Igaz, 75x25 volt

Nem erről van szó. Arról, hogy a 4x4cm-es peltier is több 10W-ot eszik. Egy 75x75cm-es peltierhez szorozd már ki mekkora teljesítményt venne fel.

Gyulank meg nem érti meg, hogy ez félvezető: A kicsiben is rengeteg cella van összekapcsolva.
Vegyünk egy COB LED-et. Láttál már négyzetméternyi méretűt? Nem. Nyilván megoldható lenne, de az élettartama, energiaigénye, költése stb, nem éri meg. Ebből kifolyólag nyilván négyzetméteres peltier is gyártható lenne, DE:
NAGYON szabályozni kellene két oldali hőmérséklet különbséget ami ekkora méretben nem megvalósítható, mert nem elég egy ponton mérni.
Nyilván megoldható lenne sok kicsi lapka rugalmas anyagra való felvitele, de akkor meg az összekábelezés a problémás. És folytathatnám milyen megodások lehetnének, de akkor még ott van a teljesítmény is amit az elején írtam és mások is említettek. Ezek a modulok nem milliamperekkel dolgoznak.

A jég alapvetően szigetelő, nincs benne jelentősnek mondható vezetőképesség. Ami miatt mégis problémás, az a környezetével érintkező felülete, ahol biztos, hogy lesz olvadt állapotban is belőle.

Ti nem értitek meg, hogy a szükséges teljesítmény nem nő a mérettel... Hússzor akkorának nem kell hússzor hidegebbnek lennie, ha nincs rá szükségem... Mert még azóta sem, és ezután sem arról beszéltem, hogy ragasszunk össze már kész peltiereket...

Ez csak részben igaz. X feszültséget rákapcsolva Y áramot fog felvenni. Ezen nem tudsz változtatni.
1. Igaz ha PWM-el vezéreled az átlag kisebb lesz, de a kitöltési szakaszban akkor is kell a megfelelő áramerősség.
2. Kisebb feszültséggel kisebb áramot vesz fel, de mivel félvezető gondolom van alsó határ is, de ezt nem tudom, nem teszteltem agyon őket.
A másik dolog a felhasználás. Ekkora méretben gondolom helyiség temperálása vagy hasonló a cél. Mit csinálnál a másik oldalán keletkezett hővel?

Azóta is másról beszéltek. Jó beszélgetés ez, hogy én teáról beszélek, ti meg kávéról. És de, szétnézhetsz a félvezető eszközök között, meg az ellenállások között is. Ha igazad lenne bármelyikre rákapcsolva X feszültséget, Y áramot venne fel... És még mindig hülyeséget beszéltek. A kérdés is hülyeség, hogy mit csinálnák a másik oldalon lévő hővel. Felhozta valaki példának a COB LED-et. Pont, hogy azért hatékonyabb, mert nagyobb felülete van, és pont ezért jobb a hatásfoka, és ezért lehet nagyobb teljesítményt leadni hűtés nélkül vele. Hát tényleg ez már nevetséges... Tényleg egy napja azt magyarázzátok, hogy van mondjuk 10W 1cm2-es szaron, és az milyen jó, és azon aztán nincs nagy hőkülönbség, meg azon aztán nem kell mit csinálni a meleg oldallal, de bezzeg, ha ez a 10W 1dm2-en oszlana el, na akkor aztán lenne hőkülönbség, meg akkor aztán, ha 100x nagyobb felületen leadhatná a hőt, hát akkor mit kezdenék vele?!

Sziasztok!

Két dolgot javítanék a hozzászólásokban.

1 - a Peilter cella szerintem nem félvezető! Ne tévesszen meg senkit, hogy egyen árammal hajtják meg. --> Infó itt

2 - Az áramfelvétele nem csak a rákapcsolt feszültségtől függ, hanem a hőlépcsőtől is. Ezt befolyásolják a környezeti feltételek a felhasználás során. --> A karakterisztikán tisztán látszik.


További infó.

Én is azzal akartam kezdeni, de itt meg azt írják, hogy a Thomson (...)

P és N szennyezettségű félvezetők vannak benne.

Eredeti kérdésedre, miszerint "Miért nem gyártanak 230V-os Peltiert?" egyszerű a válasz.
Gazdaságtalan lenne.
A mások által említett átütés veszély, stb... mellett, túl sok elemi félvezetőt kellene sorba kapcsolni a cellán belül. Ha a most kapható Peltierekben használatos elemi félvezető méreteket integrálnák bele, akkor jó nagy teljesítményű, és méretű lap adódna. Persze ahogy írod, nem lenne azt feltétlen szükséges azon a nagy teljesítményen járatni, na de ha a 20x több félvezetőt tartalmazó lap teljesítményét vissza vennénk annyira, mint a 12V-os verzióé, akkor kapnánk egy 20x (vagy talán többel) drágább Peltier lapot.
Szerinted lenne tömeges ígény rá?
Vagy is, gazdaságtalan lenne a gyártása.
Az a példád meg, hogy tirisztort, és triakot is használnak 230V-os környezetben, azért sántít, mert ha a triak nincs begyújtva, akkor azon nem folyik áram. Ha meg be van gyújtva, akkor ott is a félvezetőre jellemző 0,6-1V feszültség jelenik meg a sarkain.

Utána néztem még néhány helyen, és igen, a félvezető mivoltát illetően igazad van!

Én nem mondtam, hogy bármit integráljunk a mostaniakból bele. Sőt... Én azt mondtam, hogy ha valaki meg akar oldani valamit akkor azon van, hogy megoldja. Úgy, ahogy lehet... Nem azt keresi, hogy hogy nem lehet. Pl. ahogy ti csináljátok, hogy a ti logikátokkal haladva, ha lenne egy 6V-os 3W-os izzó, akkor nem lehetne 230V-os 100W-osat másképp csinálni, minthogy összekötögetek sok 6V 3W-osat. Hát még ha 230V 3W-ot kéne. És ezt rámvetítitek, mintha én beszélnék ilyeneket...

Ez a tipikus "Minden hülye szembe jön az autópályán!" hozzáállás.

Rendben van. Csatlakoznék hozzád.
Ha kitenyésztettük a 230V-os Peltiert, utána a számítógépem következik!
Mi a bánatnak durúzsol abban a tápegység? Kifejlesztjük a közvetlen 230V-ról üzemelő procit, és az alaplap egyéb integrált áramköreit!
Mert bár kapcsolóüzemű a táp, de mégsem 100% hatásfokú, ezért kihagyjuk belőle.
Aztán meg az összes többi elektronikai berendezésből...
Egyébként az izzós példád is sántít, mert ha a 6V-os izzószálat 1 egységnek vesszük, akkor a 230V-hoz, 38db egységnyi hosszú wolfram szálat kapcsolunk sorba!
Ha meg még a teljesítményével is "játszani" akarunk, akkor a szál keresztmetszetét többszörözzük(párhuzamosan kapcsoljuk), vagy csökkentjük.

Nem nem nem nem. Ti nem játszotok a vastagsággal, meg a hosszal. Egy napja azt beszélitek, hogy az olyan. Abból építkeztek csak. Nem lehet játszani, nem lehet máshogy csinálni. Csak ugyanúgy csinálni, ahogy most van. Csak sok-sok kis foglalatot összekötögetve, és belecsavarva az izzókat. És igen, teljesen igazad van nyilván, egy peltier modul, és egy processzor közt semmi különbség. Ahogy az izzó, és a billentyűzet közt sincs. Meg a kő, meg a kecske közt sincs.

Látom, még mindig nem fogtad fel, hogy a 12V-os Peltier lap is sok kis elemi félvezetőből áll!
Nem 1db félvezető tömb, mint ahogy azt elképzeled!
Hidd el, alapvető elektrotechnikai ismeretek nélkül nem fog menni a megértése. A feltalálásról meg aztán nem is beszélve.

Még mindig nem fogtad fel, hogy nem attól függ, hogy hogy képzelem, hogy te mit képzelsz arról, hogy hogy képzelem.

Inkább nem írom meg mit gondolok!

A félvezetőkre jellemző az alapanyaguktól és a szennyezőanyaguktól függően, hogy mekkora nyitófeszültség mellett mekkora áram folyik rajtuk (természetesen van még jó néhány egyéb tényező, mint pl. a hőmérséklet, stb...). Durva közelítéssel a szokásos használati tartományban a nyitófeszültség Ge esetében 0.15 - 0.2 V, Si esetében 0.6 - 1 V, a GaAs esetében 1.5 - 3.5 V. A zárófeszültség sokkal inkább a geometrián múlik. Ezért létezik 10-20V-ot és 1000-2000 V-ot záróirányban elviselni képes dióda, triak, vagy tirisztor. De ezek mindegyikének közös jellemzője, hogy nyitóirányban csak néhány tized - néhány V lesz rajtuk. A LED és a Peltier-elem esetében nyitóirányban használjuk a félvezetőket. (Lehetne záróirányban is, csak minek... A LED nem világítana, a Peltier pedig a hideg oldalt melegítené és a meleget hűtené.)
Létezik-e nagyobb nyitófeszültségű LED? Igen. Vagyis nem. Ez ugyanis nem EGY LED, hanem LED TÖMB. Vagyis bár 30-40V közötti nyitófeszültsége van KÍVÜLRŐL, a benne lévő egyedi LED-ek nyitófeszültsége 2-3V közötti lehet, amik sorba vannak kapcsolva.
Pontosan ugyanígy, a Peltier-elem esetében is van egy elemi feszültség, ami a p és n szennyezettségű rétegek anyaga alapján adódik. Ha ennél nagyobb feszültségű a Peltier (pl. 12 V-os), akkor az azt jelenti, hogy belül több elemi cella van sorba kapcsolva, ahogyan az előbb linkelt LED esetében is.
Lehetne olyan LED-et vagy Peltier-t csinálni, ami 230V-ról működik? Az egyes elemek sorba kapcsolásával minden bizonnyal! De az is szinte biztos, hogy nem érné meg...

De mondok egy másik példát:
Miért nem csinálnak 230V-os akkumulátort? Miért van az, hogy a 12V-os akkut is több, 1-2 V-os cella sorba kapcsolásával oldják meg? Miért nem fejlesztik ki a 10-20 V-os elemi akkucellát?

Mindezek után az izzó példája nem jó! A következő gondolatmenet csak személétetés, rengeteg elhanyagolással, de a lényeget remélem megérted belőle.
Ha egy izzóra 10x akkora feszültséget kapcsolsz, akkor azon 10x akkora áram fog folyni és 100x akkor lesz a teljesítménye (amit nagy eséllyel az izzószál rövid idő alatti elpárolgása követ...). Ha 0.1x akkora feszültséget kapcsolsz rá, akkor 0.1x akkora áram fog folyni, és 0.01x akkora teljesítményt fogyaszt és annak megfelelően 0.01x akkora fényt ad le. Egy LED esetében a 10X-es feszültség mondjuk 10¹⁰x-es áramot, és 10¹¹x-es teljesítményt jelent, ami eredményeképpen pontosan ugyanúgy tönkremegy, mint az izzó. Ha 0.1x feszültséget kapcsolunk rá, akkor az áram 10^-10x-es lesz, vagyis gyakorlatilag nem működik.

Nekem az a lényeg, hogy nagy legyen, lehessen változtatni ugyanazon az oldalon, hogy hűt, vagy fűt, és, hogy működjön 230V-ról. Én nem gondoltam, hogy egy modul egy elemből áll... De azt gondolom, hogy lehet más méretben, más anyagból, más elosztásban, más felépítéssel ilyet csinálni, és nem gondolom, hogy géppel nehezebb lenne valamire 70-et építeni, mint 20-at. Sőt, akár cserélhető elemeset is lehetne nagyméretben csinálni, amiben ki lehet mérni, és cserélni a rosszat. Hisz mondjuk egy hűtőnél ugyanakkora hűtőteljesítmény kell, mint mikor kis felületet próbálnak ventivel meg bordákkal, meg mindennel szétosztani, csak a nagyot nem kell szétosztani, mert az már szét van osztva. Te is kevered a feszültség, és a méret kérdését. Ez két külön kérdés.

Thomas Johann meg mottollaként forog a sirjában.

HOL ÍRTAM MÉRETET???

De tudod mit, igazad van! Csak ez szupertitkos és azért nem akarja elárulni neked senki sem az igazat... De ha ennyire rámenős vagy, akkor csak neked elárulom, hogy igen, létezik 230V-os Peltier-elem! És arra is ráhibáztál, hogy más anyagból készül: fából! Lehet akácból is, de annak nem egészen jó a fázistényezője. Az igazi cédrusból készül! De figyelj arra, hogy szálirányban kell feldolgozni a fát, különben romlik a hatásfoka.

Ezt az 1 es cop-t hol olvastad ? Körülbelül 5% a hatásfoka és nem képes 20 foknál nagyobb hőmérséklet különbséget csinálni , ha több kell akkor úgy szokták megoldani hogy egymás tetejére tesznek 2 elemet és az egyik hűti a másikat ...

Ne beszélj már hülyeségeket! Nem akartam példákat hozni, de ha már hoztál, fából nem lehet. Viszont fülzsíros körömből építettek már 600V-osat is. Amúgy meg mi lenne, ha valami elképzelésetek is lenne arról, hogy miért nem érné meg? Számszerűen. Alap, hogy az egész mindent kell számolni, nem csak a peltiert. Az egész eszköz elkészítése mennyibe kerülne, mondjuk egy ugyanakkora teljesítményű hűtőnél a jelenlegivel, meg mennyibe olyannal, aminek az egész fala peltier, és esetleg 230V-os? Szóval egy nagyáramú táp+nagy hűtőborda+ventik+vezérlés, az egyenletes hőelosztás hűtőborda, és ventik nélkül+vezérlés ellen, amihez táp se kell.

A COP érték erősen paraméterfüggő, lehet több is, kevesebb is. Itt írnak róla részletesebben: Peltier Element Efficiency.

Milyen szert fogyasztottál a héten? Hanyagold inkább, láthatóan nem tesz jót.

20 fok különbségnél ezt írja hol van az 1 es cop ? Akármekkora hőmérséklet különbségre használod gazdaságtalan ez az oka hogy nem használják és ezen nincs mit ragozni

Ott a grafikon, mikor több, mikor kevesebb a COP, mint egy. Ne csak egy részletecskét ragadj ki az oldalról mert a COP nagyon változó, paraméterektől függően, ezt kell ragozni.

A 20 fok különbség az ami átlagban előfordul (sőt sokkal több mert a kérdező processzorhűtőnek akarja használni , tehát ennél az értéknél csak rosszabb lehet jóval nagyobb hőmérséklet különbséget kell eldolgoznia . ) Ezért írtam azt hogy két hőelemet kell egymásra építeni mert akkor megnő "cop"

Azt írtad, a hatásfok kb. 5 %, erre írtam azt, hogy felhasználástól függően lehet sokkal jobb is. Hol volt szó processzorhűtőről és 20 fok különbségről? Ilyen paraméter nem szerepel sehol, csak a viszonylag nagy feszültségről is üzemeltethető celláról.