Nem a hosszabb élettartamra gondoltam, még akkor sem, ha a különbség szignifikáns (majdnem dupla!). A Vishayok meghallgatva bizonyultak jobbnak az SLPX-nél.

Nem tudom hogy közületek ki bontott már szét elektrolit kondenzátorokat, de tanulságos projekt. Nyilván nem szoktam brahiból szétvagdosni drága kondenzátorokat, de javítás során a kidobásra ítélt kondenzátorokat érdemes a patológiára küldeni.
Az, hogy az elektrolit összetétele is egy tudomány, a fegyverzetek feltekerése is az. Az elektrolitról sajnos nem lehet megállapítani az összetételt, viszont a fegyverzetek nagyon szépen visszabonthatóak, így érthetővé válik, mitől jobb az egyik a másiktól.
Az ismert, hogy a magas hőmérséklet csökkenti az élettartamot, mivel az elektrolit szép lassan elszökik a zárt edényből. De ami még rosszabb, a gyakori hőmérséklet változás. Az alumínium fegyverzetek felületén a dielektrikum ugyanis alumínium-oxid, aminek a hőtágulási együtthatója nem azonos az alumíniuméval, így az oxid rétegen folyamatosan repedések keletkeznek. Ezek a mikrorepedések begyógyulnak ha a kondenzátor feszültség alatt van, mert az elektrolit víz tartalmából az oxigén a fém alumíniumot oxidálja.a kilépő hidrogén pedig szép lassan kidiffundál a kondenzátorból. Ha sok éven keresztül polarizációs feszültség nélkül áll egy kondenzátor, a repedések mértéke olyan nagy lesz, hogy ha feszültség alá kerül, az öngyógyító folyamat olyan intenzívvé válik, hogy az oxidáló áram miatti melegedés, valamint a nagy mennyiségű felszabaduló hidrogén nyomása miatt a kondenzátor felrobban. Ezért kell ilyen esetben formálni a kondenzátort.
Nem csak a fegyverzet szigetelő rétege az oxid, hanem a kivezetések, valamint az összekötő szalagoké is. Az alumínium-oxid ráadásul nagyon rideg, nem rugalmas, hajlításkor könnyen bereped, csupasszá téve a mögötte lévő fém alumíniumot. Silány minőségű kondenzátorban nincs rendesen rögzítve a feltekert fegyverzet, így rázkódáskor a kivezető szalag folyton megreped. Ez begyógyulgat, de előbb-utóbb el fog fogyni, így mehszakad a kapcsolat a kivezetés és a fegyverzet között.
A nem ajánlott gyártmányú kondenzátorokban gyakran csak egy-egy szalag a kapcsolat a kivezetés és a fegyverzetek között, amíg egy ipari nagy terhelhetőségű gyártmánynál akár több tíz kivezető szalag van csokorba fogva. Ezek mennyisége, valamint eloszlása aktívan befolyásolja a kondenzátor impedanciamenetét, ami vélhetően hatással van a hangra egy erősítő tápjában, de akár a jelútban is.
Azt még megemlítem, hogy az elektrolitban lévő alumínium fegyverzet polarizációs feszültség nélkül is oxidálódik, mert az elektrolithoz képest az alumínium pozitív potenciálon van. Ha negatív lenne, akkor az elektrolitban feloldódna.
Ez azér érdekes számunkra, mert nem csak a pozitív fegyverzeten van oxidréteg, hanem a negatívon is. Itt ugyan jóval vékonyabb, de arra elegendő, hogy a kondenzátor kis értékű fordított polaritású feszültség hatására ne menjen tönkre. Ez az érték ugyan nem nagyon található meg az adatlapon. De egy P/N átmenetnyi feszültségtől nagyobb. Ezért nem követünk el hibát, ha ilyen kis feszültség esetén nem foglalkozunk a polaritással.

A kondenzátor nem csak egy alkatrész, lelke van neki is.

A feszültségmentes tárolásról szól a shelf life.

Köszönöm.
Ha jól értelmezem, az esr 1,6 szeresére növekedését határozza meg 140000 órában. Ez 16 év.
Vélhetően ez a garantált minimum.

Nem tudom, ezek a feszültség nélküli állási idők mennyire igazak. Nekem van egy zacskó olyan elkóm amiket még a Pafitól vettem több mint 10 éve, pár kivétellel azóta állnak a polcon, pár hete elővettem egyet, rákötöttem a labortápra, adtam 180V-ot a 200V-os elkónak, nem visított hogy ne tetszene neki, mértem rajta szivárgó áramot is, teljesen rendben volt, ahogy az ESR-je is.

Gondolom jobb gyártóknak van trükkös receptje arra is, hogy a tágulási problémát minimalizálják. Autós ólom akku esetében is vannak trükkök. Ott is gond a térfogat változás, de az már off téma. Annyit még megemlítek, hogy a rezgőkvarcoknak a kimetszési síkj függvényében lehet pozitív vagy negatív hőmérséklet függése, mivel nem egyenlő mértékben tágul minden irányban a kvarc. Van olyan kimetszési sík, ami biztosítani tudja a hőmérséklet független frekvenciát.
Nekem is vannak olyan kondenzátoram amit nem kellett formázni. 10 éve pihenő Nippon Chemi-Con például ilyen. De van pár Samsung kondérom is, az is jó. Viszont a Samwha 10000u/63V elkóimat formáznom kellett 5 év után, mert 1mA áramkorláttal 30V-on megállt a feszültség, 24 óra múlva érte el a 63V-ot.

Az elektrolit jó összetételét megalkotni is nagy tudomány. Nekem a régi 30...40 éves, csavarozható (alutömb lábú) MM elkóim, még mindíg olyanok mint az újak, igaz egy akkori 10mF...22mF legalább 3x akkora fizikailag, mint mostanában egy ilyen elkó. Ugyanakkor olyan kondim is akadt, amit újonnan tettem egy fiókba (többet vettem a szükségesnél egy akkori PC alaplap felújításához), és kb 2 év után felpúposodott, és kifolyt az elektrolit belőle, gyakorlatilag nulla üzemórával! Gondolom az alaplapban levők se jártak jobban, fene tudja.

Ezen a fórumon talán keveseknek bír jelentéssel ez a két nick, hogy "fapaci" és "mzperx". Érdemes rákattintani erre a linkre (és végig olvasni):
https://luxoraudio.hu/index.php/hu/blog/luxor-x-hangsugarzok
Ők nem titkolják milyen DSP-t használnak, talán hasznos információ lesz ez Neked.
Azt gondolom elég magasra tették a lécet ezekkel az aktív hangsugárzóikkal; mind árban, mind minőségben. Nekem is jó lecke ez, hogy ne nagyon vagánykodjak itt ezekkel a 6 tranzisztoros játékerősítőimmel.

Köszönöm a linket. Mivel kezdő ismerkedő vagyok DSP témában, ezért választottam a 1701-et. Ez a belső A/D miatt nem veszi fel a versenyt semmivel, de mivel olcsó, jó játszani vele. A 1467 tisztán digitális, külső A/D konvertert igényel, van benne lehetőség. Persze mivel itt a szűk keresztmetszet a konverter, ha jót akarunk, az is borsos lesz.
Itt jön képbe Ge Lee ötlete, hogy legyen inkább PC bázisú a dolog, főleg ha csik ki akarjuk próbálni. Egy 8 kimenettel rendelkező hangkártya beszerezhető, de nem kell mindig a gagyi hardverekre gondolni, van normális is.

De amúgy is kezdek majd süketülni. Aztán elengedem a hobbi audiót.

Ezt a képet az idei Audio Expón csináltam. Nagy kondikon a "kis" kondik.

Van ilyen is. Mint írtam, nincs arany igazság. Régebben ugyanígy csináltam, ott volt mindjárt a nyákon a pufferek mellett a fóliakondi. Aztán egyszer rászántam 3 teljes napot, meg 5 garnitúra kondit, Wima, Siemens, Remix, valami fekete izé talán Miflex meg még valami amire már nem emlékszem. Olyan egyik esetben sem volt, hogy jobb lett ha odatettem, esetleg olyan volt, hogy nem hallottam semmi különbséget.
Mint minden mást, ezt is meg kell hallgatni, de ezt már megtapasztaltad.

Most nem érek rá, de majd holnap írok privátot azzal kapcsolatban is, meg a hangszín tekergetős írásodra reagálva is.

Ja semmi bocs, csak a mobilos olvasgatás / "tapogatás" tévedése...

Tavaly volt az az idei

Hogyne lenne...
Mindenkinek a magáé!
Mindenkinek van saját világa, és ha olyan, saját kedvenc erősítője.

Kicsit módosítottam ezen a tápáram-vezérelt végfokon és átterveztem a nyákot is hozzá.

Lemaradt a tápelnyomás és a kimeneti impedancia.

Nem NOCHT, mert az azt jelenti, hogy éjjel. Helyesen: NOTCH, ami bevágást jelent. A Bode alapján találó elnevezés.

Köszi, javítok a továbbiakban.

Nem tűntem el, nem tiltottak ki, nem sértődtem meg semmin, csak pihentettem kicsit öreg csontjaimat. Tulajdonképpen két hónapja nem csináltam semmit. Bicikliztem (igen keveset) és zenét hallgattam. A szimulátort be sem kapcsoltam. Élvezem az Aloha hangját és szeretem is. Már nem vagyok biztos benne, hogy szükségem van-e nekem újabb/másmilyen végfokra... alszom még rá néhányat.

Skori: hol tartatok a földelt kimenetű gyakorlati megvalósításában? Élnek még az eredeti tervek, célkitűzések?

Jelenleg néhány darab sztereó verzió dobozolása, majd meghallgatása, más készülékekkel összevetése, ami folyamatban van. A végfok-panelre mondhatjuk, hogy kész van, nincs már szükség komolyabb módosításokra - több darab végfok panel készült, és gyakorlatilag mindegyik legyártott példány hozta a korábban is mért műszaki paramétereket. Reméljük, hogy a meghallgatásokról is pozitív visszajelzések lesznek, esetleg el is adja magát némelyik prototípus (az eddigiek alapján szerintem van rá esély).
A lehetőség továbbra is adott, ha szeretnéd meghallgatni az erősítőt. Tudom, jelenleg messze van,
de később talán nálam is lesz majd prototípus.

Köszönöm a lehetőséget! A nyári vakációban úgyis viszem vissza az unokát Pest környékére és ha még akkor is állni fog az ajánlatod, tennék nálad egy röpke villámlátogatást. Kíváncsi vagyok a rendszeretek hangjára. Bár az erősítő minőségét nem fogom tudni megítélni idegen láncon, idegen környezetben, de legalább találkozhatok veled (esetleg veletek).

Hazaviheted ha gondolod, es meghallgathatod sajat rendszerben. Masnak nemigen van ertelme.

Tottechnika barátom eljuttat majd hozzám egy erősítőt. Nálam meghallgatni nem igazán tudjuk, mert még a szokásosnál is nagyobb a káosz (hacsak nyárig ez nem változik meg), de mivel hozzám jóval közelebb vagy, tőlem elviheted kipróbálni, meghallgatni. Esetleg ha TT DAC-ból is jut el hozzám (Gábor ?), annak van szimmetrikus kimenete, és akkor lesz (jelszintben, impedanciában és minőségben) hozzá illeszkedő jelforrás is.

Köszönöm a kedvességed! Egy vasárnapi napon elhoznám és szombaton visszavinném.
Nem fog gondot okozni neki ez a terhelő impedancia?
5W kimeneti teljesítmény nekem bőven elég.

Az előerősítőmnek van szimmetrikus kimenete (is).
Igazándiból nekem nem kellene semmi hókusz-pókusz: IEC aljzat a hálózatnak, hálózati kapcsoló, XLR aljzat a bemeneteknek és banánaljzatok a hangszórónak. A dobozolásnak nincs számomra jelentősége, tápegysége legyen és a végfok panel. A DSP szerintem nem fog javítani a hangon. Egy AD/DA oda-vissza alakításnak nem lehet pozitív hozadéka szerintem, de ha anélkül nem működik, hát akkor ilyen.
Azt fogom megírni amit hallani fogok az Alohához képest. Kíváncsian várom a fejleményeket és még egyszer köszönöm a lehetőséget

mivel bőven miliohm alatti tartományban van a kimenő impedanciája, ezért nem okoz gondot neki még az 1 ohm alatti terhelés sem. Viszont ha a 10A-es peak áramkorlátot eléri, akkor lekapcsol a biztonság miatt 3 másodpercre.

DSP csak a saját példányomban van, másnak nem építek olyat, nincs is rá igény, én meg nem erőlködöm. Ha nem hiszik el az emberek, akkor nem hiszik.

A SOA és a kimeneti impedancia két különböző dolog. Konkrétan arra gondoltam, hogy 2x40V lehetne a még biztonságos maximális tápfesz 1 pár végfethez... de már ez is határeset 2,8 R terhelésnél.

A DSP-nek nyilván lehet értelme többutas aktív doboznál, de akkor ezt így kell legyártani hangdobozostól (ahogy a LUXOR-ék teszik). A passzív keresztváltónál megértem, hogy mások is idegenkednek tőle.

Az IRFP240-nél sokkal jobb FET került bele az erősítőbe. Nekem most nincs kéznél az adatlapja, de később esetleg megkeresek belőle egy SOA görbét. Abból (és a tápfeszből) meg ki lehet majd találni, hogy pl. 2,8Ω terhelés esetén meddig lehet kivezérelni.
Tg barátom feltételezem, hogy THD szempontjából említette inkább a kimeneti impedanciát, mivel említetted, hogy nincs szükséged nagy teljesítményre ennek a hangsugárzónak a meghajtásához, ugyanakkor kicsi impedanciát mutat az erősítő felé. Tehát valószínűleg nem növekszik meg a torzítása ezzel a hangsugárzóval terhelve.

Lehet, hogy elfelejtettem említeni de a sima sztereó változatban nincs DSP.
A DAC-ot pedig amiatt említettem, hogy ha esetleg PC (USB) vagy más digitális kimenetű eszközt használnál műsorforrásként...
Az erősítő jelenleg 20dB feszültségerősítésű (ezen lehet, hogy majd változtatni, ill. növelni kell), tehát a teljes kivezérléséhez viszonylag nagy jelszint kell, amit nem minden eszköz tud.
A TT DAC viszont így is könnyen ki tudja vezérelni CLIP-elésig.

Anélkül, hogy bármelyikőtöket meg szeretném bántani, vagy a vitakedv lenne a háttérben....
Zeneszerető ember lévén, a hallható maradék eredeti valós hangzás tisztelete okán, mi marad egy többször oda-vissza alakított felvételnél az eredeti hangokból, ha komolyan vesszük? Esetemben nem kell a hangfalas akusztikával foglalkoznom, mivel általában fülessel szeretek zenét hallgatni. Azonban ismerem az elterjedtebb eljárások térhatásait és az ezzel járó valóság élményének hiányát. Egy kicsit olyan, mint egy jó szagú, jól kinéző műcsont a kutyusoknak. Persze azért érdekes technikailag, de sokáig nem tudok ilyen zenéket hallgatni a hiányérzetem miatt.
És még, a hírközlésben persze ideális...