Előfordulnak meglepő dolgok a mai elektronikákkal :
Pár éve párom laptoptöltőjén megsérült a kábel. Én jókisfiú - hamár vágni kell toldjuk meg. Toldás után (többször ellenőriztem a 3 - három - ér helyességét) : a laptop nem ismerte fel a töltőt ! Univerzális töltőnek nevezte, töltögetett róla - csökkentett teljesítménnyel, stb.
Kivettem a toldást -kb másfél méter 1,5 MT (a gyári vékonyabb ...) - és a lapi felismeri a töltőjét, maximális teljesítménnyel dolgozik...

Érdekes jelenség, de annyi van benne, hogy a kábelen eső feszültségesést illik figyelembe venni.
Mondjuk ha olyan drótot kell hosszabbítani amin "teljesítményt" szállítunk, érdemes lehet nem csak hosszabbítani, hanem egyel vastagabbat is választani. De szerintem ez inkább az "okos" eszközöknél fontos, ahol tényleg még a feszültséget is figyelik. Bár ezt egy forrasztóállomásnál a legutolsó sorban feltételezném. Éppen kipróbálni semmiből sem tart(ana).

Állítsd vissza az eredeti kábelezést, és próbáld ki úgy működik e még. Annyit még megpróbálnék,
hogy a hőmérséklet érzékelő vezeték pólusait felcserélni, mert lehet, hogy nem ellenállás, hanem dióda
(csak akkor nem értem, hogy mértél rajta ellenállást elmondásod szerint).

Legutolsó körben meg megpróbálhatod a vastagabb vezetékkel, ahogy Macsek71 említette.

Aztán vedd ki a triakot, és mérd ki normálisan multiméterrel, ezt az univerzális alkatrésztesztereddel mért eredményt én nem tudom hova tenni. Triak ellenőrzés DMM-el.

Ha sehogy nem jön össze, kezdheted visszafejteni a kapcsolási rajzot, a négy kimenő pont felől,
lássunk már valamit mi is... Közben meg előkeresni a fiókból az oszcilloszkópot (ami gondolom nálad nem leledzik), és megnézni a triak vezérlő kimenetet (ha már úgyis ki van forrasztva akkor triak nélkül, aztán meg triakot visszaforrasztva is), megvan e a gyújtó impulzus.
Mert ugye annak nem elég egy DC szint, azt minden félhullámban újra kell indítani.
Szkóp hiányában maximum annyit tudsz, hogy ha van frekvencia mérős multid, azzal méred a frekvenciát és a kitöltési tényezőt. Csak az nem fog látható jelet adni, de több mint a semmi.

Szivattyú tápkábel keresztmetszet?

Sziasztok,

Kútaknában lévő egy fázisú 1kW-os szivattyút kellene bekötnöm. Ehhez úgy gondolom az 1mm keresztmetszetű vezetékek is elégségesek. Az a kérdésem, hogy legyen 1mm-es vagy használjam valami okból a 1.5mm-est?

IP44-es dugvillát és dugaljat és gumikábelt terveztem használni. Az áram már ott van az aknában, nekem csak az aknában kell dolgoznom.

Köszönöm.

IP44? Hát az nem lesz jó... inkább IP67 vagy 68 esetleg 69. Vedd figyelembe, hogy a kútaknában állandóan 90% felett van a nedvességtartalom. Az majdnem olyan, mintha vízben lenne.

Az mm-t hogy gondoltad? mm2 vagy Φ ?

Ha "ott van az áram", akkor csak néhány méterről lehet szó. Teljesen elég az 1mm²
Méterenként 0.0175Ω X 4,3A-el kell számolnod, mindezt kétszerezve, hiszen a 0-hoz is vissza kell jutni.
Azaz méterenként 0,15V feszültséggel kell számolni.

A hosszú kábel meg jó lesz, hogy lágyan induljon.

Aztán mi hosszú kabelről beszélsz?

Tehát 1-1.5 meter "kábel" kell neki. Mint nekem a hidroforhoz (a gyari vezeték bőven elég, biztos vagyok benne, hogy nem vastagabb 1mm²-nél.)

Ebben az esetben jó az 1mm2 kábel. Dugd be és amíg működik a környékére nem menj.

Hello! Ha már kútakna..
Legfontosabb a védelem, tehát én abból a szempontból vizsgálnám a dolgot, hogy milyenek a tömítő szelencék befogadóképessége.

uC port=> tranzisztor

Kis szakmai tanács kellene! (és lusta vagyok rajzolni)
uC 5V-os TTL kimenet=> soros 470ohm=>Piros LED=> NPN tranzisztor bázisa. A tranzisztor BDxxx 4A60V-os.
Mágnesszelepet hajt, semmi dióda, szupresszor, ellenállás, semmi. Mitől mehet tönkre a LED? Olasz gyártmányú csoda, drágán, küldd vissza, csere...stb. Minden más jó marad! LED csere, megint megy pár hónapig, aztán megszakad a LED. Kollektorról visszaköszön a bázisra úgy, hogy túllépi a LED zárófeszét?

Itt valami huncutság lehet. Alig folyik áram a leden. Ha nincs lehúzó ellenállás a tranzisztor bázisán, akkor kikapcsolásnál nem vezeti el semmi a töltést a bázisról, így egy rövid ideig még nyitva lehet, és a kikapcsolt induktív terhelés vissza rúgásának tüskéje, vagy egy része rákerülhet záró irányban a ledre. Tegyél egy ellenpárhuzamos diódát a szoleonidra, és vele párhuzamosan egy 100nF kondit. A tüskét is meg a zavart is csökkenti, meg a tranyó bázisa és emittere közé egy 4,7k ellenállást.

Diódát utólagosan is rá lehet applikálni, szakmailag és pénzügyileg sem nagy kihívás, valamint még ha felesleges is, sok bajt nem okozhat...

Én adtam egy 18V-os szupresszort a tisztelt úrnak, hogy tegye rá, bár elmeséltem, hogy minden kimenetre tennék...Életemben nem csinálnék ilyen tekercsmeghajtó kimenetet. Olasz cég így csinálja. 360eFt/db( tehát szerintem beleférne 1-2 védelem). De azon agyaltam, a LED mitől szakadhat meg? Ja, és mindig így végzi ki magát a kimenet, a tranzisztor tökéletes, uC portja nem hal meg. Fura...

A tranzisztor elég robusztus, a uC kimenetét védi egy záróirányú dióda, meg egy ellenállás. A led a gyenge láncszem.

Én kapcsolási tranziensben gondolnám a leírt problémát.

Én is erre tippelek, csak az volt a furcsa, hogy a kollektoron kell visszajönni úgy, hogy a tranzisztor meg nem megy tönkre. (meg a uC port sem)

Csak tippelek. Amikor a tranzisztor kikapcsol, kollektoron lesz néhány periódusnyi szinusz szerű lengés (pl. relé induktivitás + félvezetőkapac miatt). Amikor negatívba lendül, akkor a tranyó B-C átmenete kinyit, és emiatt a bázis is el tud menni negatívba. Az MCU kimenetét a külső (ha nincs akkor a belső) dióda megvédi, az nem megy mínuszba, a kettő között meg ott van a led, ami megkapja a maflást.

A megoldás: dióda a relé tekercsére, és esetleg a tranzisztor C-E lábra is záróirányban, hogy a kollektor fesz csak a GND, és táp közötti értékeket vehesse fel. Esetleg szupresszor is megoldás lehet a kollektor és a GND között.

Egy kérdést csak egyszer, egy helyen teszünk fel!

Glimm égők bekötése

Itt írja, hogy milyen soros ellenállás kell hálózati feszültséghez ehhez a glimm égőhöz: Több glimm lenne felhasználva ‒ ~6-9db-ról lenne szó. Mindegyikhez kell külön soros ellenállás vagy párhuzamosíthatóak egy ellenállásra?

Párhuzamosan ne kösd őket, mert akkor a legkisebb gyújtófeszültségű "eleszi" a többi elől a feszültséget, azaz leginkább csak ő fog világítani. Sorba viszont lehet, ameddig van elég feszültség. Természetesen Ohm törvény alapján méretezni kell az ellenállást.

Gondolom, hogy a feltüntetett érték 1db glimmhez értendő. Tegyük fel, hogy 6db-ot akarnék használni: hálózati feszültség esetén mekkora ellenállás kell a glimmek sorba kötése esetén?

Egy ilyen 330K 2W ellenállásra rárakhatok soros kötéssel 6 glimmet jelentős fényerő csökkenés nélkül?

Ha (mint írtad) 1db elé kell a 330K, akkor 6db (sorbakötött) elé mi okból tennél ugyanakkorát?

Mekkorát tegyek 6db sorba kötött glimm elé? Hogyan kellene ezt kiszámolni?

Oda van írva elég sok minden -hogy ne gondolkozz 6db sorbakötésén.
-először az, hogy0,5mA
-aztám a 330K
Ha kiszorzod: 330000X0,0005=165V esik az ellenálláson
Jé, odaírták, hogy 65V esik a glimmen...
165+65 az mintha 230 körül lenne
Szórakozol

A "névleges feszültség" az 65V, az nem derül ki, hogy mennyi esik a glimmen ‒ vagy csak én nem értek valamit.

Akkor gondolkozz.
Például azon is, hogy mennyi 6X65.

De maradj az eredeti tervnél:
Legyenek párhuzamosan, de mind előtt legyen 1-1 330K.

Hello! A Gimm egy gáztöltésű cső, és működése/karakterisztikája sokkal komplikáltabb mint amit feltételezel. Ezt olvasd el. Ez nem egy izzólámpa amit össze-vissza kötözgethetsz.

Oké, túlkomplikáltam... Inkább mindegyik külön ellenállást fog kapni.