Speciel társasház harmadik emelet. Lapostető, antenna árbóc, a tető külső oldalán bádog. A lapostetőn betonklocnin villámhárító vezeték gömbvasból, acélsodrony levezető.
A kár 2 TV, számítógép, router. A biztosító nem fizetett, mert a régi szerződésben csak villámcsapás esete volt, a káreset a villám másodlagos hatása miatt történt. Rég volt, azóta az elosztók túlfeszültség védettek, de csak az.
(ha most történne, nagyobb baj is lenne, cirkó, mikró)

OBO katalógus
Ez a katalógus a termékek bemutatásán túl nagyon hasznos ismereteket ad a villámvédelem koncepciójáról is.

Nyílván van ilyen is, de egy hiányosan kiépített rendszerrel és hiányosan megkötött szerződéssel mit lehet kezdeni? Fizetni, ha baj van.

Sajnos nálunk is volt hasonló kár, még 4-5 éve. Akkor még semmiféle túlfeszültség védelem nem volt beszerelve. A villám a házunk előtt álló oszloptranszformátorba (valószínűleg az egyik köf vezetékbe) csapott. A TV-k ki voltak húzva a konnektorból. Viszont a koax bedugva maradt. Feltételezem, hogy a kábeltv szolgáltató földeli a koax árnyékolását, ezen keresztül kapták a készülékek a túlfeszültséget (a házunkban nincs eph-ba kötve a koax árnyékolása). Telefonkészülék is be volt dugva a telefonkábelbe, kuka. A villámáram levezető közelsége miatt akár az induktív csatolás is közrejátszhatott a kárban.
Viszont itt is, mint nálad is, csak az érzékeny készülékek hibásodtak meg, másodlagos villámkár következtében. Az ezeket kiváltó túlfeszültségek kivédésre pedig a T3 fokozat is elégséges. De ezek szerint a telefon és koax kábelekre is kell túlfeszültség védelmet szerelni. Azóta a szolgáltó tulajdonában lévő set-top-box-ra megy a koax, ezért nem foglalkoztam annak a túlfeszültség védelmével.

73' -ban megvettük (bocsánat megvehettük) a lakást, megkötöttük a biztosítást, oszt örültünk. Nemigen nézegettük a szerződést 80' -as évek közepén volt a balhé.

Nálunk pl a tetőtérben megy a napelemes rendszer földelése. A villámhárítót leföldelem egy szondával, ami jó esetben 4-5 ohmos, a napelemeket meg rákötöm az EPH-ra, ami a földre kb max 0,5 ohmmal csatlakozik. ( 1A fogyasztás kb 1V feszültségesést okoz a hálózaton annak fele a fázison esik) Összekötés esetén valószínű a villám a tetőtérben, a fa gerendák mellett egy műanyag védőcsőben, utána a villanyórához egy, a többi vezetővel közös védőcsőben menő 6-os rézkábelen menne végig. Ha ebből nem lenne tűz azon erősen csodálkoznék. Csak a szondákat összekötve helyben is max csak 1-2 ohm földelési ellenállást tudnék produkálni, így jó esetben a fele villámáram elindulna a szolgáltató vezetékén a transzformátorhoz. Lehet engem nem rázna meg a radiátor, de a környék összes elektromos szerkezetét hazavágja az tuti. Villámhárítót meg azért telepítünk hogy a tűztől, meg az elektromos kártól megvédjen. Na ezt egy rövid vezetékkel sikerülhet keresztülhúzni.

0,650MJ/Ohm a pozitív villám energiájának medián értéke (ez az adat egy villámvédelmi tervezésről szóló könyben szerepel). A negatív villámé sokkal kisebb, ezért számolok ezzel. 0,057Ohm az ellenállása egy 6mm2 keresztmetszetű, 20m hosszú vezetéknek (nem ismerem a pontos adatot, de nagyságrendileg jó lehet). Ezen 37kJ energia szabadul fel. A vezeték tömege nagyjából 1kg. Ha feltételezzük, hogy a teljes medián értékű villámáram ezen folyik le (ami nem valami valószínű), akkor a vezeték hőmérséklete 0,385kJ/kg/K fajhővel számítva kb. 94°C fokkal emelkedik meg. Ekkora hőmérséklet emelkedéstől a szigetelés sem sérülhet. Nem mondom, hogy egészséges, de tüzet nem okoz. És ez akkor történik, ha nincs villámhárító. Ha van, és az be van kötve az eph-ba, akkor ennél jóval kisebb áram folyna rajta.

Üdv! Ez így szép. De egy napelem rendszerrel vagy lemez tetővel gyakorlatilag egy antennát tetünk a házunkra...

Nem antennát, villámhárítót, vagy inkább villám szívót.

Helló! Ha potenciális "villám szívó" akkor miért ne kössem be a villám hárítóba? A Csehek, hogy oldják meg? (Tudtommal őnáluk a lakóházakra is kötelező.)

Az előző pár oldal éppen a kérdésedre ad választ. A Csehek is pont úgy oldják meg, mint Európa többi országában, mert ők is az EU-ban vannak. Szerintem minden országnak lehet (van) olyan jogszabálya, ami részben felülírja (persze ez nem jó szó, ne kössetek bele) az EU-s szabványokat. Ilyen nálunk pl. a többször említett OTSZ, ami miatt itt nem kell bizonyos épületeket bekötni. Vagy itt van pl. a 100mA-es Fi relé alkalmazhatósága Magyarországon (ezt nem fejtem ki jobban).
Pontosan ismerni kell az adott ország nemzeti szabványait, jogszabályait. Ezért (is) van az, hogy a mai napig sem tervezhetsz külföldre, illetve a külföldön készült terveket honosítani kell, ha Magyarországon valósítják meg.

Értem amit írsz, de, ha figyelmesen olvastad a hszeket akkor láthatod a válaszok kaotikusak. A cseheknél úgy tudom a lakóházakra kell villám védelem.

A válaszok azért kaotikusak, mert ez egy fórum, ahol mindenki leírhatja az általa helyesnek vélt választ, véleményt.
Igazából, nem értem a Csehekre vonatkozó kérdésedet. Sajnos nem tudom a cseheknél mi a szabály, de az biztos, hogy nekik is EN 62305 1-4 szerint kell kiépíteni a villámvédelmet. Viszont náluk nyilván nincs OTSZ, ami egy kiskaput nyithat a szabványon. (Gondolom náluk is van egy tűzvédelmi szabályzat, amit ők is valahogy hívnak, de az talán nem tér ki a villámvédelemre ilyen formában. Nem tudom.)
Egyébként annak, hogy náluk esetleg mindenhova kell v.v., nálunk meg lehet kivétel, nyilván praktikussági okai vannak. Például eltérnek a domborzati viszonyok a két ország között, és/vagy más a lakosság anyagi terhelhetősége. (Ne felejtsük el, hogy Magyarországon az életszínvonal a 3. legrosszabb az EU-n belül.) A villámvédelem tervezésénél/kiépítésénél, a kockázatkezelésnél, a gazdaságossági szempontokat is figyelembe kell venni.

Ha megérted miért a polémia, nem lesz kaotikus a válasz.
Röviden, nincs mindenre jó megoldás a villámvédelem kapcsán.
Ha a villámvédelmet összekötöd az EPH val, lehetnek problémák. Ha nem kötöd össze, akkor is. A szabvány szerint össze kell kötni.
A kötelező összekötés ellen szól, hogy ráadásul könnyen keletkezik földhurok, ami szintén az összekötés ellen szól.
Az az igazság, hogy nincs igazság.

Helló! Ezt találtam most. Érdemes végig olvasni, igaz 2016-os, de talán még aktuális. A csehek. Korábban olvastam valahol erről a témáról. De nem voltam benne biztos. Már az vagyok, mert ebben a tanulmányban foglalkozik vele. A politika nem ennek fórumnak a dolga!

Helló! Meg értettem. De ettől még kaotikus, mert volt aki a szabvánnyal is vitatkozott. Gyakorlatilag össze foglaltad a probléma lényegét. Találtam egy tanulmányt fentebb elektrorudi hrsz-éhez válaszul küldte, ide nem linkelem be, de, ha kéred szívesen. Érdemes elolvasni. Szinte minden kérdést eloszlatott bennem. Köszönöm a válaszaidat.

Üdv! Mindenkinek köszönöm a segítő hozzászólásokat, a villámhárító témában. Közben erre a tanulmányra leltem. Ami eloszlatta kérdéseim javát.

Helyrajzi számmal bonyolultabb.

Ahogy látod, statisztika, meg modellek. Abszolút biztonság nincs.
(a NOAA -nak Amerikából pontosabbak az időjárási előrejelzései a Kelenföldi pályaudvar környékére, mint az OMSZ -nek)

Kis segítséget kérek !

Előzmény : párommal szeretnénk másik lakásba költözni, nézelődünk - keresgélünk... Itt a városban anno 16 A volt a megszokott lakásbetáp... Láttunk pár lakást, ahol már átépítettek és bővítettek 32A-ra.
Most néztünk egy lakást, állítólag 2002-ben lett felújítva ( elektromosan is), a digitális villanyóra alatt 27 (vagy 28 ? ) A-s kismegszakítót láttam. Ha a színek jelentenek valamit, fekete billenő fölött zöld matrica...

Nézem a katalógust 20, 25, 32 A a sor Lehel rosszul láttam, vagy ~20 éve még volt más érték is ?

Másik gondolat : egy 4 szoba + konyha + vizesblokk lakásban nem karcsú egy kicsit 4 db áramkör ?

A zöld elvileg 6 A-t jelentene de igen kicsi a valószínűsége, hogy az van a fogyasztásmérő előtt, nem jól olvashattad le az értéket, mert 27 és 28 sincs.

Ha nekik elég volt négy (vagy a villanyszerelő ennyire értett hozzá, esetleg nem volt nagyobb keret a jobb szétosztásra), akkor annyit építettek ki. Mai szemmel nézve igen karcsú.

Köszi a gyors választ !

A 32A betáp a "felár" nélkül elérhető maximum (ha teljesülnek az egyéb feltételek)?

Van valami szabály, hány "áramkört" kell telepíteni egy lakásba ? Vagy szerelő-megrendelő megállapodás kérdése ?

Jártam 2 szoba + konyha-fürdő + iroda kialakítású lakásban ahol 16 db kismegszakító szolgált ...

Igen.
Igen.
Amennyire én tudom.

Szia!
Igen szabály lenne --DE;

Az anyagiak szűkössége ?
esetleg a rövidlátás? "nem gondolja ,hogy ha 140 000 Ftért festik ki a lakást ,akkor 70 000 Ft-t hogy mer elkérni a teljes villany szerelésért! (persze anyaggal együtt gondolta!)

Szia!
pedig volt még 30 éve is!

A BS numeró 28 =20A igaz kék paprfecni volt rajta!

Tisztelt Kollégák!

Az érdekelne, hogy milyen szabvány vagy egyéb előírás követeli meg, hogy falon kívüli szereléskor fa vázszerkezetre vagy falazatra felrakott kapcsoló, világítótest vagy kötődoboz alá lángálló szigetelőlemezt (pld klingerit) kell tenni?...és a csőtartó bilincsek alá miért nem? ...és mi az értelme, amikor ezek a szerelvények alapból égést nem tápláló (lecseppenő olvadék lángot nem vihet magával, nem okozhat lángterjedést) műanyagból kell hogy készüljenek.
A konstruktív válaszokat előre is köszönöm!

Hali!
Nekem ezt a 80 as évek elején rakták fel. A mái napig ezek vannak.

Nem leszek kostruktív, de leírom. Ez a szabály, így kell csinálni. Ez olyan, mint amikor a megrendelő azt kéri, zöld legyen a kerítés. Maximum annyit szabad visszakérdezni, hogy a RAL skála szerint pontosan melyik zöldre legyen lekenve és hány soron.

Ritka mint a fehér holló, de megeshet, hogy kábelhiba miatt két szerelvény között kezd el melegedni a vezető. Milliószor gyakoribb, hogy valamilyen szerelvényben, kötésnél keletkezik érintkezési hiba, ezért kell azok alá tűzálló alátét.

Amióta konnektor alatt szinte fekete fa gerendát láttam, már nem kérdezek ilyet. Valamiért a pára az idő, és lehet a pókok/bogarak is segítettek megoldani ezt a feladatot. Szerencsére valami jó helyen vezetett át, és a biztosíték megóvta a házat.