Nálunk ~30 m-en van az első talajvízréteg. De ismerek ennél sokkal rosszabbakat is. Ettől függetlenül 8 Ohm körül van a napelemhez levert földelőm, mert eléggé agyagos, jó víztartó a talaj.

Néhány éve elhívtak egy házhoz. Villogott a lámpa. A hűtő hol beindult, hol nem. Nem volt mihez mérni, mert a nulla és a védővezeték közös potenciálon voltak. Kíváncsiságból kimentem és ránéztem a tetőtartóra. Az egyik lejövő vezeték a levegőben lebegett. Fekete volt mindkettő, de látni lehetett, hogy a tartósodronyról törött le.
Amennyi földelése volt a háznak, annyit bírt leadni a rendszer.
Kihívattam a tulajdonossal az Eon-osokat. Megsértődött, mert egyből lecsípték a kábelét. Hiába mondtam neki, hogy én nem csinálhatom meg. "-De hiszen villanyszerelő voltál a Ruhagyárban." Az régen volt. Azóta műszaki informatikus mérnökké degradálódtam.

És mennyi helyen nincs még ÁVK beépítve!Mert így az leoldott volna,ill.fel sem lehetett volna kapcsolni.AMI A TULAJDONOS FELELŐSSÉGE!

Ami durvább hogy a nyilvánosság elé kerülő évi 1-2 halálos áramütésről szóló cikkek nagy részében is nyilvánvaló, hogy nincs ÁVK. Mert ha lett volna a balesettől függetlenül akkor sem végződik súlyos kimenetellel. Lásd például a nemrégen történt kislány halálát a kádba ejtett telefontöltővel.

Az égési sérülés azért keletkezhetett, mert nem volt fémes zárlat csak a kismegszakító(?) túlterhelése, ezért jó időbe telt mire a hőkioldó működésbe lépett, ha egyáltalán kikapcsolt.
Nem szakvélemény kell a védelmekről, de igazán odaírhatnák minden cikk végére, hogy van hivatalos módja a villamos hálózat ellenőrzésének és ajánlott elvégeztetni ha az 10-20 évnél idősebb.

A tulajdonosi felelősségről meg annyit, hogy aki nem szakmabeli, annak sokszor elmagyarázni is nehéz, hogy egy egyszerű eszköz miért zseniális és szükséges, szó szerint csakis a plusz költséget látják benne és megmaradnak abban a téveszmében, hogy ha 50 éve megfelelően lett kiépítve és most is minden működik, akkor miért is kellene hozzányúlni bármihez...

Régen ezt úgy oldották meg, hogy tanították az embereket, pl. arra, hogy az elektromos áram veszélyes, és akár halálos sérülést is okozhat. Pl. régen valószínűleg senkinek se jutott eszébe, hogy a TV-t, vagy a rádiót a fürdőkádban használja Arra meg voltak pl. viccesnek elkészített reklámok (kormos arcú, és égnek álló hajú hölgyekkel), hogy a hajszárítóval is vigyázz. Manapság viszont mindenkinek "joga van hülyének lenni". A jelenlegi generáció egy része pedig olyan (akinek nem inge ne vegye magára), hogy már a szülei is hülyék, ezért esélyük sincs megtanítani a gyereküket ilyen dolgokra.
Elég csak a facebookon megnézni amikor általános iskolás matekpéldát tesznek fel (6 - 3 * (6+4) /5 = ?), és a sok bííírka összeveszik rajta, hogy mennyi az eredmény, mert vagy 6 féle verzió kerül elő. Képzeld el, hogy egy-egy ilyen lény, hogyan tud majd segíteni a gyerekének a matekháziban!..?? Néha sajnálom a matektanárokat a suliban, hogy a fenébe érik el, hogy a tanulóik majd átmenjenek az érettségin... komoly erőfeszítés az biztos.

Az ÉV relére visszatérve: nagyon hasznos, ha valaki véletlenül benéz valamit, és akkor méginkább, ha valaki hülye...

Szia!
Régen azért a munkavédelmi oktatás is volt --Akkoriban ha a 60-t átlépte a halálos áramütések száma, külön is foglalkoztak vele.

Ma? Az Évi statisztika sincs rendben - valahol 60-80 eset közé teszik. Pedig van FI/RCD sok helyen.
Az Álltalánosban lévő Fizika oktatás is "kissé/nagyon hiányos " S hányan nem jutnak el 7.be?
Ha az RCCB és RCCO, RCD -t emlited még villany szerelők is tétováznak, mi lehet az?

Meg a többi környezeti hatás? -Ki mer felmenni ,felállni a vagon tetején?
Az Érettségi is kétséges néha ; Brüsszel Fővárosa? (Belgrád ) Dihidrogén monoxid ? Szögfügvények ? (tetőfedőnél-ácsnál )stb.

Technikusminősítőre jártam. Elsőben egy fiatal tanár oktatta a szakmai ismereteket. Másodikban "elfogyott". Nyáron egy háztetőn szerelt valamit a tetőtartónál. Egyedül már nem tudott lejönni.

Az alap jogszabály (melyet minden villanyszerelőnek illik ismerni), a 40/2017.(XII.4.)NGM rendelet.Eső módosítási időpontja:2020.júl.31-től, a második módosítási időpontja:2024.jan.29-től van hatályban.
Ennek melléklete előírja az alábbiakat (1.6pont): A villamos berendezésnek az e rendeletben meghatározott műszaki biztonsági követelményeknek megfelelő állapotát ellenőrízni kell
a.,a berendezés létesítésekor,az első üzembehelyezés előtt(első ellenőrzés)
b.,rendkivüli eseményt követően
c.,átalakítás,javítás esetén annak üzembehelyezése előtt
d.,időszakosan az e berendezés fajtájára a jogszabályokban előírt gyakorisággal és
e.,bérbeadáskor és tulajdonosváltáskor az 1.pont 1.13.2. alpont f alpontjában meghatározott esetekben."

Ezt miért írod? Szegény tanárunknak már nem használ.
Valamikor '87 táján történt. Akkor még nem is léteztek ezek az előírások.

Ismerősnél leégett a tető. Természetesen az oszlopról oda jött volna be az áram. Jött a regisztrált szerelő, hogy behatárolja a hibát. Gyorsan felszaladt a létrán, elkapta a tetőtartó vas csövét mielőtt szólhattam volna neki. Szerencséje volt, hogy saját lábán lejött, mert a tetőtartó vas csövében volt elolvadva a fázisvezető. Csak a szerencsén múlott, hogy nem ért hozzá belül a csőhöz, vagy az hogy fa létrán ment fel.

T! erbe!
Információképpen írtam le,gondoltam segítségére lehet azoknak akik nem rendelkeznek naprakész szakmai információkkal.
Sajnos nem minden KÖZÖS KÉPVISELŐ vagy JOGÁSZ(tisztelet a kivételnek) ismeri pontosan a fenti rendelet előírásait. Volt eset, hogy lakás tulajdonosváltáskor nem készült VILLAMOS BIZTONSÁGI FELÜLVIZSGÁLAT, és az új tulajnak komoly költségébe került a teljes villamoshálózat felújítása.Idézek a jogszabályból:
"A villamos berendezések villamos biztonsági felülvizsgálata a felülvizsgálat idején érvényes vonatkozó műszaki követelmények szerint történik. A villamos berendezések minősítése a létesítés idején érvényes vonatkozó műszaki követelmények szerint történik."Remélem ezzel nem sértek meg senkit.

Amerre én jártam, még soha senki nem csinált ilyet.

Szia!

Azért a városokban -főleg Önkormányzati lakásoknál--gyakori.A magánlakások, házak eladásánál még ritka, de van!

Persze tudjuk" minden most volt felújitva "--s a lakás 2/3-a meg hosszabbitókról működik.

túlfeszültség védelem

Sziasztok!

Az otthoni készülékek tülfeszültség védelmére lehet ehhez hasonlót Európaiban is találni?(nem találta,----)

Ez amerikai a 115...120V hoz készül. --De 140Vnál már működik!

A mostani inverteres Hűtók, klimák, A "lapos Tv-k" ,mosó, száritógépek igényelnék . hogy ne 300...400Vnál kapcsolon be a túlfesz védelem.

Ez a márka csak az USA piacra gyárt, 230 Voltos nincs.

Adottság kérdése. Ha van rá lehetőség, akkor lentről, aljzatból egyszerűbb, minimális felvéséssel megoldani és symalen csővel.

Az ilyen túlfeszültségvédők ideális esetben egy rendszer utolsó elemei. Önmagukban elég gyengécskék.

Lehet kapni itthon is ennek megfelelő védelmet. Ez az utolsó elem a láncban, csak akkor működik megfelelően, ha előtte lévő elemek is megvannak a láncban. A villanyóra szekrényben és a lakáselosztóban is.
Lásd például itt.

MVM szerint +10 % eltérés elfogadható időnként.
Csúcsfeszültség ( 230 volt + 10 % ) * gyökkettő = 360 volt.

Jól értem, hogy ebben nem csak túlfeszvédelem van, hanem egy feszfigyelő relé is ami bont túl alacsony és túl magas feszültségnél?

Olyat még itthon nem láttam, de talán nem is érdemes keresni ha van külön-külön:
T3 dugaljas túlfeszvédő:
- DEHNprotector 909230
- OBO FineController 5092800
- APC SurgeArrest PM1WB-GR
- EATON Protection Box PB1D

Önmagában is több a semminél, de a fentieket csak úgy érdemes használni, hogy be van építve előtte az elosztóban egy legalább T2 típusú izmosabb védelem és a védendő fogyasztók 10m-nél hosszabb vezetékszakaszok végén vannak. Ha viszont egy garzonról van szó vagy melléképületről és nincsenek nagy áramkörhosszok, akkor a végponti T3 szintet bele lehet vonni a központi elosztóba pl. egy DEHguard MP TNS 275 T2+T3 készülékkel.

Ha viszont van az épületen villámvédelem, akkor mindenképpen kell T1 típusú villámáram levezető is és ahhoz kell alkalmazkodnia a koordinált túlfeszvédelemnek, mert az még a külső villámvédelem része a földelés és betáp között megoszló villámáram miatt.

Ha viszont nincs villámhárítód, de az egész utcában légkábelek vannak, akkor pedig T1+T2 kombinált eszköz ajánlott először, de ha kis épületről van szó, akkor létezik T1+T2+T3 kombinált eszköz is.

Az áramköreid meg adottak a lakáselosztóban, tudod hogy mi megy érzékenyebb eszközhöz. Ha ennyire fontos a magas vagy alacsony fesz védelem, akkor oda építenék be egy Finder 70.11-es egyfázisú fesznövekedés és feszcsökkenés elleni védelmi relét mágneskapcsolóval vagy kioldóval szerelt kismegszakítók vezérlésre.

De ha még mindig a PEN szakadást akarod kivédeni, akkor azt is lehet hasonló relével, csak az a probléma, hogy az egyfázisú feszfigyelő relék nyilván egyfázisú hálózati feszültségre készülnek, azaz max 250VAC működési feszre és a mérési fesz maximuma sem sokkal több ennél (270VAC), PEN szakadásnál meg nem kizárt, hogy 300V fölé megy a fázisfesz tehát a legrosszabb esetre kell készülni. Megjegyzem, hogy az általad linkelt eszközzel feltehetőleg ugyanez lenne a probléma, az sem PEN szakadásra készülhetett. Szerintem tartós 300V feletti fesznél ugyanúgy eldurran, az vígasztaljon, hogy valószínűleg OK állapotban húz be a reléje, vagyis ha elszáll akkor legalább a funkcióját betöltötte amire neked kellett.

Egy olyan relé lenne tökéletes a feladatra, ami 400VAC tápfeszültségig biztosan működtethető és a figyelt fesz tartománya beállítható a kívánt 210-250V közötti szintre. A feladat egyszerűen megoldható, de kapásból nem tudok ilyen relét mondani.
Esetleg használhatsz széles tartományút pl. 50-270V közöttit meg minden fázison egy 400/230V kis teljesítményű vezérlőtrafót egy fázisra kötve és akkor a tartós fázisfesz növekedés nem tudja kinyírni a trafót és a feszfigyelőt.

Valami ilyen kell neked, feszültségnövekedési kioldó kismegszakítóhoz:
Tracon EVOTDA-OVR

Tracon EVOZ-OVR

Amikor eléri a fázisfesz a 280VAC-t, akkor kikapcsolja a kismegszakítót. Ez elég sok, de ennél egyszerűbb módja nincs az automatikus kikapcsolásnak. Sajnos fesznövekedési kioldót nem nagyon gyártanak.

Létezett, de megszűnt:
Overvoltage release, Schneider Acti9 iMSU, 230VAC
Threshold tripping voltage: 255 V
275 V 3...15 s
300 V 1...5 s
350 V 0.25...0.75 s
400 V 0.07...0.2 s

Ez a matek nem jön ki sehogy sem.

Mi nem stimmel szerinted?
Jó. Tudom, csak 356.73 V. De még lehet pontosítani.

Földkábel

Sziasztok, egy családi ház villanyóra cseréjét tervezem, jelenleg egy tetőtartós verzió van, falba épített fa dobozba szerelt mérőkkel. Ezt szeretném kiváltani földkábeles bekötésre. A szabványos földkábeles szekrény elég húzós árban lenne, viszont úgytudom, hogy épített téglafalra is fel lehet szerlni az új fogyasztásmérő szekrényt. Az előkertben ezt meg is tudnám valósítani, viszont sehol nem találok információt arról, hogy hogyan kell kivitelezni, kell-e beton alap, ha igen milyen mély kell legyen, illetve milyen méretekkel kell rendelkezzen? Valakinek van ebben tapasztalata?

Huszonéve megcsináltam, akkor az volt a mondás, hogy az óra a telekhatáron legyen.
Azóta kábel oszlopról le, járda alatt át, mérőtől a házig ugyanúgy elásva.
Földelő szonda a mérőnél és háznál leverve.
Azota a Kozvillszer szabványos mérődoboz ára megemelkedett, dehát mi másé nem?
Kicsit bonyi volt az ügyintézés, például geodétát is kellett hívni az elásás miatt.
Ugyanakkor azóta, ha fúj a szél, dől a fa, nálam van áram. Már ugye ha az utcában van egyáltalán.

Szia!
Át festhetned azt a dobozt/óraszekrényt --mert egyszer csak be fog ázni.

Erről egy helyi regisztrált villanyszerelőt kérdezz meg, masszívan zsebbenyúlós lehet a dolog. A végén kiderül, hogy annyira nem is zavar a tetőtartó.

Idézet:
„A végén kiderül, hogy annyira nem is zavar a tetőtartó.”

Egyik motivációnk az volt, hogy a leendő tetőtéri hálószobában nem akarunk már rúdtáncolni.

@Gafly: ebben a lefestős dologban van valami... Ha a lányodnak megengeded, hogy valami mintát fessen rá, akkor még csak nem is neked kell vele foglalkozni Például a Gru meséből egy minion pont jól mutatna rajta

Nem ismerem az aktuális áramszolgáltatói elvárásokat, de tudtommal évtizedek után rájöttek, hogy az UV álló doboz sem áll ellen a napnak és telekhatárra történő telepítésnél előírás lett a mellékelt képen szereplő beásható földkábeles mérőszekrény. Természetesen nem helyettesíthető alumíniumdobozzal sem kutyaóllal, csakis a komplett minősített kivitel elfogadott...

A munkát - legalább is papíron - mindenképpen regisztrált szerelő végezheti, ezt nem úszhatod meg, vagyis mielőtt valami felesleges megoldásba kezdesz konzultájt egy környékbelivel, hogy mihez adja a nevét és mit fog tudni átvetetni a szolgáltató embereivel. Egy éve még komoly hiány volt ezekből a szekrényekből, hónapokat kellett várni. Készülj fel rá hogy zsebbenyúlós lesz a történet, 4-600 ezer közötti.