Fórum témák
» Több friss téma |
A téma átmenetileg fagyasztva lett, hozzászólni nem tudsz!
'Néha azért jó lenne pontosan tudni, hogy miről is beszélünk... "
Nem olyan bonyolult ez, csak rendszerbe kell tenni adott hozzászólásokat...
"Ha nem igazítod hozzá, akkor adott esetben rosszabb is lehet, mintha egyáltalán nem használod. "
Én nem értem ezt az egészet... Tényleg ez lenne a legnagyobb audiofil gond egy hangszínt befolyásoló eszközzel? Én ezt úgy gondolom audiofil szemlélettel, hogy a dolog ott kezdődik, hogy az adott felvétel által kínált hangsáv lehetőség mindenféleképp sérül, ha belepiszkálunk. Amit előnyösebbnek éreznénk az egyik oldalról, azzal biztos, hogy beártunk a másik oldalnak. Ha meg valaki nem úgy látja, hogy ezzel a meglévő lehetőségeket csak rontja, azt mért kellene ebben a témában preferálni. Az meg egy naivitás, hogy ami nincs, azt mesterségesen korrigálni lehessen az élethűség igényének hátterével. Az meg már az előzőekben is felmerül, hogy audiofil szempontból, milyen eszközökkel lehet a hangzáson változtatni plusz alkatrészek beiktatása nélkül. És ha valakinek mégis kedve támad több tekergetni valóra, az ne felejtsen naplót vezetni hozzá, mivel akár egy hordozón is akadhatnak eltérő stúdió munkák. Vagyis az egyedi beállítás alapból borul. Idézet: „Én ezt úgy gondolom audiofil szemlélettel, hogy a dolog ott kezdődik, hogy az adott felvétel által kínált hangsáv lehetőség mindenféleképp sérül, ha belepiszkálunk.” Azok az emberek akik még azt sem hallják meg, hogy egy CD 01-es mátrix kiadványa jobb hangzást ad mint pl. a 09-es (esetleg az még digitálisan újra is van keverve) azokkal neked nem kell foglalkoznod... Ők továbbra is végzik "áldásos" tevékenységüket a belepiszkálással. TJ.
Neked válaszolva, mert Te hoztad szóba, de mindenkitől kérdezem.
Igaz lehet, hogy két bitre azonos digitális információ (ez lenne a CD), eltérő eredményt ígér azonos lejátszási körülmények között? Mástól is hallottam már ilyet, és nehéz azonosulnom a jelenséggel. Ha igaz a "pletyka", akkor milyen műszaki sajátosság húzódhat ennek hátterében?
Ez is meg volt magyarázva közelmútban műszaki háttér nélkül, hogy bitazonosságnál is van eltérés a hangzásban.
Ez már abszurd hit. Mert pld.:2x2 az mindig 4.
Ezt azok terjesztik előszeretettel, akiknek valamiféle érdekeltségük van a használt CD piacon, és így egy első szériás kiadványt vagyonokért tudnak eladni a műszakilag kevésbé jártas zene rajongóknak. Az egész audiofil piacon elég sok a sarlatánság, meg a megtévesztés, mindez a jelentős anyagi haszon reményében.
Ékes példája a konnektorba dugott, szabadon lengő hálózati vezeték, ( főleg ha tömör szén rudakból áll ) hangzásjavító hatása, meg a 3 millió forintért árult 2m hosszú hálózati vezeték élménynövelő hatása.
" Mert pld.:2x2 az mindig 4. "
Azt mondod, hogy a Te fejedbe beépített DAC van!? Meg hát a hallható eltéréseknek van jó pár oka is... Rögtön azzal a tévhittel kezdeném, hogy CD-t könnyebb kezelni, mint egy LP-t. Ezt csak egy tájékozatlan ember gondolhatja, mert a kosz, sérülés ugyanúgy problémát jelenthet mint az LP-n. Persze ez a fű alatt jelenik meg, mivel az olvasási hiba egy szintig javítva vagyon. De ez nem az ami a CD-n eredetileg van. De már az is kérdés, hogy adott CD minősége milyen, milyen a file tartalma, és azt hogy, milyen lehetőségekkel olvassa az adott lejátszó. És lehetne sorolni... És ami itt elvárás lenne, az adott rendszerháttér a lejátszáshoz. Mert ez nélkülözhetetlen egy bizonyos szint felett ezeknek a dolgoknak az érzékeléséhez. Az meg nem matematika, nem műszaki kíváncsiság, hanem a zenei részletek érzékelésének a képessége, mármint a téma szerint. És mint már nem egyszer felvetődött, hogy ez a téma nem a kételkedők farsangja lenne, hanem az ilyen tapasztalatokkal rendelkezők tapasztalatcseréjének helye. Idézet: „És mint már nem egyszer felvetődött, hogy ez a téma nem a kételkedők farsangja lenne, hanem az ilyen tapasztalatokkal rendelkezők tapasztalatcseréjének helye. ” Közvetlenül az ingyenenergiás topic mellett.
Bitazonosság esetén is van eltérés a hangban?
Megtévesztés ide, vagy oda, de sokszor az első kiadás valóban jobb. Igaz ilyen esetben messze nincs bitazonosság...
Egy többedik kiadás miért nem bitazonos az elsővel? És ha ez így van, akkor indokolható a technológiai hiányosságával? Miért nem lehet egy CD-n is elérni az adatátvitelre jellemző (szerintem 100%-os) adathűséget?
A hozzászólás módosítva: Jún 24, 2025
Idézet: „... azzal a tévhittel kezdeném, hogy CD-t könnyebb kezelni, mint egy LP-t.” Ez konkrétan baromság. Persze a CD-re is kell vigyázni mert eltörhet, söralátétnek sem igazán jó, össze is lehet karcolni, stb. De annak lejátszása során nincs mechanikai kontaktus, nincs elkerülhetetlen kopás mint az LP-nél. A CD-t minimális gondossággal is nagyon-nagyon sokáig lehet funkciója szerint használni.
Pedig ingyen energia létezik.
De sajnos csak addig ingyenes, ameddig a szolgáltató észre nem veszi a mérő megkerülését.
Érdekes ez a bitazonossági kérdés. A CD gyártásakor egy nyomóminta segítségével nyomják bele a piteket egy fröccsöntő gép segítségével a polikarbonát műanyag rétegbe. Majd erre talán fém gőzöléssel viszik fel a tükröződő felületet.
Eleve a masterről egyszerre több nyomóminta is készül, mert egy nagy CD gyárban a sok százezres példányt nem lehet legyártani egyetlen fröccsöntő géppel, így több gép dolgozik párhuzamosan azonos nyomómintákkal, és azok mind egy sorozat tagjai. Addig amíg ez a nyomóminta változatlan, addig fennáll a bitazonosság, akárhány sorozatot készítenek ennek a nyomómintának a segítségével. Utángyártásnál ha megvan az eredeti master, akkor arról szintén bitazonos nyomóminták készíthetőek. A gond akkor lehet, ha új mastert kell gyártani, esetleg újra keverni a felvételt, de az meg egy másik történet.
Hogy lenne? Sajnos az audiofil tévhiteket terjesztők és a tévhiteket kontroll nélkül befogadók eléggé járatlanok a digitális technikában, digitális jelfeldolgozásban, így lehet kavarni a nagy kondért.
Anélkül, hogy meg akarnálak sérteni:
"Ez konkrétan baromság." Tudod, annak aki nem ért hozzá. Minden kis kosz, stb beolvasási gondot okoz.
Az audiofil minősítések gyakran merítenek az alábbi szófordulatokból vagy ezek ellenkezőjéből:
Nincsenek olyan mély energiái Lágyabb, szebb mélyvisszaadás Tompa mélyek jellemzik Csökkent a sziszegés Több lett a mély Kitisztul a közép Nyers, grízes Bőven rendelkezik magasokkal A magasai sokkal tisztábbak Kicsit szőrös az énekhang Sztereóképe jobb Szinergia Elmossa a hangképet Részletező, természetes hangzás Háttér nem különül el eléggé Az énekes nem hallható eléggé Színezi a hangot Stb. Költői kérdésem az, hogy a digitális átvitel során keletkező bit hibák a fentiek közül közvetlen befolyásol-e valamit. Megismételhető módon rosszabb lesz-e ettől pl. a mélyhang átvitel, vagy kevésbé részletező lesz a hangzás, jelentsen ez bármit is, vagy a digitális átvitele során keletkező bithibák inkább az alábbi hangzásbeli problémákat okozzák? Hang kimaradása Kattanás Sercenés Pattogás Kellemetlenül torz hang
Én már eléggé régóta csak digitális formában hallgatok zenét. De a felsoroltak közül egyik sem jellemző. Egyedül a hang kimaradása fordult elő, amikor az autóban írott CD-ről ment a zene, és huppanókon, rázósabb úton kimaradozott a hang másodpercek is akár, ahogy a fej visszatalált a sávra.
Itthon számítógépen meg telefonon tárolt zeni állományok jelentik a forrást, és ebből a szempontból gyakorlatilag hibátlan mind. Kivéve, ha sercegő, pattogó LP-ről digitalizált zenét töltött fel torrentre valamelyik lelkes audiofil én meg figyelmetlen voltam.
Ha nem lózungolnál az LP lehetséges hibáival, akkor: ha nem javítható a felírt anyag, akkor le sem játsza. Ha javítható a hiba progival, akkor csak nem azt hallani, ami eredetileg rajta volt. Persze, aki nem ismerte a CD, DVD eredeti képességeit az ugye nem észlelheti könnyen ezt, mert ugye nem recseg, kattog, serceg, pattog, stb.
Az autós problémák a lejátszó tárjának nagysága miatt adódik. Ugyanis eltudom képzelni, hogy egy jobb gép esetén neki sem kezd a lejátszásnak, amíg nem húzta be az egészet a tárba, és akkor már nem tud megakadni.
Én sz újramasterelésre gondoltam. Az új kiadások döntő többségénél hozzányúlnak a forrásanyaghoz. Leggyakrabban a dinamikát nyirbálják meg.
Sem LP, sem CD, sem DVD nem volt a kérdésemben. A tki által felsorolt digitális átviteli médiákról kérdeztem, úgymint USB, S/PDIF és HDMI.
Azért meg lehet azt oldani… A munkahelyen 400GBit/s sebességű átvitel 1500km-re, 0 bithibával.
Idézet: „Egyedül a hang kimaradása fordult elő, amikor az autóban írott CD-ről ment a zene, és huppanókon, rázósabb úton kimaradozott a hang másodpercek is akár, ahogy a fej visszatalált a sávra.” Ilyenkor a gondos hifista visszatolat az inkriminált helyre.
Ez nem egeszen igy van, megpedig a Red Book szabvany miatt.
Ha jol emlekszem a C1 (bit-burning errors) tipusu hibakbol maximum 220 per second a megengedett, ami azert nem keves (bar meg mindig eleg alacsony). Ez nem olyan szigoru mint az adat CD-nel. Volt mar errol szo itt, vagy valamelyi hasonlo topic-ban. A kerdes megint az: Mi az ami ebbol hallhato? En ugye nem jelenthetem ki hogy masok mit hallanak...
Ez a 220 per second inkább nyomástechnikai limit, ha ennél több hiba keletkezik a nyomáskor, akkor az hibásnak tekinthető. 220 elszórt bit hiba meg sem kottyan. Gyakorlatban a két lépcsős Reed–Solomon kódolás 4000 bit folytonos olvasási hibát ki tud javítani. (2,5mm karcolás a felületen a forgásirányban.)
Igazad van, ezt mar en is leirtam ide egyszer hasonlo temaban (akkor is Tunerman felvetesere reagalva)
BTW ez into jel, hogy erosen korbejarunk. En legalabbis mar bizonyitottan csak ismetlem onmagam, ami teljesen felesleges, raadasul semmi ujat nem tanulok, ami viszont nagy kar.
"En ugye nem jelenthetem ki hogy masok mit hallanak..."
Van itt fejlődés, pedig már feladtam a topikot. A többi mondat valahogy úgy szólna, hogy 2, Nem fáj nekem, hogy D. Nagy Lajos az erősítőjén bekapcsolta a Loudness-t. 3, Nem fáj nekem, hogy D. Nagy Lajos miket gondol miközben új kábelt vásárol. 4, Nem fáj nekem, hogy D. Nagy Lajos mire költi a pénzét. |
Bejelentkezés
Hirdetés |



