Visszaolvasva pár oldalt úgy látom eléggé hosszú vita alakult ki a “csepptöltés” és a “13,7-13,8V” közötti töltésről, most úgy veszem észre sikerült ismét generálni egy újabbat általam.

Egyébként van nekem a motorom végett egy gyári “okos” töltőm is (CTEK MXS 5.0) amit használok is, ugye ez többlépcsős, leírás szerint rajta lehet hagyni hónapokig is. Mivel használom, ezt az apám 12V 180Ah akkumulátorára soha nem raktam rá, nem is tudom, hogy rá lehet-e leírás szerint talán 160Ah-ig lehet vele “karbantartani”. Viszont a töltési ciklus ábráján ott is a Float-nál 13,6V-ot ír a saját manual-ban.

Ettől biztos van már egyszerűbb, korszerűbb, de ezt én a mai napig használom. Többet is csináltam belőle. 12Vra, és 24Vra is

Ma, hogy ráraktam a nagy akkumulátorra előtte rámértem, kicsit merült 12,6V volt. Picit melegedett az eszköz de amúgy semmi gond nem volt míg ott voltam.

töltő-életben tartó áramkör

Sok évvel ezelőtt már elképzelt Proli007 egy áramkört, ami képes bizonyos mértékben tölteni, és folyamatosan "életben tartani" egy akkumulátort.
Nekem nincs a fiókomban mutatós magnó kivezérlésjelző, és egyéb analóg műszer vásárlásától is elriaszt azok ára, ezért felmerült opcióként egy olcsó digitális kijelző használata. Ehhez ki kellett egészíteni az eredeti kapcsolást, amivel megoldódott átkapcsolható módon az áram és a feszültség mérése is.
A módosított kapcsolást mellékeltem és rajzoltam hozzá egy paneltervet is. Ez utóbbi még csak tanulmányterv, de már megmutatható szinten van.
Nincs még kipróbálva, de elképzelésem szerint nagyon hosszú ideig szinten lehet tartani vele egy ritkán használt akkumulátort, különösebb közreműködés nélkül is.

Megérkezett többek között a trafó, ami kicsit nagyobb méretű mint amire számítottam (30W-os). A gyártó gondolt a trafó tömegére, ezért a lábain kívül külön rögzítő csavarokkal is lehet növeli a stabilitását. Ez is felkerült a panelre, ami magával hozott apróbb változásokat.

Összeraktam, de még a hűtés csak ideiglenes, mert az tesztelni tervezem. A képen lévő bordával gyakorlatilag egyáltalán nem melegszik, éppen csak érezni egy parányi hőmérséklet növekedést. Most a borda ezzel a kis aksival, amit kb. 20 perc alatt töltött fel, alig éri el a kb.30°C-t (16°C a műhelyben).
Pontosan úgy működik ahogy azt Proli007 ígéri.
A digitális kijelzővel való kiegészítés is tökéletesen funkcionál. Átkapcsolható, hogy a töltőfeszültséget, vagy a töltőáramot mutassa. Az árammérés is trimerrel kalibrálható.

Feszültség mérésnél csak egy minimális érték felett van érték

Nem találtam hozzá passzoló témát, és mivel a töltővel kapcsolatban merült fel, ezért ide teszem. Ha van alkalmasabb, akkor kérek javaslatot.
Tesztelgettem a töltőt, ami elvárás szerint működik. A digitális mérőegységgel való kiegészítés (itt is köszönöm Proli007-nek az ötletet és a rajzot) azonban magával hozott egy rá jellemző sajátosságot.
Itt átkapcsolhatóan lehet feszültséget vagy áramot látni a kijelzőn. Természetesen az áramnál is feszültség mérés történik, de itt kisebb értékek vannak. És itt jön a hiba, ugyanis a mérőegységek egy bizonyos feszültségérték alatt hirtelen nullára váltanak. Ezért az történik, hogy amikor csepptöltésre vált a töltő akkor ha kb.200 mA alá csökken az áram, akkor azt már nullának mutatja a kijelző. Fontos részlet, hogy a töltőtől szépen kapja az árammal arányos lineáris feszültséget, tehát a bemenetén ott van a mondjuk 100 mV (itt ez felel meg 100 mA-nek), a mérőegység ezt nullának mutatja. Nem is a pontos értéket akarnám látni, mert annak nem sok jelentősége van, de az zavaró ha nullát látok ott, ahol még bőven folyik a kijelzési tartományba eső áram.
Külön is végeztem 3 tesztet.
Teszt1: A töltő saját mérőegységét kivettem, adtam neki akkora tápfeszt mint amit a töltőtől is kap, és a mérőbemenetére leosztott feszültséget adtam. Ez az egység nem pontos már ebben a tartományban, de azért 0,19-es értéket (190mA) mutat, amikor 140 mV van a bemenetén. Azonban ha egy kicsit csökkentem a feszültséget, akkor már nullára vált, és ez így is marad. Sőt még hiszterézise is van, mert ha növelem a feszültséget, akkor az nem 0,19-nél kezd el ismét mutatni, hanem 0,27-nél.
Teszt2: Elővettem egy másik mérőegységet, ami áramit is mér (amit itt most nem használtam), és 1 nagyságrenddel nagyobb kijelzési pontossága van. Ez 0,303-as értéket még mutat, de ez alatt szintén nullára vált.
Teszt3: Itt a labortápegységbe beépített műszert vizsgáltam. Ezen is kb. 200 mV a minimálisan megjeleníthető értéke, alatta nullát mutat. Viszont ez CSAK a feszültségre igaz, mert áramot sokkal-sokkal kisebbet is meg tud jeleníteni. Tehát a feszültséghez és az áramhoz tartozó mérési módszer eltérő.

Adódik a kérdés, mit tegyek akkor, ha nekem itt most fontos lenne a kijelezhető tartomány egészének a megléte, azaz látnom kellene a 0,01 értéket (10 mA) is? Nem feltétlenül magyarázatot várok, ami rávilágít miért van így (habár ez is érdekes lehet), hanem megoldást.

Én talán két külön műszer használatát javasolnám , keress olyan árammérőt (chunt-el) ami megfelel a méréshatárnak és nem nulláz.....

Ebbe az irányba is el lehet indulni, vagy akár a teszt2 vagy a teszt3 műszerét is használhatnám, amik egyszerre mutatnák a feszültséget és az áramot is, mert az áramnál nem jelentkezik ez az alsó csonkolás, és akkor az átkapcsolóra sem lenne szükség.
Én egyenlőre arra számítok, találok olyan feszültségmérő egységet, ami nem vágja meg a méréshatár alját, mert azért lássuk be, ez egy elég bántó sajátosság (viszont a másik oldalon ott van az ára, ami kb. 1 gombóc fagyival azonos).
Fontos körülmény, hogy itt a mérőegységen látott értékek alapján nem tudunk beavatkozni, hiszen minden automatikusan történik a háttérben. Csak egy kis monitorozási lehetőséget adnak a kezelőnek (én kedvelem az ilyesmit).
A töltő/szinten tartó áramkör eleganciáját az egyszerűsége és az ennek ellentmondó funkcionalitás adja. Ezért lenne praktikus egy "alkalmas" mérőegységet választani, mert szerintem kell ilyennek lennie (vagy kihagyni az egész mérési részt, és csak a LED-ekre hagyatkozni).

Vásároltam két további mérőegységet is, amiknek nincs a beépítést segítő, csinos burkolata és még kisebbek is a számjegyek, csak 0,36"-osak (10 mm alatt egy kicsivel).
A 3 digites képes a legkisebb értékeket is megjeleníteni, de ebben a tartományban nem pontos. 70 mA-t mutat, amikor valójában 110 mA áramnak megfelelő feszültséget kap. De legalább nem nullákat látok. A 4 digites teljesen azonos a korábbi teszt2-vel, 300 mV alatt nullákat mutat.
Az első képen az eredetileg neki szánt mérőegységet és a két most vásároltat is látjuk, az arányok mutatják a méretkülönbséget. A második képen egy plexit tettem a számjegyek elé, ami sokat javít a láthatóságon.