Én azt nem értem, például, hogy miért van bekötve a 8. kismegszakítóhoz felül két fázis?

"földelés és a nulla a villanyóra szekrénynél van összekötve" Hát, az eléggé érdekes megoldás lehet, ugyanis a földelő vezetőt az első lakáselosztóba kellene vinni. Ettől csak akkor lehet eltérni, ha a fogyasztásmérő plombázatlan részén egy szabványos összekötővel kötötték a PEN vezetőhöz.
A lényeg, hogy plombabontás nélkül is leválaszthatónak kell lenni a PEN vezetőről, és ez a leválasztás nem abban a dobozban történik, ahol a horganyzott földelővezetőt a zöld/sárga vezetővel összekötötték.

Véletlenül nem Solton laksz? És ugye nincs tőszomszédod, mert ott csak egy körbekerített park van nagyon nagy zászlóruddal. (de zászlót még sose láttál rajta)

Mérőhely bekötés:
Egy hivatalos és egy érthetőbb rajz, hogy a laikusok is megértsék.

Az MSZ 447:2009 szerint:
2.4.2. TN-rendszer esetén a védővezetőnek a PEN-vezetőről való leágaztatását vagy az első túláramvédelmi készülék mellett
elhelyezett nullabontó(  helyette sín vagy sorozatkapocs alkalmazható) előtt, vagy a felhasználói mért főelosztóban kell
megvalósítani. A védővezetőt a fázisvezetőkkel együtt (pl. közös védőcsőben, közös több erű vezetékben) kell vezetni.
Alelosztók alkalmazása esetén megengedett a védővezető leágaztatását a felhasználói főelosztó helyett az egyes alelosztókon
megvalósítani.
Ha felszálló fővezeték van, abban PEN-vezetőt nem szabad alkalmazni.
Korábban kiépített, s annak létesítésekor érvényes szabványoknak megfelelő hálózatok bővítésekor, átalakításakor megengedett az e
szakasz követelményeitől eltérni.
MEGJEGYZÉS: A PEN-vezető épületen belüli alkalmazásánál számolni kell azzal, hogy az egyfázisú fogyasztásból származó kiegyenlítő áramok
egy része nem a nullavezetőn, hanem az EPH-hálózaton keresztül záródik, s ennek mágneses tere zavarja az épületben lévő informatikai
berendezések működését és korrodálja a fémszerkezeteket. Ha az épületben számottevő elektronikus berendezések üzemelnek, akkor a
tervezésnél nagyobb keresztmetszetű tápvezetékek esetén is ajánlatos megfontolni a nullavezető és a védővezető szétválasztását.

Tudom hogy az egy másik szakma, de esőcsatorna, villámháritó, kábeltévé bekötéséről sem ártana hasonló "egyszerűsitett, laikusnak érthető" vázlat. Nem azért, hogy ez alapján megcsinálja a kérdező, hanem inkább "ez nálam a kép alapján biztosan nem jó, hivok egy villanyszerelőt"...

Üdv! Kép alapján gyűrűs kék a bejövő Pen vezető, balra tőle ZS vezető megy le jobb alsó sarokba (föld sínre), másik vastag kék megy a bal felső firelé Nulla bekötésére. Bejövő fázis a firelé be jön onnan (duplázva látszik), tovább megy a bal alsó sarokba kismegszakítók alá, ott fel van fűzve a 4 egymás mellett. Innen táplálja a jobb alsóban lévő 2 firelét. A szélső firelés kismegszakító lenne a boyler-é? (boyler matrica van rajta).
Fi rélés Nulla sín csak a bal felső sín lehet!

Bővebben: Link
Ha a mérőhelynél már megtörtént a szétválasztás, akkor nem PEN vezeték jön be, hanem PE és N.
Szerintem ehhez egy regisztrált szerelő kell, aki ha szükséges plombálni is tud, átnézi az egészet és rendbe rakja.
A plomba igazolja azt, hogy azt a munkát ki végezte és ő felel érte.

Amennyiben így lenne, attól még a földelő szonda bekötése hiányzik. A pirossal bekarikázott képet nézd meg.

Innen nem lehet biztonsággal, szerintem, megmondani, hogy is van kialakítva összekötve az egész. Azonosítani kell mindent, mi hova megy. Azért a képeken látszik, hogy egy-két vezeték keresztmetszettel van "gond.".

A mérőhelyes képről azt gondoltam hogy Higgs úr képe (furcsálottam is egy kicsit). Igaz a helyszínen derül ki pontosan mivel állunk szembe, de ötletelésnek nem rossz irány.

Pl.: Bővebben: Link
A 9.2 pont az idevágó.

Akkor hogy is van ez?
Bővebben: Link
Eltelik 7 év és változik a vélemény?

A Nagy Főnök most azt mondja, hogy "Szükséges és előnyös! " majd a szabvány részlet pedig " Ezért az ilyen lefolyócsöveket ajánlatos" kifejezést használ.
Még jó, hogy én nem tettem be ilyet sehová sem a vizes blokk csöveibe.

Ez viccnek is kevés, nemhogy szakmai indoknak. Ha nincs lerakódás, nincs kapcsolat, nincs gond. Ha van lerakódás akkor meg van kapcsolat, akkor meg minek még a plusz fémcső? Vagy valami olyasmit akar ezzel mondani, hogy ha a szomszédnál feszültség alá kerül a szennyvíz (de hogy?) akkor az feljön hozzám az iszapon keresztül?

És te megfogod a zuhanyzóban a csaptelepet.

Nem kell időnek eltelnie, látod ma is különbözőek a vélemények.

Nekem nem ez a szakterületem, az ide vágó szabványokat sem ismerem. Lehet hogy szabálytalan, vagy egyéb okból nem szükséges.
Most nem sikerült az olyan cikkeket megtalálnom, ahol valamilyen hiba miatt mégis feszültség jutott a vízhálózatra. Ilyen esetekben nekem logikus, hogyha a lefolyó és a vízhálózat helyileg össze van kötve, akkor a fürdő/zuhanyzó embert elkerüli a "csípés". Persze ettől még a hibát meg kell keresni, és meg kell szüntetni.
Többet nem szeretnék erre reagálni, másoktól hallott/olvasott információ alapján alakult ki bennem a vélemény, ami lehet hogy hibás.

3 Volt váltófeszültséget mennyire érez meg egy átlag ember?

Szia!
Vizes környezetben régebben 6V AC volt a maximum.

A nők biztosan jól érzékelik.(puhább a tenyerűk )

Ezt hogy érted hogy a maximum?

Szia!

Villanyszerelők lapja 1992 márc. részletesen leirva.
néhány példa;
A szenyvizcső höz csatolt szerelvények?-
átemelő szivattyú.
A közelség okán ; villamos, troli, HÉV , Vill. Vasút
A gázcsövek aktiv korrózióvédelme.
Mennyi áram folyik a föld felé egy testzárlatos középfeszültségű trafóból?
Egy 120 kV vagy nagyobb vezeték nyomvonalán mennyi folyik?

Kézzel semennyire, nyelvvel már érzed hogy csíp (nyaloszkóp).

Szia!
A vezérlő feszültség , ami szabadon hozzáférhető volt .

Szállitószalagok nyomvonalán 2db csupasz vezeték ,nyomógombok helyett!

Szia!
Azért ez emberfüggő ;
Én a 12V -t már kellemetlennek érzem.
De van olyan kollégám ,akinek kevés a 230V is .(kérges tenyerű,a sok ásó,kapa forgatástől )

Most 3 Volt AC-t mértem a földelés és a lefolyó között; és a zuhanyrózsa és a lefolyó között is, tehát a földelés és a zuhanyrózsa ugyanazon a potenciálon van. De gondolom ha lenne rendes EPH akkor ezt a 3 Volt-ot se kellene mérnem.

Vizes testfelülettel, esetlegesen egy seb birtokában ez már érezhető, de gondolom te is tudod már. Száraz bőrfelülettel én 24V környékén szoktam érezni .

Én nem tudom hogy pár nappal ezelőtt mi volt hova kötve ideiglenes EPH gyanánt, de most a lefolyóra rákötöttem a földelést (egészen pontosan a villanybojlerből, az volt viszonylag közel) és most nem ráz és nem mérem a 3 V AC-t a lefolyó és zuhanyrózsa között, amit előtte.
Magyarul egy rendes EPH kell, ennyi.
De hogy az a 3 Volt ami csipked, az honnan jön a lefolyón keresztül?
Sztem holnap átmegyek a szomszédhoz is műszerrel, kíváncsiságból.

Hmmm... Most meg az van hogy így nem ráz a lefolyó, viszont a víz meg igen. Tehát egyik kezemben a zuhanyrózsa, másikkal fogom a lefolyót, nem ráz, de ha a tusoló alján lévő vizet fogom, akkor ráz (csipked), mint korábban a lefolyó.

Szerintem a kád vagy zuhanytálca (nem tudom mid van) és a lefolyó között van egy gumitömítés és az nagyon jól szigetel, ha nincs víz. Gondolom én...

Szia !

Hol van a ház ?

Épített zuhanyzó, nincs tálca, kád, ki van csempézve az alja és ennyi, nincs tömítés.

Dél-Alföld.

De már keresek szakembert. Leghamarabb pénteken fog jönni. Látom te messze vagy.