Fórum témák

» Több friss téma
Fórum » Audiofil, High End Audio
 
Témaindító: konyak6, idő: Márc 25, 2018
A téma átmenetileg fagyasztva lett, hozzászólni nem tudsz!
Lapozás: OK   49 / 91
(#) veroka válasza mek-elek hozzászólására (») Ápr 15, 2025
Na, a mérnök pedig nem csak látja, hogy mi a különbség, hanem meg is érti és tisztában van azzal is hogy mi okozza az általad látott különbségeket.
(#) Suba53 válasza (Felhasználó 32034) hozzászólására (») Ápr 15, 2025
Nem is beszélve a marketingesekről.

Az üzem foci bajnokságán indult két csapat. A marketingesek, és a karbantartók.
A meccset nagy fölénnyel a karbantartók nyerték.
Másnap az üzemi faliújságon, amit a marketinges részleg szerkeszt, megjelent a hír:

A focibajnokságon a marketingesek az előkelő második helyen végeztek.
A karbantartóknak sajnos csak az utolsó előtti hely jutott.
(#) tunerman hozzászólása Ápr 21, 2025

Forrasztás technológia

A Philips CD100 DAC nyomtatott áramköri paneljának a tervezésénél egy előrelátó megoldást alkalmaztak a nagyáramú 7000-es chipkészlet tagjainál. Az odavezető testfólia mindegyik IC-nél meg van szakítva, és egy jumper (átkötés) van beiktatva, hogy esetlegesen mérni tudják az áramfelvételt.

Ez egy műszaki megoldás a vele járó nyilvánvaló előnyökkel, de nekem mostanság lehetnek más szempontjaim is
Mivel így valójában a nagyáramú testfólíába beíktatott jumperekkel lerontják a hozzávezetés ellenállását, és ezen a megszakítás/anyagváltáson több hibafeszültség keletkezik mint az odavezető testfólia szakaszon

A dolog odáig fajult, hogy megmértem egy 20cm-es, 0,7mm-es forrasztóón darabkának az ellenállását, hogy mivel is lehetne csökkenteni ennek az CD őskövületnek a testfóliáján keletkező zavarfeszültségének a szintjén.

Kiderült, hogy a Siltech ezüstöt is tartalmazó forrasztóanyaga jóval kisebb ellenállású mint a Multicore 362 Flux hagyományos kivitelezésűnek. Jelenleg a jumperek gyári forrasztásának a leszippantása, és a Siltechel való újraforrasztása folyik
TJ.
(#) kaqkk válasza tunerman hozzászólására (») Ápr 21, 2025
Számold át mekkora ellenállás-"hibafeszültség" változást hoz az átforrasztás . Nagy a valószínűsége hogy ezt megtették a tervezés során a mérnökök és .....
A hozzászólás módosítva: Ápr 21, 2025
(#) exabit válasza kaqkk hozzászólására (») Ápr 21, 2025
Nekem az a kedvencem amikor tunerman csinál valamit, elnevezi, és odaírja angolul is, ezzel pl. számomra azt sugallva, mintha ez valami bevett megoldás lenne amire van kifejezés a nemzetközi szakirodalomban is. Aztán rákeresel ezekre a kifejezésekre és semmi de semmi nem jön elő a hozzászólásain kívül. Se silver rail ground, se biased ground wire-ról nem hallott még az internet.
(#) tunerman válasza kaqkk hozzászólására (») Ápr 21, 2025
Itt lehet részletesebben olvasni a korai egyoldalas nyomtatott áramköri tervezésről:

https://avxforum.hu/forum/viewtopic.php?f=28&p=2947762#p2947762
(#) kaqkk válasza (Felhasználó 32034) hozzászólására (») Ápr 21, 2025
KB 1mm es szakaszokról beszélünk .... elhanyagolható . Viszont a hit erejét nem szabad lenézni ....
Én hiszek abban hogy ő elhiszi és meghallja a változást ..
A hozzászólás módosítva: Ápr 21, 2025
(#) tunerman válasza (Felhasználó 32034) hozzászólására (») Ápr 21, 2025
Nem tanulmány, csak konkrét oszcilloszkópos mérés az "előtte/utána" állapotáról. A test fólián keletkező zavarjel a betáplálási ponthoz képest a hibajavító SAA7020 IC 20-as lábán, valamint az SAA7000 clock IC 16-os lábán.
TJ.
A hozzászólás módosítva: Ápr 21, 2025
(#) kaqkk válasza tunerman hozzászólására (») Ápr 21, 2025
Ilyen külömbséget én is tudtam csinálni a szóp beállításainak "variálásával" .A képernyőkép nem teljesen "reveláns"
(#) tunerman válasza kaqkk hozzászólására (») Ápr 21, 2025
Idézet:
„Ilyen külömbséget én is tudtam csinálni a szóp beállításainak "variálásával" .A képernyőkép nem teljesen "reveláns"”


Tehát akkor megkérdőjelezed a 11cm-es elkerülő 16awg/1,31mm-es ezüstözött vezeték előnyét a vékonyka nyomtatott áramköri fóliával szemben?

TJ.
(#) kaqkk válasza tunerman hozzászólására (») Ápr 21, 2025
Azt nem értem hogy a nyákot miért nem csinálják ezüst csőszegecs és ezüst vezeték segítségével miért kell ez a "szutyok" réz fólia meg a furatgalván ?
A hozzászólás módosítva: Ápr 21, 2025
(#) compozit válasza tunerman hozzászólására (») Ápr 21, 2025
Én igen. De nem az előnyét, hanem az értelmét. Bővebben kifejtve, az előnye a parasztvakítás, amivel a hozzá nemértők áhitatos elismerését lehet kivívni. Értelme meg nincsen, de ezt az előbbi mondatban megcélzott réteg nem veszi észre...
A hozzászólás módosítva: Ápr 21, 2025
(#) compozit válasza kaqkk hozzászólására (») Ápr 21, 2025
Mert még a sok erősítőgyártó híjján van annak a tudásnak, hogy az ezüst a jó, a többi csak kaland. Szerencsére, vannak akik pallérozott elméjük munkára kényszerítésével meg tudják mutatni a fényt az alagútban egy ilyen kardinális kérdésben is... Fogadd el...
A hozzászólás módosítva: Ápr 21, 2025
(#) tunerman válasza compozit hozzászólására (») Ápr 21, 2025
Idézet:
„Bővebben kifejtve, az előnye a parasztvakítás...”


Szegény Sony/Tektronix 335 oszcilloszkópom ilyen sértést nem kapott 1976 óta, mert megmutatta ennek a "parasztvakításnak" a teljes valóját "

https://www.radiomuseum.org/r/sonytek_oscilloscope_335.html
A hozzászólás módosítva: Ápr 21, 2025
(#) compozit válasza tunerman hozzászólására (») Ápr 21, 2025
Szegény...
(#) mek-elek válasza tunerman hozzászólására (») Máj 3, 2025
Mostanában a VF4 javításával bajlódom, így nem volt időm fórumozni. Szóval a téma megnevezésére fittyet hányva idejárnak szórakozni egyesek. Pedig itt a téma szerinti audiofil TAPASZTALATOKNAK lenne helye.
Érdekes, amit írsz! Régebben én is olvastam, láttam (kép) olyat, hogy egy CD játszó földvezetékeit a panelen elkaparták és a földcsillagpontban egyenként kötötték be. Azt írták, hogy ezzel az eljárással lényegesebben lényegesen előnyösebb hangzást értek el. Magam is így építek, vagyis a földelendő alkatrészeket egyenként viszem a földcsillagpontba. És persze, inkább vastagabb, mint vékonyabb a tápkábelezés, mert az nem okoz problémát.
No meg a tápok... Van aki fontos tulajdonságnak tartja a megfelelő tápolást, és persze van aki ezzel nem igazán foglalkozik ezzel. És az sem mindegy, hogy a huzalozás kacskaringós, vagy a legrövidebb egyenes. És innentől, kinek a látvány, kinek a hangzás a fontos.
Annak idején, amikor KT az ES9038q2m DAC-al kezdett foglalkozni, megemlítettem neki, hogy mért hagyja rajta a gyári analóg fokozatot, mikor független szimmetrikus kimenete van. Azt mondta neki elmegy úgy, legfeljebb más IC-t tesz bele. Az AVX fórumon láttam, hogy próbálnak javítani a hangján a tápolással. Engem a kíváncsiságom vezérelt, és én is vettem egy YJ ES9038q2m panelt, és lesöpörtem a végét. A panel sima puffer feszültségről megy. a kiegészítés, a két darab Burson V6 classic meg külön, szintén szintén sima pufferről (1000uF+dekadikus értékekkel) hibátlanul, remek hangminőséggel. Valahol olvastam, hogy egy Philips CD játszóban jól sikerült DAC lett szerelve, de a kimeneti analóg fokozat igénytelensége az egészet lealázta. Ez már ilyen. Azt is jobbá lehetne tenni...
Volt már a kezem aranytartalmú cin. Sajnos nekem nem futja rá...
Én nem szoktam mérni, nincs is mivel. Beérem a hallható eredménnyel. Kényes vagyok az eredményre, mivel zenebarát vagyok. Azonban, ha jónak hallok valamit mért is kellene mérni. És ha van egy jó rajz, akkor azt nem méregetni kell, hanem jóra építeni.
Persze, mivel Te fejlesztesz nálad a mérések az utad korlátai.
(#) Suba53 válasza mek-elek hozzászólására (») Máj 3, 2025
Egyesek meg a téma címekbe a saját kis szűk elméjük által megálmodott tartalmakat vizionálnak.
Vagy csak nem tudnak szöveget értelmezni. Ez komoly hiányosság. A téma címében SEHOL NEM SZEREPEL A "TAPASZTALATOK" kifejezés.
Vagyis minden, a téma címéhez kapcsolódó tartalomnak helye van ebben a témában. Készülékek, definíciók, áramköri megoldások, audiofil kütyük, építések kritikája, gondolatok az audiofiliáról, annak üzleti vonatkozásairól, átveréseiről stb.
A "tapasztalatok" is ugyanúgy belefér, de mivel az erősen szubjektív így általános érvényűnek semmiképpen nem mondható, és nem sajátíthatja ki egy ilyen tág gyűjtő téma tartalmát.

Elek figyelmébe ajánlom a témát indító konyak6 első bejegyzésének lényegi részét:

Idézet:
„Minden érdekel ami az igényes zenehallgatással kapcsolatos.”
A hozzászólás módosítva: Máj 3, 2025
(#) nagym6 válasza tunerman hozzászólására (») Máj 3, 2025
Biztosan jó az az ellenállás mérés század ohmnál? Gyanítom ahányszor bedugod a forrasztóón darabkát a foglalatba, annyi féle eredményt kapsz. A foglalat és ón kontaktus bedugásonként változó ellenállása is a mért értéket befolyásoló mértékű.
(#) mateatek válasza mek-elek hozzászólására (») Máj 3, 2025
Idézet:
„Persze, mivel Te fejlesztesz nálad a mérések az utad korlátai.”


Nézd, tunerman is audiofilnek tartja magát. Ha te az vagy, akkor nagyon nagy valószínűséggel ő is. De ő ezt úgy teszi, hogy amit a fejében kitalál, azt mérésekkel alátámasztja és szépen, ismétlem, szépen megépíti. Van olyan dolog tunerman irányában, amivel nem teljesen értek egyet, de építeni tud. Tetszetősen. Mérni is tud. Nem óncsömböllékekkel operál. A kezdők topokjában Zsombort szebb produktumok után is megdorgálják, mint amiket bemutatsz itt, mint a szent grált.
Ha te kétségbe vonod tunerman mérését, akkor ugyanazon az alapon én is kétségbe vonom a te hallásodat.
(#) mek-elek válasza Suba53 hozzászólására (») Máj 3, 2025
A tapasztalatokról... Aki épít annak vannak tapasztalatai, és persze aki nem épít az ráér más tapasztalatait vitatni...
(#) mek-elek válasza (Felhasználó 32034) hozzászólására (») Máj 3, 2025
Az a lényeg, hogy Neked tetszik amit írtál, bár az audiofilhez nem sok köze van. És ha másnak is tatszik, tiszta haszon (Neked, Nektek)!
(#) nagym6 válasza (Felhasználó 32034) hozzászólására (») Máj 4, 2025
Idézet:
„sohasem sikerült megállapodni, hogy mi a legjobb”
Igen. Én egy referenciát alapnak tartanék egy tesztnél. Pld. ott élő zenész hegedülné -mint referencia- ugyanazt ami hanghordozóról megy.
(#) Ge Lee válasza mek-elek hozzászólására (») Máj 4, 2025
Nem feltétlenül kell a létező összes földvezetéket csillagpontba kötni, mert abból kialakulhat egy jó nagy katyvasz is, de hogy egy nyákon hogyan kell ezt megcsinálni, azt már évtizedekkel ezelőtt is tudták a mérnökök. Meg azt is tudták, hogy hogy kell egy kondi lábára menni meg onnan elmenni a fóliával. Hogy ma miért nem így csinálják? Mert drágább lett a munkaóra, meg amúgy is, minek, ha el lehet adni máshogy is.
(#) Ge Lee válasza nagym6 hozzászólására (») Máj 4, 2025
Ez a referencia általában csak az emlékünkben van meg, mert senkinek nincs lehetősége minden nap élő zenét hallgatni. Aztán ehhez az emlékezett referenciához próbálunk meg valami saját referenciát összehozni amihez majd viszonyítjuk a többit.
És bár az élmény (emlékezet) kopik, azért azt akkor is el lehet dönteni nagy bizonyossággal, hogy most A vagy B készülék emlékeztet jobban egy élő zenei anyagra. Már ha azt keressük, mert a csövest hallgatók zöme pl. egyáltalán nem azt keresi, hanem egy más, egyedi élményt amit az ad.
(#) Pali79 válasza Ge Lee hozzászólására (») Máj 4, 2025
Idézet:
„Már ha azt keressük, mert a csövest hallgatók zöme pl. egyáltalán nem azt keresi, hanem egy más, egyedi élményt amit az ad.”

Ez a nagy igazság és ezért is teljesen felesleges vitázni ezekről a dolgokról.
Éppen tegnap láttam egy videót, ami bár motoros téma volt, de az analógia ugyanaz. Melyik a legjobb motor a világon? A leggyorsabb? A legerősebb? Nem! Mindekinek más. Mindenkinek az ami mosolyt csal az arcára, akár ráülsz, akár csak meglátod a garázsban.
(#) nagym6 válasza Pali79 hozzászólására (») Máj 4, 2025
Idézet:
„Ez a nagy igazság és ezért is teljesen felesleges vitázni ezekről a dolgokról.”
Akkor nem a legjobb hanghűség a topicban a lényeg, hanem szubjektív ízlés. Most ugrott be nekem amit írtál, átgondolva valóban így is van.
(#) mek-elek válasza Ge Lee hozzászólására (») Máj 4, 2025
Részben egyetértünk, de a katyvaszban nem annyira, ha abból indulunk ki, hogy a legrövidebb vezeték hossz, meg a saját lábbal való összekötés kivitelezése. Ugyanis igen sokrétegű panel kellene hozzá, meg a keresztezések is közel kerülnének egymáshoz. És megint megemlíteném, mi fontosabb a látvány, vagy a hangzás. És persze kinek mi a fontosabb. És még mindig: mért kellene egyformán látnunk a dolgokat...
Épp most volt a Retrorádióban anyák napja révén, mért a tusakodás, mért nem lehetnénk nem egyformák, meg ezáltal a véleményeink is?
(#) mek-elek válasza nagym6 hozzászólására (») Máj 4, 2025
Azzal egészíteném ki, hogy mindkettőnél alap az adott helység akusztikai tulajdonsága az adott eszköz hallható képességei tekintetében. És ez lehet eltérő, ami az adott eszköznek előnyösebb, vagy nem. Véleményem szerint az "élőhang" is környezetfüggő, vagyis nem csak a személy jelenthet különbséget, hanem az adott környezet (akusztikai körülmény) egyedileg.
(#) ABU válasza mek-elek hozzászólására (») Máj 14, 2025
ESS dachoz pár gondolat:

Tavaly én is széttápoltam a kínai 9038-at, de meghagytam single 12V-ra, i2s panel XMOS XU208.
Fő regulátor a dyiaudion megtalálható denoiser utánépítés, azután jön 4db TPS7A20 3V3 LDO előterhelve 2mA-re Vcc_analóg, Vcc_oszcillátor, Vcc_digitálnak, IL715-nek "tiszta oldali" táp, majd a DAC_Vcc lábai kaptak külön-külön LME49860-ról 3V3-at, állítólag az opás táp a legjobb hozzá, Sabre doksi is ezt ajánlja, próbáltam LT3045-el túl éles, néha fülpattogtatós hangja volt tőle.
Egyedül az avr maradt gyári tápon. Kimenet opa1612.
Legtöbb javulást végülis az hozta, amikor bekerült az USB I2S isolátor és opa táp a dacnak, többi elszeparálást nem tudtam megítélni hangra.

Azt gondoltam ettől jobb már nem létezik, próbaképpen vettem egy SMSL AKM alapú dacot, abban XMOS XU316 fogadja az usb-t AKM4493SEQ a dac, azóta az ESS pihenőn van Ott a kimeneti opa fix, de készítettem hozzá adaptert amivel cserélgethetem őket, a gyári 1612 helyett nekem jobban tetszik hangra a 1652.
(#) Gafly válasza nagym6 hozzászólására (») Máj 14, 2025
Neural Resonance Theory - NRT

Idézet:
„Az idegireconancia-elmélet (neural resonance theory  - NRT) lényege, hogy az olyan zenei részletek, mint a harmónia, azért esnek olyan jól a fülnek, mert szinkronban vannak az agy rezonáns mintázataival.

A magasabb frekvenciatartományt – nagyjából 30 és 4000 Hz között – hangmagasságként érzékeljük. A gammafrekvenciás oszcillációk e sáv alsó részére, míg a hallóideg, az agytörzs és a csiga a magas hangokra hangolódik rá. Ez a többrétegű szinkronizáció teszi a zenehallgatást élménnyé, függetlenül attól, hogy valaki képzett muzsikus‑e vagy sem.”
Következő: »»   49 / 91
Bejelentkezés

Belépés

Hirdetés
XDT.hu
Az oldalon sütiket használunk a helyes működéshez. Bővebb információt az adatvédelmi szabályzatban olvashatsz. Megértettem