Fórum témák
» Több friss téma |
Fórum » Forrasztópákák - melyik miért jó
Akkor valamit nem jól csinálsz! Az enyém hónapokig bírja, bár rikábban használom (módosítva van a hegy rögzítése).
Vagy nem elég hosszú a drót/ vagy annak átmérője nem megfelelő...vagy hosszú percekig nyomva tartod a kapcsolóját!?
Csak össze sem hasonlithato a csehszlovák pákaval, az utobbi gyorsabb, univerzálisabb. ( akár csengődrotot is rakhatsz bele), hosszabb igy könnyebben odaférsz bárhova stb és sokkal gyorsabb.
Hát igen meg kell tanulni a használatát, de aki erre évekig képtelen annak valoban más páka kell.
Simán lehetséges, hogy senki nem mutatta meg, hogyan kell, az sem tudatosodott benne, hogy a réz, meg az ón/ólom kölcsönhatása mit tesz a dróttal. Ráadásul azt sem tudjuk, mit forraszt. Az is elképzelhető, hogy a ravasz helyett kapcsoló van, és órákig melegedik, így persze, hogy hamar elég a hegy.
A hozzászólás módosítva: Márc 12, 2022
Nagyon sokat forrasztottam a csehszlovák pillanatpákával régen, a vége felé még apró SMD-t is. A hőfokszabályozó pwm-el ment és az "ujjamba volt beépítve", azaz kialakult a rutin, hogy ránézésre látom mikor jó a hőfok, és ennek megfelelően kapcsolgatok. Persze a pákahegy nem sima dróthegy volt, hanem profilhuzalból készült spec pákahegy, ami élettartamra és használhatóság szempontból is egész jó volt, lefotózom... Persze nyilván nem egy Weller vagy JBC, de akkoriban igen jó volt. A profilhuzal felhasítása persze nem volt kellemes munka, de egy idő után már az is rutinból ment.
A hozzászólás módosítva: Márc 12, 2022
Ezt meg tudom erősíteni. Van egy barátom, aki kvarcórákat javít(ott) a pisztolypákával.
Valoban lehetett kapni a pákához “örökös” hegyeket. Azok egyetlen hátránya, hogy nem igen akart megmaradni a hegyén az on.
Én a pillanatpákával bejártam a fél világot, és mindenhol megcsodálták, milyen gyorsan és megbizhatoan lehetett vele dolgozni még a legsötétebb helyeken is. Ma sem mennék mással, ha ilyen munkám lenne. Volt Wellerem is meg valami német pillanatpákám, el is lettek dobva használhatatlanok voltak a csehszlovák páka mellett.
Sőt DIL alkatrészeket is pofon egyszerű volt csarélni, csak a drotot kellett megfelelöen görbiteni, és egyszerre fel lehetett melegiteni mind 7-8 lábat. Vékony csengödrottal meg SMD alkatrészeket forrasztottam.
A fotón szereplő hegyeket én készítettem, valamikor évekkel ezelőtt, ezeken jól fut az ón.
A hozzászólás módosítva: Márc 12, 2022
Mi csináltunk jo negyven éve szakköröket, hogyan kell használni a pillanatpákát.
Mi is probálkoztunk ezüsttel összehegesztett hegyekkel ( egy hütöszerelö kolléga hegesztgette össze). Azok jok voltak a munkasztalra, de ha bonyolultabb a hozzáférés, akkor már jobb a sima drot, azt olyanra lehet hajlitani amire szükség van.
Örülök, hogy ilyen sok véleményt és tanácsot olvasok. A 80-as évektől kezdve használom a pakámat. Igaz, hogy senki nem mondta el, hogy kell használni. De azért 40 év nem gondoljátok hogy elég lehet ahhoz, hogy kialakuljon egy rutin? Nem mondom, ha valaki ennyi idő után elmagyarázza, hogy mit csináljak jobban ahhoz hogy hónapokig ne égjen...bocsánat! ne oldódjon fel a pákahegyem, akkor azt megfogadom. Gyári csavaros megoldással használom. Annyi, hogy nem hasított fejű a csavar, hanem imbusz csavar. Kb. 40-45mm hosszú a pákahegy felszerelt allapotban. Nem kapcsolóval működik. Nem órakig van bekapcsolva. Nem is birná. Nem tartom nehézkesnek a forrasztást ezzel a forrasztóval. Azért szeretem, mert elngedem a ravaszt és letehetem szinte bárhova.
Abban teljesen igazad van, hogy:
Idézet: „... letehetem bárhová ...” Egy autó motorházában sokkal praktikusabb, mint egy - bármilyen - páka. Akartam is írni, hogy ilyen helyre én is ezt javallom, de tudod a sok "NAGYÁGYÚ..."
Te irtad, hogy mennyi hegyet elégetsz, ami inkább azt jelenti, hogy ennyi év sem volt elég a rutinszerzésre. Ha jo a hegy pár másodperc elég egy láb beforrasztására és akkor sok 100 forrasztást kibir.
Én a PC -k hőskorában 9 bites SMD RAM -okat forrasztottam fel a RAM NYÁK -ra Tesla pillanatforrasztóval. ( 411000 és 44256 -osokat ) Akkor még "bírta" a szemem, ma már nem vállalnám be.
Lábakat én ezzel nem forrasztok. Arra ott van az állomás. Írtam korábban. Vezetékeket toldok, ha kell, kábelvéget forrasztok. Pl, ha egy relézést csinálok. Vagy hangszóró kábelt forrasztok. A mostani projektem egy hegesztő atépítése, meg egy common rail porlasztó teszter készítése. Ezeknél mindegyiknél kel állomással is forrasztani, meg pákával is. Tanulok szivesen. Mit lehet masképp csinálni, hogy ne égjen el a hegy? Nekinyomom a vezetéknek, melegítem és ha befutotta az ón, akkor abbahagyom. Még folyasztó olajat is adok neki, hogy könnyen szétfusson. Nem értem.
Én meg epromot forrasztottam ki a nyákból és foglalatot a helyére. Így tettem cserélhetővé a Hondám chip-jét. Annyit írtam hozzá amennyit kedvem volt. Jobb nem lett vele a CRX, de kipróbálhattam. Okosan meg lehet csinálni sokmindent. Semmi gond nincs, ha nem a leg csillogóbb szerszámunk van az adott feladatra, csak annak megfelelően kell hozzáállni. Nyilván nem élesben gyakorolja be az ember. Vittem haza jópár rossz panelt. Azokból vettem ki először a cuccokat. Mikor ment már, begyakorolt mozdulattal megoldottam a vezerlő egységen is. Csak ehhez az kell, hogy rááldozza az ember az időt.
Gyakorlatilag az elektronikához nem kell semilyen forrasztoolaj. Untig elég ami az onban van, és ha kel, akkor egy kis gyanta a hegy tisztitására.
Sok forrasztvalami akár agressziv is lehet. Abbol valoban csak speciális elektronikára fejlesztett szerek alkalmasak. Ráadásul alapszabály, hogy a forrasztohegynek vastagabbnak kell lennie mint a forrasztando huzalnak, lábnak.
Hát... nem tudom. Lehet olyan ember, aki ezt az alapszabályt maradéktalanul betartja? Mert ha magamra vondolok, akkor elég sok dolog nem lenne megforrasztva, ha mindig csak vékonyabb dolgot forrasztanék meg, mint a pákahegy.
Gondolom 40 -egynehány év elég volt a gyakorlásra neked is ...
15 évesen vettem a Teslát 200Ft ért ( 2 hónappal korábban még 180 volt. [ Ja, és akkor 1kg kenyeret 3Ft 60fillér -ért adtakt. Ma, közel 500 Ft ] Ez az összeg akkor apámnak kb. 1 napi fizetése volt ...) Az első Weller -emet ( amit ma is használok - igaz, fűtőbetétet cserélnem kellett benne úgy 25 év után ) egy, az út mellett talált, egy kocsi(?) által széttaposott Weller -ért cseréltem a műszaki anyag raktárosnál. Akkor egy új ~ 2.5 - 3 havi fizetésembe került ...
Ne aggódj, nincs ilyen "vastagabb" szabály. Sőt az ide halmozott bölcsességek egy része is erősen eltorzítja a valóságot.
A forrasztás szempontjából csak a lehetőleg ideális hőmérséklet, és a lehetőleg minél nagyobb hőbeviteli képesség számít. Van aki ezt meg tudja oldani pillanatpákával is -ki/be kapcsolgatva azt, és van aki korszerűbb eszközökkel sem tud normálisan forrasztani. A pillanatpákánál inkább az szokott gond lenni, hogy könnyű túlmelegíteni vele az forraszanyagot. Ha túlmelegszik a forrasztóhegy, akkor nem fut rajta szépen az ón, hanem felforr, és kiég belőle az adalék. Akármennyire is elavult, én mai napig használom a pillanatpákát, pontosabban annak azt a változatát ami nálam maradt belőle.
Néha kénytelen, pl. egy akkusarut aligha tudsz a kábelre forrasztani, egy 1,5 mm-s heggyel..
Azért van, mert a fizika nem téved, ha a munkadarab nagyobb tömegü, akkor egyböl lehüti a hegyet, azaz, hogy forrasztani tudj, joval magasabb hömérsékletre kell füteni a hegyet - márpedig ezt a pisztolypákával korláltanul teheted. Aminek aztán az következménye, hogy elég a hegy. A höfökszabályzos wellerrel egy olyan forrasztást csak igen nehezen és lassan lehet elvégezni, ha egyáltalán, mert az általában nem melegszik fel a beállitott hömérséklet fölé. Ennyit a fizikárol. Vagy mit gondolsz miért vagy félkilos a bádogosok pákája, föleg a rézzel dolgoznak? (Pedig azok is ma már szabályozott pákák.)
A hozzászólás módosítva: Márc 12, 2022
Össze-vissza zagyválod a dolgot.
Ezt írtad: Idézet: „alapszabály, hogy a forrasztohegynek vastagabbnak kell lennie mint a forrasztando huzalnak” Ez a szabály nem létezik. Ennek semmi köze a szélsőséges akkumulátor saruhoz, vagy a bádogos munkákhoz. A pillanatpákán lévő kb. 1,5 mm-es huzallal kényelmesen lehet forrasztani mondjuk 2-3 db 2,5 mm2 keresztmetszetű vezetékből összesodort kötést. Ez a tény megdönti a szabály létezését. Azt szerintem elég könnyű belátni, hogyha egy nagyobb tömegű valamivel forrasztunk, akkor az lassabban hűl le mint egy kisebb tömegű dolog. De a hőelvonást mindenképpen pótolni kell, és a nagyobb tömeget felfűteni nehezebb mint a kisebbet. És itt a kör bezárul. Ha a fűtőteljesítmény képes kompenzálni a hőelvonást, akkor a tömeg szinte lényegtelen. Természetesen vannak észszerű korlátok, és ezért vannak különböző tömegű pákahegyek, és eltérő fűtési és szabályozási megoldások.
Na jo, megint találtál valamit amin csaámcsogni fogsz. Akkor majd forrassz egy 10 nm- kábelt egy akkusaruhoz mondjuk egy wellerrel.
Jo éjt.
De, létezik. Ökölszabály. Az lehet, hogy a fűtőteljesítmény robosztus, de a felfűtést akadályozza a fűtőtest, és a forrasztási pont közötti hőellenállás.
Ép elméjű, forrasztásban jártas ember meg sem próbál Weller -rel 10mm2 -es kábelt ólomhoz gányolni ...Ez a kezdők "házifeladata". Így tanulja meg mit lehet és mit nem.
Nem kell félreérteni a dolgokat. A pillanatpákának éppen az az elönye/hátránya (?), hogy a használo szabályozza a höteljesitményt, és elvben semmi gond, hogy akár 800 fokos is lehet a pákahegy hömérséklete. ( ezt egy hagyományos höfokszabályzott pákával nem lehet megtenni).
És a kolléga éppen azért panaszkodott, mert nagy csatlakozokat forrasztgat, és alig tartanak ki nála a hegyek.
Inkább hátránya. Az is elég érdekes, engem meg is mosolyogtat, amikor valaki határozott véleményt formál arról hogy egy hagyományos megoldás nem jó mert van annál sokkal jobb (pwm és egyebek) majd utána meg az ellenkezőjéről is, miszerint a pisztoly csattogtatásável is tökéletes eredmény érhető el. Igen. Nekem akkor lett elegem a csattogtatásból amikor szembesültem vele, hogy majd minden alaplap amit akkoriban javítani kellett (TV, rádió, erősítő stb) bakelit hordozón van, ami nem igazán szereti a nagy hőt mert elválik a réz a hordozóról. És ennek az ellenkezőjével is, amikor egy vastagabb vezetéket kellett volna ónozni, és a másfeles drót konkrétan odaragadt mert nem tudott elég hőt átadni a hegy. Ha meg rövidebbre vettem hogy melegebb legyen akkor meg rövid idő alatt kékült-lilult a hegy, a műanyag részek olvadni kezdtek, de az sem igazán volt elég, de lehet hogy még a vörösizzás is kevés lett volna. Plusz a magas hőmérséklettel együtt jár az is hogy a forrasztás rideg lesz, kásásodik az ón, a folyasztószer meg szenesre ég. Ekkor döntöttem úgy, hogy ha a többszörösébe is kerül, veszek inkább egy wellert. Nem nagyon lehet a fizikát megerőszakolni, de arra alkalmas pákával a hüvelyk ujj átmérőjű kábelre is simán rá lehet forrasztani a sarut. Nálam minden hegesztőm munkakábele amit eddig építettem vagy javítottam forrasztva van, és köszönik jól vannak 25 év elteltével is.
|
Bejelentkezés
Hirdetés |