Akkor a feszültségszabályzó résszel van a baj.
A méréseket az +Uki ponthoz képest kell végezni, mert ez a végfokozat és a szabályzó fokozatok közös vonatkoztatási pontja.
Meg kell mérni az U2 2-es és 3-as lábán a feszültséget. Normál esetben (mikor a szabályozási hurok működik) a két lábon 0V körüli potenciálon kell hogy legyen. (Feltehetően a 3-asláb negatív potenciálon van. azért a 6-os kimeneten a -8,8V.)
Azt nem látom mivel és honnan tápláltad, de a főtápfeszültségnek a segédtáp +-12V-jától, galvanikusan teljesen függetlennek kell lenni, mer ez egy "lebegő tápfeszültséges" megoldás.
Ha ez nem teljesül, nem fog jól működni a táp

Áteresztő tranzisztorok nélkül nem lesz kimeneti feszültség.
Tegyél valamelyik tranzisztor helyére 10-100 ohm a bázis és az emitter közé.

Megmértem az Uki ponthoz képest a U2 2-es 3-as lábán negatív feszültségek vannak.

A +- táp teljesen különálló a szabályzó tápfesztől.

Akkor nézd meg a kimeneti feszültséget is mert a -Uki -Us pontról kellene odakerülnie a negatív feszültségnek. De azt mondtad, hogy nincs kimeneti feszültség. Akkor honnan jön.
Egyébként az akkor jönne létre, hogy az OPA lezárja a végfokot, ha a végtranyók valamelyike, vagy a D6 dióda átvezetne. De akkor lenne kimeneti feszültség az Uki pontokon.

A kimeneten van -2,4V amit még az első képek között fent is van.
Csak azt nem értem, hogy lehet negatív kimeneti feszültség. A végtranzisztor biztosan jó mert ezzel szoktam kipróbálni hasonló dolgokat és annak semmi gondja nincsen illetve a D6-os dióda sem vezet át.
Ha a kimenetet szétválasztom akkor a -Us-en van egy -4,4V.

Valami nem egészen stimmelt akkor a méréseknél. Ha a tranzisztorok le vannak zárva (a negatív bázisfeszültség miatt), akkor a főtáp lebeg a "levegőben."
A negatív kimeneti feszültség azt jelenti, hogy az Uki pontokon fordított a polaritás. Vagy is a +Uki ponthoz képest a -Iki pont , nem negatív, hanem +4,4V.
És ez lehetséges, mert a +Uki pont a +-segédtáp GND pontja. Az R4//R5 ellenálláson és a feszültségszabályzó potméteren keresztül a +7,2V referencia, kijut az -Uki kimenetre. És ez fordított polaritást jelent a +Uki és -Uki pontok között.
Némi terhelésre lenne szükség a kimeneti pontok között, hogy ez a fordított feszültség mennyire terhelhető.

Ez a kimeneti feszültség egyátalán nem terhelhető és rögtön leesik nullára.

Én még arra tudok gondolni, hogy a panellal van valami gond. Elvileg valahol van még egy ilyen panelem valahol, ha nincs meg lehet maratok egyet és mindent átpakolok bele és megnézem azzal működik-e.

Alapvetően ez egy jó és működő képes kapcsolás, Alkotó tervezte a nyákot és tesztelte. Tehát jónak kellene lenni. Ha kimérted az alkatrészeket, akkor csak a félvezetőkben, vagy a nyák szakadásában lehet hiba.
Azt kell megtudni, hogy a feszültségszabályzó, miért zárja a végtranyókat. kis terhelést mindig kell tenni a táp kimenetére, mert bármely minimális szivárgás ésszerűtlen viselkedéshez vezethet.
Az áramfigyelő OPA kimenete magas szinten van, tehát az nem korlátozhatná a kimeneti feszültség felépülését. Esetleg cseréld fel a két OPA-t hogy hibájukat ki tudd zárni.
És minden mérést a +Uki ponthoz (segédtáp GND) kell végezni, még ha ésszerűtlennek tűnik akkor is. Mert ez a táp vonatkoztatási potenciál pontja. És trafóról kellene táplálni mind a fő és segédfeszültséget, hogy a galvanikus elválasztás biztos legyen.
Jó munkát!

Köszönöm!
Nekem sem ez az első példány amit csinálok belőle és azok között volt amivel foglalkozni kellett mert nem indult elsőre, de ez a darab szórakozik velem.
Majd ha lesz vele kapcsolatban valami fejlemény ide is beírom ha nem felejtem el.

Köszönöm a sok segítséget.

Sziasztok!

Vettem egy német turis labortápot.
Még működik IS, de a két párhuzamos gréc B80C3700/2200 nagyon melegszik 5 A közelében.
Persze nincs hűtőre téve, csak a panel tartja.Így pláne egymást is melegítik.
Kérdés, hogy a PC tápok 10 A-s scottijaira ki lehet-e cserélni?(Ebből van egy kosárral.)
Következő , hogy TDB 0124DP négyes OpAmp a vezérlője.Érdemes új vezérlést csinálni hozzá,
vagy hajtani, amíg megy, és amikor már kell, csak akkor belepiszkálni?

Az analóg műszerezettsége tetszett meg,a két műszernek még saját izzós világítása is van.
Van benne még egy tranzisztoros vezérléses táp is, ez tud 2,2 A-t,de az áram nem szabályozható.
Ez "jukas" forléces nyákon van, rajzoljam vissza, hogy bele tudjak tenni egy áram szabályzást?
Köszönöm a hozzáértők válaszait.
Boy

Egy fotó az elejértől, egy fotó a belsejéről és egy típus, vagy tipusszám sokat segítene a beazonosításban. íHa az megvan, akkor még segíteni is jobban tudnánk!

Törtem a fejemet, hogy mi a búbánat lehet az a scotti. PC táp? Aztán beugrott SCHOTTKY

Azokra a TO-247-es tokozású kettős diódákra gondolsz, közös katóddal?
Azokat is hűteni kell, ahogy a PC tápokban is hűtőbordára vannak szerelve.
Kéne látni az elvi rajzot a trafóról. Mert ha csak egy feszültség van egyenirányítva Graetz híddal, akkor egy dupla dióda nem elég, kell egy párja is közös anóddal, hogy meglegyen a híd.

Vagyis kellene a készülék típusa, márkája, elvi rajza, vagy több fotó a belsejéről a nyák mindkét oldaláról, stb.

Szia!
Az egyenirányító típusában a 2200 a hűtés nélküli terhelhetőségét jelzi mA-ben, a 3700 a hűtőfelületre szerelt terhelhetőségét jelzi. 5A környékém már átléped a hűtés nélkül megengedett terhelést, természetes, hogy melegszik.

Köszi az eddigi ötleteket!
Akkor másolom fel a képeket.

Itt a segéd panel, ezen a TO92-es mind BC556B, a 2N-t már én tettem bele egy frlrobbant BC556B helyett.
De még csak nem is langyos a hűtőcsillagban.
Szóval az összes tipus felirat a talpán ennyi,kép az előző mellékletben.
Szerény véleményem szerint elég nehézkes lenne beazonosítani a gyártási szériát...

Addig matattam a fényképezéssel, hogy a Doboz_Belső_Kapcsolók képen a rödzár jelző diódán elengett a forrasztás.

A másik, hogy a "Vezér hangya elindult", és nem-e lehetne-e a segédtápra egy visszahajló karakterisztikájú
áramkorlátot varázsolni, és akkor nem kéne a szabályozás?
Van egy másik trükk, a képnézegetéssel kapcsolatban.Ha nem a HE oldalon, hanem új ablakban nyitom meg
a képet, akkor feltöltéstől függően nagyban is megnézhetem.És nem kell " nagyító" hozzá.

Boy

Igen mert hiába német , nem gyári ez egy házilag készült tápegység és szerintem anélkül hogy végigkövetnéd-visszarajzolnád a "nyákot" nem sokan fognak rájönni milyen kapcsolásból indult ki a "gyártó"

Nincs véletlenül egy "Lomo"-szűrő bekapcsolva a telefonodon? Vagy Polaroiddal készítetted ezeket a fotókat? Tiszta hetvenes évek. : -)

De van egy tippem. 723 ic-s kapcsolás tranzisztorral "megfejelve"

Azért az nem semmi, hogy valaki elkészítsen otthon egy ilyen förmedvényt és még árulja is..... Hová lett a német precizitás.... Látszik az alkatrészeken is, hogy éppen amit talált alkatrészt azt rakta bele.....

Nem marad más, mint visszarajzolni. Az ilyen relatíve egyszerű panelokat ezen az oldalon szoktam újabban visszarajzolni, bővebben: Link nagyon megkönnyíti a visszarajzolást.

Inkább kellene egy újat építeni helyette, amiben beállítható áramkorlát is van. Trafó és pár dolog megvan belőle. Ezt mire kibogozod kiderülhet, hogy a konstrukció is hibás. A trafó mérete alapján közel sincs 5A -hez tartósan, de diódákból ítélve nem is ennyire készült. Nekem nincs bizalmam felé. Itt még egy rendes nyáklemez nincs.

Igen, én is ilyenben gondolkodok, mert a műszerek megvannak, a hűtőborda meg van, a trafó az öt ampernak
nem nyögött, ráadásul 25,7-VAC-t mérek rajta, a puffer pedig üresjáratban 34-re mászik fel.

Egyedül a TDB-s panel gyári, azon van még egy 0,8W-os tranyó, de ha villogóval terhelem,12V 15W,
akkor a fesz műszer beleng.

Viszont karcmentes műszerek, világítással,kapcsolókkal, és a trafó 24 V 10 A-s.
Kis buhera lesz valószínűleg.Megspékelem egy kis előszabályzással, és a trafó tudását
kisajtolom belőlle.Meg ventillátorral, automatába.
Szóval vannak tervek...

Kérdés: Ha két tápot teszek bele egy trafóról, akkor lehet őket sorba,meg párhuzamosan is kötni?
Nem vész össze a szek 24 V-on a két táp?
Nyilván külön 10A-s gréc minkettőnek, saját puffer kondival.

" Egyedül a TDB-s panel gyári"
Az sem, otthon készült....

Egy tekercses a szekundere, akkor sorba biztos, hogy nem lehet kötni.

Szia!

" Egyedül a TDB-s panel gyári"
Az sem, otthon készült.... "

-Ja igen, de a próbapanelhez képest majdnem gyári a nyák...


A visszarajzolásos oldalt megtaláltam, csak hogy lehet oda képet,képeket feltölteni,
hogy csináljon is valamit?
Alighanem foglalkozós táp lesz, a műszerek,kezelő elemek,220 már meg van.Ezzel is könnyebb.
Boy

Ott van a weboldalon hogy hogyan, direkt azért linkeltem a használati útmutatót....
Az oldal tetején van "pcbRtg" klikkelj rá, majd "control panel".

Két táp akkor lesz, ha két külön tekercs van ennek a trafón, és a két tekercsről van két külön egyenirányítás szűrés, ez két külön galvanikusan elválasztott tápegység. Ekkor lehet a kettőt sorba kötni, dupla feszültséget kapunk. Párhuzamosan kötni nem egyszerű mint visszább írták, nem csak annyi, hogy összekötöm. Vannak ilyen tápegységek, nem tudom hogyan van megoldva, de külön kapcsolóval kell a szabályzóelektronikát átkapcsolni.
Ha egy szekunder tekercsről menne -ahogy írtad- két külön "gréc" puffer kondival, utána ezek párhuzamosan kötve nem duplázná meg a kivehető áramot 10A-re, a trafó ettől nem tudna többet, tehát ennek értelme semmi. Trafónál nagyobb feszültséget feszültség többszöröző kapcsolásokkal lehet csinálni. Lényeg, hogy egy szekunder tekercsről csak egy táp lesz.
A trafó max. áramát ha nem tudni, meg kell nézni adott terhelő áramra a feszültségesést és a melegedését.
Ha 25.7V a feszültség 5A terhelésnél, sok lesz a disszipálandó hőmennyiség kisebb feszültségeknél, pld.: 5V szabályozott kimenetnél 25.7-5=20.7 20.7V * 5A=103.5W óriási.
Én úgy csináltam tápegységemet, hogy a trafó szekundernek megcsapolásai vannak, egy kapcsolóval tudom váltani 10V, 20V, 30V tekercs menjen a graetznek, szabályozónak.