Fórum témák
» Több friss téma |
Furcsán néz ki, de végül is működhet; az NE553x-eknél 10 mA kimeneti árammal szoktak példálózni, de nyilván kibír többet is, mert 38 mA a rövidzárási árama, a disszipációja pedig jelen esetben úgy negyed watt lehet az adott tápnál - az SOIC bő fél wattot, a DIP tokozás meg bő egy wattot tud normál esetben, bár nem próbálnám ki.
"Így lehet olyan áramkört tesztelni amelyen 100 mA-ig folyik áram." Mármint hogy ezzel meg lehet hajtani egy mért áramkört olyan pontokon, amiknek legalább 100 ohm az impedanciája (a föld felé), ami max. kb. 100 mA kimeneti áramot jelent az erősítő számára? *** Csak van valami, amire ez a kapcsolás nem ad megoldást: a mért pont feszültsége ugyanúgy beleszól majd a levesbe, ami könnyen lehet, hogy nem GND-n van. Ha valamilyen feszültség van a mért ponton, akkor az a DC csatolás miatt kényszeríteni próbálja a műv. erősítők kimeneteit (más mint a passzív terhelés), és ettől a kapcsolástól függetlenül ugyanúgy ha a kettő min. 0,2..0,4 volttal eltér egymástól, akkor a műv. erősítők szenvedni fognak, torzul a jelalak stb. Csak most társaságban teszik. Ezért használnak pl. inkább tranzisztoros buffer fokozatot egy erősítő végén, mert az _nem része_ a műv.erősítő zárt hurkának, így sokkal ellenállóbb a mért áramkör DC szintjének eltérésére a saját maga által éppen kiadni kívánt szinttől, vagyis több szempontból is ellenállóbb - igaz, hogy cserében (ugyanezért) kompenzálni kell a jó frekvenciamenet érdekében és más technikákat is alkalmazni mindenféle más paraméter miatt, ami akár bonyolult feladat is tud lenni. Szóval még mindig nem az igazi az elképzelés, de persze tanulni biztosan jó lesz, én sem tudok soha eleget ezekről... A hozzászólás módosítva: Máj 5, 2025
Köszönöm, jogos. Nem is állt szándékomban sorosan kötni.
Látszik, hogy 20 éve nem dolgozom 2d rajzszerkesztővel, teljesen bele tudok hibázni a vezetékek sokaságába. Inkább át fogom rajzolni, mert csúnya lesz így a rajz. Az NE5534-nek van olyan változata, ahol 2db opamp van egy tokban?
Bár nem hozzám szólt a kérdés, de egy gyors válasz, NE5532 a dual verziója.
Szia! Érdekel a felvetésed és megfontolnám. Megépítem a 7 op amp-os verziót is tesztelésre. Mivel jártasabb vagy a témában, tudnál küldeni esetleg linket?
Feladtad a leckét, mivel kritizálni könnyebb, : -) de első körben tisztázni kellene a feltételeket. Még mindig nem derült ki számomra, hogy mit akarsz meghajtani ezzel az erősítővel, milyen viszonyok közt kell helytállnia, maradnia kell-e a DC-csatolásnak - ahogy korábban emlegettem többször is.
Én építettem hasonlót. Egy DDS generátor chip kimenő jelét kellett erősíteni 1MHz-ig, 50mA kimenő árammal.
4db LM318 high speed műveleti erősítőt kapcsoltam párhuzamosan. Ha megnézed a nagy jelű frekvencia menetét, 1MHZ-en még nem vág. Úgy hogy működik a dolog. ![]() ( Lomexben kapható ) A hozzászólás módosítva: Máj 7, 2025
Szia! Gyakorló kit-eket és egyszerűbb áramköröket hajtanánk meg vele. Például szándékosan idéznénk elő olyan esetet is, amikor a jelalak torzul, pl. a DC szinteltolás miatt az op amp eléri a telítettségi küszöbét, levágva a jelalak tetejét. A jelgenerátor, amihez ez a "modul" csatlakozna, 100kHz-es frekvenciájú jelet képes maximum kiadni, az amplitúdó pedig max. ±2V, azaz Vpp=4V. Itt jelentkezett olyan igény, hogy az amplitúdó legyen legalább ±6V, maximuma a kettős táp és az op amp-tól is függ, de pl. 12V táp esetén max. ±10,5V. A kimenő jel frekvenciája egyébként többnyire 1-20kHz között lenne. Nem cél a rádióhullámok alkalmazása.
Igény még a szoftveresen állítható jelalak "eltolása", ez az amikor a Pico szoftvere DC komponenst ad az AC jelalakhoz, ami arra "ráül". Itt a kimeneten is megjelenik a szinteltolás, a potméterrel pedig be lehet állítani azt, hogy a jelalak megfelelő legyen. A 6 db op amp pedig egy fapados feszültség követő kapcsolásban alacsony impedanciájú kimenetével biztosítja a kimeneten a max. 100mA áramot és védi OP1-et a káros visszáramtól. Remélem nem összezavartalak, hanem tájékoztattalak. Bocs, ha vannak fogalmazási hibák, még kezdő vagyok, de próbálok a szakszerű fogalmazásra is törekedni. A hozzászólás módosítva: Máj 7, 2025
Szia! Érdekelne a kapcsolás, ha nem probléma. A kimenő jel frekvencia növelése nem célom, csak a kimenő jel amplitúdó növelése. AC átviteli karakterisztika vizsgálat szerint 100kHz-en a letörés kb. 0,3 dB. Ez gyakorló áramkörökhöz bőven megfelelő, a letörés kb. 50kHz fölött jelentkezik, 20-50kHz-ig 0,1 dB majd 50-100kHz-ig további 0,2 dB - a Tina szerint.
Régen volt, már nem találom a rajzot.
De jól működött, arra emlékszem.
Keresgéltem kicsit. A nyák rajza az erősítőnek megvan, az talán segít.
Rosszul emlékeztem, csak 3 erősítőt kapcsoltam párhuzamosan, de a DDS modul mindkét kimenetére került 3-3 erősítő. Direkt és invertált kimenetek. Az egészet egy Arduino vezérli, annak a programját a barátom írta. Ő ért hozzá. A széleken a csatlakozó pontokra került az Arduino modul, meg a 2 soros LCD modul. A hozzászólás módosítva: Máj 8, 2025
Komparátor használata opampkéntGyakorlati tapasztalatok érdekelnének elsősorban. Mezei LM339 komparátor mennyire használható opampként? Két alkalmazásra kellene:- Elektret mikrofon erősítő - természetesen szinte semmiféle minőségi igény nincs, csak működjön valamennyire, és viszonylag nagy jelet adon. - FET kimenetű áramgenerátor vezérlő opampja (1...100mA között szabályozható), itt sincsenek komoly igények, egy filléres deszkamodellt kellene összedobni. Azért az LM339 mert van belőle sok, de ha nem megy akkor nyilván rendes opampot használok majd. Még egyszer hangsúlyoznám, nem az elmélet érdekel, azzal tisztában vagyok. Az érdekel, hogy csinált-e valaki hasonlót, és az mennyire volt működőképes? A hozzászólás módosítva: Jún 4, 2025
Már alig várjuk, hogy beszámolj a kísérlet eredményéről.
![]()
Az ST adatlapban van egy alkalmazási példa op-ampra, amihez külsőleg tesz egy ellenállás/kondi/tranzisztor hármast a kimenetre. Az eredmény egy alacsony frekvenciás op amp, ami nem sok mindenre jó. A plusz alkatrészekkel együtt már nem éri meg szórakozni ezzel, de remélem azért kipróbálod
![]()
Azon tűnődtem, vajon mennyivel több idő beírni ide ezt a kérdést, semmint két ellenállást berakni az IC mellé, és kipróbálni a gyakorlatban?!
![]() A kérdésre a válasz elég egyértelműnek tűnik...de hát nem elméletre vagy kíváncsi )
A Rádiótechnikában volt erről egy cikk. A szerző komparátorokat használt a nagysebességű műveleti erősítő helyett, mert az utóbbi drága volt. Sajnos megsaccolni sem tudom hogy mikori számban.
A hozzászólás módosítva: Jún 4, 2025
Végül is a Siemensnek is volt nyitott kollektoros műveleti erősítője, pl.: a TAA765.
Meg a majkimester által említett példa szerint is működőképes az ötlet. Nyilván a belső munkapontjai komparátoros üzemre vannak optimalizálva, de ahogy minden műveleti erősítőből lehet komparátort csinálni, úgy a műveleti erősítő struktúrájú komparátorok nagy része is beállítható erősítő üzemmódba, valószínűleg kompromisszumokkal.
op amp dc servo erősítés által szabályozvaSziasztok!Zátonyra futottam áramkörtervezésben, szeretnék kérni egy kis segítséget!Adva van egy noninvertáló műveleti erősítő kapcsolás. A bemenetére 0.1V és 4V közötti egyenfeszültség érkezhet. A visszacsatoló ellenállás helyén egy H11F1 optofet, mint szabályozható értékű ellenállás. Ennek a LEDjét kell vezérelnem a kimenetről visszacsatolva úgy, hogy a kimenő feszültség minden bemenő értéknél 1V maradjon. Tehát az erősítés szabályozásával szeretném szabályozni a stabil kimeneti értéket. Mielőtt megkérdeznétek mihez kell egy ilyen értelmetlen kapcsolás: lesz egy másik erősítő, amelynek a visszacsatoló körében egy ugyanilyen H11F1 lesz, amit szinkron ugyanazzal a jellel szeretnék szabályozni. A bemenő DC szinetet a végső áramkörben egy analóg kapcsolós mintavevő integrátora szolgáltatja, és a másik erősítő aktuális erősítési szintjét szeretném szabályozni ennek az aktuális szintjével.
Hello! Kell egy 1V-os referencia. Egy OPA-val összehasonlítod a kimeneti feszültséget az 1V-al és az OPA kimenetével szabályozod a két soros Led áramát.
De az nem biztos hogy a két opto karakterisztikája azonos lesz.
A linearitásokkal és hőfokfüggéssel, na meg példányonkénti szórásokkal ebben a formában még meggyűlhet a bajod!
Talán nem ismered, nézd meg az IL300 optocsatolót! Azzal inkább kivitelezhető lehet az áramkör...
Köszi, összedugdosok egy próbapanelt
Ez a próbakapcsolás működik. Egy átlagos fotoellenállás és egy vörös led egy közös zsugorcsőben.
Viszont ugyanez 50k bemeneti ellenállással és H11F1 optofet-tel nem működik. Mi lehet ennek az oka? (ja, én hülye először noninvertáló erősítőt akartam szabályozni, csak a sikertelen próbálkozások után esett le hogy a noninvertálónál nincs 1nél kisebb erősítés... Ezért kellett a bementre a negatív feszültség)
Sajnos optofet még nem volt a kezemben, bár a barátom fia azzal készítette a szakdolgozatát és adtam hozzá tanácsot, Neki működött a dolog. De a kapcsolásra nem emlékezem. Valami PGA volt a téma, ha igaz. De akkor most működik vagy sem? Amúgy van olyan opto, amiben fotoellenállás van, mellesleg aranyáron. De az IL300 azért jobb ötlet, bár az is "kihalt".
A hozzászólás módosítva: Jún 30, 2025
Igen, ebben az formában a hagyományos fényellenállással működik!
Egyetlen szépséghiba ez az oszcilloszkók kép: a piros görbe a led feszültség.... ez gerjedés, vagy ez a kapcsolás csak így tud működni?
A sárga görbe a majdnem stabil kimeneti feszültség. Azon is látszik hogy rákerül ez a led oszcilláció, csak az a baj, hogy még 100× erősítő fokozat következne a kimenet után, ami elég csúnyán nézhet ki...
A led 100us periodusú villódzását a fotoellenállás 10 ms -os késleltetése simítja ki, attól tűnik egyenpotenciálnak a stabilizált kimenet.
Szia!
Ez tipikusan az a probléma, ami erősítő építésekor gyakran előfordul. Azon a frekvencián, ahol a fázistolás eléri a 180 fokot, a hurokerősítés nem lehet nagyobb 1-nél. A megoldás, hogy a ledet meghajtó opampot kompenzálni kell. Az invertáló bemenetét egy ellenálláson keresztül kell kötni a referencia feszültségre, valamint az invertáló bemenet és az opamp kimenete közé kell egy lassító kondenzátor. Ezeknek a kompenzáló elemeknek az értékét kiszámolni nem lesz könnyű, mert nem ismerem az optocsatoló sebességét, de mivel van szkóp, ki lehet kísérletezni. Próbapanelon az említett ellenállás előbb egy 47k-s trimmer, a kondenzátor pedig 100pF-1nF közötti kondenzátor. A teljes áramkör bemenetére négyszögjelet adva, a kimeneten és a leden a mostani mérést folytatva be kell állítani a lehető leggyorsabb túllövés nélküli átvitelt. Túlkompenzálva lassú lesz a reakció, alulkompenzálva pedig túllövéses, vagy gerjedékeny lesz.
Igen ez gerjedés, de elfelejtettem írni, hogy ez lesz a vége. De parasztosan, az az oka, hogy hatalmas a hurokerősítés és a visszacsatolás futásideje megnő. Vagy is amikor az OPA érzékeli a bemenetei között a differenciát, akkor el kezdi növelni (v. csökkenteni) a kimeneti feszültséget. Csak épp a visszacsatolásban a jel, még nem érkezett meg, így tovább növeli azt. Mire visszér a jel (időben), már a belső fokozatok túl vannak vezérelve. és akkor meg elkezdi csökkenteni a jelet, csak a kimenet meg még felfelé tart. és ez a jelenség állandósul. Ebből lesz a gerjedés.
De ez minden negatívan visszacsatolt áramkör problémája, legyen az egy szabályzókör, hangfrekis erősítő, vagy egy tápegység, ugyan azzal a szabályozástechnikai problémával szembesül, csak nem úgy hívjuk, pedig az alap közös. Ezért vannak egy OPA visszacsatoló körében legtöbbször kondenzátorok, hogy lassítsák a reakió idejét, amitől a magasfrekvenciás átvitel csökkenése lesz az eredménye. Itt egyébként még az is rontja a helyzetet, hogy nemlineáris elemet viszünk be a visszacsatoló körbe, a Led karakterisztika személyében. Igen, a fooellenállás működése elég lassú, ez néha jól jön, néha nem. De a szabályzókör erősítését vissza kell venni, amivel a szabályozási eltérés romlani fog. De ez van.
De ha az a baj, hogy a visszacsatoló kör túl lassan reagál a milliszekundumos kapcsolású fotoellenállás matt, akkor a visszacsatoló kört nem lassítjuk tovább ezzel az ellenállással és kondival? Nem a fő műveleti erősítő reakció ideját kellene inkább lassítani? A fotoellenállás helyett meg az optofet nem lenne jobb, hisz az 25 us kapcsolási idejű, ezerszer gyorsabb a fotoellenállásnál?
Hétvégén érek rá jobban, ha érdekel, csinálok szimulációt. Egy oszcilláló erősítő lassabb, mint egy optimálisan kompenzált.
Az opto fet nem tudom milyen linearitású, nekem a fotoellenállás lineárisabbnak tűnik. Ha ismerném a célod, azaz tudnám mit szeretnél készíteni, keresnénk megoldást. |
Bejelentkezés
Hirdetés |