De kár. Szerintem írjad le nyugodtan te is, hisz ez volt a kérdés ugye? Én beszéltem hülyeségeket nem te ugye?

Amilyenre való.

Értem. Akkor akár lapozhatunk is, bekötöd, ahogy kell, és kész.

Ez már elég fárasztó! Vitatkozni akarsz vagy a kérdésedre választ kapni?

Kérünk minden résztvevőt, hogy igyekezzen szorosabban tartani magát a topik tematikájához, és ha valaki segíteni szeretne az itt kérdést feltevő tagoknak, akkor célszerű a kérdésre (is) koncentrálni.

Köszönjük együttműködéseteket!

NYÁK trafót lehet javítani? Kaptam egyet aminek hiányzik egy primer lába, a helyén flex nyom, de nem látszik a vezeték. Miből van ez a bevonat, és hogy szedhető szét?

Műanyag ház, valamilyen műgyantával kiöntve. Vagy kaparod/vésed/marod valamilyen eszközzel vagy elektronikai hulladék. Ha a lábat kitépték a helyéről, akkor kb. reménytelen megtalálni a vékony primer vezetéket.

Szerintem a flex nyom azt jelzi, hogy valaki már próbálkozott hasonló gondolatoktól vezérelve.
Aztán feladta, talán nem véletlenül.
Ha szét is tudnád valahogy vagdosni, az eredmény nem valószínű, hogy egy használható trafó lenne. Próbálkozni persze lehet, ha van elég ídőd, és tanulságot is lehet szerezni vele.

Nekem egy olyan trafót sikerült megmenteni, aminek letört a lába, és óvatosan ki tudtam úgy kaparni a láb tövét, hogy egy huzal darabot még stabilan rá tudtam forrasztani.

De aminek mélyebben törik el, vagy már kiflexelték ezt a lehetőséget, az szinte biztosan kuka.

Az 1N5408 -al hány Hertz - kilohertz ig lehet egyenirányítani?

Nem találtam róla adatokat.

Abból kiindulva, hogy az 1n4148 kapacitása 4 pF és feléledési ideje 4 ns,
valamint az 1n5408 kapacitása 40 pF, nem lehet több 10 MHz-nél.

Köszönöm szépen.

Ez nekem nagyon jó.
Ha 50 kilohertzen, kilohertzet tudna egyenirányítani, az már nekem jó volna.

Ez hálózati frekvenciára (50...60Hz) való dióda.
Az adatlapjáról idézek:

Több kHz-re gyors dióda, vagy schottky dióda kell.

Köszönöm szépen.

1N5404

666kHz?

Valószínűleg erre gondoltál. : Újraéledési idő 1.5µs

DE nem tudom átszámítani frekvenciára.
És ekkor beugrott, hogy kaptam egy webcímet a szerzőjétől.

https://hg9ieg.hu/szamolo/_sz/f_T.html

És így tényleg kijött a végeredmény. 666 kHz.
Ezúton is köszönet az oldal szerzőjének . Meg neked is.

Ezt nem lehet így számolni.

50Khz-en a periódus idő 20uS. Ebből 10uS-et nyitóirányban vezet a dióda, és az újraéledési idő 1.5µs (reverse recovery time) kell, hogy a záróirányú periódusban lezárjon. Ez a 1,5 µs a 10uS-hez képest jelentős, ezért nagy lesz a veszteség, nem használható már 50kHz-en sem hatékonyan. Ahogy Skori említette, ha feszültség miatt lehet, akkor schottky, nagyobb feszültségre meg fast recovery diodát kell használni.

Köszönöm szépen.

Hát, rögös út nekem az elektronika.

Régen sokat autóztam és hallottam egy mondást.
Nem baj ha eltévedsz egy városban, legalább megismered.

Azért nem egészen így van. Az az 1,5 µs csak a dióda éledési ideje, ami csak azt jelenti, hogy ennyi idő alatt kapcsol be, válik vezetővé. Ha egy 666 kHz jelet szeretnél kapcsoltatni vele, a világon nem történne semmi, mert 1,5 µs alatt (ami a 666 kHz periódus ideje) három dolognak kell megtörténnie. A jel felfutásának (a dióda bekapcsolásának), a jel lefutásának (a dióda kikapcsolásának, ez is katalógus adat tr = 1500 ns). Ez önmagában 3 µs 333 kHz), és még az áramnak ideje sem volt folyni, és még kell lenni némi szünetnek is.
Szinusz esetére értelmezve a szinusz felszálló ágának 0 -tól a + max értékig, a leszálló ágának -max értékig, ez kétszer annyi idő, mert + max -tól nulláig, plusz nullától a - max értékig, és végül a felszálló ág - max értékről nulláig. Ez egy periódus időből számolt frekvencia, amire kaptad a 666 kHz -et.
Nem jó ugrálni az idő, és frekvencia koordináták közt, mert könnyű belezavarodni.
Az adatlapokon sok adat található, ahol a korlátozásokat is megadják, sokszor grafikus formában. ezek be nem tartása, meghibásodáshoz vezet, és akkor jön hogy hamis az alkatrész.
Ezt a diódát 50 - 50 Hz egyenirányítására ajánlják, mert pl egy egyutas egyenirányitásnál a pufferkondi miatt csúcsegyenirányítás történik, ahol igen rövid idő alatt kell nagy áramnak folyni akkorának, amekkorát a terhelés folyamatosan kivesz. Az egyik rövid idő alatt nagy (csúcs)áram, a másik hosszú idő alatt sokkal kisebb áram. Az egy periódusra vetítve az áramok, és az idők szorzatának meg kell egyeznie. És hogy ne legyen olyan egyszerű, még időt is kell hagyni, hogy a veszteségek (dióda ellenálláson) keletkező hő el tudjon vezetődni.

Köszönöm szépen.

Annyi legalább helytálló az elképzelésemből, hogy a belőle készült egyenirányító híd egyenáram oldalára tehetek egy 400 voltos 50 mikrós kondit anélkül hogy bármit is tönkre tennék?

Jól megvezetett a He-Store ... 1N5404 a Schottky diódák között...

UF5408 Trr < 75 nS

A puffer kondi feszültségtűrése az egyenirányítandó váltakozó feszültség csúcsértékénél nagyobb legyen. A nagysága már lehet kritikus.
A megengedhető legnagyobb kapacitás, amit ráköthetsz, az a trafó szekunder oldali ellenállásától függ.
Meg kell nézni, hogy mekkora a használt dióda maximális csúcsárama, és azt hányszor, mennyi ideig bírja. Kiszámolva a szekunder oldali ellenállás, és a puffer kondenzátor kapacitásának időállandóját, ez nem lehet nagyobb, mint a dióda max csúcsáramának ideje.

Igen. Írd be itt a HESTORE topicba ezt a hibát, hamarosan javítani fogják.

Üdvözlet!

Létezik olyan, boltban kapható egyszerű relé, vagy valami ilyesmi, ami csak akkor húz be 3 fázis esetén, ha mind a 3 fázis jelen van? Tehát, ha az egyik kiesik, akkor kikapcsol a relé.

Hello! Kapni épp nem lehet, de van..

Köszi!
Nem adják olcsón. Ennyiből házilag is meg lehet egy ilyesmit csinálni.

Volt ilyesmije a GANZ-nak is, keresni kell, hátha valaki hírdet.
UA 6. oldal

Ilyenem van itt a polcomon.

Sziasztok!
Szétszedtem egy ledes izzót és ami benne volt, az eléggé meglepett. Az áramkörben van egy 3.3µF 400V-os kondenzátor, de az egyenáramú! Próbáltam kitalálni hogy mi hová megy, de alulról egy bádoglemez, olyan mintha valami matrica tartalmazná az áramkört, felülről csak az alkatrészek látszanak. Az összes rajz amit találni a neten, azokon a váltóáramon van sorba kötve egy fóliakondenzátor (X2 400V 1,0 uF), de ebben a megoldásban az tetszik, hogy ötöd akkora méretű az elektrolit kondenzátor, mint a fólia kondenzátor. Van valakinek ötlete, hogy mi lehet a kapcsolási rajz? Gondolom itt nem soros a kondenzátor, mert ha már feltöltődött, akkor megáll a tudomány

Bár a kép nem elég jó, de úgy gondolom, egyenirányító - puffer - áramgenerátor.