Fórum témák
» Több friss téma |
Fórum » Audiofil, High End Audio
Idézet: „A mai napig vannak olyan dolgok, amiknek nincs konkrét magyarázata!” Van, elég sok. Karesztől például olvastam olyan logikus, következetes levezetést az ellenállások "hangjáról", ami ellen nem tudtam volna szólni, így igyekeztem megjegyezni. Hasonlókat a témában sok más hozzászólótól is olvastam. Tőled azt tanultam meg, hogy olyan a személyiségem, akinek nagy, bagoly feje van és trollkodik. Lehet, hogy az lesz az MI-hez az első kérdésem, hogy rajzolja le ezt az embert, hátha meglátom a tükörképemet. Idézet: „„Már látom, hogy elrontottam.”” Idézet: „Mindig a tapasztalat visz előre... Az érdekes lenne, hogy valaki mindent mindig jól csinálna...” Most mit javasolsz? Tekertessem át a szekundert másfeles ezüst huzallal? Esetleg legyen rajta négy független szekunder tekercs, hogy duál monó legyen? Hova kössem a csillagpontot? Hol tudnék szerezni 33000µF/40V-os bambusz-pufferkondit? Vagy több kisebb bambuszrügykondit használjak inkább puffernek? Idézet: „Most mit javasolsz? Tekertessem át a szekundert másfeles ezüst huzallal?” Alap. Nem is értem miért kérdezed. De csak a Kondo bácsi félével. Mert a többi az csak huzalocska, meg ezüstöcske.
Látok én ott most is négy független szekundert, saját anyagából kivezetve, hogy még felesleges kötés se legyen rajta. Szóval nagyon is rendben lesz ez szerintem.
Poénkodtam, hogy elrontottam de Elekben csak az első mondat tudatosult, a képet már nem tudta értelmezni. Talán nem is kellene már szegényt tovább szivatnunk. Üde színfolt Ő ezen fórumon, így kell hozzáállni, oszt kész.
Kezdő vagy a "poénkodás" témakörében, van aki ezt művészi fokon teszi.
Egy diverzáns akció a diyAudio.com oldalàn a félvezetős erősítő fotók topikban - fejhallgató erősítő egy Zenith rádió kapcsolásából "kifejlesztve"  https://www.diyaudio.com/community/threads/post-your-solid-state-pi...074342 TJ A hozzászólás módosítva: Pé, 7:37
Idézet: „Aki tudja, hogy egy vezetősávot hogyan kell elhúzni és hogyan nem szabad, az tud csillagpont nélkül is dolgozni.” Ilyet az állít ebben a témában, akinek fogalma sincs e téma egyébként is nagy gyakorlatot igénylő dolgairól. A gyakorlat azért kell, hogy ne elméleti síkon, minden gyakorlat nélkül okoskodjon valaki, amiről fogalma sincs. Egy Kínai vörösrézfólia eleve nem audiofil tulajdonságú. Tápba ugyan elmegy, de ennyi. Földcsillagpont? Azt sem tudod miért jó, mivel ki sem próbáltad csak vitattad. Sosem lesz egy fólián kivitelezett áramkör olyan, mint egy légszerelt, mivel kerülgetni kell a fóliacsíkoknak egymást, és így feleslegesen hosszabb jelutak adódnak. Az, hogy az építéseimnek milyen a hangja? Te már csak tudod úgy telepatikusan... És mint már írtam, a zeneszeretetem nyitja nagyobbra a pénztárcámat, mint ami beleférne. De tovább nem is folytatom, mert nem lenne tanulság, csak a hozzászólásaidban fellelhető személyeskedés. A hozzászólás módosítva: Pé, 9:19
Idézet: „Sejtettem, hogy gőzöd sincs róla, csak hablatyolsz valami "izgalmasat".” Erre csak azt tudom mondani, hogy mégsem vagy mérnök, vagy hiányoztál, amikor előadták nektek, hogy mit hol kell megkeresni a "könyvtárba", ha ilyenre szükség van. Ami az izgalmat illeti, a PS7 valóban izgatóan jól szólt... Idézet: „Karesztől például olvastam olyan logikus, következetes levezetést az ellenállások "hangjáról", ami ellen nem tudtam volna szólni, így igyekeztem megjegyezni.” Nem vitatva a Karesz hozzáértését, azért van pár dolog, amit megjegyezhetnél, ga komolyan érdekel az audiofil hangzás. Mert a Karesz nem mindenható ebben. Rögtön úgy kezdődik, hogy minden hangzásnak van egy adott környezete. Abból kiemelni egy alkatrész tulajdonságait nem jelenthet megbízható, valóságos eredményt, mivel minden hat mindenre. Magam is megszoktam mindig írni, hogy a tapasztalataim pontosan milyen környezetben valós. Ugyan ez a téma nem pszichiátriai, de jobb ha tudod a tükörbe mindig magadat kell keresni nem mást. Légy magad, mert Te nem más vagy! De lehetsz akárki, ha képes vagy erre. A legfontosabb azonban, hogy jól érezd magad a bőrödben mindenkor. Idézet: „Most mit javasolsz? Tekertessem át a szekundert másfeles ezüst huzallal? Esetleg legyen rajta négy független szekunder tekercs, hogy duál monó legyen? Hova kössem a csillagpontot? Hol tudnék szerezni 33000µF/40V-os bambusz-pufferkondit? Vagy több kisebb bambuszrügykondit használjak inkább puffernek?” Sosem vitattam az útkereső tulajdonsághaidat, a hozzáértésedet ehhez. Mint szintén már írtam, én nem akarok tervezni ezért hülye is vagyok hozzá, de a kivitelezésre már jelentős időt szántam, és így vannak tapasztalataim benne. És persze bújtam információ után az oldalakat. És Te jöttél az alps potival, kedves mentorom meg sok más infóval. És ezeket hasznosítottam a magam javára. Eddig minden működött! Aki nem próbálja honnan tudná. Tudom a csúcs még előttem van, és nem is fogok oda eljutni a korom, és anyagi lehetőségeim miatt. Azonban elég a csúcs közelében lehet a jelenlegi "táborhelyem", mivel elég látványos a körkép. amit látok. Kérdésedre válaszolva, láthattad, az általam preferált duál monó, teljesen független két csatorna, külön tápokkal, természetesen két külön trafóval, nem több leágazással. Már régen divat ez jobb készülékekben. Én 2005-ben láttam ilyet először, és azóta így építek. Mivel független két csatornáról beszélek, így két független földcsillagpont rendszer van. A bambusz kondi Technics fejlesztés volt, ha jól tudom. Nem is tudom, hogy lehetne e beszerezni ilyet. De ha igen kérdéses, hogy kifizethető e számunkra. Én a feketekaput is drágállom. Szerintem az általam használt puffer kondipakk nem rossz tulajdonságú a tapasztalataim szerint. Az viszont igaz, hogy melós összehozni, és a többlettérfogata is jelentős. És ha nem okoskodásnak veszed, és magadnak nem eladásra építesz, én kihagynám azt a Kínai vörösrézfóliát, ha jobb hangzásra van igényed. Persze a fejlesztésed meglévő tulajdonságai felett.
Amikor még KT FH4-e volt sláger nálam, a fiamnak az akkori csöveséhez építettem egyet belőle szintszabályzónak. És hogy ne legyen unalmas, kipróbálta az említett hangfalkábelt hozzá. (Melléklet). Kicsit a panelt is átterveztem ehhez, és mivel nem vastag fóliacsíkok voltak rajta, hát megpucoltam az említett kábelt, ami a szigetelő vastagsága miatt sem volt semmi. Majd erekre bontottam, és szétosztottam a szálakat egyenlő mennyiségűre. Beleértve az ezüstözött szálakat, majd végig forrasztottam vele az összes fóliacsíkot. Hát szokatlan képet mutatott, dehogy más lett a hangja az nem volt kérdés, nőtt a dinamika, és az átviteli sávja. A Gradónak ez az erősítőmár kevés volt, így megépítettem hozzá a Canampot. Persze nem úgy, ahogy akkoriban szokásos volt. És ebben is már belekerült az említett kábel, de már nem olyan apróra osztva. És még volt egy, s más... Most meg a NEI 1001 a levegőben. És most a hibrid fejhallgató erősítőben is ez van. És ez nem mese, hanem tapasztalat, azért merem ajánlani.
Sokszor leírtam már, de ez lesz az utolsó. Az a baj veled Elek, hogy nem érted (nem akarod érteni?) amit írnak.
Semmi baj azzal ahogy te építesz. Mindenkinek van valami heppje. Azzal van a baj, hogy kevés tudással kinyilatkoztatod, hogy csak az a jó ahogy te csinálod, a többi meg sz@r. Már meg ne haragudj, de ez így butaság. Ezt próbálja itt sok ember a tudtodra adni. Ki finomabban, ki keményebben. Szerintem Alkotó írta le legjobban a csalános hasonlattal.
Hát ez nem útkeresés. Nagyon régóta így építem fel a végfokaimat.
Találós kérdés. Házi feladat. Van-e csillagpontja és ha van, hol van és mennyi? Ötlet: elküldöm neked ennek a végfoknak az összes alkatrészét ajándékba. Mutasd meg nekünk, hogy rakja ezt össze mek-elek kiváló minőségben - nyák nélkül. Aztán majd meghallgatjuk (ha véletlenül működni is fog). A kapcsolási rajz fent van, a szerelésben nem segítek mert ahhoz Te mindenkinél jobban értesz. A szerelési sorrend... eddig. Idézet: „Egy Kínai vörösrézfólia eleve nem audiofil tulajdonságú.” Szeretném, ha ezt kifejtenéd. Mi kell ahhoz, hogy egy vörösréz audiofil legyen és egyébként milyen az audiofil vezeték. De tényleg írhatnál erről egy kicsit tudományosan is. Anyagok összetétele, szennyeződések, ellenállás, meg ilyesmi. Idézet: „Földcsillagpont? Azt sem tudod miért jó, mivel ki sem próbáltad csak vitattad.” Ne haragudjál, de sokkal komplexebb áramköröket tervezek és építek, mint amiket te után-építesz. Én nem ritkán építek olyan erősítő fokozatokat, amikben 10000-szeres erősítés van, majd az erősítő kimenetét 12 bites ADC-vel mérem. Ha nem tudnék tudatosan megtervezni egy nyomtatott áramkört, akkor igen nagy problémában lennék. Hidd el, tisztában vagyok a dolog jelentésével és a gyakorlatával is, teljes mértékben. Annyira körülbelül tisztában vagyok vele, mint amennyire te a kis és nagy áramú csillagpontokkal és hogy hol melyiket kell alkalmazni, illetve hány darabot. Azt is tudom, hogy egy vezetéken mekkora áram folyik, így azt milyen ellenállású vezetékkel köthetem be. Sok esetben egy akkora területen, mint amekkora nálad a földcsillagpontod ónpacája, nálam két erősítőfokozat van. Csak, hogy ne legyenek feleslegesen hosszú jelutak. Idézet: „Azzal van a baj, hogy kevés tudással kinyilatkoztatod, hogy csak az a jó ahogy te csinálod, a többi meg sz@r. Már meg ne haragudj, de ez így butaság.” Én a bajt abban látom,hogy úgy idézel (ferdén), hogy kedvedre véleményezhess. "Tudás" sokféle van. Én nem tudásról írtam, hanem tapasztalatokról, rögtön elsőre. Tudásról Ti beszéltek audiofil tapasztalatok híján. Mint írtam ez a téma nem a "tudás", elvieskedés tárgya, hanem a saját tapasztalatok cseréjéről keljen, hogy szóljon. Persze, ha valakinek nincs a téma szerinti tapasztalata, akkor szkópábrák sokaságával próbál e témában erényeket szerezni. Itt nem lenne helye véleményháborúnak. Idézet: „Szeretném, ha ezt kifejtenéd. Mi kell ahhoz, hogy egy vörösréz audiofil legyen és egyébként milyen az audiofil vezeték. De tényleg írhatnál erről egy kicsit tudományosan is. Anyagok összetétele, szennyeződések, ellenállás, meg ilyesmi.” Most írtam le éppen. Legalább OFC kategóriájúnak. Idézet: „Ne haragudjál, de sokkal komplexebb áramköröket tervezek és építek, mint amiket te után-építesz. Én nem ritkán építek olyan erősítő fokozatokat, amikben 10000-szeres erősítés van, majd az erősítő kimenetét 12 bites ADC-vel mérem.” Mi köze ennek az audiofilhez? Mindamellett, hogy ahhoz biztosan jól értesz, és megfelelő gyakorlatod is van az olyan tervezésekben.
Csak sorjában...
Idézet: „Hát ez nem útkeresés. Nagyon régóta így építem fel a végfokaimat.” Útkeresésnek az eddigi fejlesztéseidet gondoltam. nem a jelenlegi építésedet. Idézet: jó kérdés, de most nem érek rá ilyesmivel foglalkozni, meg paneltől elszigetelt megoldásra áttervezni a rám ragadt ezer más tennivaló miatt. De visszatérhetünk rá, ha már nyugodtabban alszok a sok hátralékom felszámolása után.„Találós kérdés. Házi feladat. Van-e csillagpontja és ha van, hol van és mennyi?” Én nem programokkal tervezek, így kell az idő az elmélyüléshez, pláne 74 évesen!
A nyákot fejben tervezem. A programmal csak rajzolok (másra nem is használható).
A kapcsolást is nekem kell kitalálnom, a szimulátor nem fogja helyettem megtenni, számolni viszont jól tud.
Nem akartam írni az említett okokból, sőt kijelentem, hogy most sincs közöm az egészhez, de:
Idézet: „Bambusz, mint kondi alap?” Nem ilyen lehetett az véletlenül, mint a linken és a képen? És ahogy nézem, annak idején a Sprague készítette őket: https://luxe-radio.com/products/1956-1960-single-oil-filled-022mf-bumble-bee-capacitor "A bumblebee (or bumble bee, bumble-bee, or humble-bee) is any of over 250 species in the genus Bombus, part of Apidae, one of the bee families." : -) Annyi köze sincs a bambuszhoz, mint... A hozzászólás módosítva: Pé, 17:05
Idézet: „Rögtön úgy kezdődik, hogy minden hangzásnak van egy adott környezete.” Nem akarom visszakeresni azt a szálat, amin Karesz azt írja, hogy egy ellenálláson átfolyik az áram. Ennek az áramnak elektromágneses tere van. Mégpedig változó mágneses tere, mivel muzsikát hallgatunk. Ez örvényáramokat generál a fémkupakban. Ez az örvényáram visszahat az ellenállás mágneses terére és rögtön megvan a változás az ellenálláson átfolyt áramban. Mégpedig más változás akkor, ha az ellenállás sapkája vasból, nikkelből van, és más, ha diamágneses anyagból. Ha valaki érti kicsit a fizikát, akkor már le is tudja rajzolni, hogy ez miként tud hatni a négyszögjel átvitelre és talán még kompenzálásra is használható lenne az effektus. Meg van, aki szerint az a szar ellenállás elkeni a hangot. (Szégyen, de ezt nekem kellett volna neki elmondanom és nem nekem megtudni tőle) Gondolom már elgondolkoztál azon, hogy a lég-szerelt készüléked hangját miként befolyásolja a körülötte lévő levegő, illetve, mivel az üveggyöngyöd is paramágneses, ez is csinálhat ott valamit? A hozzászólás módosítva: Pé, 17:27
Elektrolit kondenzátorba használtak bambusz rostot. A CHatGPT válasza:
Szia. Igen, a történelem egy rövid szakaszában valóban használtak bambuszt elektrolit kondenzátorokban – de nem úgy, mint manapság a fémfóliákat és műanyag szigeteléseket. A 20. század első felében, főleg a 1930–1950-es években, egyes elektrolit kondenzátorokban az abszorbens hordozó szerepét töltötte be a bambuszrost. A működési elv akkoriban úgy nézett ki, hogy: Az anód alumínium volt, rajta kialakított oxidréteggel. Az elektrolit vizes vagy bórsavas oldat volt. A folyadékot valamilyen porózus anyag tartotta a helyén, hogy ne lötyögjön és egyenletesen érintkezzen a fémfelülettel. Erre a porózus közegre használtak szárított, finoman feldolgozott bambuszrostot vagy papírt, mert nagy volt a kapilláris vízmegtartó képessége, mechanikailag stabil maradt, és nem bomlott olyan gyorsan, mint sok más növényi rost. A bambuszt tehát nem elektromos vezetőként vagy dielektrikumként alkalmazták, hanem elektrolittároló “szivacsként” a kondenzátor belsejében. Az 1960-as évektől kezdve ezt a szerepet szinte teljesen átvették a speciális kondenzátorpapírok és szintetikus anyagok, így a bambusz teljesen kikopott a gyártásból. Idézet: „Most írtam le éppen. Legalább OFC kategóriájúnak.” Értem. Tehát Kína nem gyárt OFC-s rezet. Pont az az ország, ami olyan ütemben fejlődik, hogy maga alá gyűri a bambuló nyugatot. Idézet: „Mi köze ennek az audiofilhez?” Talán az, hogy ebben a topikban sok olyan ember "trollkodik", akihez ügyes-bajos dolgaimmal fordulhatok. Nem írok neveket, de többen vannak. Ja, és még segítenek is. Nem maszlagba burkot válaszokkal, hanem konkrét dolgokkal.
Látod erről beszélek. Te tapasztalat alapján csinálod a dolgaid, a többiek meg a tudásuk alapján. Nyilván te csinálod jól a többiek meg hülyék.
Mindenki aki ide ír a számára legjobb hangot keresi. Senki nincs ellened, de az, hogy nálad a szent gráll a többiek meg menjenek a sunyiba az azért sokaknál kiveri a biztosítékot. Mert ha nem vetted volna észre, ez le a hozzászólásaidból. Én amúgy csíplek, meg a korodnál fogva tisztellek. De hogy legyen egy kis audiofilia is (illetve ez anti aufiofília), egy sz@ros, filléres D-osztályú szól nálam két hete, és vigyorgok, hogy a kis tücsökpöcséből olyan hang jön, hogy besz@rás. A többi erősítőm jó volt míg kevés hangszer volt a zenébe. Ha több hangszer szólalt meg mély nagyon visszafogott lett. Na ennél nem.
Ja mégvalami. Az avx-en olvastam, de van benne valami.
Ha valami jó, az csilliós kábel nélkül is jó lesz. A kábellel meg lehet finomhangolni. Megfontolandó. Idézet: „" Egy újonnan kifejlesztett Take II elektrolitkondenzátort alkalmaztak. Ez a kondenzátor egy bambuszrostból készült vegyes szeparátort használó elektrolitkondenzátor továbbfejlesztett változata. A bambuszrost keverési sebességének növelése mellett spirális rézhuzalok vannak az alumínium elektrolitkondenzátor külsejéhez rögzítve, és poliolefin hüvelyekkel rögzítve az elektromos és mechanikai teljesítmény javítása érdekében. "” A Technics cég alkalmazta a felsőbb kategóriás erősítőikben a TA KE II Master elektrolit kondenzátorokat. https://audio-database.com/TechnicsPanasonic/amp/se-a1000mk2-e.html A hozzászólás módosítva: Pé, 20:20
Annyit használom a ChatGPT-t. hogy ezt a DuckDuckGo-n néztem meg, rá is faragtam, mert a Technics kapcsán az általam említett kondenzátor jött elő (láttam, hogy az nem elkó). : -) Köszönöm, érdekes volt.
A hozzászólás módosítva: Pé, 20:37
Egyébként nem tudom, hogyan csináltad. Ez a ChatGPT:
"Használtak valaha bambuszt elektrolit-kondenzátorokban? A bambuszt elektrolitként kondenzátorokban nem használták – legalábbis nem az elektroda anyagaként. Viszont elektrodaanyagként igen jelentős kutatás fókuszába került, különösen szuperkondenzátorok (supercapacitor vagy EDLC) kapcsán, ahol aktivált szenet készítenek bambuszból." És itt nekiáll részletezni, 2017-es kutatásokra hivatkozik stb., szóval teljesen más. "Melyik ChatGPT modell adta ezt a választ? Ezt a választ a ChatGPT GPT-5 alapú modellje adta, és a friss, webes keresési képességet is használtam hozzá, hogy pontos, 2025-ös forrásokra támaszkodjak." --- Ez meg a kínai Manus, ami úgy nézem, ebben elbukott, pedig eléggé jó szokott lenni, pl. feladatok kidolgozásában: "Használtak valaha bambuszt elektrolit kondenzátorokban? A rendelkezésre álló információk alapján nem valószínű, hogy bambuszt valaha is használtak volna elektrolit kondenzátorokban. A keresési eredmények a bambusz modern technológiai felhasználásának számos területét lefedik, de egyik sem említi az elektronikai alkatrészekben, így a kondenzátorokban való alkalmazását."
Amúgy is van egy kis kavarás, mert most állították át alapból 5-ös modellre (és nincs már fallback az ingyenes használatnál, ha eléri valaki a limitet). Ha eleget kérdezgeti az ember, akkor képes friss információkkal szolgálni, de nem egyszerű kiszedni belőle. : -) És sokat változnak a feltételek, úgyhogy semmi sem biztos.
Audio grade(nek mondott) toroidok:
A bambuszrostokból klassz szénszálakat lehet készíteni, ha jól tudom az első, már sorozatban gyártott izzólámpák szénszála is bambuszrostból készült.
Viszont ettől még semmi sem lesz audiofil, ez csak egy olyan marketing, hogy kiragadunk a gyártásból egy alapanyagot (lehetőleg olyat amit mások nem nagyon használnak) és ennek a jó tulajdonságaira építjük a reklámot. Tehát pl. a fémréteg ellenállásainkhoz használt fémötvözet tartalmaz krómot, és nyomokban ezüstöt, a reklámban már audiofil ezüst-króm tartalmú ellenállásként hirdetjük. A hozzászólás módosítva: Szo, 10:38
|
Bejelentkezés
Hirdetés |
