Hangszoro/Hangláda

Hangszoro gyártás felsöfokon


hangszoro gyártás

Hangzó

"Hifi Piac 2006"

Ez mindent elmond a cikk, és szerzője szakmaiságáról.

Idén nyáron valamikor jött szembe velem a neten ez a videó.
Párszor megnéztem, mert igazán lenyűgöző volt látni a gyártás folyamatának minden apró részletét.

A mese az nem tapasztalat.

Hallottad már a hangját?
CNC-re eddig sem telt.
Én meg vagyok elégedve a 250-es kevlárjaimmal, nem váltanék vissza papírra.

A műszaki tudományokat nem mesekönyvekből szoktuk tanulni.
Lehet hogy nálad pont ez a félreértés jelent gondot?

( Például a Hifi Piac kiadványai valóban sok mesét tartalmaznak. )

Nézd aki még a rétegeltlemezt a dobozhoz is maga gyártja annak biztosan megvannak a vájt fülü vevöi és Valoszinü, hogy hangszorok hangja is rendben van. De hat tudjuk, izlések és pofonok.
..

Én is ezen akadtam meg.. Több neves gyárban jártam régebben, de ilyen komplex gyártosort eddig nem láttam.
Csak ezt akartam megmutatni.

Itt nem láttam megmutatva, és talán máshol sem említenek egy fontos részletet a hangszóró készítés kapcsán. Nevezetesen a mágnes a ragasztással való beépítéskor még nem mágnes. Mert ha az lenne, akkor rendkívül nehéz lenne pozícionálni. A beépítést követően történik meg a felmágnesezés, ami egy meghatározó mozzanat, jelentős hatása van a végtermék milyenségére.

Ha ilyet tapasztalsz, akkor kérlek reagálj nyomban, mert így utólag nehéz megvitatni.
És ha tényleg szembe mennék a megvédhető tudományos nézetekkel, akkor mindenképpen a tudományt választom.

Megköszönném, ha belinkelnél néhány bejegyzést, amelyben szerinted tévúton járok.
Esetleg a vonatkozó tudományos, vagy józan ész magyarázatot is.
Tudod tanulni soha nem késő.

" Azért lenne jó ezt pontosítani, mert számos témában foglalsz állást, és ezek erősen eltérnek az érvekkel is megvédhető tudományos nézetektől, és hasonlóan távol állnak a józan ész diktálta gondolatoktól is."

Esetleg említenél néhány példát?

Baszki, nem neked, hanem a mekegőnek akartam válaszolni. Ez totál mellé ment. Bocsi, próbálom helyrehozatni.

Azért még hozzátenném, én is nagyon gusztusosnak találom, de nem férne be a lakásba.
És itt ezt leközölni... Mit kezdjen vele egy hobbista? Én is nézegethetném, hogy hogy lehet hegyet mászni... Akinek ez meg buli az nem forraszt, és nem biztos, hogy audiofil szemléletű.

Mit ki? Ez valami tudományos jelző? Audiofilben még nem hallottam ilyet

Az igazi hobbista mindig örül ha valami extrát lát vagy belát a kapuk mögé ahol a csucstermékek készülnek. Nem mindenkinek van szerencséje az életben ilyesmit látni.
A másik nagy elöny, hogy bármikor kikapcsolhatod, nem kell végignézni. Milliok halnak meg boldogan szerte a világon, anélkül, hogy ilyesmit láthattak.

Ezt nem tudom, de ma már amatöröknek is árulnak felmágnesezö berendezést, amin elég pontosan be lehet állitani az eredményt. Nem hinném, hogy egy ilyen gyárban ez gond lenne.

Semmi gond. Mindenkivel előfordulhat.

A textúra/kitüremkedések a membránon mi célt szolgálnak? (A videón 14:00 körül)

A tökéletes formájú geometriai alakzatoknak diszkrét rezonanciafrekvenciájuk van. Egy ilyen "amorf" alakzatú membránnak nincs éles rezonanciája.

No-no. Mondjuk egy aszimmetrikus ovál hangszórónál inkább el tudom képzelni ezt a magyarázatot.

Szépek ezek az USHER 802-sek. 12 éve birtoklok egy pár 719-est, és mióta megvan, nem cseréltem hangsugárzót, pedig előtte folyamatosan váltogattam. Időnként megfordul a fejemben hogy márkán belül veszek egy komolyabbat, de a sokmillás (a videón látott 802-es pl. 6milla) ár címke mindig visszahoz a földre.

Parasztvakítás. 380 Hz az alsó frekvencia váltása a két 20 cm-es mélynek nem gond.. Itt még szimpla dugattyúként működnek. Nincs rezonancia. Két oktával feljebb (1.500 Hz) okozhat(na) gondot 2 db20 centis mély.
Vagy a gyártás miatt van az a "rücsis" membrán

A mártott membrán tudtommal a parciális rezgések csökkentését szolgálja.

Jól hangzik.
Ellenben a tárgyi mélysugárzó (nagyon jó, a leírt a paraméterek alapján) membránja szénszál-papír hibrid.

Mivel ez a szakmai neve.
Egyébként tényleg nagyon jól szól. A populáris műfaj kedvelőinek sem okoz csalódást.
Nemhiába nem cseréltem le 10év alatt.

A téma szerinti „ Házi és/vagy gyári rendszerek előnyei, hátrányai.”
Ha audiofil megközelítés szerint mérlegelnénk e dolgot hobbista háttérrel, a különbség alapvetően a gazdaságosságban keresendő. Nem várható el egy gyári termék esetében, hogy lemondjanak a tervezett haszonról, míg egy audifil hobbista szeme előtt a számára elérhető legjobb hangminőség a cél.
Ha magamból indulok ki, fiatal korom óta szeretek zenét hallgatni, és azt egyre elmélyültebben tettem, keresve a hozzáértést. Bár szüleim is zenekedvelők voltak, mégis csak én tanultam zongorázni önszorgalomból, mivel egy családi örökség révén volt egy egyszerű fatőkés bécsimechanikás zongoránk ehhez. Azonban zenehallgatásban hamar felülmúltam az akkori játékképességeimet, és a zongoraleckék árát inkább hanglemezekre költöttem.
Már fiatalon minden zenei stílus érdekelt. Így tehát volt mire költenem. Megjegyezném, nem voltunk gazdagok, ami az LP számában is megmutatkozott. Szerencsére családi örökség része volt a bütykölés is. Gyerekfejjel kaptam az első egyszerű zenegépből kiszerelt Suprafon sasszit, aminek magam csináltam lábakat, később sztereó fejhallgató erősítőt, az akkori - számomra csúcs - FDS-22 fejhallgatómhoz. Már akkor is világos volt számomra a füles előnye a finom részletek érzékelése tekintetében. Olyan ez, mint egy gombolyagnál a nagyító a szálak keresésekor.
A mába visszatérve, sok víz lefolyt a Dunán, történt sok minden. Sorsom része a hallásom, és a jelenlegi építési képességem. Mondom ezt azért, mert a tapasztalataim szerint igen jó erősítőt lehet manapság építeni, ha valakinek erre van igénye. Azonban ennek feltétele a téma szerinti érzékelési képesség is, mert különben csak elfecsérelt idő, és felesleges kiadás lesz belőle.
Már az építési eredmények tesztelésénél is alapvető az említett dolog. Olyan ez, mint a mesterséges intelligencia, csak azt tudja összehasonlítani, amit betápláltak neki. És itt van egy érdekes dolog. Az agyunknak van egy javító képessége, mint a digitális világban. Ami nem érzékel, azt a maga tárából pótolja a maga módján. Ez akkor lehetséges, ha csak úgy elmélyülten hagyjuk a zene hatását érvényesülni a tudatunkban.
Teszteléskor, az elemző agymunkánál erre nem kerülhet sor!
Talán érthető az előzményekből, hogy én erősítőt soha nem vettem, mivel magam építettem a magam számára. Nem sok fajta került terítékre, mivel a zenehallgatási szokásaimnak
megfeleltek. Ugyan én is építettem egyszer hangfalat, de úgy járt, mint a zongoratanulásom, az akkori jónak talált Videoton koronára váltottam (OTP-re vettem). Magnóra nem telt. De az LP-k kaptak egy NC440-et Shure M95E-el az 1g miatt.
És ha már szóba került, nemrég átépítettem a régi korrektoromat. Nem változtattam mivel egyrészt bevált kapcsolás a Shurhoz, meg az is érdekelt, hogy mit változtat a hangképén a paneltől elszigetelt duál-monó kiépítés. Egyik elemet sem nevezném mindenhatónak, de együttesen jól hallható pozitív eredményt mutattak az eddigiekhez képest. Nem nevezném kiállítási darabnak a látványnak kesze-kusza látványt, de az alkatrészek saját lábukkal kötnek, illetve OCC Silver huzallal, a tápkondi aprózásának is van - látványosnak nem mondható - kivitelezése de ha ez az ára a hangjának, kit érdekel… Az 1µF kondik Jantzen Superior Z-k lettek
árnyékolva a közelség miatt. Aksisra terveztem, de még nem telt 2db 24V-os pakkra.
Vagyis beváltnak mondanám a paneltől elszigetelt megoldást az eddigi tapasztalataim alapján az építéseim minden területén.

Az akárhonnan kimásolt phono helyett egy jobbat javasolnék.
TJ.

Kedves!
Megmutatnád a kapcsolási rajzát?