Szoktam azzal példálózni, hogy a megfelelő példákat kell hozni.
Az adott oktatási szemléltető modell, csak az adott helyen és célra használható.

Itt van rögtön az Ohm törvényre vonatkozó locsolótömlő példa: Kis keresztmetszet, nagy áram. Nagy feszültség, kis áram.
Tantó bácsi, kipróbáltuk a szünetben, nem történik semmi ha pisilés közben összeér a két sugár. Bezzeg otthon, lecsupaszítottam a két vezetőt a konnektor után, és össze érintettem, akkor, lecsapta a biztosítékot. Akkor ez arra bizonyíték, hogy az áram a drót mellet halad? De akkor minek a drót?

A drót azért kell, hogy tudja az energia, hogy merre kel mennie.

Idézet:
„Vajon miért azok szeretnek leginkább műszaki problémákról, technikai jelenségekről beszélni, akik ki sem látszanak a babonából és a műszaki ismeretek szinte teljes hiányából”

Idézet Gróf Széchenyi istvántól: "Sokat kell tanulni az embernek ahhoz, hogy megtudhassa milyen keveset is tud"

Azt nem úgy hívják, hogy "ív"? Köznyelven: villám...?

Ezt a részt nem ismerem, de tény, hogy a drót melegszik az energiától, áramtól.

Most elképzeltem amint megveszem, elkezdek itt róla áradozni, és mindenki lóhalálában elkezd AA-t venni/építeni.

Azt javaslom kerüld a környéket, amíg meg nem gyógyul a combod ... vagy ember kísérleteket végezhetsz ott magadon minden alkalommal

Én türelmes vagyok. Továbbra is várom a korrekt műszaki magyarázatot...

Igazad van, most hogy mondod, ez magamtól is eszembe juthatott volna.

Azt próbáltam érzékeltetni, hogy az 50Hz-es távvezeték is érezhetően elsugározgat 30-40 méter távolságra, de nem baj ha nem jött át.

Venni nem tud mert nem fogom gyártani, építeni sem fog mert nem lesz róla semmilyen rajza : )
Csak viccből írtam, hogy csinálok neked.

Önálló információgyűjtés? Google?

https://www.tnt-audio.com/clinica/jitter1_e.html
https://www.tnt-audio.com/clinica/jitter2_e.html
https://www.tnt-audio.com/clinica/jitter3_e.html

Analyzing and Managing the Impact of Supply Noise and Clock Jitter on High Speed DAC Phase Noise
by Jarrah Bergeron

https://audioxpress.com/article/audio-electronics-is-digital-jitter...roblem

az induláshoz...

Azért a 750kV csöppet más, mint a 230V A nagyfeszültség képes ionizálni, vezetőképessé tenni a levegőt, de a 230V nem. Azért is használják ezt a tartományt, mert ez nem képes átütni még a legkisebb légrésen sem.

Aztán a 750kV képes indukálni olyan örvényáramokat eben a távolságban is, mondjuk a bicaj fém vázában, meg a testedben, hogy ha az egy érzékeny ponton folyik keresztül, akkor csipkedhet.

Jól el lett kanyarodva az audiofíliától. És itt mi vezet? Miután bemelegedett a cájg, feltekertem a mérőfeszt 900V-ra (DC) ami kint ül a TEST VOLTAGE hüvelyen, az és az R-I kapcsok közt méri az ellenállást, igazából (belül) átfolyó áramot mér. A skála vége 1PΩ. A műszertől előtte/oldalt állok másfél méterre, 3 másodperc után az látszik, hogy elkezdem emelgetni a bal lábam a talajról, ütemesen, pár centire emelem fel.

Nem akartam érdemben válaszolni, mert ez nem az a topik. Valószínűleg 400kV a tápvezeték, mert 750 kV-os csak Albertírsa-Ukrajna viszonylatban van. A 400 kV a vonali feszültség azaz két vezető között ekkora (szinuszosan változó) elektromos térerő van. A transzformátor nullája földelt, a levegőben valahol a három fázisvezető együttesen szintén egy virtuális nulla potenciált is alkot, amihez képest a föld felé elvileg nincs potenciál, de a gyakorlatban a három vezető nincs fizikailag egy helyen, hanem mondjuk egymás mellett. Ekkor a föld felé is kialakulhat elektromos erőtér, aminek van megengedhető max mértéke. Ugyanígy mágneses tér is van mindhárom körül, és a vezeték alatt a földön is mérhető uT nagyságrendű érték.

Az 50 Hz-es váltakozó feszültség hullámhossza kb. 6000 km. Egy negyedhullámú sugárzó (antenna) létrejöttéhez kb. 1500 km folytonos vezetékre lenne szükség, transzformátor és alállomás nélkül, na ilyen nincs Magyarországon, ezért itt valójában nem beszélhetünk sugárzásról, hanem a vezetéket körülvevő változó elektromágneses térről.

A saját szavaiddal esetleg? Egy "Nem" az nem válasz. Ez sem. Szerintem a kérdést sem értetted pontosan...

Már nem tudtam módosítani: arra lettem volna kíváncsi, hogy UGYANANNAK a DAC-nak a bemenetére ha UGYANAZT a bitsorozatot adjuk, akkor mitől lesz különböző a kimenet?

Ezt el tudnád mondani a saját szavaiddal? Nem linkekkel, linkelni mindenki tud. De te állítottál valamit, szeretném, ha megindokolnád.

Köszönöm! A diagram is azt mutatja, jól éreztem, hogy 30-40 méteren át csipked : )
Ebből a diagramból azt is meg lehet saccolni, hogy egy hálózati kábelt körülvevő mágneses tér lehet úgy kb. 30 pT. Nem tudom ez mire elég, hogy beleszóljon a hangképbe, vajon mit és mennyire képes megszórni egy erősítőben.

A távvezeték alatt a föld közelben mért 10 uT nem sok. A föld saját mágneses tere egyes források szerint 30..65 uT körül alakul.

A hálózati kábelnél más a helyzet, ott a két ér nagyon közel van egymáshoz, ezért ott a mágneses tér nagy része körülöleli mindkét vezetőt, és gyakorlatilag kioltja az oda irányú áram által keltett teret a vissza irányú áram által keltett.

Amikor írtam, akkor nem találtam jó ábrát az elektromos tér alakulására a távvezeték alatt, de most igen, ezen az oldalon részletesen elemzik, különböző esetekre, fáziskimaradásra, stb. Beteszem ide a leglátványosabb gif animációt, ami az elektromos tér időbeni változását mutatja. Meglepően nagy a térerő a föld közelében, nem is közvetlen a középső vezető alatt, hanem attól 20-20 méterre a térerő csúcsértéke 1kV/m körül alakul a föld közelében. Nem véletlen csípett meg.

Földelt csatlakozók, 2 vezetékkel bekötve.... Tipikus példa a "Hogyan NE csináljuk"-ra.
A képen levő vezeték alkalmassága 230V-os hálózati kábelnek eleve erősen kérdéses.
Az az egyrétegű áttetsző szigetelés szinte biztos, hogy nincs minősítve ilyen alkalmazásra.

Szia! Ha be lenne kötve sem használnám, mivel kétszer szigetelt ahova köt. Más Uraim?

Egyetértek a megoldás kritizálásával.
De mivel utaltál rá, és ismerni vélem az előírásokat, fontos itt is pontosítani.
A szabványok betartása, attól mert szabvány nem kötelező. Egyetlen szabványt sem kell azért betartani, mert van rá szabvány. Viszont a szabványokat jogi eszközökkel (törvények, és törvény erejű rendeletek) kikerülhetetlenné lehet tenni. Például elő lehet írni, hogy csak akkor hozható kereskedelmi forgalomba valami, ha pontosan megnevezett szabványnak megfelel.
A másik lehetőség az érdek, amikor nem a jogi kényszer hanem az önként vállalt követés érvényesül, amikor a gyártók bizonyos szabványoknak igyekeznek megfelelni, mert ezzel előnyt remélnek a konkurenseikkel szemben.
Végül nem árt pontosítani, hogy a szabvány nem más, csak bizonyos módszerek, értékek, vizsgálati metodikák, stb. rögzítése. De az egyáltalán nem biztos, hogy ezek mindegyike bölcs megfontoláson alapszik, mert van egy csomó pocsék szabvány, ami semmire sem jó, sőt csak ártani tud (és akkor még nem is említettem az ütközéseket).

Éppen az a lényeg, hogy a szabvány be nem tartásának nincs jogi következménye. De ha a szabványt valamilyen rendelet kötelezővé teszi, akkor a rendelet be nem tartása már jogi kategória. Például az érintésvédelmi felülviszgálatról...
Sőt meg is lehet fordítani a megközelítést. Akár védekezésre is lehet használni a szabványt, mert ha minden előírást betartottak, és mégis adódik valami grimbusz, akkor a felelősség a szabványt összeállító illetve annak kötelezőségét rendeletileg előíróé.
Mindezzel együtt, én is kétkedve és berzenkedve nézem mek-elek ténykedésést.

Nem védeni akarom mekkmestert, de otthon zárt ajtók mögött azt csinál, amit akar. Nyilván ha forgalomba akarná hozni, nem kapna rá engedélyt. Ha eladja egy szintén hozzá nem értőnek, akkor ha azt baleset éri, megy a dutyiba. Ha otthon a családjából vág agyon valakit, akkor is dutyi. Ha meg őt éri megrázó élmény, akkor talán felfogja, hogy miről is papolnak neki ezen fórumon.

Ha meg Darwin díjas lesz az alkotása, akkor R.I.P.

Nem állíthatsz minden dilettáns mellé egy munkavédelmi ellenőrt. Úgy is azt csinál, amit akar.
Csak nézz körül, hogy mi minden életveszélyes barkács megoldás kering a neten, amivel ugyanígy dicsekszik az alkotója. Persze, hogy épeszű ember ilyet nem csinál, és próbálja elmagyarázni a veszélyeit, de többnyire süket fülek fogadják.

Amúgy meg működik, és ha nem csinál túl nagy hülyeséget, nem tolja rá a fémszekrény éles talpát, nem égeti szét pákával, akkor élvezheti az általa bársonyossá tett hangzást.

Ezennel megkövetlek, szerintem mindketten félreértettük egymást. Bocsánat a hangnemért.

Az általad belinkelt cikk szóhasználata szerint én az "Integrated CD Player"-ről beszéltem. Tehát amibe elöl beteszed a CD-t, hátul meg kijön a vonalszintű hang. Én ennél a verziónál kérdőjeleztem meg a hang különbözőségét azonos tartalmú CD-k olvasása esetén. A jitter itt kevésbé játszik, mint a különálló egységek esetén.

Szerintem te (javíts ki, ha tévedek) a különálló CD-futóműről (vagy akármilyen digitális jelforrásról) és különállő DAC-ról beszéltél. Itt már hihető a hang különbözősége.

Bocs...

Én még úgy tanultam a suliban, amikor a villamos hálózatokról volt szó, hogy azon egyszerű ok miatt megy négy vezetéken fázisonként, mert nem gyártanak nagyobb keresztmetszetű vezetéket és négy adja ki a szükséges keresztmetszetet.

De ez még a 80-as években volt, lehet, hogy azóta változott a helyzet...

Igazából arról is szó van, hogy bár saját felelősség ilyesmit csinálni, de ha közzétesszük egy nyilvános fórumon, azzal, hogy ez aztán milyen jól szól - akkor egy hasonló mentalitású, zenekedvelő, de esetleg még kevesebb elektromos szakismerettel rendelkező személy, szépen lemásol(hat)ja. Namost, ha ezt a személyt baleset éri, akkor visszakövetve az okokat: innen vette az ötletet a HE-ről, mek-elektől....
_{(és ez a HE-re sem vetne jó fényt)}...
Ezért nem lehet szó nélkül hagyni az ilyesfajta gányolást, ott kell lennie a fórumban, hogy ezt ne másolja le senki, mert rossz megoldás, szakszerűtlen és veszélyes!!

Engem nem zavar, ha valaki hülyeséget csinál, felőlem használhatja otthon, de legalább ne tegye ki egy fórumra. Esetleg egy teljesen kezdő tizenéves komolyan veszi. Abból már nagy baj lehet. Még azt hiszi, hogy az úgy jó, hiszen ezt olvasta a neten.

Van egy Eon-os osztályvezető ismerősöm, ugyanezt mondta. De arra gondolok, hogy ilyen mély ismeretekre nincs szükségük a hálózatépítéshez, karbantartáshoz.