Fórum témák
» Több friss téma |
Fórum » [OFF] Pihenő pákások témája - Elektronika, és politikamentes topik
Témaindító: Topi, idő: Nov 18, 2007
A JRiver-hez a min. rendszerkövetelmény Windows8.1 (tehát win7 kilőve), és trial verzió alapból...
A foobar2000 szinte bármin elfut, és teljesen freeware (ingyenes), és mindent is lejátszik, sokak szerint ez a referencia lejátszó win alatt. Testre szabható a kinézete is, és van hozzá milló féle kiegészítő - ha valakinek extra igényei lennének. Nekem meg kimondottan a "fapados" verziók tetszenek, nem szeretem az agyoncsicsázott dolgokat, és a "nagyon okos" szoftvereket sem. Tehát számomra pl. egyértelmű a kérdés. Van amúgy többféle lejátszóm telepítve, nem csak ez, de ezt használom leginkább. Pl. a DSD lejátszást még viszonylag kevés ingyenes program tudja, a foobar mellett, a Tuniac, és az MPC-BE, de pl. a VLC-be ha jól tudom még nem került be, és a winap (és klónjai)-ba sem. Bár a legfrisebb verziókat nem néztem. Viszont ASIO drivert sem mindegyik lejátszó támogat.
JRiver:
Purchase Master License $89.98 Purchase Windows only for $69.98 (Works only for Windows) Purchase Mac only for $69.98 (only for Mac) Purchase Linux only for $69.98 (only for Linux) Világító kerítésSziasztok. Vasúti vonalon, sötétbe szinte mindig megfigyelem, hogy a vasúti felső vezetéket tartó oszlop körüli, földön lévő kerítés beton oszloponán, ahol a kerítés drót is oda van fogatva a beton oszlophoz... Valami világít...Kacifántosnak hangzik először, de van ra valami egyszerű magyarázat? Apró pontba, egy helyen látszik az izzó fény, ahoz hasonlítanám, amikor egy vezeték izzik a nagy áram miatt. A hozzászólás módosítva: Ápr 9, 2025
Én eddig nem tudtam, de most rákérdeztem. 25 kV váltakozó feszültség van a vasúti felső vezetékben. Ez nem kevés, de nem is otrombán sok. Ettől nem kellene ott semminek világítania.
A hozzászólás módosítva: Ápr 9, 2025
Nekem Windows 10 alatt mocskosul jól szól.
A vicc, hogy ez egyen 3000V.
A hozzászólás módosítva: Ápr 9, 2025
Nálam az alábbiak vannak:
‒ Winamp 5.666 → Windows XP ‒ zenék lejátszása szép képi megjelenítésekkel ‒ mmedia.wlx → Total Commander beépülő ‒ Media Player "integráció" Ctrl+Q nézőkébe (ogg-t nem tud) ‒ VLC → már szinte csak leginkább videókhoz használom, mióta megvan a fentebbi beépülő
Örülök neki, hogy elégedett vagy vele. Más szoftverhez viszonyítva milyen? Tehát pl. nálad a foobar2000 rosszabbul szól, vagy csak rondább, esetleg a fapados volta nem szimpatikus?
Más lejátszó szoftverekről mi a tapasztalatod? Nálam ezek vannak a PC-n: Foobar2000, Audacious, Tuniac, XMPlayer, Winamp, VLC, MPC-BE, AIMP, SMPlayer,
Ha zenét hallgatok, akkor nálam a hangzás a lényeg. A lejátszó programok között ebben is van számottevő különbség.
Windows alatt az ASIO drájverrel megkerülhető a windows mixere - azaz a lejátszó közvetlenül (kizárólagos módban) használhatja a hangkártyát - ez azért elég jelentős különbség. A windows hangrendszere lebegőpontos matematikát használ a jelfeldogozáshoz, viszont a lejátszott digitális hanfelvételek 99%-a fixpontos digitális mintákból áll. Emiatt a windows átkonvertálja lebegőpontossá, majd a mixer kimenetén levő lebegőpontos mintákat visszaalakítja fixpontossá, mert a hangkártyák 99%-a ilyen formában tudja feldolgozni. Az oda-vissza konverzió rontja a hangminőségen - persze nem vészesen sokat, mert azért elég jó algoritmusok vannak erre kdolgozva, de mégis meghallható a különbség. Mondjuk egy MP3 háttérzene esetén ennek nem sok jelentősége van, de egy jobb felvételen igen.
Azt nem tudom ott mi van az oszlopon, de a vasúti felsővezeték az AC 25 kV. És ez egy nagyon megbízható információ, mert azt a szakembert kérdeztem meg (mellékesen az egyik tenisz partnerem), aki ott dolgozik az alállomáson, ők biztosítják ennek a feszültségnek a folyamatos üzemét.
Idézet: „mellékesen az egyik tenisz partnerem” Én sem tudtam, de legutóbbi érved totál meggyőzött, az őszinte kiegészítéssel.
A 25kV AC-t én is megerősíteni, de Magyarországon. Jdani fórum társunk viszont Szlovákiában lakik ahol rengeteg helyen 3kV DC a vasúti feszültség.
Ha nem egységes a felső vezeték feszültsége és áram-neme, akkor hogyan megy át a vonat egy ilyen "váltó-ponton"? Esetleg mindig mozdonyt kell cserélni?
Vagy mozdonyt cserélnek, vagy pedig 2 feszültségnemű mozdonyt használnak.
Vannak mozdonyok amik mennek AC és DCre is. A szakasz amin járok egyedi, széles nyomtáv, (SK) amin végig 3kV van, de nem ez a lényeg.
A jelenség. Mitől tud egy kerítés drótja izzani? Van ettől meredekebb is, amikor a hídon lévő korlát világít erősen, messziről... A hozzászólás módosítva: Ápr 9, 2025
3 a menő áramnem mozdonynál, mert akkor nem kell cserélni.
Meg alsó/felső vezeték, interoperabilty, last mile. Hidrogén, akkus mozdony. Sokat változott a világ. ![]() Még hazánkban is, hogy a vasút és a busz közösültek. ![]() Világítania semmiképpen nem lenne szabad a kerítésnek, de nagyon ha le akarod pipilni, akkor keress nem világító bokrot. Ez szerintem semmiféle szabványnak nem felel meg.
Mozdonycsere vagy kétáramnemű mozdony ami mindkettőről működik. De Szlovákia déli részén ami Magyarországgal határos ott 25kV AC van pont az átjárhatóság miatt.
Amúgy meg dízelmozdony annak nem számít. Térkép róla, nem tudom milyen friss.
Igen, ezek működnek.
(Talán azért, mert a Bohém Rapszódia egy remekmű )
Ahogy látni a képen is, a kerítés másik oldalán egy házikó kertje van.... Ha ott laknák, messziről elkerülném azt a részt.
Általában mindig egy helyen látom a fényt, a beton oszlopra ahol rá van fogatva a drótkerítés. Mintha a kerítésdrót lenne a plusz, a beton oszlop meg a mínusz, és ahol a kettő összeér, ott világít.
Szerintem nem az áram miatt, hanem a feszültség miatt világíthat.
Idézet: „3.47. Villamos távhatás Az a villamos jelenség, melynek folytán a feszültség alatt álló berendezések közelében lévő villamos vezető anyagból készült tárgyak feszültsége környezetükhöz képest megemelkedik, mely feszültségemelkedés veszélyes mértékű is lehet.” Gondolom nincsen leföldelve: Idézet: „4.1.3. A felsővezetéki berendezés veszélyessége ... A felsővezetéki berendezések környezetében lévő villamosan vezető anyagból készült tárgyak feszültsége környezetükhöz képest a villamos távhatás következtében - érintésvédelem nélkül - megemelkedhet, mely feszültségemelkedés veszélyes mértékű is lehet. ...” Mondhatnám kapacitív feszültségosztónak is. Fényjelzőben izzót cserélni is csiklandós dolog lehet. A hozzászólás módosítva: Ápr 10, 2025
Ez nekem is leesett, hogy oké, ég a drót, átég... De miért mindig ugyanott világít, miért nem ég el akkor.
Lehet a kerítés nincs foldelve, igen. De a vasúti korlát,... Nem figyeltem, de gondolom erre ügyelnek. Van egy videó, feltöltöm majd, de érdekes jelenség. Közel érve hozzá megláttam, híg, mi az ami nagy fényerővel világított. Van pl 3m korlát, 3 lábon áll, benne a betonba. Utána megint egy ilyen 3m korlát, az első korlát vége, és a másik korlát eleje közel egymáshoz, és a kettőnek a teteje egy kis vas rudacskával összekötve-összehegesztve. Menet közbe nemigen sikerült lefotózni. De ezt is többször láttam, nem csak egyszer, míg,, el nem égett,, Maga a világítás színe is érdekes, fehér... Először mikor megláttam, dudálok, fékezek, ki a fene van a hídon lámpával... Megyek közelebb, a fény világít, de embert nem látok...
Videó.
Bővebben: Link
Jól néz ki!
Ez villamos ív egyértelműen. Azért nem ég el gyorsan, mert ugyan folyamatos (legalábbis annak látszik) az ív, de viszonylag kis áram folyik. Szerintem a felsővezeték miatt indukálódik annyi feszültség, hogy létrehozza az ívet. Ahogy a vonat a közelébe ér, az árnyékoló hatás miatt csökken a feszültség és könnyen lehet, hogy a szerelvény elhaladtával újra feléled. Az szinte biztos, hogy a két rész eltérő módon érintkezik a földdel és az sincs kizárva, hogy az egyik fele egyáltalán nincs földelve. Innen nézve érthető, miért vannak összekötve a korlátok.
Egy ilyen videóból egyértelműen megállapítani valamit, hát azt szerintem nem nagyon lehet. Az elektromos ívek meg nem arról híresek, hogy viszonylag kis áramok folynak bennük/rajtuk. Egyszer meg kellene jdani-nak állnia a helyszínen, és jól lefotóznia/videóznia a jelenséget.
Nézz megy egy AWI (TIG) hegesztést, ott is lehet szabályozni az áramot miközben a munkadarab és az elektróda közötti távolság nem változik. Az áram a feszültségtől és a rendszer ellenállásától függ. De ha megnézel egy ún. plazma lámpát, ott sem folynak nagy áramok igaz, a gömbben nem a földfleszini légnyomás uralkodik.
Elképzelhető, hogy amikor a szerelvény arra megy, akkor a hatalmas áramfelvétele miatt elhúzza a környezetében földpotenciált (pl a sinek rossz földelése miatt). A korlát egyik fele esetleg kapcsolatban van a sínnel, a másik fele meg nem, az áram meg arra folyik ammerre éppen tud..
Amikor nicns ott a sinen a szerelvény, akkor lehet, hogy "nincs ív, nincs probléma"... |
Bejelentkezés
Hirdetés |








) 
