Működik,nagyon köszönöm.

A tengerszint feletti magassághoz való kapcsolás nekem is sántít.
A linkelt honlapon el van írva B3, ott 3500 m feletti magasságnak kellene lennie.
(mellékeltem ugyanezt a leírást más forrásból)

Köszönöm. Így már érthetőbb.

Ez nagyon tetszik : ) Kár, hogy nincs itthon ilyen hosszú létrám. Elképzelem ahogy felmászom rá a nyákkal és amikor átüt, lemászok. Ezt többféle verzióval kipróbálom, majd készítek róla egy Excel-táblázatot : )

Sziasztok!

Ti a panelre ha feliratoztok, akkor magyarul teszitek?
pl. GND nem tetszik, Reset, Boot
A többi feliratom meg magyar.

GND helyett a "-" megtévesztő lehet(földhöz képest negatív feszültség)

A földhöz képest negativ feszültség azért lehet megtévesztő, mert a GND nem az.

de a "-" jelre gondolok.
Mit írjak a GND helyett?

Föld, vagy jó a negativ jel is, vagy a negativ azó is

"test"-et lehet használni ground helyett.

A felsoroltak közül a GND-t nem módosítanám, hagynám így. A többit igen.
Van néhány annyira általános kifejezés (rövidítés), amiket nem lehet jól kikerülni (pl. GND, CD, stb.) Illetve alapszempont hogy akinek készül a panel, mit vár el. Ha magadnak csinálod, akkor egyedül neked kell megfeleljen.
A negatív jel teljesen félrevezető. Egyedül abban az esetben lenne azonos a GND-vel, ha egyetlen tápfeszültségről járna a készülék, és az pozitívabb lenne mint a GND. De ha mondjuk szimmetrikus a táplálás, akkor már a GND-hez képest van egy (vagy akár több) pozitív és egy (vagy akár több) negatív tápfeszültség is. Másik racionális eset, amikor valamilyen tervezési megfontolásból a pozitív tápfeszültség a GND (viszonyítási pont), és ehhez képest minden feszültség negatív.

Köszönöm mindenkinek!

Szakdolgozatba kerül

Ha szakdolgozatba akkor legyen "test" ez egyébként teljesen jó kifejezés, a nagy angolosodás előtt 1970-1989-ig ez volt a megnevezése szakmai körökben is.

Kiváncsi vagyok, megtudod mondani hol használják és mi az oka ennek ?

Erre én is baromira kíváncsi vagyok, eddig senki nem tudta megmondani, hogy miért, de távközlés 48Vdc rendszereknél mindig a pozitív földelt. Úgy gondolom ez valamiféle hagyaték az áramellátók és kommunikációs berendezések hőskorából, amikoris ezt valamiért muszáj volt így kötni, de bevallom fogalmam sincs mi lehet/lehetett az igazi oka.

El spoilerezed

Upsz, egyszerűen nem bírtam ki, ezeréves rejtély leleplezésével kecsegtetsz.
De még csak az egyszerűbb fele van meg, és akkor ezek szerint te tudod mi másik fele,
ha más nem, majd priviben elárulod?

Szerintem az oroszok állhatnak mögötte, ők a valós áramirány szerint mindent "fejjel lefelé" rajzoltak és pozitív testet használtak.

Merthogy a sok légvezetéken és telefonkábelen az elektrokémiai korrózió számottevő. 48 V egyenfeszültségnél már nagyon nem mindegy, hogy a pozitív fémionok az egész (földelt) földdel találják szemben magukat, vagy az egész föld egy 3 mm-es (vagy vékonyabb) vezetékkel.
Gyakorlatban pár év után ránézésre (színéről) is meg lehet mondani telefonnál...

Igy van pontosan az elektrokémiai korrózió miatt használják.
Ma már annyira nincs jelentősége mert jó szigetelésű vezetékeket gyártanak, de régen a távközlési vezetékek szövet alapú szigeteléssel rendelkeztek, ami nedves lett a rézhuzallal együtt és idővel lerohadt. Gyakorlatilag és röviden, galvanizálás ment végbe.

Ilyen lett a panel

Például az LPSU labortáp is ilyen. Ezt a régi kapcsolást találtam itt a fórumon.
Véleményem szerint, pusztán nézőpont kérdése mihez képest viszonyítunk dolgokat.

Ez a rajz nem arról szól, és az elektrotechnika sem nézőpont kérdése.

Ez egy rajz, ahol a pozitív polaritás a viszonyítás pont. De pl. Attila86 SMPS tápja is ilyen, aminek szintén oka van (melléklet).
A "nézőpont kérdése" fogalommal kapcsolatban arra gondolok, hogyha pl. van egy egyenfeszültségű áramforrásunk, akkor
a. ha a fekete mérőzsinórt a negatív pontra kötöm, akkor ehhez képest a pirossal pozitívnak fogom mérni a másik szálat.
b. de ha a pozitív pontra kötöm a fekete mérővezetéket, akkor a másik szálat ehhez képest negatívnak mérem.
Tehát ugyanaz az áramforrás, pontosan azonos mérés, csak a viszonyítási pont (GND) változik.

A feliratokhoz kapcsolódva, javaslok egy jó méretet kitalálni, és lehetőleg ezt használni. Persze, indokolt esetben el lehet térni, de 1 mm alatti betűméret szinte olvashatatlan (több ilyet is látok nálad).
Pl. a "bemenet 1" helyett talán a "Be-1" is elég lenne, ami sokkal nagyobb betűvel is elférne.
Ha lehetséges, én éppen a csatlakozóknál szoktam eltérni a felirati mérettel a panelen lévő egyéb feliratoktól, de éppen a növekedés irányába.

Hát igen, vannak 0,8mm betük, de van már legyártott panel és látom azokat is.
Lehetne nagyobb, de akkor nem annyira beszédes.
Minden ki van vezetékelve, ahol csatlakozók vannak, azok pedig leírva mi micsoda.

Köszönöm a segítséget!

Sziasztok.

A sprint6-ban azt tudjátok, hogy a gerber export hibás?
Kiexportálva a fájlomat, néhány alkatrésznél nem csinál furatot hanem egy vezetékdarabot tesz a forraszem helyére illetve nem a GND plane-be integrált forrszemeket nem választott el attól.

És mivel nézted vissza? Mert a gerber importban van hiba, az nem működik megfelelően.
Nekem eddig a gerber export mindig jó volt, de Gerbv-val néztem vissza.

Ó akkor lehet jó lesz.
Viszont a JLCPCB-nél is ezek hibásan jelennek meg sajnos, bár az csak egy web-es felület.
Csekkolom amivel írod.

Ellenőriztem a gerberv-vel.
Igen, egy forrszem lesz amit rosszul exportált.

hát nem jövök rá mi a baj:
(vagyis az világos, hogy ha közel van a furathoz, akkor csinálja ezt)