A féltápfesz ennél a kapcsolásnál nagyon instabil valami, már az csoda, hogy megközelítőleg beállt. Függ Q9 nyitófeszültségétől, bétájától, R59, R56, R63 értékétől és a 12/24 V segédtápoktól. Szerintem ezzel egyelőre ne foglalkozz. Inkább adj a bemenetre 100 Hz-es szinuszt és nézd meg szkóppal és műterheléssel, hogy eljut-e a kimenetig.

A szkóp védőföldjét iktasd ki!

Na majd megprobálom, de nagyon veszélyes dolog. Szerencsére van akkus szkopom is, még a jelgeneratorhoz kell valami akkus tápot keresnem.
Közben egy barátom jelentkezett, aki most éppen a Harman konszern felbontásán dolgozik, hogy megprobál aktuális rajzokat szerezni.
( elképesztöen utálok ilyen nagyfeszültségü dolgokkal foglalkozni.)

Nem olyan veszélyes az. Nekem leválasztó trafóm sincs, nélküle szoktam mérni galvanikusan hálózathoz kapcsolódó szerkezeteket. Fázisceruzával megnézem, hogy a nulla legyen a GND-n és kész. Nem kell tapogatni a belsejét - csak a mérőcsúccsal, jobb kézzel, gumitalpú cipőben.

Tudod a régi ilyen konstrukciokban centiméterek voltak az egyes alkatrészek között, itt meg sok helyre nem tudom benyomni még a szonda hegyét sem. És elég egy rossz mozdulat és löttek az alkatrésznek.
Amugy kesztyü van a kezemen…

Hogyhogy nem lehet hozzáférni, ez nem is panel hanem táncparkett Még csak nem is SMD.

Beledugod a generátort a bemenetbe, ráakasztod a szkóp mérőhorgát Q14 Drain-jére, bekapcsolod az erősítőt és megnézed van-e jel a kimeneten. Hozzá sem kell érni semmihez a mérés alatt.

A kesztyű arra jó, hogy beleakadjon mindenbe. Nyugodtan megfoghatod a leválasztó trafó szekunderének bármelyik kivezetését nem fog megrázni. Próbáld ki, hogy szokjad

Könnyü ezt mondani, a végtranyokon kivül máshova nem lehet hozzáférni. Ugy sikerült az alkatrészek többségét beforrasztani, hogy még a mikrocsipesszel sem lehet ráakaszkodni.

Meg kell még néznem a szkopomat, mekkora feszültséget bir el a bemeneten ( 10xszeres szondán).

Én csakis ilyeneket szoktam mérni és csipeszem sincs - soha nem is volt.
A szkópod 50V/osztást tud tizes osztóval, azzal meg tudod nézni a féltápfeszt és némi kimeneti feszültséget is tudsz mérni (100 Vpp-t) és át lehet kapcsolni AC-be is ha szükséges.

A végfeteket nem ártana valami hűtőlemezre csavarozni a mérés idejére.

Ja.... bocs. Ha szkópméter akkor nem tudom mekkora a max. méréshatár...

A fekvő elkó alatt (tápszűrő kondi?) nincs elszenesedve a nyák? Nem látom tisztán a képen.
És C16 is elég rosszul néz ki ilyen messziről. Az elkókat lehet nem ártana megvizsgálni, mert valaminek csattannia kellett amikor elhallgatott (ha jól emlékszem ilyesmit írtál).

Ilyen mérő csipesszel biztosan hozzá tudsz férni. Ezzel bármelyik ellenállásra rá tudsz fogni.
Ilyeneket használok, nem a levegőbe beszélek.

A fekvő elkó pozitív végén nézted azt a koszt? Ki van szakadva a szigetelése, lehet hogy az elektrolitot is kiengedte?
Azt forraszd ki, és nézd meg alaposan. Meg amit Karesz még említett, a C16-nak is rongyokban van a borítása, azt sem ártana kiforrasztani, cserélni.

Tüzetesebben nézve, az a fekvő elkó egy álló elkó kontúrja helyén van, de mindenképpen rosszul néz ki a panel alatta.

Már a nagyobbakat mérecsgéltem. Az a fekvö valami japán szuperkondi. Oda volt ragasztva a NYAKhoz. Majd a délután kiforrasztom, csak most más dolog fontosabb.

Nekem ettöl sokkal kisebbek meg jobbak is vannak, de ha alkatrész tövig van a NYAKba nyomva. Akkor nincs hova szurni a csipeszt.
A NYAk egy kicsit poros volt mert felülröl nincs tökéletesen zárva a tér, le lett már porszivozva, nekem is gyanus volt a kondi, de a guta utögetett amikor a ragasztot láttam. Mintha valaki ezt az erösitöt tankbiztosra épitette volna.

A hegy meg Mohamed esete. Nem törvényszerű az elkónál hogy a lábára kell lépni, lehet fél centivel odébb is ahol fólia van vagy egy alkatrész láb amihez kapcsolódik. Ha durva ESR növekedés van azt úgyis észre fogod venni, már ha van némi gyakorlatod benne. Teljesen hétköznapi mérőzsinórral végig lehet mérni az egész nyákot, már ha nincs telibe lakkozva.

Persze, jo a távolbol okosnak lenni, amikor még tisztességesen fel sem tudom forditani a NYÁKot ( de ezt mintha már irtam volna ), hogy alulrol megnézzem a lapot, és hogyan lehetne ugy mérni, hogy kb csak a páka fér alá, és ahhoz is 4 kéz kell.

Néhány hsz-szel feljebb tettél be egy képet. Ha azt a képet magad csináltad akkor nem értem mi a problémád, mély álomból felriadva csukott szemmel is lehet rajta mérni, nem kell forgatni semmit sehova. Az elkókat, meg azt a néhány ellenállást feszültségmentes állapotban kell megmérni, addig elindítani sincs értelme. Ha már működik rendesen akkor van értelme feszültség alatt bármit mérni. Kiforrasztani sem kell belőle semmit, csak a hibásnak mért alkatrészt.

Elnézést, évtizedeket töltöttem el az elektronikai csucsiparban engedd meg nekem, hogy eldönthessem mit lehet mérni meg mit nem. Ráadasul egy olyan berendezésen aminek minden pontja rázhat, söt, és nem lehet satuba fogni, vagy másképp rögziteni, hogy ne mozduljon el, ha odaszurom a mérözsinort. A NYAK allatti hütöborda hátso oldala egy hordo szelete, azaz billeg. Azért raktam már hungarocell formába, hogy legalább ne billegjen össze vissza.
Az elkokat, kritikus ellenállásokat söt a végtranyokat is mind megmértem. A H16NA50FI tranyoknál bizonytalan voltam, nincs összehasonlitási alap, ezért kapcsoltam be tegnap és mérecsgéltem.

Sikerült kibányásznom az elkot, egy kecses 2200 µF/25 V-s (C20). A müszer szerint rendben van, alatta volt a fekete ragacs, amennyire tudtam megtisztitottam a lapot. Most igy néz ki.
Ki fogom cserélni, habár csak a ragaszto nyoma látszik rajta. Sajnos ami otthon van azok kisebbek, de dagadtabbak igy nem igen fér el. ( illetve elfér, de eltakar egy tucat alkatrészt.
Holnap még elugrok a boltba, hátha lesz nekik valami jobb kivitel.

Akkor ezek szerint a 30 év is kevés volt... Melyik része ráz, ha nincs feszültség alatt? Az elkókat mivel mérted? Nem kapacitást kell mérni rajtuk mert azzal nem sokra mész hanem ESR-t. Ott a helyén, kiforrasztás nélkül, meg "rázós" feszültség nélkül.
Egyébként pont nem az olyan elkók szoktak kiszáradni mint amit most kivettél hanem az aprók. Az ilyet azzal szokták kezdeni, hogy azt a 10 vagy 11db kis elkót ami azon a nyákon van végig mérik ESR-re. Az is, aki nem 30 hanem csak 3 éve csinálja...

Megint dumálsz, természetesen akkor ráz, ha áram alatt van.
Hidd el ESRt mértem meg átméröt.
Majd sorra kerül a többi is, csak mond el légyszives a többieknek, miért kellene olyan elkokat mérecsgélni meg cserélni, amik az áramkörben funkcionálisan rendben vannak. ( a tápok és a feszültségek az alacsonyfeszültségü részben teljesen rendben vannak.
Azokat mértem, amik a végerösitöben vendégszerepelnek, mert a jelenségek arra utalnak, hogy a gondok a végerösitöben keletkeztek. A végerösitö bemenete kondival van leválasztva, és az a kondi is rendben van márpedig a hangbol arra lehetett következtetni, hogy nagy DC ugrás került a hangszorora meg sercegés.
A relé meghajto még gyanus, mert még 10 perc alatt sem kapcsolt le ( természetesen a bemenet le lett zárva 1 kOhmos ellenállással). Márpedig a bekapcsolás után jel nélkül általában 5-6 perc után lekapcsolta a hangszorokat. Az elválaszto trafon keresztül ezt még nem tudtam elérni ( de nem is volt annyi idöm).

Most még mindig jel nélkül, mert az akkus szkopom csak 400Vpp-g müködik ( 10x szindával). Elö kell vennem a jö öreg TEKet), de leterheltem a kimenetet 40 Ohmmal, igy egyböl beállt a Vout - a táp felére = 160 V.
A C20-s kondit cseréltem, meg valamennyi kondit a végfokban kiforrasztva lemértem. Mind teljesen rendben volt.
Most nagyon ugy néz ki hogy megjavult magátol. Persze több csatlakozot megbontottam, lapos autocsatik vannak mindenre ( 2 méretben, hogy ne lehessen felcserélni öket). Most még várok,,mit csinál a relé.

Igen, segíteni úgy próbál az ember hogy dumál. De majd abbahagyom oszt dumáljon neked aki akar... Azért, mert azt a funkciója dönti el, hogy a tönkremenetel mely fázisában fog az áramkörben komolyabb hibát okozni. Na ez meg olyan esetekben van, amikor vagy egy forrasztás hibás, vagy egy dióda, vagy egy elkó már nem képes lenyelni a tranzienst.
Azt még hozzádumálom, hogy ha egy eszköz éveken át működik, oszt egyszer csak abbahagyja, akkor az a legtöbb esetben 2 okból van, vagy kiszáradt egy (vagy több) elkó, vagy elrepedt egy forrasztás ami hol érintkezik hol nem.

Megcsinálta valaki ezt az erősítőt?

Ha igen, mi a vélemény róla?

Nem kell semmilyen TEK. A szkóp GND- jét a az erősítő GND-jére, a mérőhorgot Q14 Drain-jéra csippented. A műterhelést hagyd rajta. Az időalapot állítsd 50 ms-re. 50 V/div-nél még marad 0.8 osztás a képernyő "tetejéig" függőleges eltérítésnek.
Bekapcsolod az erősítőt, hozzáérsz az ujjaddal a bemenet melegpontjához és látod a 100 Hz-es brummot a kimeneten. Generátor sem kell ehhez a "méréshez".
A szkópot meg AC-be is kapcsolni és akkor bőven elég a 400 Vpp.

Ez egy alapkapcsolás, első kísérletnek teljesen jó lesz, ha még soha nem építettél végfokot... nehéz elrontani.
T5 bázis - kollektora közé tegyél be első bekapcsolás előtt 100 pF kerámiát, hogy biztosan megelőzd az esetleges gerjedést.
A kimeneti fojtó tekergetésével nem érdemes szenvedni, anélkül is működik, aztán majd vagy odateszed, vagy nem.

Szkópod, függvénygenerátorod van? (Talán írtad, de már nem emlékszem.)

Szkópom van. Függvénygenerátorom meg holnap után lesz.
Gondolom, addig elkészülök vele. Igaz, csak kísérleti panelre.

Köszönöm a tanácsokat.

Sokat én se várok tőle. Próbálkozásnak jó lesz.

Az jó ha mindened lesz. Más nem is nagyon kell egy erősítőhöz.

De azt se feledd el, hogy ez a kapcsolás van például Naim NAP 250-ben, a Rotel-ben és még a világ összes erősítőjének legalább a felében. Akár jó hangot is ki lehet hozni belőle némi ügyeskedéssel.

Ezt azért kétlem, mert ugye egyutas az egyenirányitás, ami azt jelenti, hogy kb 660 Vpp a tápon a feszültség a negativ félperiodusban a GND-hez viszonyitva. Nem igen szeretném kinyirni a szkopot. De ezt megoldom, semmi gond.
De ez most másodlagos, a STANDBY nem müködik. Ráadásul nem stimmel a rajz sem. A relé a bekapcsoláskor meghuz ( azaz bekapcsolja a hangszorot és ugy is marad). Kb 30 percig vártam.
Megprobáltam kibogozni a mostani kapcsolást. Van ott 3 ellenállás egy 100 µF unipoláris kondi, meg egy sima 1µF/25V a Vb =12 V-n. Nem tudom mi más van még ott, de az IC kimenete megy a relé meghajto fokozatra ( ugyanannak az U1 ICnek a 4. Opampjára). Gyanusan az IC valamennyi lábán kb ugyanolyan feszültséget lehet mérni, holott a STANDBY szintnek jel nélkül 0 volt felé kellene mennie, de minden lábon kb Vb feszültség van. Holnap kibányászom az ICt
A D1/D2 diodák most a bemenetre kerültek. A bemenetet rövidre zártam, azaz onnan semilyen jel nem jöhet.
A kondikat kiforrasztva megmértem, az 1 µF-snek egy kicsit nagy volt az ESR értéke, ki lett cserélve. Az unipoláris teljesen jonak néz ki igen alacsony az ESR is.

Mi a feltétele annak, hogy tényleg jó legyen?

Androidra van egy Function Generator applikáció. Nem egy nagy szám, de ingyen van, és alap dolgokhoz jó.

Igen, egyutas egyenirányítás Graetz-zel. A tápfesz 320 V.
A féltápfesz 160 V.
A kimeneti feszültség "Vout" ponton 160 VDC +/-140 V, azaz 280 Vpp.

Ha félted a szkópot tegyél egy tizes osztót "Vout"-ra.

U1A-t nem tudom minek szánták eredetileg, de egy elsőfokú sáváteresztő lett belőle. Ez semmi mást nem csinál, csak sávátereszt és erősít valamennyit (kb. 12 dB-t). Szerintem nem kell vele foglalkoznod.

Az időzítést kizárólag C20 értéke szabja meg. Ha kicserélted ezt a fekvő kondit és most nem kapcsol ki, akkor az új kondi szivárog. Mindenképpen formálni kell az új kondit mielőtt beforrasztod - de a réginek sincs semmi baja szerintem.
Azt írod ez a C20 amit kiforrasztottál 2200 µF-os. Ha így van akkor R30, R31 értékét lecsökkentették - valószínűleg a tizedére - talán a zavarérzékenység, vagy az időzítés bizonytalansága miatt.

Ha nem akarsz percekig várni a kikapcsolásra tegyél be a mérés idejére kisebb kapacitású kondit.

Nem akarom kritizálni ezt az Infinity-t, de én biztosan más munkakörbe helyezném át azokat akik ezt tervezték.

Ha már applikáció.

Dll, ami szinte bármilyen nyelvhez működik.

Nyilván nem veszi fel a versenyt egy valódi szkóppal, de jó játék lehet.
Igaz, még nem próbáltam ki, mert most találtam.