Fórum témák

» Több friss téma
Fórum » Rádió építés a kezdetektől a világvevőig
Lapozás: OK   228 / 274
(#) tnl hozzászólása Júl 21, 2020 / 2
 
Sziasztok!

Sikerült egy fm rádiót elhangolnom, a forgókondival párhuzamosan
kötött 27 pF-ot vettem ki.

Sok dolgot nem fogtam, az első szerintem a rádiótelefon. A másodikat
nem tudom mi, ez érdekelne. A Harmadik FM műsorszó, vagy annak felharmónikusa.
(#) tnl hozzászólása Júl 30, 2020 /
 
Egy rövid kérdés!


Arra gondoltam régebben hogy a bs170 elterjedt fet, lehetne
egy komutatív mixer kapcsolóeleme. Teljesen hasonlóan viselkedett
nekem mint a cd4066 egy kapcsolója. Be és kikapcsolási ideje is kedvező,
egy gond van, hogy a source-gate (?) kapacitás túl nagy. Akár
60 pF is lehet.

Ha jól emlékszem, ez 10MHz-n kb 200 ohm.

Ha biztosítani tudom a kellő oszcillátorteljesítményt,
akkor esetleg használhatom e ezt a fet-et mixerként,
vagy egyébb probléma fog fellépni?

Esetleg hosszúhullámhoz, pl(77KHz) még használható lehet?
(#) ha1drp válasza tnl hozzászólására (») Júl 30, 2020 / 1
 
Végfokban már találkoztam vele, ott 30MHz-ig jó lehet. De a J310, Bf246, BF256 sem sokkal drágább, amelyekkel már találsz működő áramkört. pld
(#) tnl válasza ha1drp hozzászólására (») Aug 2, 2020 /
 
Ezeket az jfet-eket még gyártják?
(#) rectamas válasza tnl hozzászólására (») Aug 2, 2020 /
 
Igen, gyártják, de SMD-ben egyszerubb beszereznim pl. Budapesten a ret-nél PMBFJ309, PMBFJ310, Vácon a bajielektronika.hu-nál lehet kapni U310-et, ami a J310 ipari változata.
(#) tnl hozzászólása Aug 3, 2020 /
 
Régóta gondolkozom, cd4066 -al hogy lehetne olyan kapcsolómixert
építeni, amely az oszcillátor frekvencia kétszeresén jár, úgy mint a polyakov mixer.

Sok ötletem volt már.

-Talán első, hogy ferritgyűrűből 3 tekercses tranzformátort készítek.

Első tekercs fogadja az osc. jelet a másik kettő vezérli a cmos kapcsolókat.
A polaritásuk ellentétes, ezért amikor az egyik nyit, a másik nem, majd fordítva.

A kapcsolók persze nincsenek egyszerre nyitva, mert szinuszhullám vezérli őket.

-Második ugyanez bipoláris tranzisztorokkal, megoldva, pl fázisfordító, és nem fázisfordító
erőssítékkel vezérelni a két kapcsolót.


- Harmadik, cmos logikai ic vel, inverterrel.

Ha nagyon gyors lenne a 4066, ez nem is tudna működni, mert két kapcsoló közűl
az egyik mindig be lenne kapcsolva. De se az invertereket tartalmazó ic, se a 4066
nem kapcsol azonnal, ezért szerintem lehetséges a duplafrekvenciás mixelés.

Ezt már mas meg is valósította.

https://www.qsl.net/va3iul/Homebrew_RF_Circuit_Design_Ideas/RF_Swit...66.gif

Nemrég találtam itthon egy cd4053-as ict. Ennek 3 kapcsolója van, amelyek egyenként

képesek egy lábat hol egyik, hol másik lábhoz kapcsolni, annak megfelelően hogy
magas e vagy alacsony a vezérlőjel. (Bilaterális kapcsoló ??)

A kapcsolás analóg, olyan mint a cd4066-nál.

Hogy használhatnám ezt az ic cd4053 kétszerező mixerként, esetleg a 4066-os
(#) tnl válasza tnl hozzászólására (») Aug 3, 2020 /
 
vezérlésére felhasználni.
(#) rectamas válasza tnl hozzászólására (») Aug 3, 2020 / 1
 
Polyakov könyve, az 54. oldalon a FET-es mixer...
(#) tnl válasza rectamas hozzászólására (») Aug 3, 2020 /
 
Szia!

Köszi a segítséget! Egy ilyen mixer felépítése is tervben van, de az vele
a gondom, hogy ferritesre tekert transzformátort kellene csinálnom,
amitől egy kicsit tartok. Milyen ferritre, hány menetet stb.
Ferritgyűrűm van néhány, de azok nem tudom jók e.
TVbalun is van az nagy valószínűséggel jó.
(#) sdrlab válasza tnl hozzászólására (») Aug 4, 2020 / 1
 
Már írtam korábban(szerintem pont neked), hogy a Polyakov keverő nem sima kapcsoló üzemű keverő!!! Ott pontosan belőtt jelszintekkel, és kizárólag szinusz meghajtással működik csak úgy, ahogy meg van fogalmazva!
Amit te találtál, annak semmi köze a dupla frekis keveréshez, az egy sima kapcsoló üzemű keverő, amit tonnaszámra találhatsz a neten... Ezen a trifilárisan tekert transzformátor semmit sem változtat, azt simán ki lehet kerülni...max nem érdemes!
De amit konkrétan belinkeltél amúgy sem szerencsés megoldás, mivel sorbakötött a meghajtás vezérlése, így egy HC kapunak megfelelő késleltetéssel kell számolni, ami már elég jelentős fázishibát visz be...ha nem csak középhullámú vételre akarod használni! Ezt helyesen pl XOR kapukkal lehet megvalósítani...
(#) ha1drp válasza tnl hozzászólására (») Aug 4, 2020 / 2
 
A szélessávú balunok kritériuma, hogy a legalsó frekvencián is jól illeszkedjenek az áramkörhöz. Ferritek esetén ez esetben azonban kompromisszumot kell kötni, mivel a frekvencia növekedésével ezen anyagok veszteséget visznek be. Olyan permeabilitású magot kell választani, aminek a csillapítása magasabb frekvenciák felé is elfogadható. A kereskedelemben beszerezhető magok többsége sajnos 3MHz felett nem alkalmasak erre.
De konkrétan: Ezek a keverők, viszonylag alacsony impedanciájúak, illeszkedve az antenna bemenethez. Így 50 ohmos antenna esetén, a rajz szerinti 1:4 áttétellel 2x100 ohm terhelés mellett az XL = (2*PI*F*L) = 100ohm -> L=5,3uH. Ha jól emlékszem a sárga TV balun kb 10nH/me2 Al értékű, azaz 3x23 menet-et kellene feltekerni.
Szélessáv esetén a felsőbb sávokhoz, a kevesebb menet megfelelőbb lehet.
E mellett a TV balun rövidhullámra nem ideális, nagyobb Al érték mellett egyenletesebb átviteli csillapítás figyelhető meg, persze ennek is van határa.

A fentiekhez szeretném a tévedés jogát fenntartani,mivel nincs fejben a balun AL értéke, illetve a keverőt terhelő egyéb adatok után sem néztem utána. Az elkészült áramkör, illetve a balun minősítéséről, adatairól méréssel célszerű meggyőződni.
(#) ha1drp válasza tnl hozzászólására (») Aug 4, 2020 / 1
 
A CD40xx széria nem alkalmas nagyfrekvenciás keverőnek, a túl lassú kapcsolási idő mellett a csatornaellenállásuk is magas. Helyette a 74HC(T)4066, 74HC(T)4052, 74HC(T)4053, FST3253 alkalmazható, illetve az LVC széria, bár ezek DIP tokban nem fellelhetőek.

A frekvenciatöbbszörözéssel az alapfrekvencia instabilitásai is sokszorozódnak. Röviden, a stabilnak tűnő alacsony frekvenciás oszcillátorod többszörözve már nem lesz az!
A hozzászólás módosítva: Aug 4, 2020
(#) tnl válasza sdrlab hozzászólására (») Aug 4, 2020 /
 
Idézet:
„Már írtam korábban(szerintem pont neked), hogy a Polyakov keverő nem sima kapcsoló üzemű keverő!!! Ott pontosan belőtt jelszintekkel, és kizárólag szinusz meghajtással működik csak úgy, ahogy meg van fogalmazva!”


itt csak a frekvenciakétszerezésre gondoltam, azt tudom hogy a kétdiódás polyakov nem
kapcsoló keverő!

Idézet:
„Amit te találtál, annak semmi köze a dupla frekis keveréshez, az egy sima kapcsoló üzemű keverő, amit tonnaszámra találhatsz a neten..”


Mi a funkciója annak, hogy a 4 kapcsolóból egyszerre 2 majd ahogy a osc. jel vált
a következő 2-t kapcsolja be? (Innen gondoltam, hogy kétszerező)
(#) tnl válasza ha1drp hozzászólására (») Aug 4, 2020 /
 
Idézet:
„A CD40xx széria nem alkalmas nagyfrekvenciás keverőnek, a túl lassú kapcsolási idő mellett a csatornaellenállásuk is magas. Helyette a 74HC(T)4066, 74HC(T)4052, 74HC(T)4053, FST3253 alkalmazható, illetve az LVC széria, bár ezek DIP tokban nem fellelhetőek.


Én most 74HC(T)4066 -t használok, nem alap cd4066-ot.

Idézet:
„A frekvenciatöbbszörözéssel az alapfrekvencia instabilitásai is sokszorozódnak. Röviden, a stabilnak tűnő alacsony frekvenciás oszcillátorod többszörözve már nem lesz az!


Lehet, de most az oszcillátorom olyan, hogy a frekvenciamérőn a tizes helyiérték
változik, hogy egyet fel majd le vált. Nagyobb változás ritkán fordul elő. Régi osc.al
az instabilitás miatt rossz volt az ft8 vétel. Az új franklin vfo-m nagyon stabil kb 12 MHz-ig.
(a tizes hz helyiérték ingadozik csak) Ha 14 MHz-re váltok, ott már jóval nagyobb az instabilitás.
Ezért szerintem megérné a kétszerezős mixer, vagy frekvenciakétszerező alkalmazása.
(#) tnl hozzászólása Aug 4, 2020 /
 
Ma kipróbáltam egy ferrites trafót. 1 cm átmérő a gyűrü kb 2 mm vastag.

( menet van rajta kb .3 mm es zománcozott huzalból. 3 ér van lazán
megcsavarva, és a gyűrűre tekercselve 8 menettel.

Oszcilloszkóppal azt tapasztaltam, hogy 7mhz környékén, ha nem terhelem
a szekundert,(csak a műszer) akkor a Vpp 4.2 V. 1 Kohmal terhelve 3.6v.
(ha jól emlékszem.)


Beraktam a vevőbe, (osc, és mixer bemenete közzé )nagyon jó nem volt a vétel,
de tarfó nélkül se. (Most valami zavar van)
(#) pucuka válasza ha1drp hozzászólására (») Aug 4, 2020 /
 
A balun esetében azért nem lehet Al értékkel találkozni, mert eredetileg nem transzformátor vasmagjának készült.
A balunba szimmetrikus tápvonalat tekernek, és a szimmetrikus tápvonal rövidülési tényezője (terjedési sebessége) a tápvonalat körülvevő anyag dielektromos állandójától függ. Esetünkben ez az a ferrit anyag, ami a ferrit két lyukába beletekert szimmetrikus tápvonalat körülveszi. Ennek megfelelően sokkal rövidebb tápvonalra van szükség a λ/4 tápvonalhoz, (amiből a balun trafót készítik) mint levegő dielektrikum esetén.
Ez a módszer a mikrohullámú tartományokban általánosan használt eszköz, a méretek csökkentésére. A cirkulátorok, izolátorok, hibridek ferrit anyagra gőzölögtetett fémből készült tápvonalakból készülnek, ahogy a strip-line technikában is.
Hogy mennyire válik be más alkalmazásban azt nem tudom, láttam már szűrési célokra pár menetet beletekerve.
Egy 1963 -as Siemens Siferrit katalógus szerint A balun trafók ferrit magjait négyféle anyagból készítették, U17 (250 MHz -ig) K1 (400 MHz -ig) K12, és U60 (1000 MHz -ig). Au U60 különleges anyag lehet, mert csak külön rendelésre gyártották, a katalógus szerint.
Hogy ezek ma milyen anyagokat takarnak, azt nem tudom, az EPCOS ferrit katalógusban nyomát sem találtam.
(#) tnl válasza ha1drp hozzászólására (») Aug 4, 2020 /
 
Idézet:
„De konkrétan: Ezek a keverők, viszonylag alacsony impedanciájúak, illeszkedve az antenna bemenethez. Így 50 ohmos antenna esetén, a rajz szerinti 1:4 áttétellel 2x100 ohm terhelés mellett az XL = (2*PI*F*L) = 100ohm -> L=5,3uH. Ha jól emlékszem a sárga TV balun kb 10nH/me2 Al értékű, azaz 3x23 menet-et kellene feltekerni.”



A rajzon tényleg van az antennakimeneten trafó. Én a sajátomban nem
így használnám, én az oszcillátorjel fázisfordítására használnám !:

Eltérés az is, hogy az én antennám nem 50 ohmos, csak egy hosszúdrót+
földelés, ami nagyobb impedanciájú, de ez nekem kedvező.(Szerintem)
A hozzászólás módosítva: Aug 4, 2020
(#) sdrlab válasza tnl hozzászólására (») Aug 5, 2020 / 1
 
Idézet:
„Mi a funkciója annak, hogy a 4 kapcsolóból egyszerre 2 majd ahogy a osc. jel vált
a következő 2-t kapcsolja be? (Innen gondoltam, hogy kétszerező)”

És az nem tűnt fel, hogy a Polyakov féle keverőben antiparallel van kötve a két dióda, míg itt csak jobb oldalukon közösítettek a kapcsolók, bal oldalról ellenfázisú jelet kapnak!
Ennek az oka pedig mindössze a kétutas egyenirányításban keresendő! Olvass utána, az micsoda...és megérted talán a kapcsoló üzemű keverés elvét is....
(#) tnl hozzászólása Aug 5, 2020 /
 
Arra gondoltam, hagyom azt a dolgot egyelőre, hogy a 4066-ict frekvenciaduplázós
(szubharmónikus?) mixerként üzemeltessem.

Visszatértem egy régebbi elgondolásomhoz, hogy frekvenciakétszerezőt csinálok.

Breadboardon már ez ment, 500 KHz-ból ment az 1Mhz, sőt 1MHz -ből 2MHz-is.

Egy kis panelra összeraktam az áramkört, a rezgőkör 10uH-s induktivitásból és
10 pF trimmerből áll. 14 MHz-re nem hangolható be a 10uH-s induktivitással, 6-8MHz
között rezeg.

Az usb oszcilloszkópom jelgenerátorával max. 1MHz-s jellel tudom meghajtani,
kipróbáltam hogy viselkedik.


A mulkor amikor 1MHz-t sikeresen kétszereztem, a végeredményben minden második
hullám alacsonyabb volt. Ezeket a 2 MHZ-s rezgőkör hozta létre a 1MHz-s rezgés hullámainak
energiájából.

Legjobb hasonlat szerintem, egy hinta amit egy adott helyen álló ember minden második
lengésekor meglök.

A frekvenciaháromszorozás esetén minden harmadik lengéskor.

Az a lengés ahol a lökés történik, a legmagasabb a mások lökés nélküli
alacsonyabb. A harmadik lengés szintén lökés nélküli ez még a második
lengésnél is alacsonyabb(Az amplitúdó csökken)
A következő lengésben az ember megint meglöki a hintát, és újra egy magas lengés jön.


A rezgőkörömet 7Mhz-re hangoltam, a sokszorozandó frekvencia pedig csak 500 KHz.

A kimenő hullám egy tipikus "csillapított rezgés" hullámforma.

Olyan ritkán lökik meg a hintát, hogy teljesen megáll.


De nem frekvencia 14x szerezni akarok, hanem 2, esetleg 3 szorozni. Ez még
működhet.
(#) Feri007 válasza tnl hozzászólására (») Aug 6, 2020 /
 
Bevallom, nem kerestem sokáig, hogy igazából mi a célod? Bár a hobby projekteknél a cél nagyon extrém is lehet, de most ezt hagyjuk. Ha jó, és egyszerű vevőt szeretnél, a kapcsolóüzemű mixer jó irány. Nézd meg YU1LM weboldalát.
Egy sereg rádiót alkotott 4066-ból, és annak gyorsabb változataiból. Ill. tipikus az FST3253 használata.
Az alapelv az, hogy készít egy IQ direkt konverziós kapcsolóüzemű keverőt.
Az alapsávi IQ jelet SDR vevőre viszi: Software defined rádió lesz. Ha neked ez nem elég "HW", akkor fázistolóval - egyszerűvel, CW, bonyolutabbal SSB vevő készülhet.
A konstrukciónak egyetlen nehézsége a négyfázisú órajel. Magas (4x-es) frekvenciájú oszcillátor szükséges. Ha jó vevőt akarsz, akkor stabil kell, hogy legyen a lokál oszc. Lehet játszani LC VFO-val, de: Manapság könnyű "bármilyen" frekvenciát szintetizálni: Si560, Si5351 használatos amatőr konstrukciókban.
Előnye még ezen kapcsolós keverőknek, hogy az antenna illesztésre kevésbé kényes.
[A klasszikus "diódás-trafós" DBM-ek pontos (impedancia)illesztés mellett adnak jó eredményt. ]
Ezen alapelemekből sok amatőr, de jó minőségű konstrukció született.
Például eredménye a R928 transceiver is, ami egy lenyúlása egy amatőr -Chris Atanassov, M0NKA -konstrukciójának.
M0NKA
(#) tnl válasza Feri007 hozzászólására (») Aug 6, 2020 /
 
A célom áramkörök tervezése, és építése. (Nem túl magas szinvonalon)

Az elmúlt években már szinte csak rádió vevőkkel foglalkoztam.

2019 tavaszán már építettem (szinte saját ötlet alapján) egy dfc77 vevőt,
a hosszúhullámon a gyenge jelet sikeresen vette. ezt 19 nyarán átalakítottam
rövidhullámra. Elhagytam az rf erősítőt, meg lecseréltem az oszcillátort.
Ezzel 19 őszén több alkalommal is vettem USA-ból morze jelet.


Az ft8 hoz nagyobb stabilitású oszcillátor kellett ezért 2020 tavaszán építettem
egy LC Franklin VFO-t. 20 méteren is ment , de ft8-hoz nem volt elég stabíl.
Ezért akartam "kétszerezős mixert". Tegnap inkább frekvenciakétszerezőt csináltam,
amivel a stabil 7MHz -ből gyártanék viszonylag stabíl 14MHz-t. Persze célom a 18,21,24,28
MHz-s vétel, ha bírja a 74hcf4066, és erősebb lesz a napfolttevékenység.
(#) tnl válasza tnl hozzászólására (») Aug 6, 2020 / 1
 
Leginkább a könnyen elérhető, elterjedt alkatrészeket kedvelem, gyakran használok
bontott dolgokat. Ic-nél a dip tokot, már a breadboard miatt is.
A hozzászólás módosítva: Aug 6, 2020
(#) tnl válasza Feri007 hozzászólására (») Aug 6, 2020 /
 
Most nézem, az lemaradt, hogy a dcf77 vevő is 74hcf4066-al ment.
(#) tnl hozzászólása Aug 11, 2020 /
 
Kipróbáltam az egytranzisztoros frekvenciasokszorozót, aminek a kollektorában egy
rezgőkör van. Sajnos a gyakorlatban egyelőre nem működik.

Csináltam még egy transzformátoros 2 diódás kétszerezőt, ami lényegében egy
kétutas egyenirányító, de ezzel sem lehetett a 7MHzt 14 -é alakítani, úgy
hogy jól hajtsa a mixert.

Lehet hogy a megoldás a már általam régebben használt diódás polyakov
mixer, vagy a fet-es polyakov mixer lesz.
A hozzászólás módosítva: Aug 11, 2020
(#) Kera_Will válasza tnl hozzászólására (») Aug 11, 2020 / 1
 
Diódák helyett rakjál bele tranzisztorokat. Majd a tranzisztorok BE diódái fognak dolgozni mint kétszerezők.Több energiája is a kétszeres jelnek mivel aktív elemekkel 2szerezel.
Másik ami kimaradt a diódás kétszerező utáni tranzisztoros erősítő fokozat, ami jobb esetben hangolt be és kimeneti körökkel rendelkezik.
(#) Kera_Will válasza Kera_Will hozzászólására (») Aug 11, 2020 /
 
Lemaradt
teljesTRX

A tekercsek részben kondik értéke igazodjon az induló vég frekikhez kicsit nagyobb kell .
A triffilaris az részben szélessávú ... az kb 3*8-10 menet elég lesz.
Persze vas anyag függő.
(#) Gafly válasza Kera_Will hozzászólására (») Aug 11, 2020 /
 
Mondjuk én nem találtam meg, hogy pontosan mi lett megépitve, de az általad feltett rajzon a tranzisztorok "C" osztályban működnek, tehát addig meg sem nyikkan, amedig akkora meghajtó jelet nem kap, hogy ki tudjának nyitni a tranzisztorok (>1.4Vpp).
Úgy különben egyszerű, de nagyszerű kapcsolás...
(#) tnl hozzászólása Aug 11, 2020 /
 
Szerintem az én kétszerezőm is c osztályú


https://sites.google.com/site/interfacebus/Home/transistor-circuits...ircuit

A kétutas egyenirányítóm, pedig :

https://tudasbazis.sulinet.hu/hu/szakkepzes/elektronika-elektrotech...anyito


Ezen a linken hálózati áramra van, de láttam rádiófrekvenciás sokszorozóként is.
(ha jól emlékszem)
(#) tnl válasza Kera_Will hozzászólására (») Aug 11, 2020 /
 
https://commons.wikimedia.org/wiki/File:Solid_state_frequency_doubler.png

Szerintem ez az, amit írtál. Egyébként az én két próbálkozásomat
kombinálja.
(#) Gafly válasza tnl hozzászólására (») Aug 11, 2020 / 1
 
Gyors ellenőrzési lehetőség, meg kell mérni a kollektor áramot. Meghajtás nélkül nullának kell lenni, meghajtással pedig "valamennyinek". Ha akkor is nulla, akkor kicsi a bemenő jel, és nem nyit ki a tranzisztor egyáltalán.
Ha elegendő a meghajtás, de nem működik, akkor a rezgőkör van nagyon félrehangolva.
Következő: »»   228 / 274
Bejelentkezés

Belépés

Hirdetés
Lapoda.hu     XDT.hu     HEStore.hu
Az oldalon sütiket használunk a helyes működéshez. Bővebb információt az adatvédelmi szabályzatban olvashatsz. Megértettem