Fórum témák
» Több friss téma |
90-110-re?
![]()
Nézőpont kérdése. Voltam olyan lakásban, ahol 80 - 90 cm-es magasságban voltak a kapcsolók, hogy a gyerekek is könnyen elérhessék. Furának tűnt a dolog, de nyílván meg lehet szokni.
A gyerek majd okosodik.
Ha hat évtized alatt nem nőttem 1,38 méternél magasabbra, akkor már nem fogok. Akadálymentesség...
Szia!
vajon melyik a jobb? A gyerek székre áll , hogy elérje ,---vagy rögtön eléri ? Amugy még az MSZ 2364 ! ben volt 1992 től. Amit leirtál meg a szülök odafigyelése témakörbe illik.
Feleségem több, mint 10 éve kerekesszékes. Még egyik kapcsolót se kellett lejjebb rakni. De ő ebbe szokott bele. Vannak ismerőseink (sorstársak), akiknek kicsit nehezebb a dolguk.
![]()
Gulliver utazása lesz Lilliputban lassan.
![]() ![]()
Szia!
Azért ez nem olyan vérre menő kérdés ( szerintem)--elég könnyű odébb is helyezni, v akár 2-3db al működtetni1 lámpatestet.(alsó-felső--"okos kapcsoló ) WC, Fü-Konyha-gyerekszoba. Az USA-ban találkoztam ezzel , ott sokkal komolyabb --saját méretre gyártott konyha butorral, berendezéssel, kapcsolókkal elad/kiad /hatatlan a lakás/ház. Bár piros ülő garniturával is. Viszont Kelet-Európa bármelyik államában? (Nálunk is Kecskemét-Szentgothard-Győr környéke? ) Háromfázisból egy fázis transzformátorral szimmetrikus terheléskéntEszembe jutott egy műszaki probléma a napelemes fórumban vissza-visszatérő egy-háromfázisú vita kapcsán. Lehet egyfázisú terhelést úgy csatlakoztatni a háromfázisú hálózatra, hogy szimmetrikus terhelésként látszódjon és mindhárom fázison azonos áram folyjon? Tudom, egyenirányítás, PFC, H-híd, frekvenciaváltó...Különleges kialakítású transzformátorral megoldható? Van olyan megoldás, ami teljesen szimmetrikus áramra alakítja? Nyitott delta tekercselésűvel kb. 0,5-1-0,5 az áram arány. Scott-T elrendezéssel kb. 0,25-0,75-1 az arány.
Szia!
Ezt a régi megoldást ismerem ; Kétoszlopos a vas , V kapcsolású a primer.Tehát 2x400V , a szekunder 2x110V A primerre kapcsolódik a 3 fázis -a szekunderek meg sorbakötve De az arányaiban itt is egyenlötlen lessz az eloszlás. Annyira nem lehet ez akkora probléma , mert a régi Simonyi Károly ; Villamosságtan könyvében volt leirás+ számitás , hogy 2db transzformátor --D/Y -Y/Z vagy D/Y megint--után +/-10% ra áll be az asszimetria. Nálunk azért 3,5 trafó jut átlagosan a generátor és a fogyasztó közé.10,5-15kV/120..220...400kV ---- s a legvégén 22/0,4kV. Tehát 1 min. áramut 10,5/120kV ----120/22kV----22kV/0,4kV. A hozzászólás módosítva: Máj 4, 2025
185 cm vagyok, a kapcsolók 115 cm magasan. A kezemet enyhén meg kell emelni a kapcsoláshoz. Gyerekek kicsi koruk óta elérik. Nekünk bevált.
Épp ezt méregettem -éppen most
![]() Én is több, mint 180 vagyok, és perszehgy nem is hittem el, hogy 1m magasságig nem érnék görnyedés nélkül le. De bizonyítani méréssel lehet, tehát mértem. Bizony a mérőszalagom azt mutatja: 1m-nél NEM kell görnyednem egy villanykapcsolónál. Odatettem egy hosszabbítót: nem kell görnyedni, ha bele akarok dugni egy dugót. Bónuszként megmértem (mivel pont mellette álltam): az ajtó kilincse 103 cm. Ahhoz sem görnyedek sohasem. Egyenes derékkal nyitom. Egy ülő életformára kényszerültnek mindezek kézreesnek. Ezért is írtam, hogy hasznosabb eleve ez a magasság, hiszen mindig el kellene érni. Engam az sem bánt (másokkal ellentétben), ha a gyerekeknek sem kell megvárni apukát, hogy felkapcsolja a villanyt, bedugja a TV-t A hozzászólás módosítva: Máj 4, 2025
Megoldható sima 3 fázisú trafóval 2:1 áttétellel. A szekundereket sorba kell kötni, de a 3 közül az egyiket fordítva. Ekkor pl. 1fázis 1A kimenő áram esetén, mindhárom fázison 0,5A fog folyni, de az egyik fázis ohmos, a másik kissé kapacitív, a harmadik pedig kissé induktív terhelést "fog látni".
A hozzászólás módosítva: Máj 4, 2025
Esetleg még így is lehet két trafóval. Itt az első trafó 400V/400V-os, a második 230/230V-os, de 2:1 autotrafónak bekötve (460V/230V) :
Kösz. Bevárok néhány 400-+5%/230V vezérlőtrafót és kipróbálom, ez nagyjából jó hozzá. Ha a trafók azonosak, akkor megvalósítható egy három oszlopos háromfázisú transzformátorral, ami primer oldalon csillagba van kötve, 400V-os tekercselésű és tekercsenként 200V-ot ad le?
A kérdés onnan jött, hogy megoldható-e egy egyfázisú autótöltő használata úgy háromfázisú napelemes rendszer mellett, hogy a teljesítmény ne az egyik fázison menjen ki és a másikon jöjjön vissza. Ezek szerint az az ára, hogy nagymértékű meddőt generálunk, bár ezt elvileg lehet házon belül kompenzálni az egyik fázison egy induktivitással másikon egy fázisjavítóval.
Elvileg igen, de a gyakorlatban sosem próbáltam. Illetve azt sem tudjuk, hogy az inverter mit szól ekkora meddő terheléshez. Lehet, hogy szó nélkül viszi, de az is lehet, hogy esetleg nem igazán szereti...
A meddő kompenzálással nem erőlködnék, az esetleg további problémákat vetne fel.
Nekem a Simonyiból a harmadik kiadás van meg, de ezt nem találom benne. Leírnád, hogy melyik fejezetben van? Előre is kösz.
Szia!
Nincs a tulajdonomban ,Anno az Egyetemi Könyvtárból kölcsönöztem.még a KLTE idejében. De erősen meglepő volt , hogy mennyivel másképpen van tárgyalva a Villanytan tárgy manapság. Akkor lehet --némileg tévedek? De ha felvilágositanál, ?
Én vártam volna tőled a felvilágosítást.
![]()
Érdemes olvasgatni a Villamosságtan könyvet. Én még Simonyinál tanultam, nála vizsgáztam. Nem most volt.
![]()
Azt nagyon utálom, mikor ismeretlenül elkönyvelik rólam, hogy nem tudok valamit.
Szia!
Akkor ebbe nem mennék bele .(az emlékezet nagyon csalóka is lehet ) De egy másik kérdés? Ha PEN szakadás lép fel A FI relé előtt bárhol, hogyan mivel lehetne lekapcsoltatni? Akár 1F. akár 3F esetén? Ajánlottak Külön terheletlen földelést is , hasonló kapcsolással mint a régi "feszültségvédő kapcsoló"-De tapasztalat nincs róla. Esetleg más ötleted? Köszi.
Ezen nem gondolkodnak a szakik, mert "úgy kell megcsinálni ahogy elő van írva" és akkor a nullához konvergál az esélye. Többek között ezért van meghatározva vastag minimális keresztmetszet, valamint a potenciálrögzítő földelés amint mért hálózattá válik.
Én erre jutottam: 1. Ebben az esetben minden áram ami a fázison bejön az a helyi potenciálrögzítő földelésen fog áthaladni a földbe, ami a fő földelőkapocsba csatlakozik, ahova a nulla is. A földből a közcélú hálózat pár száz méterenkénti PEN földelésén ill. a trafó földelt csillagpontján jut vissza a vezetékrendszerbe. Mérni kell egy referenciaföldelőhöz képest (20m távolság, "0" potenciál) a feszültségemelkedést a PE hálózaton/fő-földelőkapcson és ha meghalad max 50VAC-t, akkor lekapcsolni a betápot (vagy alacsonyabbnál). 10 ohm lehet maximum a földelés (papíron), azon 5A fog 50V-ot kelteni. Ha sokkal jobbra sikerült, mondjuk 2ohm, akkor feszültségmérés nélkül észre sem fogod venni hogy probléma van, a háztartás ugyanúgy üzemel tovább maximum a lámpák világítanak gyengébben. Ha földelőszonda biztosítja a földelést és vízzáró réteg van az épület alatt, de mégis a szerelőbetonban van vasalás ami be lett kötve a földelésbe, akkor az egész épület nullapotenciálja együtt fog emelkedni, hiába lesz már 100V különbség, a padlón állva nem fog áramütés érni, mert nem lesz potenciálkülönbség az épületen belül. De ha megfogod az EPH-ba kötött fűtéscsövet miközben kilépsz a bejárati ajtón fél lábbal, akkor áramütés ér. Ha viszont a bejövő fém vízcső nincs EPH-ba kötve az épület határán, akkor a fém vízcső hozza az épületbe a nulla potenciált, miközben a PE hálózat, vagyis minden fémtestű berendezés burkolatán növekedik a potenciálkülönbség a háztartásban, vagyis pont úgy fog áramütés érni, hogy két "földelt" fémtestet fogsz meg egyszerre, mondjuk a mosógépet meg a vízcsövet. 2. Ha van fogyasztás, akkor a helyi földeléseden mindenképpen folyik áram, hiszen az egy párhuzamos ág, egy áramosztó a közcélú hálózat PEN vezetőjével. Ez nagyságrendileg pár száz mA. Mivel a maximális földelési ellenállás 10ohm, amin 5A hoz létre veszélyes feszültséget, ezért a földelővezetőn mért áramra is ki lehet kapcsolni a betápot ha van egy kis tűrése, de a felső érték maximum néhány amper. Természetesen nem mérősönttel kell kialakítani, hanem pl. áramváltóval vagy árammérő tekerccsel, amin megszakítás nélkül lehet átvezetni a földelővezetőt. Mondjuk akár ilyennel: ELKO EP PRI-52 Csak le ne csökkenjen annyira a tápfeszültsége, hogy működésképtelenné válik... bár ez pont 24-230VAC-vel megy, ami elég széles tartomány. Persze vannak komolyabb eszközök is biztonsági célra. De a vezérlés is kialakítható úgy, hogy tápfesz nélkül bont pl. nullfesz/feszcsökkenési kioldóval (áramszünet után nincs automata visszakapcsolás). 3. ÁVK akkor védene PEN szakadásnál, ha a fázisokba és a PEN vezetőbe lenne beépítve. Ez viszont tilos, mert a PEN-be nem építhető kapcsolóeszköz. Az elv viszont működik ha olyan áramfigyelő relét használsz, aminek különálló érzékelőtekercse van és a betápmadzagokat megszakítás nélkül át tudod vezetni rajta. A hozzászólás módosítva: Csü, 23:15
Most láttam villanyszerelő fórumon, hogy miért kérdezted... és nem érintésvédelem miatt.
4. Javasolta valaki a fázisaszimmetria figyelést, nem is tudom miért nem jutott eszembe. Akkor mennek tönkre a fogyasztóid, amikor az egyenlőtlen fázisterhelés miatt a virtuális csillagpont el tud tolódni a rögzítetlen nulla miatt és valamelyik fázison a névlegesnél alacsonyabb, valamelyiken pedig bőven 250V feletti feszültség alakulhat ki. Elvileg nincs másra szükséged, mint egy fázisaszimmetria figyelő relére, pl. ilyenre: FINDER 70.41 De megoldható 3db különálló, egy fázist figyelővel is (ekkor elég ha mindegyik azt figyeli, hogy nagyobb-e a feszültség 240-250V-nál), illetve ha tudod hogy a szomszédban napelem is van, akkor szükséges lehet 253V-ig is felmenni, hogy ne legyen téves lekapcsolás. Ezen nem csak feszültségértéket tudsz beállítani, hanem magának az aszimmetriának a százalékos megengedett eltérését is. Mindazonáltal visszatérek az első mondathoz, a nulladik ponthoz a megfelelő kialakításról. A figyelőrelé és a nullfesz kioldós-mágneskapcsolós vezérlés lenne kb. százezres nagyságrend, emiatt megfontolandó hogy az extra védelmek helyett inkább megcsinálod-e tisztességesen a helyi földelést, vagyis építesz egy teljesen új és megbízhatót, ha a talajminőség nem akadály és alacsony ellenállás érhető el könnyen. Nálunk nedves agyagos talaj van, két kétméteres rúddal összejön a 10 ohm. Ha könnyen (értsd 2-3db kb. 5m-es rúddal) össze tudsz hozni néhány ohmos földelési ellenállást, akkor nem gondolkodnék plusz védelemben, de ha bőven 10 ohm felettit lehet létesíteni, akkor kiépítenék valamilyen fajta fedővédelmet, figyelembe véve hogy a hálózat olyan ramaty hogy nem először fordult elő a PEN szakadás. Ha nagyon túl akarod tolni a megbízhatóságot akkor több rudat is használhatsz, a rudakat a talajban összekötni 10-es köracéllal és mindkét végével felállás, arra kötődobozok és külön-külön földelővezető a fő-földelőkapocsba.
Szia!
Köszi. A kiindulás alapja az volt; 3f hálózat PEN szakadással ,8 év alatt 2x!(áramszolgáltató oldalán ). Volt beépitve túlfeszültség levezető , mégis szinte minden tönkrement+ ezek is ! A lakás földelésén folyó árammérés , meg a két földelő közötti feszültség emelkedésre való kapcsolás tetszik.
Nem volt időd elolvasni a másik válaszom. A távoli földelő lehet bizonyos esetben probléma, méghozzá az amit írtam, hogy adott esetben behurcolna "idegen" potenciált, ezért a beérkező kábel valami burkolt dobozban kell hogy végződjön és csak az érzékelő áramkörébe kapcsolódik be. Sokszor viszont vagy nem oldható meg távolabbi földelő kialakítása, vagy kellemetlen lenne végigkábelezni a kertet.
A 4-es ötletben írt fázisfigyelő relé viszont egyszerű és könnyen beépíthető a betáphoz, talán az árammérős módszereknél is olcsóbb, illetve olyan tekintetben gyorsabb lesz, hogy amint a nem kívánt feszültségeltérés előáll, akkor azonnal reagál, míg árammérős módszereknél "meg kell várni", hogy a megfelelően nagy érzékelhető áram megjelenjen a mérési ponton, vagyis csakis akkor működik ez a védelem, ha biztosan van üzemelő fogyasztó is a háztartásban. Nem jutott elsőre eszembe, de én mindenképpen fázisfigyelő relékkel vagy feszültségméréssel gondolnék ki valamit, belevéve azt is a logikába, hogy nem feltétlenül kell kikapcsolni az egész házat, amikor kiesik egy vagy két fázis... ugye ezt meg egyetlen háromfázisú fázisfigyelővel nem lehet megcsinálni önmagában. Túlfeszvédelmet kis impulzusok ellen (n*10us) találták ki, nem bírja perceken-órákon át a tartós túlfeszültséget. A hozzászólás módosítva: Pé, 13:33
Esetleg a túlfesz levezetőket a lakás FI reléje után is teszel, hatásosabb védelemnek gondolnám ilyen esetekre, mint csak előtte. Lehet a FÍ hamarabb old, mint a betáp biztosíték.
Szia!
Azok 1600V ra korlátoznak, De a Varisztorok között a 471k Az 210-250V üzemre való s 275-300V ra korlátoz.
PEN szakadás esetén továbbra is üzemi áram folyik a készüléken és nem hibaáram, így ez ellen nem véd. Az hogy a túlfeszvédelem esetleg ki tudja oldani gyorsan annak kicsi az esélye, mivel a feszültség csak korlátozott tartományban növekszik, 240V-tól 400V-ig, ami elméleti maximum. Az alkalmazott varisztorok főleg a T2 védelemben meg bőven elbírnak tartósan akár 280-335V-ot is.
Ha 3+1 kapcsolású védelem van beépítve az ÁVK után, ami azt jelenti, hogy általában varisztorok vannak a fázisok és a nulla között, a nulla és a PE között meg szikraköz, akkor a szikraköz sosem fog begyújtani, mert nem lesz akkora feszültségkülönbség a PE és N között (ez lenne az ÁVK-t megkerülő áram), a varisztorokon meg csak a fázis-nulla körben folyik a túlterhelési áram, vagyis az ÁVK nem fog a hibájára sem kioldani. Ha 4+0 kapcsolású van, akkor abban 4db varisztor van a fázisok+nulla és a PE között, vagyis bármelyiken átfolyó áram amikor eléri az ÁVK kapcsolási áramát, akkor a védelem kiold. De még ekkor is lehet, hogy előbb fog meghibásodni az érzékeny elektronikus készülék, minthogy a varisztorok túlterhelődjenek, mivel a legtöbb készülékben kapcsolóüzemű táp van ami egyenirányítással kezdődik. Ha 350VDC kondenzátor van benne, akkor max kb. 250VAC a megengedett, a legérzékenyebb T3 típusú varisztor meg 255V-al is vígan elvan. Írta Atis, hogy volt T3 típusú védelem is, de elszállt a készülékekkel együtt. Valószínűleg ez is a készülék tönkremenetele után adta fel, lehetett 300-350V és túlmelegedett a tartós feszültségemelkedéstől.
T!SKY!
Bárhogyan is gondolkodom ezen a földelős témán,a legbiztosabb megoldás a Fő földelősín szabványos kialakítása(pl.mélyföldelő 15m.-es,hogy a talajvízszint alá kerüljön),a N potenciál rögzítése lenne. Nem lesz áramszüneted. A javasolt T3 védelmet (471k varisztorokat én is be fogom építeni). Ha a tulaj nem sajnálja a befektetést a figyelőrelékbe,pluszként persze beépíthető.Az utcánkban a múlt héten cseréltek trf-t,400kVA-est, és persze visszakapcsoláskor volt néhány hiba a fogyasztóknál.Mindíg a régebbi hálózatokon persze,ahol még csak 1db.EB15A-es kismegszakító van.Semmi egyéb védelem.
Én is azt javasoltam, hogy ha jelenleg a meglévő földelés állapota sem megfelelő, akkor mindenképpen ki kell javítani a rendszert a fő-földelősínig.
Ezen felül ha kis erőfeszítéssel bőven biztosítható a szabvány szerinti előirányzott 10ohm elérése, sőt kevesebb is, akkor nem feltétlenül érdemes további védelemben gondolkodni a PEN szakadás esetére, egyszerűen gazdaságilag jobban megéri a szabványos és sok-sok éven át megfelelő földelés kialakítására költeni. Ha viszont homokos, száraz a talaj, nem elég a földelésjavító sem és csak kiterjedt földelőhálózattal érhető el a kívánt érték, akkor figyelembe véve azt is, hogy már nem először történt valahol a környéken PEN szakadás - megérheti pusztán a PEN szakadás elleni további védelmen gondolkodni. A 471K varisztort viszont Atis57 vetette fel. Én elsősorban a hálózatba építeném be a villanyszerelési termékként kapható T2 és T3 fokozatú védelmeket, annál is inkább mivel általában ezekben van pont a túlterhelődés miatt egy hőbiztosíték is, hogy ne tudjanak tüzet és kárt okozni. Ezen felül mindenki eldöntheti, hogy szét akar-e bontani elektronikus készülékeket hogy varisztort építsen bele, elvileg a legtöbb bonyolultabb készülékben alapból bele van építve valami hasonló. A hozzászólás módosítva: Szo, 10:58
|
Bejelentkezés
Hirdetés |