Szia!

Én is épp erre gondoltam, mikor olvastam a kódot. Egy katyvasz az egész, de delay()-t használ. Már láttam, hogy ebből gond lehet, főleg serial-al együtt. Egyből a milis() jutott eszembe, azonban ha van RTC akkor annak a kimenete lehet interrupt-ot generáló jel. Ezt kell alapból használni szerintem.

A kérdezőnek:
-Többen javasolták, hogy lépésről lépésre haladj. Én is ezt tenném. Ha van RTC, akkor elsőként azt nézném meg, hogyan lehet usb-n keresztül beállítani. Utána az RTC-vel másodperces kimenetére interrupt, ami egy LED-et villogtat.
-Ezután a megfelelő változókkal az időmérés.
-USB-n kijelezném az időt és figyelném.
-Ha ez megvan, akkor jöhet a kijelzés.

Ha nincs RTC akkor sem delay, sem millis, hanem timer interruptra 1Hz-re beállítva, ami nem lesz pontos az tuti, de jobb, mint a delay....
A timer-t belőném igen pontosra esetleg, azaz a timer kezdeti értékét addig változtatnám, míg a szkópon tökéletes 1Hz nem lenne. De még azt sem. 100Hz-et, vagy nagyobbat állítanék be, és akkor minden 100. interrupt jelentene 1 másodpercet. Így a hiba csökkenthető lenne valamivel. De RTC az igazi.

És nem kell minden esetben az RTC-t lekérdezni, ha van neki 1Hz kimenete. Az elején, a main loop előtt meg lehet tenni természetesen, meg mikor beállításra kerül az RTC. Onnantól az 1Hz bőven elég, mert az Arduino számolja az időt.

De persze lehet tévedek, mert az RTC-n nincs ilyen kimenet. Régen foglalkoztam ilyen RTC-vel. Ha nem így van, akkor bocs.

Oszcilloszkóp pontos időmérésre nem alkalmas. Ha egy 1Mhz-s kvarc téved 10 hz-t az is naponta 1 másodperc hiba. És annak többszörösét sem szúrod ki szemre. Én mikor pontosabb időalap kellett ( és még nem volt tömegével RTC), fogtam egy léptetős (pontos) kvarc órát, és az egyik tekercsvég helyén kijövő jel szintillesztése után egy stabil 0.5hz időalapot kaptam. A következő, kevésbé pontos eszköz, az egy órakvarc egy trimmer potival, és egy osztóval, hogy feldolgozható legyen. Utána a mikrovezérlő saját belső órajele jött, de mivel a megszakítások is néha néha 1-2 órajelet eltolódnak nem igazán kézben tartható, durván pontatlan. ( és a trimmer sem segít rajta.)

Ok, már értem miért nem jó a szkóp erre. RTC kell ide!

Be kell vallanom elsőre nem esett le miért nem jó az oszcilloszkóp ebben az esetben.

Nálam bevált

Az RTC lekérdezése az emberi felfogóképességhez képest még mindig gyors. Pár ezredmásodperc lekérdezni az RTC szerinti időt. (100kHz a default I2C buszsebesség, és pártíz bit az üzenetváltás mérete.) Tehát még pollozva - folyamatosan kérdezgetve - is lehet használható órát csinálni belőle.
A kijelzést én nem tenném interruptba, mert sokáig tartanak a LED csíkok parancsai, és nem jó olyan sokáig interrupt kontextusban lenni. Persze gondos tervezéssel ez nem feltétlen baj, de egyszerűbb ha nem csinálunk interrupt kontextusból hosszan tartó dolgokat.

A DS3231 SQW lábát be lehet programozni 1 Hz-es négyszögjelre amivel
szinkronizálni lehet a lekérdezést, kijelzést.

Annak idején a parsic nevű fordítótól tanultam, úgy szervezem a loop ciklusokat hogy kb sehol ne várakozzon. Ha várakozás kell, a loop teljes végrehajtási ideje nagyjából állandó. Így egy ciklusszámlálóval ami körönként növekszik, nagyon sok kevésbé pontos időzítési feladatot meg lehet oldani.( ciklusonként-x ciklusonként hajtódjon végre) Az RTC-t meg ha nem kell másodperc kijelzés, nagyjából mindegy mikor kérdezed le, max a percváltás 1-2 mp-t csúszik. De mivel ezek nem adódnak össze szerintem nem zavaró. A loop ciklusok jól megírva amúgy sem tartanak olyan sokáig, így a 1.. 100 ciklusonkénti leolvasás senkit nem fog zavarni.

Teljesen használható az AI. Én csak a hibákról kérdeztem, nem kértem meg arra, hogy készítse el a szoftver működő változatát. Saját programokkal már ez van. A teljes programot nem, de a program blokkokat nagyon szépen megírja, sőt van, hogy több változatot is kipróbálok, mert nem biztos, hogy az első metódus a legjobb, MiniC program használatakor 99%-át az eljárásoknak anulálni kellett, mert a MiniC nem mindent támogat a szabvány C eljárásokból és függvényekből. Mégis sikerült megírni. Igaz én kettőt is tartok. Egy ingyenest (Gemini) és egy fizetőst (Chatgpt), így van kontrollom is a sajátomon felül.

Szia Lalca
Úgy néz ki hogy egyenlőre bevált amit mondtál, mivel az óra 3D nyomtatóval készül igy egyenőre csak a másodperc kijelzés megy, de az most már hogy átírtam amit mondtál igy rendben számol.
A pontosságáról majd csak ha teljesen kész akkor tudok mondani valamit. Köszönöm szépen a segítséget, további szép napot kívánok.
Bővebben: Link

Szia Tki
Köszönöm a programot, feltöltöttem.
Egyenlőre jónak néz ki.Bár csak azt nemértem minek az RTC be elem, mert ha kikapcsolod az órát és újra be akkor először az üdvözlő felírat jelenik meg majd telefonnal összekapcsolva az appban be lehet állítani az időt egy gomb nyomással, szóval tök mindegy hogy mit mutat igyis úgyis be kell állítani addig semmit se csinál.
További szép napot kívánok

Mert ha van benne elem, nem felejti el az időt ha kikapcsolod a tápfeszt, az akkor is az RTC megy tovább...

Köszönöm szépen.
Tesztelni fogom amit írtál.

Szia
Igen azt tudom hogy így müködik, de mivel ha kihuzod a tápból és vársz akkor ha bedugod és elindul akkor a "Helló" felírat jelentkezik be és nem megy tovább csak ha beállítod az időt, szóval erre mondtam hogy minek.

Nyilván a programtól függ minden, hogy van megírva.
Ha egyszer beállítod, és úgy módosítod a programot, hogy hagyja ki legközelebb újraindításnál a beállító menüt, akkor normál óraként fog működni, és a valós időt fogja mutatni minden újraindításnál,
mert az RTC -ből kéri le az időt, nem pedig a beállítási menüvel kezd.
Persze ehhez tudni kell a programot is megfelelően megírni, nem csak demókkal próbálkozni.
A demók arra jók, hogy lásd mit tud, hogy csinálja, és abból összelegózd magadnak ahogy akarod.

A példánál maradva, változtatni kell, hogy egyből az RTC -ből lekérdezett időt mutassa indulásnál,
és egy gombnyomásra lépjen csak be a beállítás menübe. Ha így van programozva, akkor nem kell folyton beállítgatni, hanem mindig a valós idővel indul "áramszünet" után is, ha az RTC -ben van elem.

Arduino + kommunikacio PC

Keresek olyan programot ahol a Arduinohoz csatlakoztatott nyomogombok az USB porton keresztül láthatok legyenek a PC-n. A PC programbam van olyan opcio, hogy billentyüzet néhány gombjához extra funkciokat rendeljünk. ( kép centirozása pl Alt+C stb. A feladatban ezek a billentyük nem a billentyüzeten lennének, hanem az a 4 gomb közül egy. Ismertek ilyen megoldást?
Ha nem Arduinoval,abbor más megoldás is érdekel. ( pl kapni extra numerikus billentyüzetet ami Notebookon remekül müködik a számok beadására).

Kösz már találtam készet ami programozhato is (a 15 gombja). Pontosan ilyesmi kellett, és nem is drága. ( StreamDeck).

Érdekes megoldás! Ahelyett hogy egy vusb-t alkalmazna, átprogramozza az (eredeti) arduinó lapon található mega32-est hogy onnantól ő egy billentyűzet. Tetszik!

Ha szeretnéd Arduinoval megoldani, az is opció, de nem egyszerűbb egy meglévő, például kidobásra szánt billentyűzet illesztő mátrixára tenned a nyomógombokat? Ott a kész illesztő, csak kötni kell.

Meg lehet csinálni, de a StreamDeck nagyságrendekkel több legetőséget kínál. Én sem folglalkoztam ilyennel, a programban minden lehetőség benne van, nem éri meg vacakolni vele. hacsak nem az építés öröme.

Komfort index

Sziasztok.
Van egy negatív vezérlésű index karom a mi vezérli a multitimmert ami a index reléket.
Hogyan lehetne megoldani ardunio nanoval index vezérlését?

Csatolom a kapcsolást.

Kapacitiv érzékelő tapasztalat

Sziasztok!

A linkelt kapacitiv érzékelővel szeretnék ledeket kapcsolgatni. A boardon bekötve a jelet figyeli és a kimenetet ehhez képest váltogatja. Kérdésem az lenne hogy ide kell-e ellenállást bekötni a jel-vezetékbe, mert néha furcsa dologat csinál. Régebben láttam valami külföldi oldalon hogy oda különböző ellenállásokat tesz, de az mit csinál pontosan? Van ezzel kapcsolatban tapasztalatotok?
Érzékelő:TTP223B

Csak nézőpont kérdése. Még a ZX Spectrumos időszakban is sokféle joysticket lehetett venni. Egy barátom mégis azt szerette a legjobban, ami egy darab durván fűrészelt rétegelt lemezből és néhány mosógépből kitermelt végálláskapcsolóból állt, mert azt lehetett ütni-vágni. Egy ilyen szép cuccot azért féltenék játékra...

Régi kijelző életre keltése

Sziasztok!
Egy egyszerű ébresztő funkciós óra kijelzőt mennyire bonyolult Arduino-s megoldással leutánozni? Úgy, hogy utána működjön ahogy előtte? Lenne aki ilyesmire vállalkozik?
Köszönöm!

Inkább pepecselősnek mondanám. Nem is az arduinó része a lesz a nehéz, hanem az lcd illesztésre az elektronikádhoz (gondolom ez ugyanaz az óra mint a másik topicban). Tehát meg kell oldani hogy stabilan érintkezzen az lcd minden lába, kinyomozni a lábkiosztást, illeszteni az arduinóhoz, és még csak most jön a program. Meg lehet csinálni persze. De ér ennyit a leves? Lehet tényleg jobban járnál befaragsz oda egy másik órát (gondolom a gombok miatt ez bukó), vagy tényleg keresni másik kijelzőt ami befér oda, de rendesen ki van vezetve.

Szia! Nem hiszem, hogy ér annyit. Csak egy kérdés volt. Elmondásod alapján. Kb. ennyit kellett az egész magnó felújításával foglalkozni. Csak hát itt már lassan minden szóbakerül. próbálok keríteni hasonló kijelzőt, vagy belevaló órát, csak az sem egyszerű. Méret, meg ugye hogy mit jelez ki? Ma már egy ilyen kijelző sokkal több dolgot kijelez.

4 vezetékes PC ventilátor

Sziasztok!
Szeretnék egy Intel CPU ventilátort vezérelni Arduino-val. Kerestem itt is, de nem találtam megoldást. A neten meg rengeteg kapcsolási rajzot és kódot találtam ezzel kapcsolatban, de ugye a bőség zavara bekavart. Találtam tranzisztoros és FET-es megoldásokat is.
Eléggé elbizonytalanított ez a rengeteg variáció. A kérdésem, hogy van-e valakinek bevált kapcsolása ilyen 4 vezetékes Intel CPU ventilátor Arduino-val megvalósított vezérléséhez. Amit szeretnék:
- PWM fordulat vezérlés
- fordulatszám kiolvasás
A kód az már körvonalazódik a fejemben, de a HW-el vagyok kicsit hadilábon, mivel találtam olyan megoldást, ahol csak 1 db ellenállást tettek be a ventilátor tacho vezetékéhez Bővebben: Link, meg olyat is, ahol pl. a tacho kiolvasását egy ellenállás létrával megvalósított feszültség osztón keresztül olvasták ki. Bővebben: Link
Megköszönném, ha valakinek volna egy jó megoldása.
A ventilátor DC12V, 0,2A, F09a-12B1S2 típusú.

Hello! Ahogy elnézem a rajzokat, nem olyan komplikált ez, mint amilyennek látszik.
A ventilátor kimenetén egy nyitott-kollektoros tranyó van. Ez vagy lehúzza a kimenetet a GND-re, vagy "szakadt" (nyitott).
Tehát kell hozzá egy felhúzó ellenállás, mert az Avr 5V/0V feszültséget kér.
Ha a felhúzót az Avr 5V-jára kötöd, már is meg van a két logikai szint.
Ha meg a venti 12V-jára húzod fel, akkor kell egy feszültség osztó is, hogy 0V/5V legyen az eredmény. Ezért van a három ellenállás. (Mellesleg kettő is bőven elég lenne. Mert ha leosztod a 12V-ot 5V-ra, akkor azt is le tudja rángatni a tranyó.)

Ott a jó kapcsolási rajz (lásd melléklet).

A fordualtszám-visszajlző kimenet nyitott kollektoros. Ha ellenállással 12 V-ot kötsz oda, akkor azon a ponton 0 és 12 V mérhető felváltva, a fordualtszám függvényében. A 12 V sok az Arduino-nak, kell a feszültségosztó. Ha csak 5 V-ot használsz, nem kell, mert 5 V mehet a bemenetre.

Az a kapcsolás, ahol két ellenállást használnak, hibás lehet. A ventilátorok fordulatszámszabályzó bemenete általában aktív H és L szintet vár, nem felhúzott bemenet. Esetleg az ott alkalmazott éppen olyan. A tiédhez nem találtam adatlapot, szóval akár működhet is. Viszont, ez egyszerűen kideríthető. Adsz a ventinek 12 V-ot és ha a PWM bemeneten 12 V-ot mérsz, kell a tranzisztor. Ha 5 V-ot vagy kevesebbet, mehet direktben.

Megoldani mindent meglehet. Akár pénz nélkül is. Mert mindenkinek vannak problémái. Nálam például el kéne tüntetni egy 1m magas, 60cm széles, és 12m hosszú vasalt betonvályút. És mivel nem vagyok Chuck Norris, aki egy rúgással megoldaná a problémát, ezért inkább csinálnék egy Arduinos órát, NYÁK tervezéssel együtt, minthogy betont véssek

De ha már NYÁK tervezés, gyártás, akkor már lehet az eredeti rajzokon szereplő LR3441-re is tervezni, így programozni sem kell.

Ha meg magamnak készíteném, lehet hogy egyszerűen körbevágnám a pacát és a maradék NYÁK vezetékre forrasztanák vezetékeket rádrótozva valami meghajtásra. Mondjuk ez elég sziszifuszi munka, de így meglenne az előnye hogy bárki tudna rá programot írni, amit csak fel kell tölteni az Arduino-ra.