triggerel és kettős, késeltetett időalappal rendelkező szkóppai is, ha nagyon akarja az ember. Persze, DSO-val könnyebb. De azt is kell tudni használni.
Én annó dekódoltam soros vonalat meg debuggoltam Z80 programot a jó öreg Tex 454 szkópommal, nem olyan bonyolult, ha tudja az ember kezelni.
De tény és való, nem sírom vissza, hogy most már vannak erre jobb eszközök is.
(#) highand válasza Ge Lee hozzászólására (») Ápr 22, 2020 /
 
Igazad van. De meggyőzhető vagyok!
(#) nagym6 válasza highand hozzászólására (») Ápr 23, 2020 /
 
A mérendő feladattól függ, mire melyik a jobb. Csak már alig van olyan elektronika, amihez az analóg jobb.
(#) Massawa válasza nagym6 hozzászólására (») Ápr 23, 2020 /
 
Sajnos igy van és még a jo analog szkopok értéke is majdnem nullára csökkent, pedig hajdanán vagyonokat adtunk érte ( én sem tudok szabadulni a kitünö TEK465-stöl és csak a helyet foglalja a mühelyben).
A DSO-k sok mindent másképp és szemléletesebben, mélyebben (néha jobban) mérnek és nevetséges áron vesztegetik még a legjobbakat is ( összehasonlitva a néhai szkopokkal).
Persze itt is megjelenik a jelenlegi elektronikai technologia rákfenéje, hogy negyedévente jelenik meg valami jobb készülék, s mig korábban egy szkopot gyakorlatilag az egész életünkre (és jo drágán) vettünk, addig ma lehet, hogy 1-2 év után ujat (sokkal jobbat) fog kelleni venni.
Ezen talán még a virus sem tud igazán változtatni.
(#) proli007 válasza nagym6 hozzászólására (») Ápr 23, 2020 /
 
Hello! Tudom, mindenkinek van városi legendája, mint nekem is. Anno egy eredményjelző Z80-as rendszerében kellet volna egy periféria felől érkező megszakításjelet megnéznem a prioritás feldolgozó miatt. Nos, a kis OWON szkópot amit kivittem, tekergettem ide-oda de a boha égért sem értettem mit látok. Haza kellett mennem a 14 kilós a C1-71A ruszki két-időalapos szkópomért és azon a zagyva képen még is láttam, hogy ott van a jel. Tehát az is szempont, minek bámulásához van szokva az ember. De egy jó külső szinkronáramkör, meg egy kis gondolkodás csodákra képes.
A munkahelyemen egy HP 54645D szkópom volt, ami akkor hétszámjegyű árral rendelkezett. Ez volt az első szkóp a kezemben, amiről nem kiabált egyből hogy egy digit dologról van szó. De ebből az osztályon egy is elegendő volt, mert egy műszerész asztalra bőven megfelelt egy 20MHz-es Hameg aminek 2k tárolója is volt. Ennek kezelése nem komplikált, mert ha valamit mérni kellett a technológián, akkor a tulajdonossal együtt kértünk kölcsön eszközt (pld. gyors regisztrálót), hogy a mérést biztos el lehessen időben végezni. Mert pld. a későbbi Hameg kezelése olyan komplikált volt, hogy elfelejtette az ember a kezelését ha ritkán használt funkciója kellett.
De még a HP FFT képével sem voltam elégedett, mert a zajdiagnosztikában egy Brüel&kjaer spektrumanalizátort használtam, a kettő között ég és föld a különbség. Bár az ára között is..
A hozzászólás módosítva: Ápr 23, 2020
(#) Massawa válasza proli007 hozzászólására (») Ápr 23, 2020 /
 
Sajnos ez mindig igy volt. Anno a munkahelyen is kaptunk a több Tektronics mellé egy HP ( analog) szkopot. Gyönyörü, csillogos, mindenttudo és nagy volt. Aztán lassan kiderült, hogy csapnivalo az ergonomiája igy könyv nélkül kezelhetetlen. ( a Tek könyveket meg elö sem kellett venni - az enyém is még 40 év után is kicsomagolatlanul hever a polcon pedig van vagy 400 oldalas). Az a HP most a cég muzeumába került >40 éves, de vadonatuj....).
Sajnos a DSO-k is sokban hasonlo ösvényen járnak Sajnos pontosan a rengeteg funkcio miatt sok mérésre sokkal jobban fel kell készülni, mit hogyan és miért mérünk. Erre a világ legjobb szkopja sem ad tul sok segitséget. Hajdanán a készülék gyártoi sok esetben a szervizkönyvben leirták a mérési metodikát is, manapság meg már szervizkönyv sincs igen. Ma marad az internet meg mindenki saját tapasztalata.
(#) Ge Lee válasza highand hozzászólására (») Ápr 23, 2020 / 1
 
Távol álljon tőlem hogy győzködjelek, mert ahogy visszaemlékszem nálam sem volt egyszerű az átmenet. Viszont mára már odáig jutottam, hogy az analóg ingyen sem kellene, és szerintem ár/érték tekintetében össze sem lehet hasonlítani a kettőt (a használt analóg negyedannyit sem ér mint amit kérnek érte, a DSO meg szinte ingyen van).
Ha most eltekintek attól hogy az analóg a mérete és a súlya miatt már el sem fér az asztalom, azon a zöld vonalon kívül mást sosem láttam (nincs readout, se digit kiegészítés se semmi). Ezen meg az égvilágon mindent látok, egy gombnyomásra a jel összes tulajdonságát. Tudok bőven időben tárolni, visszanézni, memóriába mentett régebbi jelformával hasonlítani, de akár még mint egy videót, vissza is tudok nézni mozgóképként egy történést! Tudok átlagolni (folyamatos mintavétel egy adott jelen, ahol a változásokat a kijelző alján kiátlagolja egyetlen értékké, ez nem ugyanaz mint az RMS mérés). A sávszélességnek csak elvben van vége, nem úgy mint az analógnál, mert ez kimatekozza a kétszer akkora frekvenciájú jelet is. A 200 megás szkópom képes megjeleníteni az 500MHz-es jelet is, nyilván nem korrektül, de arra elég, hogy látni hogy van jel vagy nincs jel. Az analóg ilyet nem tud.
Aztán ott van a trigger, olyan jelformákra is képes triggerelni amilyet élőben még soha nem is láttam, a protokoll dekóder visszafejti pl. a soros kommunikációt és egyebek.
Meg az analógot csak ott tudod használni ahova letetted, ezt meg amelyikben van akku opció két ujjal felemelem és oda viszem ahova akarom, ha a háztetőn vagy az erdő szélén kell mérnem akkor ott mérek. Van több mint 2 óra üzemidőm a 4db lion cellával.

És amitől nagyon tartottam. Mondom hol vannak ezek a kis kínai vackok egy régi jó Japán szkóp megbízhatóságához képest? Mi van ha elromlik? Az öreg csövest legalább meg tudom javítani, de mit csinálok ezzel? Nos, ez a dolog is megfordult mára. Azért fordult meg, mert a csövesek mára eljutottak a javíthatatlan szintre. Mivel nem volt rá semmilyen szabvány, a gyártók ahányféle és ezen belül ahány típus, mindhez más más kapcsolókat használtak. Amikor egy bemeneti osztó eljut oda, hogy már nem az oxidréteg miatt kontakthibás hanem mert kráter van a pályán, és a leszedő rugóereje úgy elgyengült hogy nem képes rendes kontaktust biztosítani, akkor a szkóp használhatatlan lesz.
Nézzük a DSO-t. Mondom, IC-k pár év múlva beadják a derekukat, a kijelző nem fog érintkezni, nem javítható, stb. Ezzel szemben az van (az ötödik DSO-mat nyúzom, de a többi sem hiba miatt lett eladva), hogy gyakorlatilag megegyezik a tapasztalatom a forgalmazótól kapott információkkal. Nagyon ritka hogy ezeknek bármi hibája legyen, a hiba általában kimerül abban, hogy szét vannak csavargatva az enkóderek (a kopás miatt a biztos kontaktus helyett zajt termelnek). Na de, ezek még ilyenkor sem szorulnak egyből cserére, mert 2db kondi megoldja a problémát, afféle jelformálóként sikeresen tudatják a feldolgozó egységgel hogy egy határozott kapcsolás történt. És ha mégis cserélni kell, akkor írsz a forgalmazónak és küldik.
Az analóg szkóphoz sehol a föld kerekén nem kapsz új bemeneti osztót, ha netán mégis, annak ára vetekedni fog a szkóp értékével.
(#) nagym6 válasza proli007 hozzászólására (») Ápr 23, 2020 /
 
Hello.
Idézet:
„elfelejtette az ember a kezelését ha ritkán használt funkciója kellett.”
Ez probléma ezeknél, nagyon benne kell lenni a működésükben, és az adott beállítások elvében, használhatóságában. Én sokéve régóta használom a digitálist, pár napja az egyik -eddig sosem használt- triggerfunkció működését fél napig próbálgattam értelmeztem, sőt ugyanaz a triggermód két különböző szkópomnál másképpen működik. De végül be tudtam állítani olyan triggert, ami a zajszerű jelsorozatban a 2.3-2.4V közötti csúcsoknál triggerel, ezeket a jeleket figyeli-rögzíti, vannak-e. Pld.: ezt analóg nem tudja.
Másik probléma, hogy ezek a kb. 0-300000. Ft. kategóriás digi szkópok tele vannak szoftverhibával, amiket már nem javítanak. Ezekről a hibákról is tudnunk kell, mi az amit jól csinál a szkópunk, mit nem, amikor hamis a mért érték, vagy kijelzett jelalak.
Hát ez van.
(#) VJ72 válasza nagym6 hozzászólására (») Ápr 23, 2020 /
 
Üdv!
Itt a kolléga bele is futott egy ilyen szoftver vagy hardver hibába.
Bővebben: Link
(#) Ge Lee válasza VJ72 hozzászólására (») Ápr 23, 2020 /
 
Egyedi eset lehet, vagy szoftver bug. Nekem is ugyanolyan szkópom van, és ez nem csinálja, ugyanúgy két vízszintes vonal van csak a kivonás után is. Hozzáteszem, én frissítettem rajta szoftvert, és fogalmam sincs hogy a frissítés előtt milyen volt, de nekem nem tűnt hibásnak akkor sem. Egyébként minden egyes frissítés verziója mellett ott van az is leírva, hogy mely hibákat javították általa. Mondjuk az owon pl. nem jeleskedik ebben, őket nem érdekli ha hibás a szoftver, a siglentnél legalább a visszajelzések egy részével foglalkoznak.
(#) kissi válasza Massawa hozzászólására (») Ápr 24, 2020 /
 
Szia!
Idézet:
„Sajnos pontosan a rengeteg funkcio miatt sok mérésre sokkal jobban fel kell készülni, mit hogyan és miért mérünk. Erre a világ legjobb szkopja sem ad tul sok segitséget.”


Nem vitatkozni akarok, de a múltkor hoztak hozzánk bemutatóra RohdeSchwarz szkópokat: hatalmas kijelző és az adott menüponthoz szükség esetén help ( mérési segédlet, mit, hogyan, hova csatlakoztass, mit mérsz, stb. )...
A felhasználónak persze tudnia kell, hogy mit akar mérni, de azért akár sokkal kisebb tudással is korrekten meg tudja mérni, mint pl. 30 évvel ezelőtt !
Ez csak ár kérdése a digitális szkópoknál és megoldják ... !
A hozzászólás módosítva: Ápr 24, 2020
(#) Massawa válasza kissi hozzászólására (») Ápr 24, 2020 / 2
 
Nekem meg az az érzésem hogy a sajnos a tudás egyre inkább hiányzik, és ezt nem potolja semilyen HELP a müszerben, söt ugyanugy vagy mint a bukosisakkal. Manapság sokan azt hiszik, hogyha a fejére huzza, már semmi baja nem történhet, de attol még aligha tud jobban motort vezetni.
A HELP legfeljebb arra jo ( ha jol van megirva), hogy megnézd mikor melyik gombot kell megnyomni vagy a menü hanyadik oldalán találod meg azt a fogalmat, amit keresel.

Volt egy müszer, amihez jo 20 éve még 600 oldalas kézikönyvet adtak, ami pontosan leirta a fizikai jelenségeket abban a szerkezetben amit a müszernek mérnie kellett ( egy R&S kategoriáju müszer, van benne szkop, spektrum analizátor 2GHz-ig, meg egy sereg más dolog). Abbol a könyvböl meglehetett mindent tanulni, amit az adott technologiárol akkor tudni lehetett ( leginkább a konkurrencia tanult belöle). Igy a következö müszergeneráciokhoz már semmilyen ilyen infot nem adtak, csak a müszer kezelését automatizálták annyira, hogy a felhasználo már csak azt választhatja ki mit akar mérni (8-10 gombball) és a müszer teljesen automatikusan leméri a jelnek közel 100 jellemzöjét. ( a felhasználo meg csak bámul, mert 90-röl rendszerint fogalma sincs mit jelent).
A hozzászólás módosítva: Ápr 24, 2020
(#) pucuka válasza Massawa hozzászólására (») Ápr 24, 2020 /
 
Idézet:
„( leginkább a konkurrencia tanult belöle)”

Ezért nincs ma már ilyen. Az EMG -s műszerek gépkönyveiből is sokat lehet tanulni.
(#) nagym6 válasza Massawa hozzászólására (») Ápr 25, 2020 /
 
Idézet:
„Nekem meg az az érzésem hogy a sajnos a tudás egyre inkább hiányzik,”
Másrészt sajnos a szkópok gyári manualja sem tartalmazza egyes komplikáltabb funkciók elvét, használatát, beállítását. Még a márkásaké sem. Van HELP, ad egy sokat nem érő rajzot. Ha pontosan ismerek egy pld.: bonyolultabban beállítható triggerfunkciót a saját gépen, másik típuson ugyanaz már némileg más, leírás hiányában fél napos gyakorlatozás kiismerni megfelelő használatát. Ha néha kell, legközelebbre elfelejtem.
(#) didyman hozzászólása Ápr 25, 2020 /
 
Érdekes beszélgetés, kicsit magamra is ismerek benne. Mikor vettem a jelenlegi szkópot (Fluke -Philips- PM3380B), nagyon sokat agyaltam rajta, hogy mit akarok tulajdonképpen. Ennek nagy valaga van, de CRT a kijelző és ezt a mai napig úgy gondolom, jobb döntés volt. Irtózom a 320x200-as, 640x480-as LCD-ktől, hiába tudok belenagyítani szinte vég nélkül a megfigyelt jelbe, nekem kell az, hogy apró tüskéket a CRT adta felbontásban lássak azonnal. De amúgy meg igazat kell adjak mindenkinek. A lapos, kicsi DSO-k korát éljük, egy jól megválogatott szoftverrel ezek nagyon könnyen és nagyon jól használható eszközök. És az áruk miatt tulajdonképpen majdnem mindegy, hogy ha 4-5 év múlva kukába kerülnének-ha 5-6x annyiért veszek egy jobbat, márkásabbat, arra sincs garancia, hogy 5-6x ennyi ideig megbízható eszköz lesz. A Flukehoz sem hiszem, hogy érdemben hozzá fogok tudni nyúlni, ha baja lesz-abban is szoftver fut teljesen egyedi hardveren és még éppen az a szint, amire azt mondom, hogy nem túl sok ahhoz, hogy könnyen használható legyen. Nekem az analóg képességével együtt ez egy aranymetszés, de a fene tudja, hogy pár év múlva is így fogom-e látni. Szeretek analóg elé leülni, olyan egyszerű mindene, de a fene egye meg, nekem is furcsa, ha már a jelalakon kívül nem látok valami mást is a kijelzőn. Pedig EO-203-akon nőttünk fel.
(#) Massawa válasza nagym6 hozzászólására (») Ápr 25, 2020 /
 
Persze, hogy nem és ennek 3 oka van:
1. A SW verzio sokkal gyorsabban változtathato mint a leirt szöveg. ( ha pl. a gépet az USA-ban is árulják, akkor ott a szöveget egy ügyvédi irodának látni kell és jováhagynia, hogy abban nincs olyasmi, ami a cég vagy a felhasználonak kárt okozhat. Ez kb 3-6 honap és egy halom pénz.
2. Ezeket a raffináltabb funkciokat minden gyárto saját tulajdonának tekinti igy nem akarja okvetlenül a nagyvilág orrára kötni.

3. Az átlagos felhasználo meg elfogadta, hogy még a méregdrága cuccokhoz sincs (használhato) használati utasitás, legfeljebb egy méregdrága és hosszabb ideig tarto okitás.
( láttál már a Windowshoz vagy valamelyik MS termékhez használati utasitást?? Pedig létezik, csak 2-3x annyiba kerül mint maga a SW, és az sem biztos, hogy aktuális).
Ez a jelenlegi világ rendje, ahol csak lehet, megtéveszteni a felhasználot. Amit az egyik gépen a jobb felsö gombbal lehet elinditani, azt a másikon egészen biztosan a bal alsoval kell.
( vagy nézd meg a drága szuper autokat, a kormány alatt van 2 kezelö kar, mindegyikben más a funkcioja, és van olyan agymenés is, hogy van ugyan 2 kar, de minden állandoan használt funkcio - index, ablaktörlö, lámpák stb, egy karon vannak, mig a másikra menet közben semmi szükség nincs.
(#) Massawa válasza didyman hozzászólására (») Ápr 25, 2020 /
 
Nekem az elsö generácios DSO-kon az vitt a sirba, hogy valamennyi belsö hálozati táppal jött ki, holott sok esetben belül mezei 12 V-ra ment minden a hálozati kábel mégis 3 eres.
Hányszor van szükség hálozattol független mérésre, ami a DSO esetében a mérete miatt direkt kinálkozik, ennek ellenére csak mostanában jelentek meg az elsö külsö táppal müködö szkopok, vagy esetleg elemes opcio is van..
(#) nagym6 válasza Massawa hozzászólására (») Ápr 25, 2020 /
 
Ha most digiszkópokat rendszeresen használó embereket kikérdeznének a több éve használt szkópjaik összes funkcióiról, azok használatáról, beállításairól, egy részét nem tudnánk. Esetleg olyan mérésekkel kínlódunk sokáig, amire van egyszerű megoldás a szkópban csak nem tudjuk, vagy tudjuk de nem működik, szoftverhibának véljük, közben csak a beállításában nem jövünk rá egy apróságra.
(#) Massawa válasza nagym6 hozzászólására (») Ápr 25, 2020 /
 
Pontosan ez az. Ma valamennyi hasonlo készülék ( még az Okos TV is) kb 10x -annyit tud mint az áltlagos felhasználo igényel. A szoftwereknél még a 10 % - t sem éri el ez a szám. Sajnos a rohano világ, idöhiány az egyik oldalon a nagyon bonyolult gépek és mérési eljárások a másik oldalon ezt az ollot egyre inkább nyitják.
Ezért sajnos a fejlett világban egyöntetü a tendencia, automatizálni amit lehet, és egyre olcsobb munkaeröre bizni a gépek kezelését. Voltam olyan cégnél, ahol kb 170 müszerész dolgozott ( maximum technikumi végzettséggel - de ök voltak kevesebben), de mindössze 2 mérnök volt a központban, akik a müszerészek méréseit értékelték ( gyakran már nálunk is automata végezte az elöértékelést) és csak akkor avatkoztak be, ha sok volt a rossz mérési eredmény.
Emlékszem, amikor Europában elöször szoba került az ilyen eljárás - az automaták értékelték ki a müszerek által mért eredményeket és szortirozták kinek sikerült több jo mérést produkálnia és ez szerint lett a cég által üzemeltetett technologia és az alkalmazottak értékelve. Már senki nem beszélt decibellekröl, szintekröl, torzitásokrol, zajokrol stb. Azt a gépek automatikusan mérték, a technikusnak csak az volt a feladata, hogy addig piszkálja a mért berendezést, hogy a mérési eredmények zöldek legyenek. Sokan meg voltak sértödve, hogy mit képzelnek a tengerentuliak hogy Europában csupa idioták futkároznak az autot érö müszerekkel.
10 évvel késöbb sajnos már itt is ez lett a valoság.
(#) nagym6 válasza Massawa hozzászólására (») Ápr 25, 2020 /
 
Okos tévénk legtöbb távirányító utasításra 5-10 másodpercet vár, nagyon kellemetlen. Csak ennyit észlelünk okosságából.
(#) Massawa válasza nagym6 hozzászólására (») Ápr 25, 2020 /
 
Akkor még jo vagy a mienk néha 10-20 másodpercet is.....
Csak azt nem tudom, hogy ez az okosság jele vagy inkább a butaságé.
A hozzászólás módosítva: Ápr 25, 2020
(#) gcsabee válasza Massawa hozzászólására (») Ápr 25, 2020 /
 
A Windows-os példa szerintem egy kicsit sántít. Az igaz, hogy a help az online, de van, és Windows-hoz van könyv is és nem 2x-, 3x-annyiba kerül mint a Windows. A youtube-on is sok ingyenes videó érhető el (a legtöbb angolul). És van fizetős tanfolyam is hisz Microsoft, ami valóban nem olcsó
A hozzászólás módosítva: Ápr 25, 2020
(#) Ge Lee válasza Massawa hozzászólására (») Ápr 25, 2020 /
 
Több DSO-m is volt, nekem valahogy ebben az árkategóriában a Siglent termékei jöttek be minden szempontból. Szóltam a forgalmazónak, hogy kérdezze már meg a gyártótól, hogy mi a francért nem tesznek bele akku opciót, hiszen amellett hogy a DSO-nak ez is óriási előnye lehet egy csöves mellett, gyakorlatilag üres a doboz, a burkolat alatti térfogat legalább 60%-a szabad.
Még csak nem is válaszolt a gyártó a kérdésre, de a forgalmazó azt mondta nekem, itt elképesztő árháború van a gyártók között (ki tud több vevőt szerezni), így egyetlen cél van, minél olcsóbban adni. Kár hogy nem a gyártó válaszolta ezt, mert akkor megkérdeztem volna tőle, hogy vajon nem lenne-e esetleg több eladása a plusz funkció miatt, ami miatt az ember megvesz esetleg egy másikat, amit viszont nem venne meg, ha ebben is lenne akku.
Hozzáteszem ennek nem mezei tápja van, 3-4 különféle feszültséget állít elő táp, szemben mondjuk az Owonnal amiben van akku opció, ezért ott csak egyetlen szekunder feszültsége van a flyback tápnak. Ráadásul a védőföldre sincs szüksége, mert Y kondi van benne, a védővezetőre semmi nem csatlakozik csak a tartó szerelvény meg a jelföld.
(#) tbarath válasza Ge Lee hozzászólására (») Ápr 25, 2020 /
 
Én ezt azért nem értem, mert simán át lehetne úgy tervezni az egészet, hogy semmivel se kerüljön többe a gyártása. Az akku nélküli modell lehetne a jelenlegi C14 aljzat - táp - alaplap megoldással, az akkus pedig C14 aljzat - táp - akku átkapcsoló/töltő/feszstab panel - alaplap megoldással, nyilván az akku panelre csatlakozó akkuval, ez így egyben lenne az opció. OK, kellene még a fröccsöntött műanyag házba 3 csavarhely ennek a plusz panelnek, de ez talán még kerekítési hiba szinten se dobná meg a költségeket. Cserébe az akkut és a panelt lehetne adni 30-50 dodós opcióként 10-20 dollár haszonnal akár.
(#) Massawa válasza tbarath hozzászólására (») Ápr 25, 2020 /
 
Én már boldog lennék ha külsö pl. laptop táprol hajtanák meg vagy a belsö táphoz 2 eres (borotva) hálozati kábel menne. Sajnos tudom mivel jár ez a gyártásban ezért nem vagyok tul optimista...
A végleges árban ez abszolut semmit nem jelentene.....
A hozzászólás módosítva: Ápr 25, 2020
(#) Massawa válasza tbarath hozzászólására (») Ápr 25, 2020 /
 
Legszomorubb az, hogy az a müszer (amiben minden benne van) alapbol akkura megy, és folyamatos használat esetén is 8 orát bir ki az akku. Ennyit meg senki közülünk naponta nem mér egy szkoppal.
(#) Ge Lee válasza tbarath hozzászólására (») Ápr 25, 2020 /
 
Hozzáteszem az owonnak kétféle akkus megoldását láttam, egyik bénább mint a másik. A régi SDS-é olyan, hogy 8,4V a tápfesz, és ez simán párhuzamosan kapcsolódik az akkuval. Ha az akkufesz alacsonyabb akkor ugye tölti azt is miközben használod. Na de amikor nem használod (ki van kapcsolva), az akku olyankor is párhuzamosan van a táppal ami szépen lassan lemeríti, mivel ott ugye vannak járulékos ellenállások, szabályozókör és egyebek. És semmilyen védelem nincs benne, addig meríti amíg van szufla az akkuban! Illetve ebben nem vagyok biztos, a gyári akkuban lehet hogy van ez ellen védelem, én nem vettem meg a gyárit az ára miatt.
Aztán van az újabb megoldás az XDS-ben, ott meg az van, hogy van egy 5,5V-os szekunder ha jól emlékszem, ez tölti az akkupakkot is. Az akku házában meg van egy konverter, ami a 3,7V-os lion cellából csinálja meg ezt az 5,5V-t. Na de, az meg folyton megy! Tehát nem áll le, amíg le nem meríti az akkut, és akkor lekapcsol. Tehát feltöltöd az akkudat, elteszed a szekrénybe, és amikor pár nap múlva előveszed le van merülve, mert a működő konvertere lemerítette. Meddig tartott volna betenni egy kapcsolót, akarom használni az akkut vagy nem akarom...
Csak hát az a kapcsoló is pénzbe kerül. Első generációs Siglent kapcsitáp vs. új generációs Siglent kapcsitáp. Teljesen ugyanaz a kettő, mm pontosan megegyezik a két nyák. Egy különbség van csak köztük, a régiben benne van a hálózati kapcsoló, az újban meg már csak a helye, és a doboz teteje sincs kivágva, hogy bele tudd tenni. A nagy fejlesztési és üzleti versengésnek még a nyamvadt hálózati kapcsoló is a rovására ment, már az sem fért bele költségbe. Ha nem használod a szkópot hiába kapcsolod ki, ki is kell húzni, mert a tápja megy tovább, az előlapon a gomb pulzálva villog.

De nincs min csodálkozni, vadonatúj szuper mosógép, és a 12 programból nincs benne egyetlen normális sem, mintha életében nem látott volna mosógépet a mérnök aki tervezte... Legalább akkor hagytak volna meg egy üres helyet, ahova a vevő beállíthat magának egy egyedi programot. Vicc az egész.
A hozzászólás módosítva: Ápr 25, 2020
(#) nagym6 válasza tbarath hozzászólására (») Ápr 25, 2020 /
 
Idézet:
„akkut és a panelt lehetne adni 30-50 dodós opcióként 10-20 dollár haszonnal akár.”
Én vettem Owonba belevaló akkut, fél napos munka volt beleinstallálni fizikailag. Nem passzoltak a méretek kis eltérések voltak, reszelő fogó stb., teljes szétszerelés, főpanelból, aksitokból reszelés, végül siker, de csak egyik rögzítő csavart lehetett betenni, másik lukja rossz helyen. Ez meg ilyen. És mint kolléga említi visszább, állandóan fogyaszt a belső táp, kimerül mire legközelebb kell.
Itt jön az, hogy méregdrága a Tek. és hasonló kategória, oda belepasszol az akkiu, nem merül le állásban.
(#) Ge Lee válasza nagym6 hozzászólására (») Ápr 25, 2020 /
 
Az XDS akkujával nem tudom mit lehetne csinálni, az SDS-nél én úgy oldottam meg a dolgot, hogy alul az akkufedélbe fúrtam két lyukat, vágtam közé egy ellipszist, és beletettem egy lapos tolókapcsolót amit egy csavarhúzóval át tudok billenteni ha kell az akku, így nem merül állásában. Cserébe fel kell hozzá emelni a szkópot a helyéről, mert ennek nem felül hanem alul van az akkufedele. A tetejét-hátulját meg nem akartam szétfurkálni.
(#) MakSamu hozzászólása Máj 13, 2020 /
 
Sziasztok.
Van egy RFT EO211 tv, rádió német gyártmányú szervíz oszcilloszkópom. Valaki beavatna, hogy melyik tekerő és-nyomógombja mit szabályoz? Annyit megfejtettem hogyan kell bekapcsolni, a fényerőt szabályozni, a függőleges és vízszintes eltérítés hogyan szabályozható. Régi Orion Duna tévét javítgatok, ahhoz szeretném használni. Még sosem használtam oszcilloszkópot, megelégedtem a multiméterrel, de annyi hibás fokozat van ebben a tévében, hogy muszáj vagyok komolyabb eszközökhöz folyamodni.
Következő: »»   138 / 139
Bejelentkezés

Belépés

Hirdetés
Lapoda.hu     XDT.hu     HEStore.hu