90-110-re? Amellett, hogy szerintem nagyon bután nézne ki, talán pont azért teszik 140-re, hogy pici gyerek ne érje el. Szomszédnál még a mikrót is magasabbra kellett költöztetni, mert a néhány éves gyerek folyton tekergette, volt hogy elindította üresen, meg épp húzta kifele belőle a forgótányért amikor kivették a kezéből.

Nézőpont kérdése. Voltam olyan lakásban, ahol 80 - 90 cm-es magasságban voltak a kapcsolók, hogy a gyerekek is könnyen elérhessék. Furának tűnt a dolog, de nyílván meg lehet szokni.

A gyerek majd okosodik.
Ha hat évtized alatt nem nőttem 1,38 méternél magasabbra, akkor már nem fogok.
Akadálymentesség...

Szia!
vajon melyik a jobb? A gyerek székre áll , hogy elérje ,---vagy rögtön eléri ?

Amugy még az MSZ 2364 ! ben volt 1992 től.

Amit leirtál meg a szülök odafigyelése témakörbe illik.

Feleségem több, mint 10 éve kerekesszékes. Még egyik kapcsolót se kellett lejjebb rakni. De ő ebbe szokott bele. Vannak ismerőseink (sorstársak), akiknek kicsit nehezebb a dolguk.

Gulliver utazása lesz Lilliputban lassan. Szerintem a 182 centimmel nem számítok magasnak, de már így is mindent görnyedve kell csinálni, fogmosás, egy tányér elmosása a mosogatóban, de akár egy tányér leves kanalazása egy normál méretű asztalnál, ami normál derékkal sem kellemes, fájó derékkal meg katasztrófa. Most majd még az jön, hogy a villanykapcsolóért is le kell hajolni.

Szia!
Azért ez nem olyan vérre menő kérdés ( szerintem)--elég könnyű odébb is helyezni, v akár 2-3db al működtetni1 lámpatestet.(alsó-felső--"okos kapcsoló ) WC, Fü-Konyha-gyerekszoba.

Az USA-ban találkoztam ezzel , ott sokkal komolyabb --saját méretre gyártott konyha butorral, berendezéssel, kapcsolókkal elad/kiad /hatatlan a lakás/ház. Bár piros ülő garniturával is.

Viszont Kelet-Európa bármelyik államában? (Nálunk is Kecskemét-Szentgothard-Győr környéke? )

Háromfázisból egy fázis transzformátorral szimmetrikus terhelésként

Eszembe jutott egy műszaki probléma a napelemes fórumban vissza-visszatérő egy-háromfázisú vita kapcsán. Lehet egyfázisú terhelést úgy csatlakoztatni a háromfázisú hálózatra, hogy szimmetrikus terhelésként látszódjon és mindhárom fázison azonos áram folyjon? Tudom, egyenirányítás, PFC, H-híd, frekvenciaváltó...

Különleges kialakítású transzformátorral megoldható? Van olyan megoldás, ami teljesen szimmetrikus áramra alakítja?
Nyitott delta tekercselésűvel kb. 0,5-1-0,5 az áram arány.
Scott-T elrendezéssel kb. 0,25-0,75-1 az arány.

Szia!
Ezt a régi megoldást ismerem ;

Kétoszlopos a vas , V kapcsolású a primer.Tehát 2x400V , a szekunder 2x110V
A primerre kapcsolódik a 3 fázis -a szekunderek meg sorbakötve
De az arányaiban itt is egyenlötlen lessz az eloszlás.


Annyira nem lehet ez akkora probléma , mert a régi Simonyi Károly ; Villamosságtan könyvében volt leirás+ számitás , hogy 2db transzformátor --D/Y -Y/Z vagy D/Y megint--után +/-10% ra áll be az asszimetria.
Nálunk azért 3,5 trafó jut átlagosan a generátor és a fogyasztó közé.10,5-15kV/120..220...400kV ---- s a legvégén 22/0,4kV.

Tehát 1 min. áramut 10,5/120kV ----120/22kV----22kV/0,4kV.

185 cm vagyok, a kapcsolók 115 cm magasan. A kezemet enyhén meg kell emelni a kapcsoláshoz. Gyerekek kicsi koruk óta elérik. Nekünk bevált.

Épp ezt méregettem -éppen most
Én is több, mint 180 vagyok, és perszehgy nem is hittem el, hogy 1m magasságig nem érnék görnyedés nélkül le.
De bizonyítani méréssel lehet, tehát mértem. Bizony a mérőszalagom azt mutatja: 1m-nél NEM kell görnyednem egy villanykapcsolónál. Odatettem egy hosszabbítót: nem kell görnyedni, ha bele akarok dugni egy dugót.
Bónuszként megmértem (mivel pont mellette álltam): az ajtó kilincse 103 cm. Ahhoz sem görnyedek sohasem. Egyenes derékkal nyitom. Egy ülő életformára kényszerültnek mindezek kézreesnek.
Ezért is írtam, hogy hasznosabb eleve ez a magasság, hiszen mindig el kellene érni.
Engam az sem bánt (másokkal ellentétben), ha a gyerekeknek sem kell megvárni apukát, hogy felkapcsolja a villanyt, bedugja a TV-t

Megoldható sima 3 fázisú trafóval 2:1 áttétellel. A szekundereket sorba kell kötni, de a 3 közül az egyiket fordítva. Ekkor pl. 1fázis 1A kimenő áram esetén, mindhárom fázison 0,5A fog folyni, de az egyik fázis ohmos, a másik kissé kapacitív, a harmadik pedig kissé induktív terhelést "fog látni".

Esetleg még így is lehet két trafóval. Itt az első trafó 400V/400V-os, a második 230/230V-os, de 2:1 autotrafónak bekötve (460V/230V) :

Kösz. Bevárok néhány 400-+5%/230V vezérlőtrafót és kipróbálom, ez nagyjából jó hozzá. Ha a trafók azonosak, akkor megvalósítható egy három oszlopos háromfázisú transzformátorral, ami primer oldalon csillagba van kötve, 400V-os tekercselésű és tekercsenként 200V-ot ad le?

A kérdés onnan jött, hogy megoldható-e egy egyfázisú autótöltő használata úgy háromfázisú napelemes rendszer mellett, hogy a teljesítmény ne az egyik fázison menjen ki és a másikon jöjjön vissza. Ezek szerint az az ára, hogy nagymértékű meddőt generálunk, bár ezt elvileg lehet házon belül kompenzálni az egyik fázison egy induktivitással másikon egy fázisjavítóval.

Elvileg igen, de a gyakorlatban sosem próbáltam. Illetve azt sem tudjuk, hogy az inverter mit szól ekkora meddő terheléshez. Lehet, hogy szó nélkül viszi, de az is lehet, hogy esetleg nem igazán szereti...
A meddő kompenzálással nem erőlködnék, az esetleg további problémákat vetne fel.

Nekem a Simonyiból a harmadik kiadás van meg, de ezt nem találom benne. Leírnád, hogy melyik fejezetben van? Előre is kösz.

Szia!

Nincs a tulajdonomban ,Anno az Egyetemi Könyvtárból kölcsönöztem.még a KLTE idejében.

De erősen meglepő volt , hogy mennyivel másképpen van tárgyalva a Villanytan tárgy manapság.

Akkor lehet --némileg tévedek? De ha felvilágositanál, ?

Én vártam volna tőled a felvilágosítást.

Érdemes olvasgatni a Villamosságtan könyvet. Én még Simonyinál tanultam, nála vizsgáztam. Nem most volt.

Azt nagyon utálom, mikor ismeretlenül elkönyvelik rólam, hogy nem tudok valamit.

Szia!

Akkor ebbe nem mennék bele .(az emlékezet nagyon csalóka is lehet )

De egy másik kérdés?
Ha PEN szakadás lép fel A FI relé előtt bárhol, hogyan mivel lehetne lekapcsoltatni? Akár 1F. akár 3F esetén?
Ajánlottak Külön terheletlen földelést is , hasonló kapcsolással mint a régi "feszültségvédő kapcsoló"-De tapasztalat nincs róla.
Esetleg más ötleted? Köszi.

Ezen nem gondolkodnak a szakik, mert "úgy kell megcsinálni ahogy elő van írva" és akkor a nullához konvergál az esélye. Többek között ezért van meghatározva vastag minimális keresztmetszet, valamint a potenciálrögzítő földelés amint mért hálózattá válik.
Én erre jutottam:

1.
Ebben az esetben minden áram ami a fázison bejön az a helyi potenciálrögzítő földelésen fog áthaladni a földbe, ami a fő földelőkapocsba csatlakozik, ahova a nulla is. A földből a közcélú hálózat pár száz méterenkénti PEN földelésén ill. a trafó földelt csillagpontján jut vissza a vezetékrendszerbe. Mérni kell egy referenciaföldelőhöz képest (20m távolság, "0" potenciál) a feszültségemelkedést a PE hálózaton/fő-földelőkapcson és ha meghalad max 50VAC-t, akkor lekapcsolni a betápot (vagy alacsonyabbnál). 10 ohm lehet maximum a földelés (papíron), azon 5A fog 50V-ot kelteni. Ha sokkal jobbra sikerült, mondjuk 2ohm, akkor feszültségmérés nélkül észre sem fogod venni hogy probléma van, a háztartás ugyanúgy üzemel tovább maximum a lámpák világítanak gyengébben.

Ha földelőszonda biztosítja a földelést és vízzáró réteg van az épület alatt, de mégis a szerelőbetonban van vasalás ami be lett kötve a földelésbe, akkor az egész épület nullapotenciálja együtt fog emelkedni, hiába lesz már 100V különbség, a padlón állva nem fog áramütés érni, mert nem lesz potenciálkülönbség az épületen belül. De ha megfogod az EPH-ba kötött fűtéscsövet miközben kilépsz a bejárati ajtón fél lábbal, akkor áramütés ér.

Ha viszont a bejövő fém vízcső nincs EPH-ba kötve az épület határán, akkor a fém vízcső hozza az épületbe a nulla potenciált, miközben a PE hálózat, vagyis minden fémtestű berendezés burkolatán növekedik a potenciálkülönbség a háztartásban, vagyis pont úgy fog áramütés érni, hogy két "földelt" fémtestet fogsz meg egyszerre, mondjuk a mosógépet meg a vízcsövet.

2.
Ha van fogyasztás, akkor a helyi földeléseden mindenképpen folyik áram, hiszen az egy párhuzamos ág, egy áramosztó a közcélú hálózat PEN vezetőjével. Ez nagyságrendileg pár száz mA. Mivel a maximális földelési ellenállás 10ohm, amin 5A hoz létre veszélyes feszültséget, ezért a földelővezetőn mért áramra is ki lehet kapcsolni a betápot ha van egy kis tűrése, de a felső érték maximum néhány amper. Természetesen nem mérősönttel kell kialakítani, hanem pl. áramváltóval vagy árammérő tekerccsel, amin megszakítás nélkül lehet átvezetni a földelővezetőt. Mondjuk akár ilyennel:
ELKO EP PRI-52
Csak le ne csökkenjen annyira a tápfeszültsége, hogy működésképtelenné válik... bár ez pont 24-230VAC-vel megy, ami elég széles tartomány. Persze vannak komolyabb eszközök is biztonsági célra. De a vezérlés is kialakítható úgy, hogy tápfesz nélkül bont pl. nullfesz/feszcsökkenési kioldóval (áramszünet után nincs automata visszakapcsolás).

3.
ÁVK akkor védene PEN szakadásnál, ha a fázisokba és a PEN vezetőbe lenne beépítve. Ez viszont tilos, mert a PEN-be nem építhető kapcsolóeszköz. Az elv viszont működik ha olyan áramfigyelő relét használsz, aminek különálló érzékelőtekercse van és a betápmadzagokat megszakítás nélkül át tudod vezetni rajta.

Most láttam villanyszerelő fórumon, hogy miért kérdezted... és nem érintésvédelem miatt.

4. Javasolta valaki a fázisaszimmetria figyelést, nem is tudom miért nem jutott eszembe. Akkor mennek tönkre a fogyasztóid, amikor az egyenlőtlen fázisterhelés miatt a virtuális csillagpont el tud tolódni a rögzítetlen nulla miatt és valamelyik fázison a névlegesnél alacsonyabb, valamelyiken pedig bőven 250V feletti feszültség alakulhat ki.
Elvileg nincs másra szükséged, mint egy fázisaszimmetria figyelő relére, pl. ilyenre:
FINDER 70.41
De megoldható 3db különálló, egy fázist figyelővel is (ekkor elég ha mindegyik azt figyeli, hogy nagyobb-e a feszültség 240-250V-nál), illetve ha tudod hogy a szomszédban napelem is van, akkor szükséges lehet 253V-ig is felmenni, hogy ne legyen téves lekapcsolás.

Ezen nem csak feszültségértéket tudsz beállítani, hanem magának az aszimmetriának a százalékos megengedett eltérését is.

Mindazonáltal visszatérek az első mondathoz, a nulladik ponthoz a megfelelő kialakításról. A figyelőrelé és a nullfesz kioldós-mágneskapcsolós vezérlés lenne kb. százezres nagyságrend, emiatt megfontolandó hogy az extra védelmek helyett inkább megcsinálod-e tisztességesen a helyi földelést, vagyis építesz egy teljesen új és megbízhatót, ha a talajminőség nem akadály és alacsony ellenállás érhető el könnyen.

Nálunk nedves agyagos talaj van, két kétméteres rúddal összejön a 10 ohm. Ha könnyen (értsd 2-3db kb. 5m-es rúddal) össze tudsz hozni néhány ohmos földelési ellenállást, akkor nem gondolkodnék plusz védelemben, de ha bőven 10 ohm felettit lehet létesíteni, akkor kiépítenék valamilyen fajta fedővédelmet, figyelembe véve hogy a hálózat olyan ramaty hogy nem először fordult elő a PEN szakadás.

Ha nagyon túl akarod tolni a megbízhatóságot akkor több rudat is használhatsz, a rudakat a talajban összekötni 10-es köracéllal és mindkét végével felállás, arra kötődobozok és külön-külön földelővezető a fő-földelőkapocsba.

Szia!

Köszi. A kiindulás alapja az volt; 3f hálózat PEN szakadással ,8 év alatt 2x!(áramszolgáltató oldalán ). Volt beépitve túlfeszültség levezető , mégis szinte minden tönkrement+ ezek is !

A lakás földelésén folyó árammérés , meg a két földelő közötti feszültség emelkedésre való kapcsolás tetszik.

Nem volt időd elolvasni a másik válaszom. A távoli földelő lehet bizonyos esetben probléma, méghozzá az amit írtam, hogy adott esetben behurcolna "idegen" potenciált, ezért a beérkező kábel valami burkolt dobozban kell hogy végződjön és csak az érzékelő áramkörébe kapcsolódik be. Sokszor viszont vagy nem oldható meg távolabbi földelő kialakítása, vagy kellemetlen lenne végigkábelezni a kertet.

A 4-es ötletben írt fázisfigyelő relé viszont egyszerű és könnyen beépíthető a betáphoz, talán az árammérős módszereknél is olcsóbb, illetve olyan tekintetben gyorsabb lesz, hogy amint a nem kívánt feszültségeltérés előáll, akkor azonnal reagál, míg árammérős módszereknél "meg kell várni", hogy a megfelelően nagy érzékelhető áram megjelenjen a mérési ponton, vagyis csakis akkor működik ez a védelem, ha biztosan van üzemelő fogyasztó is a háztartásban.

Nem jutott elsőre eszembe, de én mindenképpen fázisfigyelő relékkel vagy feszültségméréssel gondolnék ki valamit, belevéve azt is a logikába, hogy nem feltétlenül kell kikapcsolni az egész házat, amikor kiesik egy vagy két fázis... ugye ezt meg egyetlen háromfázisú fázisfigyelővel nem lehet megcsinálni önmagában.

Túlfeszvédelmet kis impulzusok ellen (n*10us) találták ki, nem bírja perceken-órákon át a tartós túlfeszültséget.

Esetleg a túlfesz levezetőket a lakás FI reléje után is teszel, hatásosabb védelemnek gondolnám ilyen esetekre, mint csak előtte. Lehet a FÍ hamarabb old, mint a betáp biztosíték.

Szia!
Azok 1600V ra korlátoznak, De a Varisztorok között a 471k Az 210-250V üzemre való s 275-300V ra korlátoz.

PEN szakadás esetén továbbra is üzemi áram folyik a készüléken és nem hibaáram, így ez ellen nem véd. Az hogy a túlfeszvédelem esetleg ki tudja oldani gyorsan annak kicsi az esélye, mivel a feszültség csak korlátozott tartományban növekszik, 240V-tól 400V-ig, ami elméleti maximum. Az alkalmazott varisztorok főleg a T2 védelemben meg bőven elbírnak tartósan akár 280-335V-ot is.

Ha 3+1 kapcsolású védelem van beépítve az ÁVK után, ami azt jelenti, hogy általában varisztorok vannak a fázisok és a nulla között, a nulla és a PE között meg szikraköz, akkor a szikraköz sosem fog begyújtani, mert nem lesz akkora feszültségkülönbség a PE és N között (ez lenne az ÁVK-t megkerülő áram), a varisztorokon meg csak a fázis-nulla körben folyik a túlterhelési áram, vagyis az ÁVK nem fog a hibájára sem kioldani.

Ha 4+0 kapcsolású van, akkor abban 4db varisztor van a fázisok+nulla és a PE között, vagyis bármelyiken átfolyó áram amikor eléri az ÁVK kapcsolási áramát, akkor a védelem kiold. De még ekkor is lehet, hogy előbb fog meghibásodni az érzékeny elektronikus készülék, minthogy a varisztorok túlterhelődjenek, mivel a legtöbb készülékben kapcsolóüzemű táp van ami egyenirányítással kezdődik. Ha 350VDC kondenzátor van benne, akkor max kb. 250VAC a megengedett, a legérzékenyebb T3 típusú varisztor meg 255V-al is vígan elvan.

Írta Atis, hogy volt T3 típusú védelem is, de elszállt a készülékekkel együtt. Valószínűleg ez is a készülék tönkremenetele után adta fel, lehetett 300-350V és túlmelegedett a tartós feszültségemelkedéstől.

T!SKY!
Bárhogyan is gondolkodom ezen a földelős témán,a legbiztosabb megoldás a Fő földelősín szabványos kialakítása(pl.mélyföldelő 15m.-es,hogy a talajvízszint alá kerüljön),a N potenciál rögzítése lenne. Nem lesz áramszüneted. A javasolt T3 védelmet (471k varisztorokat én is be fogom építeni). Ha a tulaj nem sajnálja a befektetést a figyelőrelékbe,pluszként persze beépíthető.Az utcánkban a múlt héten cseréltek trf-t,400kVA-est, és persze visszakapcsoláskor volt néhány hiba a fogyasztóknál.Mindíg a régebbi hálózatokon persze,ahol még csak 1db.EB15A-es kismegszakító van.Semmi egyéb védelem.

Én is azt javasoltam, hogy ha jelenleg a meglévő földelés állapota sem megfelelő, akkor mindenképpen ki kell javítani a rendszert a fő-földelősínig.

Ezen felül ha kis erőfeszítéssel bőven biztosítható a szabvány szerinti előirányzott 10ohm elérése, sőt kevesebb is, akkor nem feltétlenül érdemes további védelemben gondolkodni a PEN szakadás esetére, egyszerűen gazdaságilag jobban megéri a szabványos és sok-sok éven át megfelelő földelés kialakítására költeni.

Ha viszont homokos, száraz a talaj, nem elég a földelésjavító sem és csak kiterjedt földelőhálózattal érhető el a kívánt érték, akkor figyelembe véve azt is, hogy már nem először történt valahol a környéken PEN szakadás - megérheti pusztán a PEN szakadás elleni további védelmen gondolkodni.

A 471K varisztort viszont Atis57 vetette fel. Én elsősorban a hálózatba építeném be a villanyszerelési termékként kapható T2 és T3 fokozatú védelmeket, annál is inkább mivel általában ezekben van pont a túlterhelődés miatt egy hőbiztosíték is, hogy ne tudjanak tüzet és kárt okozni. Ezen felül mindenki eldöntheti, hogy szét akar-e bontani elektronikus készülékeket hogy varisztort építsen bele, elvileg a legtöbb bonyolultabb készülékben alapból bele van építve valami hasonló.