Na, a mérnök pedig nem csak látja, hogy mi a különbség, hanem meg is érti és tisztában van azzal is hogy mi okozza az általad látott különbségeket.

Nem is beszélve a marketingesekről.

Az üzem foci bajnokságán indult két csapat. A marketingesek, és a karbantartók.
A meccset nagy fölénnyel a karbantartók nyerték.
Másnap az üzemi faliújságon, amit a marketinges részleg szerkeszt, megjelent a hír:

A focibajnokságon a marketingesek az előkelő második helyen végeztek.
A karbantartóknak sajnos csak az utolsó előtti hely jutott.

Forrasztás technológia

A Philips CD100 DAC nyomtatott áramköri paneljának a tervezésénél egy előrelátó megoldást alkalmaztak a nagyáramú 7000-es chipkészlet tagjainál. Az odavezető testfólia mindegyik IC-nél meg van szakítva, és egy jumper (átkötés) van beiktatva, hogy esetlegesen mérni tudják az áramfelvételt.

Ez egy műszaki megoldás a vele járó nyilvánvaló előnyökkel, de nekem mostanság lehetnek más szempontjaim is
Mivel így valójában a nagyáramú testfólíába beíktatott jumperekkel lerontják a hozzávezetés ellenállását, és ezen a megszakítás/anyagváltáson több hibafeszültség keletkezik mint az odavezető testfólia szakaszon

A dolog odáig fajult, hogy megmértem egy 20cm-es, 0,7mm-es forrasztóón darabkának az ellenállását, hogy mivel is lehetne csökkenteni ennek az CD őskövületnek a testfóliáján keletkező zavarfeszültségének a szintjén.

Kiderült, hogy a Siltech ezüstöt is tartalmazó forrasztóanyaga jóval kisebb ellenállású mint a Multicore 362 Flux hagyományos kivitelezésűnek. Jelenleg a jumperek gyári forrasztásának a leszippantása, és a Siltechel való újraforrasztása folyik
TJ.

Számold át mekkora ellenállás-"hibafeszültség" változást hoz az átforrasztás . Nagy a valószínűsége hogy ezt megtették a tervezés során a mérnökök és .....

Nekem az a kedvencem amikor tunerman csinál valamit, elnevezi, és odaírja angolul is, ezzel pl. számomra azt sugallva, mintha ez valami bevett megoldás lenne amire van kifejezés a nemzetközi szakirodalomban is. Aztán rákeresel ezekre a kifejezésekre és semmi de semmi nem jön elő a hozzászólásain kívül. Se silver rail ground, se biased ground wire-ról nem hallott még az internet.

Itt lehet részletesebben olvasni a korai egyoldalas nyomtatott áramköri tervezésről:

https://avxforum.hu/forum/viewtopic.php?f=28&p=2947762#p2947762

KB 1mm es szakaszokról beszélünk .... elhanyagolható . Viszont a hit erejét nem szabad lenézni ....
Én hiszek abban hogy ő elhiszi és meghallja a változást ..

Nem tanulmány, csak konkrét oszcilloszkópos mérés az "előtte/utána" állapotáról. A test fólián keletkező zavarjel a betáplálási ponthoz képest a hibajavító SAA7020 IC 20-as lábán, valamint az SAA7000 clock IC 16-os lábán.
TJ.

Ilyen külömbséget én is tudtam csinálni a szóp beállításainak "variálásával" .A képernyőkép nem teljesen "reveláns"

Tehát akkor megkérdőjelezed a 11cm-es elkerülő 16awg/1,31mm-es ezüstözött vezeték előnyét a vékonyka nyomtatott áramköri fóliával szemben?

TJ.

Azt nem értem hogy a nyákot miért nem csinálják ezüst csőszegecs és ezüst vezeték segítségével miért kell ez a "szutyok" réz fólia meg a furatgalván ?

Én igen. De nem az előnyét, hanem az értelmét. Bővebben kifejtve, az előnye a parasztvakítás, amivel a hozzá nemértők áhitatos elismerését lehet kivívni. Értelme meg nincsen, de ezt az előbbi mondatban megcélzott réteg nem veszi észre...

Mert még a sok erősítőgyártó híjján van annak a tudásnak, hogy az ezüst a jó, a többi csak kaland. Szerencsére, vannak akik pallérozott elméjük munkára kényszerítésével meg tudják mutatni a fényt az alagútban egy ilyen kardinális kérdésben is... Fogadd el...

Szegény Sony/Tektronix 335 oszcilloszkópom ilyen sértést nem kapott 1976 óta, mert megmutatta ennek a "parasztvakításnak" a teljes valóját "

https://www.radiomuseum.org/r/sonytek_oscilloscope_335.html

Szegény...

Mostanában a VF4 javításával bajlódom, így nem volt időm fórumozni. Szóval a téma megnevezésére fittyet hányva idejárnak szórakozni egyesek. Pedig itt a téma szerinti audiofil TAPASZTALATOKNAK lenne helye.
Érdekes, amit írsz! Régebben én is olvastam, láttam (kép) olyat, hogy egy CD játszó földvezetékeit a panelen elkaparták és a földcsillagpontban egyenként kötötték be. Azt írták, hogy ezzel az eljárással lényegesebben lényegesen előnyösebb hangzást értek el. Magam is így építek, vagyis a földelendő alkatrészeket egyenként viszem a földcsillagpontba. És persze, inkább vastagabb, mint vékonyabb a tápkábelezés, mert az nem okoz problémát.
No meg a tápok... Van aki fontos tulajdonságnak tartja a megfelelő tápolást, és persze van aki ezzel nem igazán foglalkozik ezzel. És az sem mindegy, hogy a huzalozás kacskaringós, vagy a legrövidebb egyenes. És innentől, kinek a látvány, kinek a hangzás a fontos.
Annak idején, amikor KT az ES9038q2m DAC-al kezdett foglalkozni, megemlítettem neki, hogy mért hagyja rajta a gyári analóg fokozatot, mikor független szimmetrikus kimenete van. Azt mondta neki elmegy úgy, legfeljebb más IC-t tesz bele. Az AVX fórumon láttam, hogy próbálnak javítani a hangján a tápolással. Engem a kíváncsiságom vezérelt, és én is vettem egy YJ ES9038q2m panelt, és lesöpörtem a végét. A panel sima puffer feszültségről megy. a kiegészítés, a két darab Burson V6 classic meg külön, szintén szintén sima pufferről (1000uF+dekadikus értékekkel) hibátlanul, remek hangminőséggel. Valahol olvastam, hogy egy Philips CD játszóban jól sikerült DAC lett szerelve, de a kimeneti analóg fokozat igénytelensége az egészet lealázta. Ez már ilyen. Azt is jobbá lehetne tenni...
Volt már a kezem aranytartalmú cin. Sajnos nekem nem futja rá...
Én nem szoktam mérni, nincs is mivel. Beérem a hallható eredménnyel. Kényes vagyok az eredményre, mivel zenebarát vagyok. Azonban, ha jónak hallok valamit mért is kellene mérni. És ha van egy jó rajz, akkor azt nem méregetni kell, hanem jóra építeni.
Persze, mivel Te fejlesztesz nálad a mérések az utad korlátai.

Egyesek meg a téma címekbe a saját kis szűk elméjük által megálmodott tartalmakat vizionálnak.
Vagy csak nem tudnak szöveget értelmezni. Ez komoly hiányosság. A téma címében SEHOL NEM SZEREPEL A "TAPASZTALATOK" kifejezés.
Vagyis minden, a téma címéhez kapcsolódó tartalomnak helye van ebben a témában. Készülékek, definíciók, áramköri megoldások, audiofil kütyük, építések kritikája, gondolatok az audiofiliáról, annak üzleti vonatkozásairól, átveréseiről stb.
A "tapasztalatok" is ugyanúgy belefér, de mivel az erősen szubjektív így általános érvényűnek semmiképpen nem mondható, és nem sajátíthatja ki egy ilyen tág gyűjtő téma tartalmát.

Elek figyelmébe ajánlom a témát indító konyak6 első bejegyzésének lényegi részét:

Biztosan jó az az ellenállás mérés század ohmnál? Gyanítom ahányszor bedugod a forrasztóón darabkát a foglalatba, annyi féle eredményt kapsz. A foglalat és ón kontaktus bedugásonként változó ellenállása is a mért értéket befolyásoló mértékű.

Nézd, tunerman is audiofilnek tartja magát. Ha te az vagy, akkor nagyon nagy valószínűséggel ő is. De ő ezt úgy teszi, hogy amit a fejében kitalál, azt mérésekkel alátámasztja és szépen, ismétlem, szépen megépíti. Van olyan dolog tunerman irányában, amivel nem teljesen értek egyet, de építeni tud. Tetszetősen. Mérni is tud. Nem óncsömböllékekkel operál. A kezdők topokjában Zsombort szebb produktumok után is megdorgálják, mint amiket bemutatsz itt, mint a szent grált.
Ha te kétségbe vonod tunerman mérését, akkor ugyanazon az alapon én is kétségbe vonom a te hallásodat.

A tapasztalatokról... Aki épít annak vannak tapasztalatai, és persze aki nem épít az ráér más tapasztalatait vitatni...

Az a lényeg, hogy Neked tetszik amit írtál, bár az audiofilhez nem sok köze van. És ha másnak is tatszik, tiszta haszon (Neked, Nektek)!

Igen. Én egy referenciát alapnak tartanék egy tesztnél. Pld. ott élő zenész hegedülné -mint referencia- ugyanazt ami hanghordozóról megy.

Nem feltétlenül kell a létező összes földvezetéket csillagpontba kötni, mert abból kialakulhat egy jó nagy katyvasz is, de hogy egy nyákon hogyan kell ezt megcsinálni, azt már évtizedekkel ezelőtt is tudták a mérnökök. Meg azt is tudták, hogy hogy kell egy kondi lábára menni meg onnan elmenni a fóliával. Hogy ma miért nem így csinálják? Mert drágább lett a munkaóra, meg amúgy is, minek, ha el lehet adni máshogy is.

Ez a referencia általában csak az emlékünkben van meg, mert senkinek nincs lehetősége minden nap élő zenét hallgatni. Aztán ehhez az emlékezett referenciához próbálunk meg valami saját referenciát összehozni amihez majd viszonyítjuk a többit.
És bár az élmény (emlékezet) kopik, azért azt akkor is el lehet dönteni nagy bizonyossággal, hogy most A vagy B készülék emlékeztet jobban egy élő zenei anyagra. Már ha azt keressük, mert a csövest hallgatók zöme pl. egyáltalán nem azt keresi, hanem egy más, egyedi élményt amit az ad.

Ez a nagy igazság és ezért is teljesen felesleges vitázni ezekről a dolgokról.
Éppen tegnap láttam egy videót, ami bár motoros téma volt, de az analógia ugyanaz. Melyik a legjobb motor a világon? A leggyorsabb? A legerősebb? Nem! Mindekinek más. Mindenkinek az ami mosolyt csal az arcára, akár ráülsz, akár csak meglátod a garázsban.

Akkor nem a legjobb hanghűség a topicban a lényeg, hanem szubjektív ízlés. Most ugrott be nekem amit írtál, átgondolva valóban így is van.

Részben egyetértünk, de a katyvaszban nem annyira, ha abból indulunk ki, hogy a legrövidebb vezeték hossz, meg a saját lábbal való összekötés kivitelezése. Ugyanis igen sokrétegű panel kellene hozzá, meg a keresztezések is közel kerülnének egymáshoz. És megint megemlíteném, mi fontosabb a látvány, vagy a hangzás. És persze kinek mi a fontosabb. És még mindig: mért kellene egyformán látnunk a dolgokat...
Épp most volt a Retrorádióban anyák napja révén, mért a tusakodás, mért nem lehetnénk nem egyformák, meg ezáltal a véleményeink is?

Azzal egészíteném ki, hogy mindkettőnél alap az adott helység akusztikai tulajdonsága az adott eszköz hallható képességei tekintetében. És ez lehet eltérő, ami az adott eszköznek előnyösebb, vagy nem. Véleményem szerint az "élőhang" is környezetfüggő, vagyis nem csak a személy jelenthet különbséget, hanem az adott környezet (akusztikai körülmény) egyedileg.

ESS dachoz pár gondolat:

Tavaly én is széttápoltam a kínai 9038-at, de meghagytam single 12V-ra, i2s panel XMOS XU208.
Fő regulátor a dyiaudion megtalálható denoiser utánépítés, azután jön 4db TPS7A20 3V3 LDO előterhelve 2mA-re Vcc_analóg, Vcc_oszcillátor, Vcc_digitálnak, IL715-nek "tiszta oldali" táp, majd a DAC_Vcc lábai kaptak külön-külön LME49860-ról 3V3-at, állítólag az opás táp a legjobb hozzá, Sabre doksi is ezt ajánlja, próbáltam LT3045-el túl éles, néha fülpattogtatós hangja volt tőle.
Egyedül az avr maradt gyári tápon. Kimenet opa1612.
Legtöbb javulást végülis az hozta, amikor bekerült az USB I2S isolátor és opa táp a dacnak, többi elszeparálást nem tudtam megítélni hangra.

Azt gondoltam ettől jobb már nem létezik, próbaképpen vettem egy SMSL AKM alapú dacot, abban XMOS XU316 fogadja az usb-t AKM4493SEQ a dac, azóta az ESS pihenőn van Ott a kimeneti opa fix, de készítettem hozzá adaptert amivel cserélgethetem őket, a gyári 1612 helyett nekem jobban tetszik hangra a 1652.

Neural Resonance Theory - NRT