Köszönöm az értékes magyarázatokat.

A borda katalógus adatai egy pontra (egy hőforrásra) vonatkoznak. Ezért láthatod úgy, hogy bizonyos hossz felett már nem csökken a hőellenállás. Ez a véges keresztmetszet okozza. Olyan hűtőbordánál, aminek talplemeze vastagabb, a kritikus hossz nagyobb.
Ha több hőforrást szerelsz egy bordára, akkor értelemszerűen jobb hűtést tudsz elérni. Volt is katalógusom, amiben tervezési segédletek voltak, miként kell elhelyezni a félvezetőket, hogy azonos réteghőmérsékletet érjünk el egy függőleges hűtőbordán.

Szimuláció eredménye.

Tanulságos kép, köszönjük.
Tudsz olyan szimulációt is csinálni (célszerűen ugyanezen a bordán az összehasonlíthatóság miatt), aminél a bordákkal párhuzamosan van egy légáramlás, mondjuk 2-3 m/s sebességgel (az áramlás irányát is jelölve)?

Sajnos nem.Ezt is csak közvetett módon sikerült ábrázolni.

A Fischernél találtam.

A Fischer katalógust én is tanulmányoztam, éppen innen vettem a levegőáramlás sebességtartományát.
Azért hoztam szóba , mert látványos lett volna egymás mellé tenni egy adott borda hűtés nélküli, és légáramlással támogatott állapotát.

Itt találsz online kalkulátort természetes és ventilátoros hűtésre. Nem ilyen krixkrax-ot, de normál párhuzamos bordákat be tudsz írni mindkettőbe azonos adatokkal. Illetve elhelyezhető 1..4 hőforrás.

A természetes hűtésnél a bordák között kell a távolság a kéményhatás kialakulásához, túl sűrű bordázat rontja a hatékonyságot, ha nincs kényszerlégáramlat akkor ritka bordát kell választani. Ventilátoros esetén pedig a felület növelése miatt jó, ha minél több borda van, oda a sűrű és vékony bordázat a jobb, oda olyat érdemes választani. (Lásd régi, nem hőcsöves proci hűtők.)

Köszönöm, tanulmányozom.