Egész biztosan igazad van abban (is), hogy illeszteni kellene a kimeneti fokozatot a terheléshez. De nekem a nagyfrekvenciás kompenzálás és a DC csatolás lett a mániám.
Nálam döbbenetes különbség van a mély átvitelben attól függően, hogy mennyire szép az
1MHz-es négyszögjel. És persze a nyákterv is számít. A termikus torzítások. A tápegység visszahatásai (ezért van/lesz akkumulátoros).
0.01% torzítás az annyi, hogy 10V kimeneti fesz helyett 10.001V van a kimeneten. Meghallja ezt valaki?

Ha a kondenzátorok milyenségének a hangzásra, és a pénztárcára gyakorolt hatásáról beszélünk, akkor mindenképp igazad van.

Nincs olyan kondi, sem ezüstből sem sem aranyból, amit ha beteszel a jelútba ne hallatszana meg. Ugyanis a kondi (is) energiát tárol. Elnyeli és amikor nem kell, visszarúgja. Elég könnyű ezt belátni.

"Elnyeli és amikor nem kell, visszarúgja. Elég könnyű ezt belátni."
De azt is meglehet tapasztalni, hogy egyes felvételeknél ez nem jelent hátrányt. Vagyis minden építés, rendszer, és felvétel függő eredményre vezet.

Nincs olyan felvétel amelynél ne jelentene hátrányt a kondi torzító hatása. Gyengébb kapcsolásoknál nyilván valamelyest elkeni az erősítő torzításait és ez eredményezhet kevésbé kellemetlen hangzást.

Ezt az illesztés azért feszegettem, mert hátha számít valamit.
Az akkus táplálás nem ördögtől való, mert én hallgattam (igaz nem audiofil) erősítőt három féle tápegységgel. Egy szimpla TPA3116 volt egy igényesebb kivitelben. Kapcsitápról volt a legrosszabb, sima puffereltről jobb, de akkumulátoros táplálás esetén gyönyörű. Ólom akku volt, két 12V/7Ah sorosan.
Nyilván azért ólom, mert abból volt pár darab. Nulláról kezdve az most lítium ion lenne. 200mA nyugalmi áram esetén 40 darab 2Ah cella (két monoblokk 2X15-20V tápfesz) 20 óra folyamatos halk zenélést tesz lehetővé, vagy mondjuk a crest faktort figyelembe véve 8-10 óra hangoskodást. 500 teljes töltési ciklus két évnél hosszabb élettartamot jelent majd mindennapos döngetés esetében.

Még jobban leszek cseverészhetünk erről...
Én sosem mondtam, hogy vetekszek a Te elméleti tudásoddal. Azonban sok év zenehallgatási tapasztalatom van. A quad405 témában Gee Lee feltett egy anyagot, amiben a szerző valami olyasmit írt egy erősítő hangzásának a megítéléséről, mint én a múlt évi hifishow kapcsán említettem. Vagyis van hallástapasztalatom egy hangzás megítélésében. Szóval erősen vitatnám, hogy "Nincs olyan felvétel amelynél ne jelentene hátrányt a kondi torzító hatása." Ez a kijelentés tele van aknamezőkkel. Először is kinek mit jelen egy csatoló kondi, azaz hány típust használt, és milyen háttérrel?
Arról nem is beszélve, hogyha egy felvétel jó becsatoló nélkül, akkor egy másik mért nem? Hát nem gondolnám, hogy az erősítőben keresném ennek hibáját. Az én cuccaimmal hallani a hangsávokat, és olyanokat is észlelni, hogy melyik hangsáv a bibis az egészre nézve. És ha az átfogó visszacsatolásban kutakodunk, akkor az egyik alapvető problémának a visszacsatoló elemek lekezelését tartom az egyik fő problémának. KT is megoldotta egy elkóval a kapacitásrészét. Kondenzátor, a tápba is kell! Talán ezért szerencsésebb az aksi. Az egész audiofil egy katyvasz, mivel minden kis dolog számít, de szerintem ezt Te is tudod. Amitől meg idegenkedsz, arról hiába mondsz jóslatként véleményt, mivel az nem tapasztalat.

7x3.7V=26V. 28db akksi elég szerintem. A 3Ah-s darabja 1300 Ft = 36400 Ft.
Egy 630VA-es trafó 74000 Ft.

A HFM idején még nem léteztek a mai korszerűnek mondható Lítium alapú akkumulátorok.
Ma már viszont ha megnézed rengeteg akkumulátorról üzemelő hangtechnika van forgalomban.
És ahogy az akkumulátorok teljesítmény sűrűsége, élettartama javul, egyre több területen fog teret nyerni. Szerintem már törik az agyukat, hogy milyen halandzsával fognak tudni eladni arany áron "audiofil" akkukat, meg akku kábeleket.

Nem kell törni egyáltalán, 10 perc alatt megvan egy megfelelő szöveg, pl. a német ASR Emitter II integrált erősítő esetében:
"Az Emitter Exclusive családhoz tartozó, opcionális ASR akkumlátoros tápegység tovább fokozza a zenehallgatás élvezetét. Az Emitterek zenei tulajdonságai még magasabb dimenziókat érnek el, és a jó felvételek térbelisége kézzelfoghatóbbá válik. A legfinomabb részletek, mint például a hangszerek körüli „levegő”, nemcsak akusztikusan, hanem fizikailag is érzékelhetővé válnak.

Az akkumlátoros tápegységgel ellátott ASR Emitter Exclusive belső dinamikájának köszönhetően a jó felvételek hangzását úgy hallja és érzi, mintha „élőben” szólnának, és a zenehallgatás izgalmas hallgatási élménnyé válik! A reprodukció mindig homogén, erőteljes és magabiztos marad!" ( https://asraudio.de/hifi-highend-verstaerker.html )

https://highfidelity.pl/@main-78&lang=en
stb.
( még az lehet, hogy csatolókondi van végerősítő bemenetén huszonezer euróért...)

Én már eleve audiofül akkut vettem bele : ) Bár a fület nekem kellett ráforrasztani.

Egy ideig volt nálam egy Topping Pre90 előerősítő. Az ASR mérésekből is kiderül, hogy az egyik legalacsonyabb torzítású készülék lehet, néhol épp a mérhetőség határán...
Szimmetrikus és aszimmetrikus be-, és kimenetekkel is rendelkezik, így konverzióra is alkalmas.
Az áramköri felépítésben annyi a lényeges most, hogy az aszimmetrikus bemenet egy bipoláris elko csatolóval kezdődik, egyébként dc csatolt minden belül.
Érdemes megnézni a THD+N növekedését annak figyelembe vételével, hogy teljes jelszint 6dB-vel alacsonyabb, és vélhetően az analizátor, maga a mérés sem tudja kihasználni a képességei legjavát. Vajon mennyi lehet a csatoló kondi torzítása?
Másrészt, én meg is hallgattam ezt az erősítőt aszimmetrikus bemenetről, aszimmetrikus kimeneten. Rendkívül tiszta, transzparens a hangja. Azt állítani, hogy torzítana, torz lenne a hangja bármilyen alacsony szinten is, avagy ködös hangzású lenne a legcsekélyebb mértékben is, nonszensz. Gyanítom, hogy hasonlóan gondolnád szintén, egy meghallgatás után. ( Ilyen Nichicon BP kondikat egyébként használt a Lumin is dacban, volt Topping dacom is ilyen csatolókkal...)
https://www.audiosciencereview.com/forum/index.php?threads/topping-...18283/

Mikor sikerült a németeknek egyáltalán egy elfogadhato hangu erösitöt csinálni?
Nekem eddig ilyenhez nem igen volt szerencsém. Volt sok jo, de mindig volt jobb és az nem volt német. Németeknek mintha valamilyen más hangzás az elfogadott.
Ez is hasonlo mint vagy 40 éve napirenden levö harc a mérési technikárol. A németek hallani sem akartak más müszerröl a csucsmerön ( peak) kivül, holott sok felvételhez vagy rendszerhez teljesen alkalmatlan a csucs indikátor.
Akkor a dánok pörköltek a németek orra alá, amikor az akkori DK-Audio müszere 8 különbözö mérési eljárást tudott. S mindnek volt hatása a hangzásra a jo felvételre.

"az egyik legalacsonyabb torzítású készülék lehet, néhol épp a mérhetőség határán"

Egyszerű kapcsolóüzemű táppal kezdődik az alvégen. : -)

https://www.meanwellusa.com/upload/pdf/IRM-20/IRM-20-spec.pdf

Én csak emlékszem mennyire féltek a tervezö kollégák egy képcsöves monitort szerelni a 80-évek egyik legjobb keveröpultjába. A keveröpult már akkor automatizálhato volt és ehhez okvetlenül kellett a képernyö, amin legalábbis az automatizálás lépéseit lehetett szerkeszteni. Végül sikerült annyira leárnyákolni a képcsöves monitort, hogy mérhetetlen lett a különbség a pultok között ( monitorral vagy anélkül).
Szerintem a kapcsitáppal is ugyanez lesz a helyzet. Ott is felvihetik a frekvenciát olyan tartományba ahol már nem zavarhat vagy könnyebb leárnyékolni, a kimenetén amugy sem igen lehet zavaro zaj.
Amugy ha követitek a kapcsitápokat már elég sok olyan van a piacon (ráadásul olcson) ami nem zavar. Nekem a lakásban van egy régi LEDes világitotestem ami annyira zavar, hogy még az FM vételt is zavarja ( egy igen jo táskarádion) Ez számomra a referencia - a világitotestet már alig használjuk,, de mint referencia jo, mert ha bekapcsolom az ujabbakat már több olyan van a lakásban,, ami semilyen zavaro jelet nem csinál ugyanazon a rádion, ugyanazon az adón még akkor sem ha egyenesen a rádiora rakom.

Ezt értem is, de ha megnézed az adatlapját, ez egy közönséges 65 kHz-en működő, árnyékolatlan műanyagdobozos kapcsolóüzemű táp. És persze a 200 mVpp-s hullámzást mindegyiknél tökéletesen (?) ki kell simítani egy ilyen érzékeny applikációhoz, ezért vigyorgok, mikor egy újabb ilyet látok.

Az FM rádiónál egyébként sokkal érzékenyebbek a rövidhullámú rádiók, ismerem a problémakört, ott már sok éve lezajlott ez a váltás a tápokkal, ott főleg nehéz volt elhinni, hogy meg lehet úszni nagyobb zavarok nélkül. A LED lámpákban persze sokszor semmilyen szűrés sincs, az olyanokat nem árt visszavinni. : -) Az utca végéről is képes zavarni.

Egyébként tapasztalatom szerint ebből a szempontból legfeljebb annyi az erősen zavaró és nem igazán zavaró tápegységek közt, hogy nulla, egy vagy két közös módusú szűrő van a bemenetén, ill. kicsit lehet jobb a kimeneti egyenfesz simítása, de más nem túl sok, nincsenek nagy trükkök. Meg persze az üzemi frekvencia. Igaz, ez nem az én területem.

Fura ez az ASR akkus tápegység. A benne lévő akkuk sima zselés ólom akkuk.
Legalább is külsőre annak látszanak. +/- 36V, ami bőven elég.
Valószínűleg egy korábbi fejlesztés, de ebből is látszik, hogy nem új keletű ez az elképzelés.

Ha nincs semmi más különbség az XLR és az RCA bemenetek között csak a csatolókondi, akkor azt kell mondjam, szerintem szépen látszik ennek a torzítása. De neked elhiszem, hogy ez füllel nem hallható.
Tavaly áprilisban - amikor Burgumot hangoltam be - hosszasan elbíbelődtem a csatolókondik (saját) hangjával. Alapból is már rég kíváncsi voltam arra, mennyire hallatszanak meg a jelútban az elkók. 12 elkót hallgattam meg akkor tüzetesen (négyesével kellett cserélgetnem), volt amelyiket napokig, volt amit azonnal kivettem. Pl. a polimer, az abszolút nem hangfrekvenciára való. Ehhez a tízhez kaptam még mcc-től 2x4 ELNA-t. Úgy emlékszem a legvégén az ELNA, a Hitano és a Samxon volt a három befutó és végül a Hitano maradt benne.
De mindnek volt valami jellegzetes a hangjában és már akkor tudtam, ha valaha tervezek még végfokot akkor az DC csatolt lesz.

Nálam most a Audiolab 8200CDQ van a lánc elején, ami szintén DC csatolt kimenetű, tehát egyetlen csatolókondi sincs a jelútban a hangszóróig. Az előerősítő fokozataiban DC szervók nullázzák ki a driftet. Ezeket szintén hosszasan teszteltem, hogyha bedugom a szervóba az opampot akkor ne változzon meg hangja - és szerintem így is lett.

Amikor azt írtam, hogy a "csatolókondi torzítása", ez valóban elég pongyola megfogalmazás volt. Igazából a mély hang átvitel milyenségére/minőségére gondoltam, csak ez nem látszott ki a fejemből ebben a letömörített mondatban. Bélával törpöltünk már azon, ha mondjuk csak egyetlen csatolókondi van, mondjuk egy végfok bemenetén, akkor annak hol kell legyen a töréspontja ahhoz, hogy ne szóljon bele - legalább - a mély átvitelbe. Most hagyjuk mennyire szól bele a közép- és magas tartományba. Erre éppen a hetekben volt egy újabb "kísérletem", vagy nevezzük házi tesztnek, vagy akárminek... de ez ehhez fotóznom kell, majd később szólok róla.

Fenntartom, hogy a későbbiekben változni fog a véleményem, mert valaki meggyőz arról (saját fülemmel fogom hallani), ha egy kondenzátort betesz nekem valaki a jelútba és azt egyikünk sem hallja meg, hogy ott van, vagy nincs ott, akkor tévedek. Persze el tudom képzelni ezt is, de mostanában nem akarom. Megint csak a saját szubjektív véleményem a saját fülem alapján a nálam/ itthon hallottakról, hogy ennyire doboztalan hangú mély átvitelem még soha nem volt ebben a szobában. Nincs két egyforma felvétel, nincs két egyforma lábdob. Pontosan, precízen és kottázhatóan azt hozza még ez a középsz@r hangdoboz is ami a felvételen van. És mellesleg egy oktávval mélyebbre megy, mint eddig bármikor. Most ne a rendszeremről való ömlengésnek tessék ezt értelmezni, mert millió hibája van és gyengéje van még és lesz/marad is mindig. Inkább arról szól ez a dolog, hogy nagyon pontosan ki tudok már mutatni nagyon apró hangzásbelei eltéréseket. Nekem ez a játékrésze, vagy, a játék része. Időtöltés, szórakozás, tanulás, stb...

Vannak LiFePo4 akkumlátoros elektronikák is, de elenyésző a számuk. Pl. a magyar Human Audio gyárt ilyeneket.
Nem látom, hogy az akkumlátoros audiofil/highend készülékek száma növekedne...

Természetesen van különbség a bemenetek között is, és az egész működésben és mérési metódusban. A csatoló kondi nélkül is nagyobb lenne a torzítás aszimmetrikus üzemben. Azt is jegyezzük meg, hogy az elméletek és bizonyos régebbi mérések szerint az elektrolit kondenzátoroknak van inkább érdemleges torzítása.

Még véletlenül sem állítanék olyat, hogy egy csatolókondi beiktatása nem változtat az addigi hangzáson. Bár az utóbbi időben tesztelt két olcsó "ipari" MKP kondi meglepett, milyen csekély változást hozott be.

Kicsit nagyobb kontextusba helyezném ezt a csatolókondi ügyet.
Az én fogalmaim szerint nem létezik tökéletesen transzparens, színezetlen hangzású audio készülék. Lehet cél erre törekedni, vagy eleve egy bizonyos jellemzőkkel bíró "jó hang" előállítására, a végeredmény mindig egy "valamilyen" hangzás-csomag lesz.
Ennek egyik eleme a csatoló kondenzátor. Mint ahogy az ellenállások is....Tudsz említeni olyan ellenállás típust, amely tökéletesen saját hangkarakter nélküli?
Vagy olyan drótot, kábelt?...
Pl, jelenleg egy új, 50cm hosszú, a dacot és előerősítőt összekötő kábelt "tesztelek". Ez a kábel ugye mindenképp szükséges, mondhatni a rendszer része. Akár azt is mondhatnám, hogy az előerősítő része...és az előerősítő hangkarakterét ezzel a kábellel együtt kezelve alakítom ki...
A régi és az új kábel között akkora a különbség hangzásra, hogy jó néhány csatoló kondi nem okoz ekkorát....
Véletlenül az egyik fő különbség a mélytartomány definiáltsága, részletezettsége...

"az egyik legalacsonyabb torzítású készülék lehet, néhol épp a mérhetőség határán"

Csak eszembe jutott még, hogy vajon mennyiben szól bele a készülék hangjába, hogy a bemenetek láthatóan reléken keresztül egy fő hangfrekis vezetősávra kerülnek, ami egy 8 relés, vagyis 256 állapotú szintszabályzón keresztül körbemegy a közönséges (valószínűleg üvegszálas) NYÁK-on vagy 30 centi hosszan - a fólia azért lehet dupla vastagságú -, és úgy éri el a két csatolókondis bemenetet. : -) Összemérhető egy összekötő kábel hosszával.

A másik, hogy csak ma esett le, honnan ismerős az a 6120A2 feliratú IC: az egy alapvetően fejhallgató-erősítő, a TPA6120A2. : -) A készüléken viszon nincs fejhallgató-kimenet, úgyhogy ez műveleti erősítőnek van használva. A hangját össze szokták mérni pl. az OPA627-tel, és azt állítják, hogy "analitikusabb, de kicsit vékonyabb". De amúgy nagyon jó, bár nem tudtam, hogy ennyire külölegesen kis torzísású lenne, fejhallgató-erősítőként biztosan nem, bár az sem kutya, amit tud. Nekem is van itthon. A két kisebb IC-nek nehéz kivenni a típusát, de OPA1612 lehet, az is kézenfekvő és megszokott választás, annak tényleg nagyon kicsi a torzítása és közel sem kerül annyiba, mint a 627-es. Lám, nincsenek nagy csodák, a többség ugyanabból a néhány tucat félvezetőből-chipből dolgozik - ezt bárki össze tudja rakni otthon is.

Talán annyit még észre lehet venni rajta, hogy a műv. erősítők alatt nincs telifólia, csak tisztes távolságra körülöttük.

Hát nem lehetne veled vitatkozni...
Csak kiegészítésül, mint említettem, az egész a zenehallgatásról szólna téma szerint. Igy nem lehet kihagyni ennek alapját a felvételek milyenségét. És itt jön az alapvető kompromisszum. Nem a mérési eredmények szólnak igazából, hanem valaki szokásainak megfelelően a rendszere.
Persze, ahogy írtad, ha belemegyünk egy kicsit, akkor világos, hogy mennyi minden hat a hallható eredményre egy jelútban lévő kondenzátoron kívül. A vitatott kábelek, vezetékek, azok hossza, fajtája, a szerelési mód, stb. No meg, amit Béla is írt, az illesztések megfelelősége akár szakaszosan. Vissza a kondikhoz, én nem szeretem a nagy kapacitásokat, mert gondnak érzem a linearitáshiányukat. arról nem beszélve, hogy a jobb minőségűek megfizethetetlen áron kaphatóak.
A VF3 idején én is kipróbáltam Elnákat a bemeneten. Hát még a Wima MKP is jobb volt egy hét után. Szóval szerintem a hangútban a fóliakondi szerencsésebb. És persze ez a visszacsatolásra is igaz. Persze én csak a Jantzen Silver Gold-ig jutottam, de örülnék ha hallhatnék egy V-cap-ot is. És ami még ide tartozna, ezeknek a mérete nagyobb, azaz a dobozméretek jelentősen nőnek. Amikor a hibridemet csináltam képbe került a kicsatoló esetében egy Nichicon. Azt írták róla, hogy a mélyei jók annak a fajtának, de kell rá paralel kisebb érték. Szóval nem egyszerűek ezek a dolgok. Arról nem beszélve, hogy egy csatoló kondi hallható eredménye mennyit változik a bejáratása során (Wima). Vagyis ahhoz, hogy a legjobb hangját halljuk próbák során, ahhoz mindegyiknek hasonló bejáratottságúnak kell lenni, ha komolyan vesszük.

Hogy mik vannak...
"hogy a műv. erősítők alatt nincs telifólia, csak tisztes távolságra körülöttük. "
Tapasztalatom szerint, legjobb, ha elkerüli az ember a fólia adottságait.
És persze, ha valakiben felmerül, hogy "gyárilag" ezt mért kerülik, egyszerű, a kézművességet senki nem akarná megfizetni. Meg hát, olyan hülyén néz ki...

A jel hosszú-hosszú fólacsíkokon jut el odáig. Azok kapacitása a test felé sokszorosa annak, amit néhány láb körüli fólia okozhat (ez utóbbi alig pF-os nagyságrend - több száz MHz-en lehet jelentősége, diszkrét félvezetők gerjedése ellen lehetne hatásos).

Azoknak a fóliavezetékeknek a saját tulajdonságai, ha van olyan, sokszorosan kell, hogy érvényesüljenek, mire a jel eljut az erősítőfokozatokig.

A TPA-nak pedig van a hasán egy thermal pad, amit eleve be kell forrasztani (itt nyilván kisebb a terhelés és a melegedés is, de akkor is), ott még csak nem is lehet megkerülni a dolgot, hogy legyen alatta testfólia.

Egyébként az alsó oldal nem látszik, az is kellhet az összképhez.

Először is nem akarlak semmiről meggyőzni!
"Egyébként az alsó oldal nem látszik, az is kellhet az összképhez. "
Nekem biztos, hogy nem.

" hogy legyen alatta testfólia."
Hm?
Részemről ez kevés, mivel az a bizonyos test is egy fóliacsíkon érkezik valahonnan, amire más is rá van kötve. Nálam minden földelendő külön megy a földcsillagpontba.

Azzal kezdeném, hogy semmiről nem akarlak meggyőzni, mindez csak az én véleményem a dolgokról...

Nekem nemigen.


Kérdés maga a test milyensége, vagyis fóliacsíkon érkezik ki tudja hány rákötött alkatrésszel.
Nálam minden földelendő külön megy a földcsillagpontba.

Nyilván hülyék a tervezők és véletlenül állt elő egy alig mérhetően kis torzítású és zajú, meghallgatás alapján is jó erősítő:

"Másrészt, én meg is hallgattam ezt az erősítőt aszimmetrikus bemenetről, aszimmetrikus kimeneten. Rendkívül tiszta, transzparens a hangja. Azt állítani, hogy torzítana, torz lenne a hangja bármilyen alacsony szinten is, avagy ködös hangzású lenne a legcsekélyebb mértékben is, nonszensz."

úgy hogy:
- egy dobozba rakták a cuccot egy árnyékolatlan, közönséges kapcsolóüzemű táppal, miután a közvélekedés a mondat mindkét felének ellentmond (ez már nem az első ilyen készülék, amit közelről is láttunk),
- a maga is zavart okádó, órajellel működő mikrokontrollert is ugyanazon az alaplapon helyezték el és árnyékolás nélkül - ezek szerint mégsem terjednek annyira a zavarok, mint ami a közvélekedés,
- csupa SMD alkatrészt terveztek bele, amit szintén gyakran ér kritika,
- hosszú-hosszú fóliavezetékeket használtak sok relével - milyen kényelmes is megfeledkezni egy válaszban, amiről nem akarunk tudni,
- valamint jól behatárolt testfólia-szigetekkel is megelégedtek a szintén istenített csillagpontok helyett. Talán csak mérnöki tudás lehet, hogy mikor és hol van arra szükség; ez egy előerősítő.

De mennyire, hogy kellene látni az alfelét a NYÁK-nak, mivel úgy néz ki, hogy a tápok nagyrészt ott közlekednek.

Bárki? Azért ezt nem gondolnám....
Ez ugye egy kompozit erősítő. Az OPA tagjait egymáshoz kell "tervezni",valamint kompenzálni is kell valamilyen logika szerint....
A PCB valószínűleg a dizájn legértékesebb része. Lehet, hogy valaki kapásból megtervezi, de szerintem ezt csak az APx555 szintű mérőrendszerrel kontrollálva lehet praktikusan fejleszteni. Ilyen alacsony szintű parazita hatások/csatolások, ilyen tiszta spektrum -160dB alatt, nem minden konyhaasztalon jön össze...
Másrészt, érdemes meghallgatni mást is - akár ugyancsak rendkívül jó paraméterekkel - ahhoz, hogy kialakuljon a véleményed a hangzását tekintve...

Nem akarom lekicsinyeli a gondos tervezést, főleg nem a kapcsolást, amit kitaláltak, bármennyire kevés alkatrészből áll. : -) Csak arra gondoltam, hogy láthatólag semmilyen extrát nem igényel az ennyire kicsi zaj elérése sem, sima kétoldalas NYÁK-on megvalósítható az emlegetett zavarok környezetében is, ami sokat elmond az ezekkel kapcsolatos vélelmekről. És persze, a nagyon jóból a legjobb eléréséhez nyilván műszer is kell.

Hogy mire gondolok az "egyszerűség" kapcsán, kicsit sokáig tart megfogalmazni, mivel más érdeklődési kör, de megteszem, hogy ne maradjak szégyenben. : -) Nevezetesen nagyon megváltoztak a rádiók az utóbbi időkben, mivel - egy könnyebben érthető vevőt példának hozva - a teljes ELF-LF-HH-KH-RH, alsó VHF stb. sávot direktben belenyomják egy 16-bites A/D átalakítóba, ami úgy 130 msps-re képes, vagyis közel nullától úgy max. 60 MHz-ig vesz a vevő, méghozzá az analóg eszközökhöz képest jobb dinamikával (közeli jelekre nézve).

Az egy dolog, hogy korábban nem volt elképzelhető, hogy ennyi energia, ami szűrés nélkül belejut az ADC-be, az feldolgozható, de még sok trükk nem volt elképzelhető, pl. a ditherelés, a fizikai alkatrészekkel meg nem valósítható szűrők, ill. a DSP egyéb szépségei. Az A/D-k intermodulációs viselkedése egyszerűen más: egy bizonyos pontig gyakorlatilag állandó, mindent elvisel, aztán egy bizonyos belejutó teljesítmény felett hirtelen megnövekszik - szemben az analóg keskeny sávszélességű erősítőkkel, szűrőkkel, nagydinamikájú keverőkkel stb.

A nehézségek ott kezdődnek, hogy úgy 100 nanovolt nagyságrendű érzékenységet szokás megvalósítani, amihez nagyon-nagyon alacsony zaj kell a NYÁK-on - az ADC közelében a kis jelszintek miatt, a digitális domainben pedig a jelfolyamok egymásra hatása, zavarása csökkentése érdekében. Ami azért probléma, mert a sáv valós idejű feldolgozása hatalmas számítási teljesítményt, sávszélességet igényel, sőt FPGA-kban egymással párhuzamosan több feldolgozás is zajlik; egyetlen ilyen eszközzel több szelet is feldolgozható és demodulálható a végén, akár sok felhasználó is hallgathat egymástól függetlenül különböző adókat. Egy ilyen eszközben _ömlenek_ a száz MHz-es nagyságrendű digitális jelfolyamok a fóliasáv-pókhálókon.

Mégis a technológia már bevált és megszokott, de attól még szinte művészet kifejleszteni egy-egy jó NYÁK-ot egy ilyen rádióhoz: hat-, nyolc-, néha még annál is több réteg is szükséges külön tápfesz. plane-ekkel, minden keresztezés, egymás mellett elhaladás hibaforrás, a vezetősávok impedanciáját méretezni kell, sokszor a hosszukat is - általában jó pár verzió kell belőle, mire a hamisvételek, áthallások megszüntethetők, de ezek legalább elég jól mérhetők, sőt hallhatók, bár bizonyos pontok környezetében megnövekvő, alattomos zajok is előfordulhatnak, ahol jelentősen romlanak a vevőparaméterek stb. Szóval ehhez mérten beszéltem egyszerűségről; hangfreki vs. nagyfreki, és bocs a témától távolabbi példáért. : -)