Fórum témák

» Több friss téma
Fórum » Villanyszerelés
 
Témaindító: kumpl, idő: Júl 16, 2008
Témakörök:
  1. A témában tilos, a villamosenergia termelésének, elosztásának, nagyipari alkalmazásának kitárgyalása! A mélyreható szakmai kérdések, magyarázatok kitárgyalása: Szakmai.
  2. A forrasztott / rossz a wago / jó a wago kötés témakörök többször kitárgyalásra kerültek, ezért arról kérjük ne nyissatok új vitákat. Műszaki tény, hogy gyári vezetékösszekötők (pl. rugós/csavaros kapcsok, stb) a szabvány megfelelősség miatt kerülnek alkalmazásra (MSZ EN 60204-1:1995 15.1 szakasza, illetve MSZ HD 60364-5-52:2011 szabvány 526.2. pontjának 1. megjegyzésében felsorolt követelmények/indokok a forrasztott kötés elkerülésére épületvillamosság esetében) mert tanusítottak, míg a forrasztott kötés alapesetben nem tanusított, csak és kizárólag akkor ha külön bevizsgáltatod az adott forrasztott kötést. Ide kapcsolódó általatok írt hozzászólások: #1, #2, #3, #4, #5
Lapozás: OK   1001 / 1001
(#) ppepe válasza SKY hozzászólására (») Júl 19, 2025 /
 
A jelenlegi szabályok alapján csak a jobb oldali bekötése szabályos.
A szétválasztott N és PE-vezetőt újraegyesíteni tilos. (Ez a baloldali képen megtörténik)

Amúgy egy ÁVK-t is beraknék + a villámvédelmet is érdemes megoldani.
(Természetesen a fenti sor nem veszik figyelembe az adott szituációban lévő illető anyagi helyzetét)
(#) SKY válasza ppepe hozzászólására (») Júl 20, 2025 /
 
Szétválasztásnak számít-e a PEN vezető földelése, ami több helyen is megtehető? Ahogy a fogyasztásmérőből kilép a kék az ott még csak egy helyileg földelt PEN, így szétválasztva sem volt tulajdonképpen. Így még a baloldali szétválasztás is szabályos lenne, ha nincs még egyszer bekötve a z/s sorkapocs a földelőre?
Ez leginkább az ideiglenes fogyasztásmérők rajzához hasonlít, az alapján valóban a jobb oldali rajzot kellene megcsinálni.

Szabvány szerint illett volna a zárópecsételt dobozban lévő sorkapocsról továbbmennie külön az N és PE vezetőnek is, áramszolgáltatói szempontból meg alapvetően a PE csatlakozásoknak hozzáférhetőnek kell lennie.

Az újraegyesítés tiltása elsősorban az áramvédők és az elektromágneses zavarok miatt van. Ebben az esetben 20cm távolságban nyilván nem okoz gondot. Nekem anno azért kellett így megcsinálni, mert szintén nagyobb biztonságot adott. A földelő csatlakozás és a szétválasztás 50 éves aluvezetékekből volt hozzáférhetetlen helyen, sokkal jobb ha z új elosztómban egy tiszta szétválasztással indulok egy új helyi földelővel.

Természetesen lesz ÁVK, a lakásnak belső elosztója van abban van egy áramvédő, valamint lesz egy autótöltőt annak az áramvédője a földkábeles leágazáson lesz, valamint lesz egy dugaljkombináció a fogymérő mellett, annak az áramvédője a saját tokozatában lesz, de ez most nem volt lényeges a kérdés szempontjából.
(#) ppepe válasza SKY hozzászólására (») Hé, 20:53 /
 
Idézet:
„Szétválasztásnak számít-e a PEN vezető földelése, ami több helyen is megtehető?”

Nem. Itt a szolgáltató a helyi földpotenciálra hozza a PEN vezetőt. Ha nem tenné, akkor veszélyes potenciálkülönbségek is megjelenhetnek, ami nem kifejezetten jó.

Idézet:
„Ahogy a fogyasztásmérőből kilép a kék az ott még csak egy helyileg földelt PEN, így szétválasztva sem volt tulajdonképpen.”

Igen. A szolgáltatónak kell szétválasztania ebben az esetben, úgy ahogy a 3 rajzos ábrán látható.

Idézet:
„Így még a baloldali szétválasztás is szabályos lenne, ha nincs még egyszer bekötve a z/s sorkapocs a földelőre?”

Igen. Mert akkor PEN vezetőd van, amit a lakáselosztóban osztasz szét. (pl.: a régebbi panellakásokban így van megoldva, de az társasház.)

Idézet:
„Szabvány szerint illett volna a zárópecsételt dobozban lévő sorkapocsról továbbmennie külön az N és PE vezetőnek is, áramszolgáltatói szempontból meg alapvetően a PE csatlakozásoknak hozzáférhetőnek kell lennie.”


Igen. A mostani külön kötödobozban lévő földelés végződtetés és annak bekötése is megfel az akkor szabványoknak, de igazán a 3 ábrás rajzból a bal oldali és a középső lenne megfelelő.


A szolgáltatónak a 4 vezetékes hálózatból (L1, L2, L3 és PEN) neked 5 vezetékest kellene nyújtania a fogyasztásmérőóra után. (L1, L2, L3, PE és N).

Ha a földelő kötődobozból van kihúzva vezeték, akkor tulajdonképpen megvan az 5 vezetékes rendszered.
Véleményem szerint a A-B-variációból (legelső ábra) még mindig a B-t választanám, akkor is ha az A-ban nem lenne összekötve z/s sorkapocs a földeléssel.

A B-nél a kék csak mint nullavezető funkcionálna, a védőföld pedig jönne a z/s-re. Nekem jobban átláthatónak tűnik, de ez csak a személyes preferenciám.
(#) proba válasza ppepe hozzászólására (») Hé, 21:43 /
 
Nekem ez mindig érdekes. Az EPH -ra csatlakozik az üzemi földelő, ha ez az óra alatt van a nullával összekötve, akkor hogyan kössek én oda bármit is. Ez az óra alatti kötés nekem sehogy nem jön be. Ettől kezdve sehogy nem értem, miért kell egy betegre szabályzott világban azon agyalni, ha ez tényleg a világ legfontosabb dolga, hogy az óra alól ugyan mi jön ki. PEN vagy Nulla+ védőföld, esetleg kijön a nulla, meg az én helyi földelésem, ami csak úgy keresztülmegy az óra alatt. ( de azt meg ugyan miért kötelező, hogy ott átmenjen?) Ehhez képest felénk ami fogyasztási helyeket átadtak, onnét kijött 2/4 vezeték, fázis(ok) + 1 PEN. Igy legalább tiszták a viszonyok.
(#) tothgyula válasza proba hozzászólására (») Csü, 16:13 /
 
Lásd az MSZ 447:2009/2019 szabványok előírásait.
(#) SKY válasza tothgyula hozzászólására (») Szo, 14:04 /
 
MSZ 447:2019
Idézet:
„4.4.2. TN-rendszer esetén a szükséges PE-N szétválasztás a csatlakozó főelosztóban lévő csatlakozási pontnál, vagy - ha ez műszakilag nem lehetséges - a csatlakozási pont utáni valamely elosztó villamos kötéspontjánál (pl. a méretlen főelosztóban, a betápláló fővezeték végpontjánál) legyen. A védővezetőt a fázisvezetőkkel együtt (pl. közös védőcsőben, közös többerű vezetékben) kell vezetni. Több árszabás esetén, illetve több független betáplálás esetén a PE-N szétválasztást közvetlenül a csatlakozási pont/pontok után, még a méretlen vezetékszakaszon célszerű kialakítani.

... a csatlakozó főelosztóban vagy méretlen főelosztóban az üzemi PEN-védővezető potenciálját önállóan számottevő (<=10ohm) földeléshez kell rögzíteni.

... Ha a fogyasztói mért főelosztó a csatlakozó főelosztóval, vagy a méretlen főelosztóval egy egységként (vagy attól mért 3 m távolságon belül) létesül, a földelővezetővel rögzített potenciálú sínt és a fogyasztói mért főelosztó PEN-vezetőjét (fő földelőkapcsát), a földelővel azonos keresztmetszetű, folytonos védővezetővel össze kell kötni.

6.1.1. Ha a csatlakozóvezeték háromfázisú, akkor a méretlen fővezetéket is háromfázisú, ötvezetékes kivitelben kell létesíteni.

6.5.8.1. A csatlakozó főelosztó és/vagy méretlen főelosztó nem zárópecsételhető részében kell elhelyezni:
- az egyenpotenciálra hozó vezetőnek (EPH-vezetőnek) a főföldelő sínen létesített kötéspontját, vagy a PEN-vezetővel való összekötésére szolgáló szerelvények kapocspontját;
- a védővezetők csatlakozókapcsát, kivéve ez alól a csatlakozóvezeték fogadó PEN-kapcsát.

6.5.8.2. A csatlakozó főelosztó és/vagy méretlen főelosztó zárópecsételhető részeiben kell elhelyezni:
- a fővezetékek bekötésére szolgáló kötőelemeket (sorozatkapcsokat)
- csatlakozóvezeték PEN kapcsát
...
8.1. Ha a felhasználási helyen több fogyasztásmérő berendezésre (pl. minden napszaki és vezérelt külön mérőkészülékre) van szükség, akkor minden fogyasztásmérő berendezéstől a felhasználói mért főelosztóig - a fázisvezetők mellett - külön el kell vinni a nullavezetőt is, azaz közösített nullavezetőt nem szabad létesíteni.

9.2.1. Ha a fogyasztásmérő berendezés több, különböző árszabású fogyasztásmérő készüléket tartalmaz (mert a fogyasztókézülékek elszámolási árszabása nem azonos), akkor ezen fogyasztókészülékek mért fővezetékét és a villamos hálózatát egymástól villamosan elkülönítetten kell létesíteni.”

Szép és jó a regisztrált szerelős rajzon a fő-földelősín, egy ilyen rézsín tuti megoldás lenne. De ha nem társasházi csoportos mérésről van szó, akkor létezik ilyen tokozat? Egy osztott doboz aminek csak az egyik fedele zárópecsételhető, van benne egy megbonthatatlan 20x5-ös réz sín és természetesen úgy van átvezetve az elválasztón, hogy még szándékosan se lehessen hozzáférni a fogymérő N vezetékéhez a másik oldalon? Na meg persze az N és PE vezeték átvezetése is megoldott, két doboz esetén vízszigeteléssel ellátott.
(#) anonym hozzászólása Szo, 16:48 /
 

Habotest HT107D Konnektor tesztelő

Sziasztok!
Habotest HT107D konnektor tesztelőről kérek segítséget.
Mint tudjátok, a LED-ek adnak információt a konnektor, és csatlakozó vezetékei állapotáról.
A kiértékelés angol nyelvű, ezt megértem, azonban egy ponton az értelmezése okoz kis gondot.
A 4. helyzetben "Live/Neu Reverse": a fázis és nulla felcserélve.
Én úgy értelmezem, hogy a teszt készüléket 180 fokkal elfordítva csatlakoztassam ahhoz, hogy az áramvédő kapcsolót, illetve a védővezetőt tesztelni lehessen.
Ahhoz dedikáltan egyik csapra kell kerülnie a fázisnak, hogy a védőérintkezővel "összekötve" működtesse a FÍ-relét.
Kérlek, ebben erősítsetek meg, vagy cáfoljatok.
A kijelzőn a N - E (feszültség) mit jelent?
Egy dugaszolható készüléknél nem nagyon tudom értelmezni a "fázis és nulla felcserélve" üzenetet.
Használ valaki ilyet, mi a véleményetek?
Válaszotokat köszönöm.
(#) Gafly válasza anonym hozzászólására (») Szo, 17:03 /
 
Szerintem alapvetően jó az értelmezésed. Többször volt már "vérre menő" vita arról, hogy bal oldalon kell lennie a fázisnak, vagy mindegy. Többen esküsznek a jobb oldalra is.

A nulla és védőföld közötti feszültség valamilyen szinten természetes, ha a hálózat más részén van terhelés, hiszen a nulla vezetőn áram folyik üzemszerűen, és így valamekkora feszültség esik rajta. A védővezetőn pedig nem folyik, így lehet különbség a kettő között. De nem sok.
(#) Atis57 válasza anonym hozzászólására (») Szo, 18:14 /
 
Szia!
Igen, a fázis helyét előtte megnézed egy fázisceruzával is.


Néhány leirásban a leoldási időt is irja --persze, hogy nem igaz.... kiciócókinai !
(#) Tanyasipeti hozzászólása 8:58 /
 

Kötődoboz hővédelme padlástérben

Sziasztok!
Legjobb tudomásom szerint padlástérben nem tilos kötődobozt elhelyezni, ha a doboz szabványos, égéskioltó anyagból készült. Ennek ellenére szeretnék a nálunk fellelhető 2db ilyen dobozba elhelyezni olyan eszközt, ami adott hőmérséklet felett áramtalanítja a lakást. Nem szeretném, ha a tűzoltók jönnének háztűznézőbe.

Van-e erre a célra kereskedelmi forgalomban levő eszköz?

Ha nincs, ütközik-e bármilyen szabványba, ha 3-4, nagy feszültségtűrésű soros ellenállással sorba kötök egy hőmérsékletre záró klixon kapcsolót és ezt az áramkört bekötöm a fázis és a védőföld közé. Az eredő ellenállás mondjuk 40-50mA áramot folyatna át magán, amire ráugrik a fi relé és áramtalanítja a lakást abban az esetben, ha a dobozban 90-100 fok fölé emelkedik a hőmérséklet.

Mi a véleményetek?
(#) Solderball válasza Tanyasipeti hozzászólására (») 9:07 /
 
Szerintem semmi nem támassza alá ezt a megoldást semmi.
Egyrészt villamos szempontból mitől melegedne meg ennyire a doboz, vagy kötés?
Ennyi erővel minden kötést így kellene megoldanod, nehogy túlmelegedjen
Előbbre lennél, ha megpróbálnád úgy kialakítani az adott áramkört, hogy ne legyen kötés, vagy ne a padláson.
A szabályokról, szabványokról meg ne is beszéljünk.
(#) Atis57 válasza Tanyasipeti hozzászólására (») 9:50 / 1
 
Szia!

Teljesen egyedi az elképzelésed. Eddig ilyen ötlettel nem találkoztam..
A padlást is lehet szellőztetni,meleg vizet termelni.......stb.

Az a FI relé leoldás minden áramkörre vonatkozna? Mert , hűtők, klima, riasztó,aut. kapunyitó stb nem annyira előnyös --főleg ha kizárod magadat a lakásból/telekről.
(#) SKY válasza Tanyasipeti hozzászólására (») 11:16 / 2
 
Én sem látom semmi értelmét. Inkább költs a vezeték-keresztmetszetekre, a minőségi villanyszerelési anyagokra, meg a védelmekre. Különben is a meleg és a tűzérzékelés már eső után köpönyeg, nem?

Létezik például ívhiba elleni védelem, ami a félig-meddig zárlatos és szigetelési hibás áramköröket és szakadt vezetékeket is képes érzékelni, AFDD a neve és egyfázisú áramkörökre való. Ez egyben kismegszakító, áram-védőkapcsoló és ív-érzékelő is, ennél jobb eszköz jelenleg nem létezik a villamos tüzek megelőzésére. Itthon még jó pár évig-évtizedig ismeretlen lesz az anyagi helyzet miatt, de nem ritka hogy német projektben egy irodaépület kapcsolószekrénye csak ilyenből áll.

Aztán ha mindenképpen tüzet akarsz sokkal jobb lefedettséget biztosít egy füstérzékelő vagy egy hősebesség-érzékelő. Ilyenből van ami nem buszos tűzjelző központra csatlakozik, hanem 24V-os tápfeszültséget igényel és hibajelzés és tűzjelzés kimenete van. Ezt már meg lehet relézni, hogy valamit lekapcsoljon. Létezik hőkábel is saját kiértékelő egységgel.
Esetleg egy magas hőmérsékletű programozható termosztátot használnék termisztorral.

Az ÁVK-s kioldás elég barbár módszer, bár működne csak ne lássa felülvizsgáló. Én betennék egy négypólusú kismegszakítót hogy a nullát is bontsa és rátennék egy feszcsökkenési vagy egy munkaáramú kioldót. A feszcsökkenésivel akkor is lekapcsol a ház, ha van egy rövid áramszünet és kézzel kell visszakapcsolni. Viszont a munkaáramú kioldóval csak akkor történik kikapcsolás, ha van betápod és úgy aktiválódik a tűzvédelmed. Ha nem relés kimeneted van, akkor ebből létezik 24VDC feszültségű is, így egyéb áramkörrel is aktiválhatod. Ez a legolcsóbb és legbiztonságosabb módja a távlekapcsolásnak, a kismegszakító minősítve van villamos leválasztásra is.
(#) Tanyasipeti válasza Solderball hozzászólására (») 11:21 /
 
Köszi a hozzászólást.
Láttam már szétégett rugós wago csatlakozót, pl. ettől lehet meleg a dobozban. Falban levő kötődoboz is okozhat tüzet, de sokkal hamarabb észreveszem. Mire a padláson levőt "kiszagolom", már ég a tetőszerkezet.
Sajnos a ház már ilyen, a kötést a padlásra tették. A gipszkarton falban nem csöveztek, újra vezetékezni a falak szétbarmolásával tudnám.
Vagyis a lényeg, hogy a jelenlegi állpot fennáll, ehhez kell igazodnom, ha biztonságosabbá akarom tenni az épületet.
(#) proba válasza anonym hozzászólására (») 11:23 /
 
A fázis nulla cserét eddig UPS-ben láttam figyelni, esetleg lángőrös kazánban. Lehet erre is fel van készítve.
(#) Tanyasipeti válasza Atis57 hozzászólására (») 11:28 /
 
Köszi a hozzászólást.
A FI relé, ha szabályosan van bekötve, mindent le kell, hogy kapcsoljon. Nyilván az általam vázolt megoldás nem egy mindennapos eseménnyel számol.
Jó eséllyel soha nem fog működni, Ha igen, akkor viszont szívesebben választom, hogy átmászom a kerítésen és kulccsal nyitom a kaput, meg kidobok egy hűtőnyi kaját, minthogy egy kupac hamu maradjon a házamból és évekig pereskedjek a biztosítóval, hogy fizesse ki a káromat. A jelek szerint erre a problémára te sem ismert kereskedelmi forgalomban levő terméket.
(#) anonym válasza Gafly hozzászólására (») 11:51 /
 
Köszönöm a hozzászólást.
(#) anonym válasza Atis57 hozzászólására (») 11:51 /
 
Köszönöm a hozzászólást.
(#) SKY válasza Tanyasipeti hozzászólására (») 11:52 /
 
Idézet:
„A jelek szerint erre a problémára te sem ismert kereskedelmi forgalomban levő terméket.”

A kereskedelmi forgalomban kapható megoldásnak az a neve, hogy tűzjelző rendszer.
A másik kereskedelmi forgalomban kapható műszaki megoldás a legösszetettebb védelmi eszköz ami manapság kapható.

Problémád van a kötésekkel és a villanyszerelés módjával. Semmi sem tiltja a megfelelő minősítéssel rendelkező kötődoboz alkalmazását és a megfelelő szabványos kötőelem használatát sem, természetesen mindenhez mellékelve a gyártói teljesítménynyilatkozatokat. Tehát annyi a dolgod, hogy hívsz egy papírral rendelkező villanyszerelőt, aki ha nem megfelelő az installáció kijavítja, lefényképezitek közösen szerelés közben és a végső állapotot is majd ad a szerelő egy kivitelezői szabványossági nyilatkozatot.
Minimális beavatkozás, nulla kockázat, ha pedig biztosra akarsz menni még az áramkör védelmét is túlbiztosíthatod, vagy a fenti szabványos védőkészüléket is beépíttetheted, mindezt teljesen hivatalosan és szakszerűen.

Ha ebben az esetben mégis tűz keletkezne és egy tűzvizsgáló megállapítja, hogy szabványos volt a szerelés de mégis az okozta a tüzet, akkor te előveszed a nyilatkozatot és a dokumentációt hogy minden megfelelő volt, következésképpen gyártói hiba lehetett a termékekben, akkor a biztosító szó nélkül fizetni fog.

Azonban mi van ha te mindenféle tákolmányt beteszel a dobozt mellé? Nem oda való eszközök és megoldások, plusz kötési pontok. Mégis tűz lesz és jön a tűzvizsgáló és egyből rávágja hogy csakis az okozhatta a tüzet. Ha van papírod, akkor nem a szakismeret és előírások szerint jártál el, ha nincs akkor jogtalanul végeztél villanyszerelő tevékenységet. Bukod még a biztosítást is.

Ha ennyire aggódsz, akkor az erősáramú oldalon a javasolt kismegszakítót építsd be szabványosan és egy teljesen független gyengeáramú rendszerrel kiegészítheted mint tűzvédelem. Az optikai érzékelőket évente karban kell tartani, ki kell fújni a port, de a hőérzékelő kábel teljesen karbantartásmentes. Vagy hívj egy biztonságtechnikai céget, akik ezt hivatalosan kiépítik egészen a lekapcsoláshoz szükséges kontaktusig.
A hozzászólás módosítva: 11:53
(#) Tanyasipeti válasza SKY hozzászólására (») 11:55 /
 
Köszönöm szépen, ilyen hozzáértő hozzászólását vártam.
Az AFDD-nek utánajárok.
Ami az egyéb megoldásokat illeti, annak ellenére, hogy mikrokontrolleres áramkörök tervezéséből élek, ezt az esetet nem sorolom oda valónak. A lényeg, hogy minimális alkatrésszel, faék egyszerűséggel, mindenképpen működjön.
Úgy számoltam, hogy zárt dobozban 30W disszipáció a legrosszabb téli esetet alapul véve, amikor akár 5 fokra is lehűl a padlástér hőmérséklete kb. 1 óra alatt melegíti fel a doboz levegőjét 100 fokra. Ez 300milliohmra növekedett átmeneti ellenállás esetén 10A átfolyó áram hatására következhet be. Ilyenkor még sem a doboz, sem a ház nem ég.
Érdekelne viszont, hogy milyen kifogása lehet az érintésvédelmi felülvizsgálónak egy ilyen védelemmel szemben. Sajnos a villanyszerelési szabványokat nem ismerem

UI: Amit a második hozzászólásodból beidéztél, az nem a te hozzászólásodra volt válasz.
És én nem jelezni szeretném a tüzet, hanem megelőzni. Ha már füst van, az nekem késő
A hozzászólás módosítva: 11:59
(#) Atis57 válasza Tanyasipeti hozzászólására (») 12:07 /
 
Szia!
Ezzel vitatkoznék;"A FI relé, ha szabályosan van bekötve, mindent le kell, hogy kapcsoljon. "

Nem tiltott az áramkörönkénti, csoportos, stb lekapcsolás sem! Nem kötelező 1db FI relére bizni a házat.

--Nálam 3 +1db van. (készenléti , Fürdő , s a maradék )a +1 a napelemes .

Más ; A tűzoltó,katasztrófás csodára képes; -- hálózatmentes helyen ,villamos tűz !kigyulladt a zseblámpa !
A hozzászólás módosítva: 12:09
(#) Tanyasipeti válasza SKY hozzászólására (») 12:22 /
 
Közben utánajártam az AFDD-nek.
Más elven működik, mint ahogy én közelítettem meg a problémát de ez az, amit kerestem. Külön előnye, hogy nem lokálisan, henem központi helyen észlel és avatkozik be.

El kell, hogy mondjam, hogy több villanyszerelőnek is felvetettem már az igényemet, de egyikük sem ajánlotta ezt az eszközt, noha számomra teljesen triviális, hogy egy felelős háztulajdonosnak elemi érdeke, hogy beépítse, vagy beépíttesse a házába.

Idézet a leírásból:

Egy füstjelző például úgy van kialakítva, hogy felhívja a lakók figyelmét a füst jelenlétére, annak megjelenése UTÁN.

Az AFDD-ket viszont úgy tervezték, hogy MEGAKADÁLYOZZÁK a tűz keletkezését.

Köszönöm szépen, nálad a pont!

És minden hozzászólónak köszönöm a segítő szándékú hozzászólását
(#) Tanyasipeti válasza Atis57 hozzászólására (») 12:26 /
 
Oooops, akkor ezt rosszul tudtam.
(#) SKY válasza Tanyasipeti hozzászólására (») 12:58 /
 
Azért fogalmaztam durván, mert amíg nincs baj addig bárki bármit megcsinálhat, de ha mégis bekövetkezik, akkor nagyon is számít, ki, mikor, milyen képesítéssel, hogyan vett részt a dologban. Otthon, saját tulajdonban is ugyanúgy kell a szakképesítés a villanyszereléshez, ezt törvény írja elő. A tűzvizsgáló pedig az okokat és az igazságot fogja keresni, a biztosító meg azt, hogy te miben hibáztál és a legapróbb dologba is bele fog kapaszkodni hogy ne kelljen kifizetni a milliókat...

Az ívhiba érzékelésnek is megvannak a korlátai, de jelenleg nem létezik jobb eszköz rá. "Megfelelően" kell meghibásodnia a kötésednek is. Azt még nem fogja érzékelni, ha a kötés átmeneti ellenállása szépen lassan ötszörös vagy tízszeres lesz. Viszont ennek is meg van az oka és ha ez egyszer gyorsan bekövetkezik az lavinahatással jár, vagyis a nagyobb melegedés még előbb a kötés kilazulását okozza, megint nagyobb melegedés amíg el nem kezd szenesedni vagy meg-meg szakadozni és akkor a miniatűr kis soros íveket, nagyfrekvenciás komponenseket érzékelni fogja az eszköz. Hiába jut el ebbe a fázisba a hiba, ha az első ilyennél megfogja a védelem, akkor valószínűleg bőven gyors beavatkozás történik még a tűz előtt. Gyanítom a hasonló kötéshibák hónapokig sercegnek, mire szerelőt hívnak, vagy az első jel már a szenesedő vezeték.

Nem érzékelhet mindent, hiszen egy mechanikus kapcsoló is prellezik, amíg nem zár össze rendesen addig van bekapcsolási áramlökés, kis szikrázás, erre még érzéketlennek kell maradnia. Egy nagyon bonyolult mikrokontroller van benne hullámforma kiértékeléssel.

Ha mikrokontrollert tervezel, akkor simán készíthetsz egy eszközt ami a doboz megrongálása nélkül méri a környezetében a hőmérsékletet, talán még valami infrás hőérzékelőt is kitalálhatsz. Megcsinálod 24VDC rendszerre és bekötheted a kioldható megszakítóra. Egyébként a füst sem jár mindig tűzzel, lehet hogy még a közeli érzékeny füstérzékelés is azelőtt jelez, hogy ténylegesen kigyulladt a műanyag vagy a gerenda. Szerintem egy ilyen eszköz 10-30 ezer körül van, ennyiért mikrokontrollert sem érdemes programozni.
Egyébként vannak olyan intelligens kamerák (nem infra érzékelős!), ami érzékelik a füstöt és a tűz keletkezését, igaz milliós tétel/db.

Az ellenállással és az áramvédővel az a probléma, hogy ilyen célból valószínűleg nem alkalmazható. Ez a kioldás maximum vizsgáló termékekben van megengedve, pl. dugalj ellenőrző készüléknél vagy ÉV vizsgálatnál. Ha te fejlesztesz erre egy komplett mikrovezérlős terméket, bevizsgáltatod, megkapod a CE jelet és nyilatkozol hogy minden vonatkozó szabványnak megfelel és mellékelt hozzá teljesítménynyilatkozatot akkor elvileg beépítheted akár kalapsínre szerelhető formában is az említett dobozba. De amíg ilyened nincs, addig valószínűleg már az L és PE közé kötött ellenállásnál bukod a dolgot, mert az sem kapható csak úgy villanyszerelési termékként.

Esetleg ha van egy gyári termosztátod relékimenettel, szerzel egy gyári terhelő vagy kisütőellenállást, mint villanyszerelési terméket és bekötöd az áramvédő kioldására szerintem akkor is lenne valami szabvány ami megtiltja az áramvédő ilyen célból történő alkalmazását, vagy ezzel papíron nem teljesül az elvárt megbízható működés. Nem tudom, biztos van olyan hogy az áramvédők alapesetben milyen HIBAállapotokra vagy VÉTLEN felhasználói beavatkozás esetén kell hogy működjenek, még ha csak egy mondattal megfogalmazva is, mert ugye a működési és környezeti paraméterei pontosan definiálva vannak, a hiba meg kiszámíthatatlan, de ez egyből kizárná a szándékosan előidézett hibaáramra való beavatkozást.

De oldd meg a hőérzékelést és a kapcsolt kimenetet anélkül hogy megrongálnád vagy beleépítenél bármit a kötődobozokba és munkaáramú kioldóval biztonságosan megvalósíthatod. A Schrack termékekből ez nem annyira drága.
(#) SKY válasza Tanyasipeti hozzászólására (») 13:30 /
 
Mindig le vagyok maradva egy hozzászólással, de örülök hogy tetszik az eszköz.
Az országban még az áramvédő is luxus, nem hogy egy ilyen eszköz... vagy nem ismerik, vagy nem merik ajánlani a többletköltségek miatt, pedig mindegyik nagy gyártónál megtalálható, 50-100 ezres nagyságrend. Talán az EATON a legolcsóbb.
Max 30mA-es megfelelő, lehetőleg AC típust már ne használj csak A-t és az áramát úgy kell kiválasztani, mint ahogy a vezetékekhez választod a kismegszakítót. Esetleg egy különálló egypólusú kismegszakítót beépítesz elé ha valamiért csak nagyobb áramút tudsz venni, de semmilyen más védelem nem szükséges az adott áramkörre.
A hozzászólás módosítva: 13:32
Következő: »»   1001 / 1001
Bejelentkezés

Belépés

Hirdetés
XDT.hu
Az oldalon sütiket használunk a helyes működéshez. Bővebb információt az adatvédelmi szabályzatban olvashatsz. Megértettem