Az a gond az írással, hogy sose lesz vége. Ha még hozzászólok a hozzászólásokhoz, azon veszem magam észre, hogy megint rohanok.

Inkább váltok témát.

Ez így világos hogy van egy nagyjelű előfokozat, ami előállítja a megfelelő szintű hangfrekis feszültséget alacsony terhelhetőségű kimenettel. Ez hajtja meg az egységnyi feszültség erősítésű, nagy áramterhelhetőségű buffert. Csak ez a kimeneti buffer dolgozik "AB" osztályban, vagyis csak itt keletkezhet keresztezési torzítás.
Nem rossz ötlet a HEC, fetgörbítő, meg hasonló jellegű dolog, de azt gondolom, legfontosabb a jól összefésült komplementer pár.
Bár mind szimulátorban, mind mérőkapcsolásban jól vizsgáztak ezek a laterális fetek, biztosan van optimális beállítás ahol a legtöbbet lehet kihozni belőlük.
Most nem a teljesítményre gondolok, mert az egy másik dolog. A csöveknél van olyan, hogy illesztés impedancia. Ez amúgy hülyeség, mert amíg a feszültség, áram, disszipáció határain belül maradunk, mindegy mekkora a terhelés a kimeneten. Persze nem annyira hülyeség a hülyeség, mert vagy kimenő teljesítményre maximumra, vagy torzítás minimumra is illeszthető egy "AB" osztályban dolgozó végfok.
Így jött az ötlet, hogy csöves gitárerősítő esetében a használnak úgynevezett "hot" valamint "cold" bias munkapontot. Mind a kettő esetében felborul a gyári ajánlás az optimális illesztő impedanciára, de attól még működik. A hangjuk természetesen más lesz, de pont ez a cél.
Nos ugyanezt próbáltam megnézni laterális fetekkel és az jött ki, hogy egyetlen komplementer pár szívbaj nélküli akár 2 Ohmos terhelést is meg tud hajtani 2X18V tápfeszről, nem ez az optimális illesztése. Valójában 16 Ohm körüli a legjobb választás. 8 Ohmra két pár, 4 Ohmra 4 pár. Persze az sok pénz, aztán tömeggyártás esetén sokba kerül. De ez most lényegtelen.
Azt szeretném még kipróbálni, hogy nem egyszerűen párhuzamosan kellene őket hajtani, hanem eltolt munkapontban, abból a megfontolásból, hogy minél lineárisabban dolgozzanak.

Játszásiból leszimuláltam egy alapkapcsolást és ezt. Nem hasonlítanak egymásra, már a működési elvükből kifolyólag sem... az egyik fetes és invertáló és ennél számít a generátor impedancia is.
De inkább amiatt választottam -másodjára is- ezt a megoldást amit jó néhány évvel ezelőtt már kitárgyaltunk priviben... hogy nem kell a bemeneti fokozatig elvinni a végtranzisztor torzítását, mert minek.

Nem kellene elfelejteni, hogy minden dolog eredménye egy adott felvétel esetén jellemző.

Véleményem szerint az audiofil nem divat, hanem egy zenehallgatási mód. A Technics sem volt divatos, legfeljebb elismert.

Egész biztosan igazad van abban (is), hogy illeszteni kellene a kimeneti fokozatot a terheléshez. De nekem a nagyfrekvenciás kompenzálás és a DC csatolás lett a mániám.
Nálam döbbenetes különbség van a mély átvitelben attól függően, hogy mennyire szép az
1MHz-es négyszögjel. És persze a nyákterv is számít. A termikus torzítások. A tápegység visszahatásai (ezért van/lesz akkumulátoros).
0.01% torzítás az annyi, hogy 10V kimeneti fesz helyett 10.001V van a kimeneten. Meghallja ezt valaki?

Ha a kondenzátorok milyenségének a hangzásra, és a pénztárcára gyakorolt hatásáról beszélünk, akkor mindenképp igazad van.

Nincs olyan kondi, sem ezüstből sem sem aranyból, amit ha beteszel a jelútba ne hallatszana meg. Ugyanis a kondi (is) energiát tárol. Elnyeli és amikor nem kell, visszarúgja. Elég könnyű ezt belátni.

"Elnyeli és amikor nem kell, visszarúgja. Elég könnyű ezt belátni."
De azt is meglehet tapasztalni, hogy egyes felvételeknél ez nem jelent hátrányt. Vagyis minden építés, rendszer, és felvétel függő eredményre vezet.

Nincs olyan felvétel amelynél ne jelentene hátrányt a kondi torzító hatása. Gyengébb kapcsolásoknál nyilván valamelyest elkeni az erősítő torzításait és ez eredményezhet kevésbé kellemetlen hangzást.

Ezt az illesztés azért feszegettem, mert hátha számít valamit.
Az akkus táplálás nem ördögtől való, mert én hallgattam (igaz nem audiofil) erősítőt három féle tápegységgel. Egy szimpla TPA3116 volt egy igényesebb kivitelben. Kapcsitápról volt a legrosszabb, sima puffereltről jobb, de akkumulátoros táplálás esetén gyönyörű. Ólom akku volt, két 12V/7Ah sorosan.
Nyilván azért ólom, mert abból volt pár darab. Nulláról kezdve az most lítium ion lenne. 200mA nyugalmi áram esetén 40 darab 2Ah cella (két monoblokk 2X15-20V tápfesz) 20 óra folyamatos halk zenélést tesz lehetővé, vagy mondjuk a crest faktort figyelembe véve 8-10 óra hangoskodást. 500 teljes töltési ciklus két évnél hosszabb élettartamot jelent majd mindennapos döngetés esetében.

Még jobban leszek cseverészhetünk erről...
Én sosem mondtam, hogy vetekszek a Te elméleti tudásoddal. Azonban sok év zenehallgatási tapasztalatom van. A quad405 témában Gee Lee feltett egy anyagot, amiben a szerző valami olyasmit írt egy erősítő hangzásának a megítéléséről, mint én a múlt évi hifishow kapcsán említettem. Vagyis van hallástapasztalatom egy hangzás megítélésében. Szóval erősen vitatnám, hogy "Nincs olyan felvétel amelynél ne jelentene hátrányt a kondi torzító hatása." Ez a kijelentés tele van aknamezőkkel. Először is kinek mit jelen egy csatoló kondi, azaz hány típust használt, és milyen háttérrel?
Arról nem is beszélve, hogyha egy felvétel jó becsatoló nélkül, akkor egy másik mért nem? Hát nem gondolnám, hogy az erősítőben keresném ennek hibáját. Az én cuccaimmal hallani a hangsávokat, és olyanokat is észlelni, hogy melyik hangsáv a bibis az egészre nézve. És ha az átfogó visszacsatolásban kutakodunk, akkor az egyik alapvető problémának a visszacsatoló elemek lekezelését tartom az egyik fő problémának. KT is megoldotta egy elkóval a kapacitásrészét. Kondenzátor, a tápba is kell! Talán ezért szerencsésebb az aksi. Az egész audiofil egy katyvasz, mivel minden kis dolog számít, de szerintem ezt Te is tudod. Amitől meg idegenkedsz, arról hiába mondsz jóslatként véleményt, mivel az nem tapasztalat.

7x3.7V=26V. 28db akksi elég szerintem. A 3Ah-s darabja 1300 Ft = 36400 Ft.
Egy 630VA-es trafó 74000 Ft.

A HFM idején még nem léteztek a mai korszerűnek mondható Lítium alapú akkumulátorok.
Ma már viszont ha megnézed rengeteg akkumulátorról üzemelő hangtechnika van forgalomban.
És ahogy az akkumulátorok teljesítmény sűrűsége, élettartama javul, egyre több területen fog teret nyerni. Szerintem már törik az agyukat, hogy milyen halandzsával fognak tudni eladni arany áron "audiofil" akkukat, meg akku kábeleket.

Nem kell törni egyáltalán, 10 perc alatt megvan egy megfelelő szöveg, pl. a német ASR Emitter II integrált erősítő esetében:
"Az Emitter Exclusive családhoz tartozó, opcionális ASR akkumlátoros tápegység tovább fokozza a zenehallgatás élvezetét. Az Emitterek zenei tulajdonságai még magasabb dimenziókat érnek el, és a jó felvételek térbelisége kézzelfoghatóbbá válik. A legfinomabb részletek, mint például a hangszerek körüli „levegő”, nemcsak akusztikusan, hanem fizikailag is érzékelhetővé válnak.

Az akkumlátoros tápegységgel ellátott ASR Emitter Exclusive belső dinamikájának köszönhetően a jó felvételek hangzását úgy hallja és érzi, mintha „élőben” szólnának, és a zenehallgatás izgalmas hallgatási élménnyé válik! A reprodukció mindig homogén, erőteljes és magabiztos marad!" ( https://asraudio.de/hifi-highend-verstaerker.html )

https://highfidelity.pl/@main-78&lang=en
stb.
( még az lehet, hogy csatolókondi van végerősítő bemenetén huszonezer euróért...)

Én már eleve audiofül akkut vettem bele : ) Bár a fület nekem kellett ráforrasztani.

Egy ideig volt nálam egy Topping Pre90 előerősítő. Az ASR mérésekből is kiderül, hogy az egyik legalacsonyabb torzítású készülék lehet, néhol épp a mérhetőség határán...
Szimmetrikus és aszimmetrikus be-, és kimenetekkel is rendelkezik, így konverzióra is alkalmas.
Az áramköri felépítésben annyi a lényeges most, hogy az aszimmetrikus bemenet egy bipoláris elko csatolóval kezdődik, egyébként dc csatolt minden belül.
Érdemes megnézni a THD+N növekedését annak figyelembe vételével, hogy teljes jelszint 6dB-vel alacsonyabb, és vélhetően az analizátor, maga a mérés sem tudja kihasználni a képességei legjavát. Vajon mennyi lehet a csatoló kondi torzítása?
Másrészt, én meg is hallgattam ezt az erősítőt aszimmetrikus bemenetről, aszimmetrikus kimeneten. Rendkívül tiszta, transzparens a hangja. Azt állítani, hogy torzítana, torz lenne a hangja bármilyen alacsony szinten is, avagy ködös hangzású lenne a legcsekélyebb mértékben is, nonszensz. Gyanítom, hogy hasonlóan gondolnád szintén, egy meghallgatás után. ( Ilyen Nichicon BP kondikat egyébként használt a Lumin is dacban, volt Topping dacom is ilyen csatolókkal...)
https://www.audiosciencereview.com/forum/index.php?threads/topping-...18283/

Mikor sikerült a németeknek egyáltalán egy elfogadhato hangu erösitöt csinálni?
Nekem eddig ilyenhez nem igen volt szerencsém. Volt sok jo, de mindig volt jobb és az nem volt német. Németeknek mintha valamilyen más hangzás az elfogadott.
Ez is hasonlo mint vagy 40 éve napirenden levö harc a mérési technikárol. A németek hallani sem akartak más müszerröl a csucsmerön ( peak) kivül, holott sok felvételhez vagy rendszerhez teljesen alkalmatlan a csucs indikátor.
Akkor a dánok pörköltek a németek orra alá, amikor az akkori DK-Audio müszere 8 különbözö mérési eljárást tudott. S mindnek volt hatása a hangzásra a jo felvételre.

Én csak emlékszem mennyire féltek a tervezö kollégák egy képcsöves monitort szerelni a 80-évek egyik legjobb keveröpultjába. A keveröpult már akkor automatizálhato volt és ehhez okvetlenül kellett a képernyö, amin legalábbis az automatizálás lépéseit lehetett szerkeszteni. Végül sikerült annyira leárnyákolni a képcsöves monitort, hogy mérhetetlen lett a különbség a pultok között ( monitorral vagy anélkül).
Szerintem a kapcsitáppal is ugyanez lesz a helyzet. Ott is felvihetik a frekvenciát olyan tartományba ahol már nem zavarhat vagy könnyebb leárnyékolni, a kimenetén amugy sem igen lehet zavaro zaj.
Amugy ha követitek a kapcsitápokat már elég sok olyan van a piacon (ráadásul olcson) ami nem zavar. Nekem a lakásban van egy régi LEDes világitotestem ami annyira zavar, hogy még az FM vételt is zavarja ( egy igen jo táskarádion) Ez számomra a referencia - a világitotestet már alig használjuk,, de mint referencia jo, mert ha bekapcsolom az ujabbakat már több olyan van a lakásban,, ami semilyen zavaro jelet nem csinál ugyanazon a rádion, ugyanazon az adón még akkor sem ha egyenesen a rádiora rakom.

Fura ez az ASR akkus tápegység. A benne lévő akkuk sima zselés ólom akkuk.
Legalább is külsőre annak látszanak. +/- 36V, ami bőven elég.
Valószínűleg egy korábbi fejlesztés, de ebből is látszik, hogy nem új keletű ez az elképzelés.

Ha nincs semmi más különbség az XLR és az RCA bemenetek között csak a csatolókondi, akkor azt kell mondjam, szerintem szépen látszik ennek a torzítása. De neked elhiszem, hogy ez füllel nem hallható.
Tavaly áprilisban - amikor Burgumot hangoltam be - hosszasan elbíbelődtem a csatolókondik (saját) hangjával. Alapból is már rég kíváncsi voltam arra, mennyire hallatszanak meg a jelútban az elkók. 12 elkót hallgattam meg akkor tüzetesen (négyesével kellett cserélgetnem), volt amelyiket napokig, volt amit azonnal kivettem. Pl. a polimer, az abszolút nem hangfrekvenciára való. Ehhez a tízhez kaptam még mcc-től 2x4 ELNA-t. Úgy emlékszem a legvégén az ELNA, a Hitano és a Samxon volt a három befutó és végül a Hitano maradt benne.
De mindnek volt valami jellegzetes a hangjában és már akkor tudtam, ha valaha tervezek még végfokot akkor az DC csatolt lesz.

Nálam most a Audiolab 8200CDQ van a lánc elején, ami szintén DC csatolt kimenetű, tehát egyetlen csatolókondi sincs a jelútban a hangszóróig. Az előerősítő fokozataiban DC szervók nullázzák ki a driftet. Ezeket szintén hosszasan teszteltem, hogyha bedugom a szervóba az opampot akkor ne változzon meg hangja - és szerintem így is lett.

Amikor azt írtam, hogy a "csatolókondi torzítása", ez valóban elég pongyola megfogalmazás volt. Igazából a mély hang átvitel milyenségére/minőségére gondoltam, csak ez nem látszott ki a fejemből ebben a letömörített mondatban. Bélával törpöltünk már azon, ha mondjuk csak egyetlen csatolókondi van, mondjuk egy végfok bemenetén, akkor annak hol kell legyen a töréspontja ahhoz, hogy ne szóljon bele - legalább - a mély átvitelbe. Most hagyjuk mennyire szól bele a közép- és magas tartományba. Erre éppen a hetekben volt egy újabb "kísérletem", vagy nevezzük házi tesztnek, vagy akárminek... de ez ehhez fotóznom kell, majd később szólok róla.

Fenntartom, hogy a későbbiekben változni fog a véleményem, mert valaki meggyőz arról (saját fülemmel fogom hallani), ha egy kondenzátort betesz nekem valaki a jelútba és azt egyikünk sem hallja meg, hogy ott van, vagy nincs ott, akkor tévedek. Persze el tudom képzelni ezt is, de mostanában nem akarom. Megint csak a saját szubjektív véleményem a saját fülem alapján a nálam/ itthon hallottakról, hogy ennyire doboztalan hangú mély átvitelem még soha nem volt ebben a szobában. Nincs két egyforma felvétel, nincs két egyforma lábdob. Pontosan, precízen és kottázhatóan azt hozza még ez a középsz@r hangdoboz is ami a felvételen van. És mellesleg egy oktávval mélyebbre megy, mint eddig bármikor. Most ne a rendszeremről való ömlengésnek tessék ezt értelmezni, mert millió hibája van és gyengéje van még és lesz/marad is mindig. Inkább arról szól ez a dolog, hogy nagyon pontosan ki tudok már mutatni nagyon apró hangzásbelei eltéréseket. Nekem ez a játékrésze, vagy, a játék része. Időtöltés, szórakozás, tanulás, stb...

Vannak LiFePo4 akkumlátoros elektronikák is, de elenyésző a számuk. Pl. a magyar Human Audio gyárt ilyeneket.
Nem látom, hogy az akkumlátoros audiofil/highend készülékek száma növekedne...

Természetesen van különbség a bemenetek között is, és az egész működésben és mérési metódusban. A csatoló kondi nélkül is nagyobb lenne a torzítás aszimmetrikus üzemben. Azt is jegyezzük meg, hogy az elméletek és bizonyos régebbi mérések szerint az elektrolit kondenzátoroknak van inkább érdemleges torzítása.

Még véletlenül sem állítanék olyat, hogy egy csatolókondi beiktatása nem változtat az addigi hangzáson. Bár az utóbbi időben tesztelt két olcsó "ipari" MKP kondi meglepett, milyen csekély változást hozott be.

Kicsit nagyobb kontextusba helyezném ezt a csatolókondi ügyet.
Az én fogalmaim szerint nem létezik tökéletesen transzparens, színezetlen hangzású audio készülék. Lehet cél erre törekedni, vagy eleve egy bizonyos jellemzőkkel bíró "jó hang" előállítására, a végeredmény mindig egy "valamilyen" hangzás-csomag lesz.
Ennek egyik eleme a csatoló kondenzátor. Mint ahogy az ellenállások is....Tudsz említeni olyan ellenállás típust, amely tökéletesen saját hangkarakter nélküli?
Vagy olyan drótot, kábelt?...
Pl, jelenleg egy új, 50cm hosszú, a dacot és előerősítőt összekötő kábelt "tesztelek". Ez a kábel ugye mindenképp szükséges, mondhatni a rendszer része. Akár azt is mondhatnám, hogy az előerősítő része...és az előerősítő hangkarakterét ezzel a kábellel együtt kezelve alakítom ki...
A régi és az új kábel között akkora a különbség hangzásra, hogy jó néhány csatoló kondi nem okoz ekkorát....
Véletlenül az egyik fő különbség a mélytartomány definiáltsága, részletezettsége...

Hát nem lehetne veled vitatkozni...
Csak kiegészítésül, mint említettem, az egész a zenehallgatásról szólna téma szerint. Igy nem lehet kihagyni ennek alapját a felvételek milyenségét. És itt jön az alapvető kompromisszum. Nem a mérési eredmények szólnak igazából, hanem valaki szokásainak megfelelően a rendszere.
Persze, ahogy írtad, ha belemegyünk egy kicsit, akkor világos, hogy mennyi minden hat a hallható eredményre egy jelútban lévő kondenzátoron kívül. A vitatott kábelek, vezetékek, azok hossza, fajtája, a szerelési mód, stb. No meg, amit Béla is írt, az illesztések megfelelősége akár szakaszosan. Vissza a kondikhoz, én nem szeretem a nagy kapacitásokat, mert gondnak érzem a linearitáshiányukat. arról nem beszélve, hogy a jobb minőségűek megfizethetetlen áron kaphatóak.
A VF3 idején én is kipróbáltam Elnákat a bemeneten. Hát még a Wima MKP is jobb volt egy hét után. Szóval szerintem a hangútban a fóliakondi szerencsésebb. És persze ez a visszacsatolásra is igaz. Persze én csak a Jantzen Silver Gold-ig jutottam, de örülnék ha hallhatnék egy V-cap-ot is. És ami még ide tartozna, ezeknek a mérete nagyobb, azaz a dobozméretek jelentősen nőnek. Amikor a hibridemet csináltam képbe került a kicsatoló esetében egy Nichicon. Azt írták róla, hogy a mélyei jók annak a fajtának, de kell rá paralel kisebb érték. Szóval nem egyszerűek ezek a dolgok. Arról nem beszélve, hogy egy csatoló kondi hallható eredménye mennyit változik a bejáratása során (Wima). Vagyis ahhoz, hogy a legjobb hangját halljuk próbák során, ahhoz mindegyiknek hasonló bejáratottságúnak kell lenni, ha komolyan vesszük.

Hogy mik vannak...
"hogy a műv. erősítők alatt nincs telifólia, csak tisztes távolságra körülöttük. "
Tapasztalatom szerint, legjobb, ha elkerüli az ember a fólia adottságait.
És persze, ha valakiben felmerül, hogy "gyárilag" ezt mért kerülik, egyszerű, a kézművességet senki nem akarná megfizetni. Meg hát, olyan hülyén néz ki...

Először is nem akarlak semmiről meggyőzni!
"Egyébként az alsó oldal nem látszik, az is kellhet az összképhez. "
Nekem biztos, hogy nem.

" hogy legyen alatta testfólia."
Hm?
Részemről ez kevés, mivel az a bizonyos test is egy fóliacsíkon érkezik valahonnan, amire más is rá van kötve. Nálam minden földelendő külön megy a földcsillagpontba.

Azzal kezdeném, hogy semmiről nem akarlak meggyőzni, mindez csak az én véleményem a dolgokról...

Nekem nemigen.


Kérdés maga a test milyensége, vagyis fóliacsíkon érkezik ki tudja hány rákötött alkatrésszel.
Nálam minden földelendő külön megy a földcsillagpontba.

Bárki? Azért ezt nem gondolnám....
Ez ugye egy kompozit erősítő. Az OPA tagjait egymáshoz kell "tervezni",valamint kompenzálni is kell valamilyen logika szerint....
A PCB valószínűleg a dizájn legértékesebb része. Lehet, hogy valaki kapásból megtervezi, de szerintem ezt csak az APx555 szintű mérőrendszerrel kontrollálva lehet praktikusan fejleszteni. Ilyen alacsony szintű parazita hatások/csatolások, ilyen tiszta spektrum -160dB alatt, nem minden konyhaasztalon jön össze...
Másrészt, érdemes meghallgatni mást is - akár ugyancsak rendkívül jó paraméterekkel - ahhoz, hogy kialakuljon a véleményed a hangzását tekintve...

Mint az előbb is céloztam rá, ezzel a "jó erősítő" bélyeggel óvatosan érdemes bánni. Nyilván meg lehet látni az előzményekben a kimagaslóan jó műszaki paraméterek és mellette jó hangminőség korrelációt, viszont ez durva egyszerűsítése lenne a (hifi) valóságnak.
Nem csak azért, mert az én szavam önmagában - statisztikailag is - kevés információ, lehetek süket, csúnyán részrehajló is, hanem mert ahány hifista, annyiféle - legalábbis tényleg sokféle - hangzásideál, preferencia. Emellett ez egy relatíve olcsó előerősítő, nem véletlenül pozícionálták ez adott ársávba.
Csak színesként, némileg árnyalva ennek a Topping pre90-nek a jöságát, beidézném egy másik előerősítővel való közvetlen összehasonlítását, a saját meghallgatásom eredményét, a benyomásaim ( az is egy OPA-val, Mundorf supreme bemeneti csatolóval kivitelezett, egyszerű aszimmetrikus előerősítő )
"Topping Pre90:
A felső közép és magastartomány dúsabb, kicsit világosabb tónusú hang. Legalul kicsit megfogottabb, komoly dinamika. Minden pontosan kirajzolódik a térben: az elhelyezkedés, a hangok szerkezete, de valahogy nehezebb a komplett tér-, a háttér mint tér érzékelése, dolgozni kell vele fejben. Ahogy mondani szokás: a részletekre koncentrál inkább, nem az egész kompozícióra. Egyébként nehéz bármibe is belekötni, tudom, hogy igaza van.

másik előerősítő:
Felül jóval visszafogottabb, alul lágyabb kicsit, de ha kell, ugyanúgy (sőt) szakítja le a vesét, májat. Kicsit talán teltebb is. Teljesen más a tér megformálása: itt minden esetben egy hatalmas fekete-, tapintható-, virtuális üresség az alap. Szinte hangok sem kellenek hozzá, már rögtön, egyértelműen jelen van. Ebben a térben történik minden. Látszólag nem olyan precíz a lokalizáció, de ez csak azért van mert nem hívja fel a figyelmet ilyesmire egyáltalán. A másik jelentősen különböző hatás, hogy sokkal-sokkal organikusabb a hangzás: rögtön hús-vér emberek, valódi hangszer-testek jelennek meg, kötődnek a hangokhoz."

Paraméterek tekintetében a másik erősítő is igen jó...

Én nem mondtam, hogy a tervezők ...
Azonban nem a tervezők egy tervezés szponzorai. És aki finanszíroz, az diktál. Így a tervezésnek megvannak a maga korlátai. Egy gyári készülék esetében kevesen gondolnak arra, hogy annak hangzása egy előállítási projekt maradéka, mivel annak értékesítése az első. És ehhez legfontosabb a látnivaló. E fórum elsődlegessége az építés. Innen alapvetően kétfelé, hasonlítson egy gyári látványosságára, vagy hogy lehet jobb hangzást kicsikarni egy építésből.

Leírtad a lényeget!
Szép dolog a hit, mindannyiunknak van ilyen. A valóság azonban ettől függetlenül alakul. És ha valaki reálisan nézi a világot, akkor láthatja, ahogy régi nagynevű cégek szűntek meg, akik még hasonlóan működtek, ahogy írtad. Azonban a világgazdaság átalakulóban. És így akik a dömpinget alkotják jobbára tapasztalatlanok, átformált zenei érdeklődésűek (mp3), így ők akiket ki kell szolgáni, és ők a reklámok alapján tájékozódnak. Az analóg rendszerek előnyeit nem is ismerik, így bármit be lehet adni nekik, mint követendő dolog.
Régi dolog, válts néha, ha életben akarsz maradni. Hogy ez most épp a DAC? Volt kazettás magnó is, meg LP-ről CD-re, most meg töltögess, stb. Ezek csak üzletágak. A lényeg az életben maradás. Dehát ebből fizetnek munkabéreket, amiből bármit lehet vásárolni...