Ezt a képet az idei Audio Expón csináltam. Nagy kondikon a "kis" kondik.

Van ilyen is. Mint írtam, nincs arany igazság. Régebben ugyanígy csináltam, ott volt mindjárt a nyákon a pufferek mellett a fóliakondi. Aztán egyszer rászántam 3 teljes napot, meg 5 garnitúra kondit, Wima, Siemens, Remix, valami fekete izé talán Miflex meg még valami amire már nem emlékszem. Olyan egyik esetben sem volt, hogy jobb lett ha odatettem, esetleg olyan volt, hogy nem hallottam semmi különbséget.
Mint minden mást, ezt is meg kell hallgatni, de ezt már megtapasztaltad.

Most nem érek rá, de majd holnap írok privátot azzal kapcsolatban is, meg a hangszín tekergetős írásodra reagálva is.

Ja semmi bocs, csak a mobilos olvasgatás / "tapogatás" tévedése...

Tavaly volt az az idei

Hogyne lenne...
Mindenkinek a magáé!
Mindenkinek van saját világa, és ha olyan, saját kedvenc erősítője.

Kicsit módosítottam ezen a tápáram-vezérelt végfokon és átterveztem a nyákot is hozzá.

Lemaradt a tápelnyomás és a kimeneti impedancia.

Nem NOCHT, mert az azt jelenti, hogy éjjel. Helyesen: NOTCH, ami bevágást jelent. A Bode alapján találó elnevezés.

Köszi, javítok a továbbiakban.

Nem tűntem el, nem tiltottak ki, nem sértődtem meg semmin, csak pihentettem kicsit öreg csontjaimat. Tulajdonképpen két hónapja nem csináltam semmit. Bicikliztem (igen keveset) és zenét hallgattam. A szimulátort be sem kapcsoltam. Élvezem az Aloha hangját és szeretem is. Már nem vagyok biztos benne, hogy szükségem van-e nekem újabb/másmilyen végfokra... alszom még rá néhányat.

Skori: hol tartatok a földelt kimenetű gyakorlati megvalósításában? Élnek még az eredeti tervek, célkitűzések?

Jelenleg néhány darab sztereó verzió dobozolása, majd meghallgatása, más készülékekkel összevetése, ami folyamatban van. A végfok-panelre mondhatjuk, hogy kész van, nincs már szükség komolyabb módosításokra - több darab végfok panel készült, és gyakorlatilag mindegyik legyártott példány hozta a korábban is mért műszaki paramétereket. Reméljük, hogy a meghallgatásokról is pozitív visszajelzések lesznek, esetleg el is adja magát némelyik prototípus (az eddigiek alapján szerintem van rá esély).
A lehetőség továbbra is adott, ha szeretnéd meghallgatni az erősítőt. Tudom, jelenleg messze van,
de később talán nálam is lesz majd prototípus.

Köszönöm a lehetőséget! A nyári vakációban úgyis viszem vissza az unokát Pest környékére és ha még akkor is állni fog az ajánlatod, tennék nálad egy röpke villámlátogatást. Kíváncsi vagyok a rendszeretek hangjára. Bár az erősítő minőségét nem fogom tudni megítélni idegen láncon, idegen környezetben, de legalább találkozhatok veled (esetleg veletek).

Hazaviheted ha gondolod, es meghallgathatod sajat rendszerben. Masnak nemigen van ertelme.

Tottechnika barátom eljuttat majd hozzám egy erősítőt. Nálam meghallgatni nem igazán tudjuk, mert még a szokásosnál is nagyobb a káosz (hacsak nyárig ez nem változik meg), de mivel hozzám jóval közelebb vagy, tőlem elviheted kipróbálni, meghallgatni. Esetleg ha TT DAC-ból is jut el hozzám (Gábor ?), annak van szimmetrikus kimenete, és akkor lesz (jelszintben, impedanciában és minőségben) hozzá illeszkedő jelforrás is.

Köszönöm a kedvességed! Egy vasárnapi napon elhoznám és szombaton visszavinném.
Nem fog gondot okozni neki ez a terhelő impedancia?
5W kimeneti teljesítmény nekem bőven elég.

Az előerősítőmnek van szimmetrikus kimenete (is).
Igazándiból nekem nem kellene semmi hókusz-pókusz: IEC aljzat a hálózatnak, hálózati kapcsoló, XLR aljzat a bemeneteknek és banánaljzatok a hangszórónak. A dobozolásnak nincs számomra jelentősége, tápegysége legyen és a végfok panel. A DSP szerintem nem fog javítani a hangon. Egy AD/DA oda-vissza alakításnak nem lehet pozitív hozadéka szerintem, de ha anélkül nem működik, hát akkor ilyen.
Azt fogom megírni amit hallani fogok az Alohához képest. Kíváncsian várom a fejleményeket és még egyszer köszönöm a lehetőséget

mivel bőven miliohm alatti tartományban van a kimenő impedanciája, ezért nem okoz gondot neki még az 1 ohm alatti terhelés sem. Viszont ha a 10A-es peak áramkorlátot eléri, akkor lekapcsol a biztonság miatt 3 másodpercre.

DSP csak a saját példányomban van, másnak nem építek olyat, nincs is rá igény, én meg nem erőlködöm. Ha nem hiszik el az emberek, akkor nem hiszik.

A SOA és a kimeneti impedancia két különböző dolog. Konkrétan arra gondoltam, hogy 2x40V lehetne a még biztonságos maximális tápfesz 1 pár végfethez... de már ez is határeset 2,8 R terhelésnél.

A DSP-nek nyilván lehet értelme többutas aktív doboznál, de akkor ezt így kell legyártani hangdobozostól (ahogy a LUXOR-ék teszik). A passzív keresztváltónál megértem, hogy mások is idegenkednek tőle.

Az IRFP240-nél sokkal jobb FET került bele az erősítőbe. Nekem most nincs kéznél az adatlapja, de később esetleg megkeresek belőle egy SOA görbét. Abból (és a tápfeszből) meg ki lehet majd találni, hogy pl. 2,8Ω terhelés esetén meddig lehet kivezérelni.
Tg barátom feltételezem, hogy THD szempontjából említette inkább a kimeneti impedanciát, mivel említetted, hogy nincs szükséged nagy teljesítményre ennek a hangsugárzónak a meghajtásához, ugyanakkor kicsi impedanciát mutat az erősítő felé. Tehát valószínűleg nem növekszik meg a torzítása ezzel a hangsugárzóval terhelve.

Lehet, hogy elfelejtettem említeni de a sima sztereó változatban nincs DSP.
A DAC-ot pedig amiatt említettem, hogy ha esetleg PC (USB) vagy más digitális kimenetű eszközt használnál műsorforrásként...
Az erősítő jelenleg 20dB feszültségerősítésű (ezen lehet, hogy majd változtatni, ill. növelni kell), tehát a teljes kivezérléséhez viszonylag nagy jelszint kell, amit nem minden eszköz tud.
A TT DAC viszont így is könnyen ki tudja vezérelni CLIP-elésig.

Anélkül, hogy bármelyikőtöket meg szeretném bántani, vagy a vitakedv lenne a háttérben....
Zeneszerető ember lévén, a hallható maradék eredeti valós hangzás tisztelete okán, mi marad egy többször oda-vissza alakított felvételnél az eredeti hangokból, ha komolyan vesszük? Esetemben nem kell a hangfalas akusztikával foglalkoznom, mivel általában fülessel szeretek zenét hallgatni. Azonban ismerem az elterjedtebb eljárások térhatásait és az ezzel járó valóság élményének hiányát. Egy kicsit olyan, mint egy jó szagú, jól kinéző műcsont a kutyusoknak. Persze azért érdekes technikailag, de sokáig nem tudok ilyen zenéket hallgatni a hiányérzetem miatt.
És még, a hírközlésben persze ideális...

A FET típusát ne áruld el. Műterheléssel majd kiderül, hogy belefér-e a SOA a tápfeszbe.
Csak CD játszót hallgatok, nincs más műsorforrásom.
A 20dB erősítés is bőven elég nekem (az Aloháé 16,5 dB).

Ha érdekel, itt a SOA az adatlapról (csatolt kép) Az N és a P csatornás kissé eltérő. Az erősítő tápja kevesebb mint ±50V, de ezt TG barátom tudja jobban, hogy végülis mennyi lett a gyakorlatban, meg mennyire esik be amikor terhelve van.

A hangszóró nem műterhelés. (Szerencsére)

Ez igaz, ezért mutattam az impedancia- és fázismenetet. És még:
- a zene nem szinuszjel
- a sör nem ital
- az asszony nem ember
- a medve nem játék az utolsó három, a székelyek szerint : )

Spectrális eloszlás egy végfok kimenetén

Kicsit cseteltem AI-vel, véleménye szerint a csöves erősítőknek azért hallgathatóbb a hangja, mert többnyire páros felharmónikusokat tartalmaznak. Az első felharmónikus az alapharmónikustól oktávnyi távolságra van, ez nagyon kellemes a fülnek. Következő felharmónikus páratlan és disszonáns hangzású. A harmadik felharmónikus megint oktávnyi távolságra van az első felharmónikustól, tehát kellemes a fülnek.
Tudna e valaki egy THD spectrumot feltenni ide, ami egy elismerten jó hangú csöves erősítő kimenetén van?

Egy időben én is ezt gondoltam egyetemes igazságnak, szerintem csak részigazság, mint minden más. Az mondjuk igaz, hogy a harmonikusok szintje és azok aránya alapvetően meghatározhat egy hangképet, de amiért sokan nem tudnak félvezetős végfokot hallgatni az az (megkérdeztem ilyen embereket, meg jómagam is voltam a másik oldalon), hogy egyszerűen bántó, nyers, rideg, érdes, stb hangjuk van. Már a zömének, nem mindnek.

Feltenni csak olyat tudok, meg olyannak van értelme amit magam is mértem. Nem tudom, manapság az EAR mennyire számít elismerten jó hangúnak, a 90-es években bizonyos helyeken világhírűnek számított, linkeltem is be róla cikket akkoriban. Tipikus SE spektrum. A hangja viszont kicsit sem csöves jellegű, épp ellenkezőleg, nagyon is gyors, precíz, lendületes. Teljesen más, mint általában a csöves SE hang, aminek meg ugye pont ugyanilyen a spetruma.
A PP meg egész más, hangra is, meg spektrumra is, mert ugye ott kisebb erősítés van, emiatt kisebb torzítás is, viszont az ellenütem miatt meg a páros harmonikusok jó része kioltódik.

Már az EAR esetén is kezdett bennem megdőlni az a nézet, hogy a csöves erősítő csöves hangú, a félvezetős meg félvezetős hangú. Amikor megépítettem a Sansui-t akkor meg teljesen be is bizonyosodott, hogy mennyire nem így van. A Sansui-nak ez a 78-ban gyártásba vitt "Super Fidelity DD/DC" topológiája a legtökéletesebb "szemléltetője" annak, hogy hogyan lehet úgy erősítőt építeni, hogy a kecske is jól lakjon meg a káposzta is megmaradjon. Tulajdonképpen a két eszköz (cső és félvezető) erényeit egyesíti a hangjában anélkül, hogy azok hátránya is meglenne. Nincs a csövekre jellemző rossz hatásfok, nagy torzítás stb, mégis van egyfajta nagyon finom, majdnem meleg, levegős hangkép. Ezzel együtt, semmiféle, a félvezetősökre jellemző negatív jelző nem fedezhető fel, nincs nyers hangép, nem rideg, nem érdes, nem bántó stb., viszont van benne hihetetlen erő, dinamika, és (általam még) soha nem hallott tisztaság.

Ha már AI, küldd rá nyugodtan, ha kell leírok ide (vagy privátban) konkrét típusokat, hogy melyekben van benne ez a topológia. Én vagy két napon át uszítottam, hogy keressen nekem ezekről az erősítőkről (hangjukról) negatív véleményeket japán meg angol nyelven, de egyet sem talált. Csak megbízhatósági kritikákat talált, ami nem csoda, meg pakoltak bele olyan őskori kerámia kondikat is amik pár évtized után egyszer csak kettérepedtek, meg volt bennük olyan szériás kisjelű tranyó ami néha ok nélkül kifeküdt.
Jó véleményt annál többet talált, japán fórumokon ilyeneket, hogy "a hangja mindenek felett álló", "a több milliós mai high end rendszereket is maga mögé utasítja" , "aki egyszer megveszi soha többé nem adja el" , "gyorsabb a fénynél, a tranziensek leképezése egyedülálló" , "hifi nirvana" , "a hang sebessége és a tranziensek tisztasága egyedülálló" , a " mély hangok amelyeknek súlyuk van" , "a háttér végtelen csendjéből tűéles pontossággal emelkednek ki a hangszerek" stb, csak néhány amit kiírtam.
Ha találsz a hangjukról negatív véleményt írd meg, mert érdekel.

És akkor csatolom az EAR859 és a Sansui spektrumképét. Soha, semmilyen félvezetős végfoktól nem láttam ilyen spektrumképet, sőt, általában pont fordítva van, a páratlan (disszonáns) harmonikusok dominálnak a párosakkal szemben. És ez a mérés még nem a saját tápjával készült, azóta nem mértem. Nem is fogom már, csak hallgatom. Az a baj, hogy nem találtam rá erre a kapcsolásra úgy 30 évvel ezelőtt, mert rengeteg időt, pénzt, bosszúságot, meg kimenő tekergetést megspórolt volna nekem.

A felharmónikusok tendenciája érdekel. Amiket feltettél, simán meg lehet csinálni tranyós-ban, vagy FET-esben. Tulajdonképpen arra vagyok kiváncsi, hogy a második- és a harmadik felharmónikus között mekkora különség kell? Ennek konstansnak kellene lennie a teljes kivezérlésig? Mindegy, változtatható lesz, 0...40dB-es tartományban, ami nem függ egy végfok kivezérlésétől.

Sok cikk van ebben a témában, de nem igazán meggyőzőek. És persze nem beszéltünk a szubjektiv hallásról.

Hogy mekkora különbség "kell" vagy nem kell azt én nem tudom megmondani. Én ki szoktam próbálni amire kíváncsi vagyok, sajnos máshogy nem megy. Hiába mondja a szomszéd hogy jó a bora, hogy az nekem is jó-e csak akkor derül ki ha megkóstolom.
Évekkel ezelőtt leírtam valamelyik topikba, semmibe nem kerül, el kell indítani a spektralab-ot vagy valamelyik hasonló szoftvert egy 1kHz-es (vagy akármekkora) jellel, és mellé kell adni (hozzákeverni) mínusz akárhány dB-en különféle páros meg páratlan harmonikust, akár egyet akár többet, hogy melyikkel szépül vagy csúnyul az alapjel hangja. Megcsinálta valaki? Nem.
De én már befejeztem ezt az egészet, nem akarok már ezen görcsölni, vagy építgetni, a zenét akarom hallgatni a Sansui-n oszt ennyi. Ennek a hangjával akarok már megöregedni, már ha megérem...

A különbség egyébként sosem konstans, mivel ahogy nő a kivezérlés úgy lesz egyre magasabb a harmonikusok szintje az alapjelhez képest, csövesnél is meg a félvezetősnél is, csak utóbbinál ugye kevésbé.

Ez az AI körülbelül annyira intelligens mint a cipőm talpa. Én is beszélgettem vele erősítőkről. Minden válaszát azzal kezdi, hogy "elnézést hibáztam". Egyébként meg azt szajkózza amit hallani akarsz tőle. Saját véleménye szerint is a katalógus adatok keresésében jó, de másban nem. De legalább nem lehet vele összeveszni : )