Valami azért csak forgott a fejedben, amikor megvetted?
Vagy okosabbak leszünk ha szétszeded?
Tudom, vagy lyukon, vagy valahogy.

Az 5V tápfeszültség nem fűti?

JFET drain-source csere

Egyszerű kérdés. Felcserélhetőek-e egy JFET drain és source lábai? Ha igen akkor minden esetben megtehető, vagy tipusfüggő? Mi a helyzet a MOSFET-tel?

Nem értek egyet. Nagyon sok kapcsolásban pont, hogy kihasználjuk azt, hogy JFET esetében a D-S felcserélhető. Pl. dinamika kompresszor áramkörökben, AC jelfeszültséget szabályozunk JFET-el. De ez ki is próbálható, hogy egyszerűen felcseréljük a D-s lábát egy JFET-nek. A legtöbb kis-teljesítményű típus szimmetrikus felépítésű, és ezt minden további nélkül megtehetjük.

MOSFET: aktív dióda áramkörökben fordítva használjuk, hogy a belső diódával párhuzamosan a FET-et is bekapcsoljuk, így érünk el nagyon alacsony nyitófeszültséget. A body dióda miatt ez kompromisszum, mert a source és substrat össze van kötve belül (ez látszik a rajzjelen is) tehát nem tudjuk csak úgy felcserélni, mert a substrat nincs függetlenül kivezetve. De ha ez külön ki lenne vezetve akkor megtehetnénk. Persze teljesítmény mosfet esetén lenne további probléma is, mert a keletkező hő elvezetése miatt eleve nem szimmetrikus a felépítés.
Tehát mosfet esetében úgy fogalmaznék, hogy általában nem cserélhető fel, de bizonyos alkalmazásokban néha igen.

Bipoláris tranzisztor: bár itt erősen asszimmetrikus a felépítés (nem egyforma méretűek a rétegek) de még itt is megtehető a C-E felcserélése, persze sokkal rosszabb paramétereket kapunk így, de a tranzisztor egyébként működik. Tipikus példa néhány audio készülék némító áramkörében, amikor bipoláris tranzisztort használnak a váltakozó áramú jel rövidre zárására.
De pl. az LCM3 műszerben és a relét is bipoláris tranzisztorral váltottam ki, ami az 1nF-os referencia kondit kapcsolja ki/be a rezgőkörbe - köszöni szépen, sok-sok éve hibátlanul teszi a dolgát. Először FET-et akartam használni erre a célra (és működött azzal is), de a gyakorlatban a bipoláris tranyó vitt be kevesebb parazita kapacitást. Létezik néhány szándékosan szimmetrikus felépítésű bipoláris tranzisztor típus is (de én sima BCxxx használtam).

Szóval nem ennyire fekete-fehér a dolog. Kisebb-nagyobb kompromisszummal és az áramkör, ill. a felhasználási cél függvényében előfordulhat ilyen csere.

Érdemes megnézni néhány CMOS analóg kapcsoló IC belső rajzát. A belső mosfet substratok a tápra vannak kötve, és nincs definiálva, hogy a fetnek melyik a D és az S lába. Általában egy P és egy N csatornás fet van párhuzamosan, amit ellentétesen vezérel belül az IC. Ezzel csökkentik a maradék asszimmetriát, és a G-S kapacitásokon át (ki/be kapcsoláskor) bejutó töltéseket kompenzálják vele.

JFET: típusfüggő, elég sok típussal megtehető (amelyek szimmetrikus felépítésűek), de nem mindegyikkel.

MOSFET: a source és a substrat általában belül össze van kötve, elsősorban emiatt, a gyakorlatban nem igazán lehet megtenni (néhány ritka kivételtől eltekintve).

Azért hoztam ide a kèrdèst mert több nemzetközi fórumban is azt láttam, hogy mennek a viták a témában és sok utalást olvastam arra amit te itt leírtál. Köszönöm a részletes választ megint okosabb lettem egy kicsit.

12v tablet töltése

Tisztelt Tagok!
Olyan kérdéssel fordulnék hozzátok hogy adott egy tablet amelyben 12v akku van illetve a hálózati töltője 12.6v-al tölti. Olyan kérdésem lenne hogy ezt a tabletet rátehetném tölteni egy jármű rendszerére ahol ugye menet közben 14.4v van? Vagy tönkreteszi a tabletet?

Valószínűleg 3db 4,2V-os Li-Ion cella van benne sorba kötve. Ennek a maximuma 12.6V.
Arról gondolom nincs adatod, hogy a töltés vezérlés, és a BMS a tabletben van-e, vagy csak a BMS van a tabletben, és a töltő biztosítja, hogy ne mehessen 12,6V fölé a feszültség.
Ha autó rendszerére kötöd, biztosítanod kellene, hogy a töltési feszültség 12,6V-nál ne lehessen nagyobb, mert tönkremehetnek az akku cellák.

Ellenállás híd

Sziasztok!
Középfokú kérdésem lenne; hogyan kell kiszámolni az Uki feszültséget? Próbálkoztam Wheatstone- híd számításokkal, érdemes vezetéssel számolni, de a dupla csillag-delta átalakításnál elakadtam. Egy általános kifejezést keresek (majd megy excelbe, jól jön az még). Tisztelt tanárurak biztos csípőből tudják (ilyen az öregség, régen volt az érettségi). Előre is köszönöm!

Én két terhelt feszültségosztóként számolnám ki a feszültséget, ahol a feszültségosztók egymást terhelik.
Úgy számolnám, hogy az U_ki pontra felírnám az R₁, R₂, R₃ terhelt feszültségosztó által generált feszültséget, melyet az R_{4 R[sub]5}[/sub] terhel. Ugyanezt kiszámolnám az R₄ R₅ által alkotott feszültségosztóra, amit meg az R₃, R₁, R₂ terhel.
A két feszültség összege kiadja a kimeneti feszültséget.

Hello! Van ilyenre külön topik és topik lakók.
De miért kell két csillag/delta? Az R1-R2-R3 csillagot deltára alakítod.
Az Ube-Iki közötti az R4-el párhuzamos, az Uki-GND közötti az R5-el párhuzamos, Ube-GND közötti meg kiesik.

Sziasztok !
A fenti részt alakítjuk át "csillagra" (lásd mellékelt kép) , majd az ( RD R2 sorban ) - ( RC R5 sorban )
és ennek a kettőnek a párhuzamos eredőjének kiszámítása , majd RA és az előbb kiszámolt párhuzamos eredőből meglesz az RA alatti feszültség amit leoszt az RC R5.

Nagyon szépen köszönöm butus agyam felvilágosítását, jó volt látni, hogy van, aki vízszintesen, van aki függőlegesen egyszerűsített/állt hozzá, nem akartam hullámokat gerjeszteni. (mellesleg cimbora :"ne szenvedj, jövő héten feladom a hallgatóknak házi feladatnak, valaki csak megcsinálja", de eddig is csuklom...a hülye kérdéseim miatt). Csak hogy tisztán lássatok, elfogyott a portláb (mint mindig) és igazából R1-R2 egy potenciométer, egy kapcsolóval R4 VAGY R5 kapcsol, hogy 1 vagy x10 másodperc az időzítés (0-512 vagy 512-1023), érdekességképp, ha nincs egyik sem, akkor kialakul a kevert mód, feléig 1, felette x10 másodperc az időzítés. Na, innen jött az általános kérdésem felétek (so8 tok, 6db LED, 4db kontaktus, 2db relékimenet van a dologban). Hogy mennyire ki tud esni 1-2 dolog a mai SW-es időkben...bár eltelt 40+ év Még egyszer köszönöm, hogy a drága időtökből rám szántatok egy kicsit!

Elnézést, nem találtam, hamut szórok a fejemre. Sajnos, amit megfejtésként írtál, egy büdös szót nem értek belőle, az én hibám, de engedjük el. "Ube-Iki"? Természetesen ki fogom szenvedni egy egyenletben, már csak azért is, mert jól fog jönni szintillesztésnél..valamikor... Hááát van akinek ez csípőből megy, van aki meg szétvakarja a fejét Tengermély tisztelettel köszönöm a segítséget!

Nincs ebben semmi csoda. A R1-R2-R3 ellenállás felfogható egy csillag kapcsolásnak.
A csillag három végpontja, Ube-Uki-GND ugyan ez lesz a delta három végpontja is.
Tehát deltában az egyik eredő az Ube-Uki pont között van, a második az Uki-GND pont között.
A harmadik eredő pedig az Ube-GND között. Továbbiakban ez az utolsó eredő nem számít, mert az Ube-GND a megtáplálási pontok. Ennek terhelése nem hat az Uki feszültségére.
A maradék két eredő, pedig párhuzamosan van az R4-el illetve az R5-el.
Így érthető? De látom az eredeti cél teljesen más volt.

Ha jól számoltam :
Uki=(((Ube/(((R1*R4)/(R1+R3+R4))+(1/((1/(((R1*R3)/(R1+R3+R4))+R2))+(1/(((R3*R4)/(R1+R3+R4))+R5))))))*(1/((1/(((R1*R3)/(R1+R3+R4))+R2))+(1/(((R3*R4)/(R1+R3+R4))+R5)))))/(((R3*R4)/(R1+R3+R4))+R5))*R5

Elismerésem! Ezt még beírni egy excel táblába is nagy teljesítmény (hogy ne legyen benne hiba...) (Mondjuk be is lehet copyzni...)
Bocs, de nem ellenőriztem... Mindenesetre az előző (rajzos) hozzászólásod áttekinthető, és könnyebben számolható (még ha a felírt képlet borzasztónak is tűnik), mint amit én javasoltam.

Köszönöm !
Ja akkor érdemesebb bemásolni excel-be (nehogy kimaradjon akár egy zárójel is ), mondjuk a U2-es cellába , az Ube-t átjavítani U1 cellára : " =(((U1/(((R1*R4)/(R1 ....... "
U1 cellába mehet a Ube értéke és R1-5-ig cellába mehetnek is az ellenállás értékek U2 lesz az Uki eredmény.

Más kerülő, és gyors megoldás: ilyesmire teljesen jó kb. bármelyik áramkör szimulátor program, ami egy pillanat alatt megmutat ennél sokkal bonyolultabb dolgokat is.

A tanuló okulását nem szolgálja, ha csak kiköpi a gép, hogy 1234 mV.
Akkor már az AI-t is kérdezheti (ja igen, tényleg azt kérdezik).

Ez igen!!! Köszönöm! Azért örülök, hogy iskolába nem adták fel anno házi feladatnak

Igen, szoktam használni, de gyűjtögetem az excel vackaim, mert nekem kényelmesebb mint rajzolgatni, elhelyezgetni a mérőpontokat, generátorokat; persze ízlés kérdése. No, meg néha jártam úgy, hogy belefagyott a program... Most ezzel is bővült a készlet, elleszek egy darabig. Nagyon köszönöm a segítségeteket!

Mostanában sok számológép normál alakban írja ki az eredményt alaphelyzetben. A tanulók meg (na jó csak kb. az 50%-uk) néz, hogy: most mi van? Mennyi is az eredmény? Az előző tanévben csak erre kellet egy külön tanórát szánnom, hogy a normál alakot "átismételjük". Végülis kb. 50% megtanulta...

Cserépkályha égője rövid idő múlva bealszik,mi lehet a baj?

Mi lehet a baj? A cserépkályhába beépített FÉG konvektor égője bealszik begyújtás után nemsokkal ( van,hogy 10 perc,vagy 30 perc után),egyébként a lángja míg ég szépen ég.Ezt már régen is csinálta,azért is lettek megtisztítva,felújítva,kicserélve az alkatrészek,hátha azok a hibásak.Kapott új piezó gyújtót,hozzá új vezetéket,új termoelem,új kerámia égősor,a cserépkályha belülről( ajtók és oldal falnál a tisztító nyilásnál tiszták,kiporszívózva),a kémény videókamerásan megnézve( nincs dugulás és beomlás),az ablakba szellőzőnyílás lett szerelve,a cserépkályha alsó kis ajtaján félig nyitva a nyilása.Szóval miért aludhat be a lángja?Köszönöm előre is a válaszokat!Csatoltam3 fotót a szerkezetről.

Szerintem pont a lényeges részeket nem jól fényképezted! Az őrláng részről kellene egy sokkal jobb fotó, amin látszik a termoelem térbeli elhelyezkedése.

Csatolom..

Én biztosan a "vastagabb rézcső hollandijánál" keresném első körben a hibát.
Villáskulccsal finom utánhúzás után megjavulhat.
Szerintem ez az áramkör nagyon kicsi feszültségű, de nagy áramok folynak keresztül, és érzékeny a kontaktusra. Vagy a hőelem csatlakozásánál, vagy belül az armatúrában a tekercsnél, a sajtolt kötésnél szokott nem érintkezni.

A hollanderek ennél jól meglettek húzva,pesze vigyázva is,hogy ne legyenek túlhúzva se.Ennél a fajtánál pl.a termoelem csak bevan dugva a lyukon,a fali konvektorokba szerelt változatnál gf40-es modell ott csavaros/hollanderesen kellett rögzíteni a termoelemet,az elektródát és a gázcsőét is.Mivel régebbi és menet nincs is bennük.Valahol olvastam utánna,hogy esetleg termomágnes hibája is okozhatja?Egy másik valaki a cserépkályhán belüli fal összeomlást mondta( persze ez kívülről nem látszik,ha is lenne).

Milyen áramról beszélsz? Ennek a típusnak nem kell tápfeszültség.
A gyújtás mechanikus, piezzo elektromos. A gázszelepet pedig a lángérzékelő tartja nyitva,
ha megfelelő hőmérsékletet érzékel. Ha kialszik a láng, az érzékelő lehűl, és a gázszelep is lezár.

Vagy hol látsz te ezen bármilyen betáplálási pontot?