Fórum témák
» Több friss téma |
Szia!
Így van, a Nucleo az STM saját fejlesztőlap családja. Sok mikrokontrollerből lehet választani, az ár is viszonylagosan olcsó, a panelekre programozó rész is kerül. Nucleo boardok A bluepill kínai cucc verhetetlen kb. 2 dolláros áron. Kicsi panellel, 48 lábú STM32F103C8T6, vagy inkább klónja van rajta. Sokan az egész panelt is beépítik egy-egy fejlesztésükbe, így nem kell külön az IC forrasztásával sem bajlódni. Bluepill, pl. Az újabb kínai gyöngyszem a blackpill, aminek fekete a panelje, olyan kicsi, mint a buepill, csak rajta már STM32F411 van. Ezekhez külön kell vásárolni a programozót, itt a panel nem tartalmazza.
"Ezekhez külön kell vásárolni a programozót, itt a panel nem tartalmazza. "
Egyszerűbb esetekben még ez sem kell, mert az STM32 beépített bootloadert tartalmaz. A bluepill esetén csak egy usb-soros átalakító kell, az STM32F411 "blackpill" pedig az USB csatlakozón keresztül közvetlenül is programozható (sajnos, a 25 MHz-es kvarccal egy kicsit eltolták, mert télen kézzel melengetni kell, hogy a bootloader helyesen ismerje fel a kvarc frekvenciáját).
Ez a resz amit nem ertek :-
Ha a Nucleo jo es elerheto, miert a mizeria a Bluepill-el? Vagy ez inkabb csak a Bluepill szuper alacsony ara miatt? (A nucleo se olyan draga azert)
Kispénzű hobbistának a 8-10eFt nem kevés. Néha tönkre is tud egy-egy menni, akkor 600-700 forintot nem sajnálok úgy. Egy tenyérnyi méretű NUCLEO-t sem épít bele az ember egy kütyübe, ha megússza egy kisebb, olcsóbb, de ugyanolyan jó cuccal (mostanra már nem biztos, hogy ugyanolyan jó).
A Nucleo-bol is van kicsi. Pl EZ . Csak ez drágább a bluepilltől. Viszont megbizható...
A hozzászólás módosítva: Szept 19, 2022
Idézet: „Ha a Nucleo jo es elerheto, miert a mizeria a Bluepill-el?” Olcsó, praktikus méretű, nagy múltja van, és a klónok sem vészesen rosszak, csak pár dolgot nem árt tudni róluk. Az olcsóság kérdésben tényleg van valami kicsinyes, hiszen legtöbb project esetében rengeteg munkaóra megy bele a firmware fejlesztésbe, ehhez jépest semmi néhány ezer Ft. Viszont hobby célú fejlesztésnél nem szokás a saját munkaidőt beszámolni, a töredék ár pedig vonzó. Jó kompromisszum szerintem egy Nucleo a fejlesztéshez, aztán beépíteni egy olcsó, kis méretű klónt. Legtöbb barkács cucc, amit építettem, úgy néz ki, hogy egy csupalyuk panelre ráépítettem az egész Bluepill-t, így egyből van usb csatlakozó is. Mellé ami még kell, pl. táp, léptető motor meghajtó, lcd stb. Így gyorsan elkészül, nem kell heteket várni a kínai pcb-re. Az egész bekerül egy 3d printelt dobozba, és egész jól néz ki.
Annyira tetszett nekem a Bluepill mérete, hogy terveztem is egy ilyen panelt, és a jlcpcb-nél rendeltem egy csomót. Felébe F303 került, ez láb kompatibilis és nagyon hasonló a perifériákban az F103-hoz, csak mindenből kicsit több vagy jobb van benne. Másik felébe meg Gigabyte klón került. Csak egyik oldalon van alkatrész, a jumpereket pedig elhagytam, így laposabban beépíthető.
Az usb csatlakozót és a reset gombot a jlcpcb valamiért nem ülteti be, utólag kellett kézzel beforrasztani. A hozzászólás módosítva: Szept 19, 2022
Köszönöm József a válaszod!
A CubePrg működik 5 vezetékkel, rátölti a kódot az olcsóbb BluePill F103C6 IC-re. A debug funkciót most még megoldom egy szabad portra kötött szkóp jellel is, nem kell annyira mélyre ásnom. Elég tudnom, hogy bizonyos ágra ráfut-e a program, vagy hibás a logika. Viszont érdekeset írtál, amit ki fogok majd próbálni, ha már egyszer van klón link V2 egységem több is. Sokkal egyszerűbb a tüskére kivezetett 4 pontot csatlakoztatni, mint még a resettel is foglalkozni. CubeIde számomra is furcsán működik. Érdekesen viselkedik a függőleges rendezése, szakaszok nyitási/zárási lehetősége. Ettől még a Notepad++ is jobban csinálja a dolgát. A leginkább döbbenetes az volt, hogy azt Altgr+B gombra gyorsbillentyűt definiáltak. Most még tanulgatok, így maradok a CubeIde alkalmazásnál, de bátrabban körülnézek javaslatod szerint majd. Üdvözlettel: Zoli
Sziasztok!
Néhány éve fejlesztek már STM32-re (főleg F4, L4). Sok kezdeti kísérletezgetés után az STM32CubeIDE és Segger Ozone/Systemview párosítás vált be a legjobban. Több éles környezetben is használt projektet vittem végig ezekkel a fejlesztőeszközökkel. A problémám az, hogy nem igazán szeretem az Eclipse-alapú eszközöket... Ami bejön, az a VSCode és a Visual Studio. Emiatt elkezdtem ismerkedni a VisualGDB rendszerrel. Korábban olvastam itt, hogy többen is használják ezt az eszközt. Menyire vált be komolyabb projekteknél (pl. FreeRTOS, lwip, TinyUSB használata projektben stb.)? Mire érdemes figyelni? Illetve egy konkrét kérdés is lenne: az automatikusan letöltött STM32CubeF4 nem a legújabb. Hogyan lehet bejátszani a legfrissebbet? Köszi előre is a válaszokat!
Nem foglalkozom azzal, amit letölt.
Külön telepítem a CubeMX-t, létrehozom a projektet, és azt importálom. FreeRTOS támogatása jó.
A CubeMX-szel készítem el én is a projekt vázát, aztán azt alakítom tovább. Ahol csak lehet LL drivereket használok, és a végleges projektnél kikapcsolom a kódgenerálást az egyes perifériáknál és interrupt kezelőknél. Ha problémásabb az adott periféria, akkor a CubeMX példaprogramokból "puskázok".
Az importálást én is néztem, csak valahogy az ilyesmitől kicsit félek... Jetbrains CLion-nal is próbáltam; hol sikerült neki, hol meg nem... De kicsit jobban megnézem. Igazából a CMake projekt támogatás tetszik nagyon, lehet azt kellene körbejárnom...
A Keil community edition-ben nincs kódméret korlátozás, az egyetlen kikötés, hogy üzleti célra ne használják.
Stabil, megbízható, szerintem egyik legjobb választás. Az STM32CubeMX készít kifejezetten Keil projectet. Jó debuggere van, pl. live variables.
A PlatformIO&VSCode páros nem igazán működik együtt a CubeMX-szel. Kézzel kell rendezgetni a fájlokat, és külön varázsolni kell, hogy ne a saját peripheral library-ből szedjen elő fájlokat, hanem a CubeMX-ét fordítsa. Ha ezt nem csinálja meg az ember, hatmillió hiba lesz össze nem passzoló, különböző verziós fájlok miatt. A debugger csak az abszolút alap funkciókat tudja. A Keil-lel szemben a kitnézete, meg a kódszerkesztője jobb, minden másban hátrányban van.
Arduino-s ARM projectekhez szoktam használni. Amíg ez nem volt, sose használtam Arduino-t, mert a primitív editor, sok fájlos projectek kezelésének végtelen nehézkessége, a debugger hiánya elrettentett. PIO-van viszont teljesen jól lehet Arduino rendszerben dolgozni.
Sziasztok
Azt olvastam , hogy a 8 bites kontrollereknél ha PWM-et használunk akkor az érték 255 lehet max , de az esp8266-nál már 1023 lehet. Idézet: „The “maxPWM” value is set to 255 for 8-bit AVR boards like the Uno. If you’re using the ESP8266, set this value to 1023. (You can also use the constant “PWMRANGE.”)” Az volna a kérdésem, hogy Nucleonál is lehet 1023 az érték? Az arduino IDE-t használom hozzá. NUCLEO-F302R8
Alapértelmezetten valószínűleg 8-bites felbontás van beállítva.
Lehet próbálkozni az analogWriteResolution() függvénnyel, vagy a nehezebb utat választva, a HardwareTimer programkönyvtárral
Ügyes, nagyon jól néz ki. Mehetne a Ki mit építettbe is.
Amúgy az USB és GOMB esetében azt tudom elképzelni, hogy más hőfok kell a forrasztásához a műanyag elemek miatt. Vagy a kemence valamiért nem tudja fogadni a méretkülönbség miatt.
Bár a kérdés régi, valószínűleg már okafogyott is, de az STM kontrollerekben az összes PWM csatorna legalább 16 bites. Azonban az, hogy hány bitet tud használni, az függ a PWM frekvenciájától, illetve magától a processzor órajelétől. Ez utóbbi limit minden kontrollerre vonatkozik. A problémát gondolom az jelentette, hogy a Jonni által használt arduino környezet (van több is STM-re) a kompatibilitás miatt lekorlátozta azt.
Idézet: „valószínűleg már okafogyott is” Nem teljesen. Minden információ hasznos lehet
Az ATMega sorozatban a 16bites PWM komoly cucc volt, gyakorlatilag mindent tudott, nem voltak az általad említett függései. Más kérdés, hogy PWM esetén mihez is kell ez a felbontás. HW egység volt nem szoftverből oldották meg ezeken. Nem mai darabok de még mindig megállják a helyüket.
A PWM eleve úgy működik, hogy valamilyen órajelet leoszt. A fenti STMF302-nél ez max. 72MHz. (Ha jól emlékszem). Így a PWM frekvencia maximális nagysága 72 / 65536 (16bit) = 1098,6 Hz. Ez bőven elég egy LED meghajtásához, ha nem akarjuk 1mp alatt 1098,6 alkalommal a kitöltési tényezőt megváltoztatni. De teljesen alkalmatlan mondjuk audio célokra. Erre ott van benne a 12bites DAC.
Ha megelégszünk az alacsonyabb PWM frekvenciával használható a TIM2 32 bitje is. Mivel az ATmega256-ot nem ismertem belelestem az adatlapjába, e szerint az én értelmezésemben nincs különbség a működési elvben.
Ó, eredetileg a felbontás volt a téma, én arra reagáltam. A frekvencia tekintetében maximálisan igazad van!
Erre a mondatodra írtam:"Azonban az, hogy hány bitet tud használni, az függ a PWM frekvenciájától, illetve magától a processzor órajelétől."
Vásárolt mostanában valaki az ST-től közvetlenül? Egyszerűen nem tudok túljutni a bankkártyás fizetési felületen, hiába adom meg az adatokat, azt írja:
Idézet: „Payment Error We have encountered an error while validating your credit card. Please re-enter you payment information and submit again.” Mit lehet ilyenkor csinálni? Még kontaktot se nagyon látok ott, hogy jelezzem feléjük ezt....
Nincs másik kártyám, csak ez! Eddig még sehol nem volt probléma a vele való fizetés...
Idézet: A fentebbi információval tér vissza a program (Atillic true Studio) mikor debugolni akarok egy STM32F103RF MCU-t.„Error! Failed to read target status Debugger connection lost. Shutting down...” Előtte teljesen jól működött és egyik pillanatról a másikra ez az üzenet érkezik, tönkre tettem a chippet vagy csak valami elállítódott? STM32 ST-LINK Utility program látja és tudja törölni, írni és olvasni is. Találkozott már valaki ilyen hibával? Tehát ez egyik pillanatról a másikra, tehát két debugolás közt jött elő, nem változott a hardver csak a szoftvert módosítgattam, pontosabban a memória területet foglaltam le egy változóval (32kbyte-os tömböt)) azután kiakadt a program, majd pár újraindítási kísérlet után jött a fentebbi hibaüzenet. Tehetek valamit, hogy megjavuljon vagy chip csere? Köszi előre is. A hozzászólás módosítva: Jan 20, 2023
Az ST-LINK Utility-val töröld le az IC-t teljesen! Ezután látni fogja a studio is már. Módosíts a programon, mert valamivel összeveszik..., és próbáld újra....
Ezt a konkrét csipet nem ismerem, de a legtöbb PWM hardvernél (Timer counter szokott lenni a neve ATMega-áknál) meg lehet adni a TOP értéket, hogy meddig számoljon. Tehát a periódus rövidebbre állítható, mint amit a számláló maximális értéke, tetszőlegesen kicsire. Nincs ilyen korlát, hogy csak ilyen vagy olyan frekvenciát lehetne beállítani. Előosztó is szokott lenni, ezt beállítva egészen lassú órajeleket is lehet csinálni.
első dolgom volt, de sajna nem oldatta meg.
Programon is vissza állítottam mindent, amit addig módosítottam. Egyelőre tanácstalan vagyok. |
Bejelentkezés
Hirdetés |