Lehet, a forrasztgatás előtt a cellafeszültségeket is ellenőrizni kellett volna...
A legtööbb powerbankban az összes cella párhuzamosítva van.
Most egyetlenegy darab (új!) cella beforrasztásával kipróbálhatnád az elektronikát.

Valamit nem értek. Az elején azt írtad, hogy 100%-ra feltöltődött. Vagyis a beépített kis voltmérő jó feszültséget mért. Ha zárlatos lenne a párhuzamosan kötött cellákból bármelyik, akkor 0 voltot vagy 0% töltöttséget mutatna. Vagyis nincs zárlatos cella. Ha pár cella a párhuzamosan kötöttekből nem érintkezett, az csak az össz kapacitást befolyásolja, nem a töltési feszültséget.

Az ehhez hasonló power bankoknál két irányban van DC/DC konverzió. Töltésnél az 5V feszültségről tölti a Li-Ion cellákat nagyjából 4,2V-ig, ami 100%-nak felel meg.
Amikor forrásnak használod, akkor az akku 3,7-4,2V tartományában lévő feszültséget konvertálja fel, hogy az USB kimenet 5V legyen kb 2A terhelhetőséggel.

Vagyis ha a töltés működik, és megvan a 100% kapacitás, akkor a kisütési oldalon lévő kis konverter áramkör pusztult el, vagy valami ott ment tönkre.
A benne lévő panelkáról kellene közeli felvétel, amin látszanak a komponensek.
Mivel különböző USB aljzatokon lehet tölteni, meg kisütni, elég jól behatárolható a töltő oldal, és a kimenetet előállító konverter.

A cellák ellenőrzése egyszerű, de időigényes feladat, ha nincsen hozzá direkt erre a célra készült műszered.
Először is tudni kell a cella kapacitását. Majd ezután ráteszed a lemerített cellát egy áramgenerátorra, amivel fix árammal feltöltöd a maximális kapocsfeszültségig. Ha eléri a max kapocsfeszültséget, akkor számolás. ha rossz a cella, lehet, hogy sosem éri el. Feljegyzed a töltési időt, majd a töltési árammal összeszorozva megkapod azt a kapacitást, amit az akkuba belepumpáltál. Ha ez a mért érték köszönő viszonyban sincsen a cellára ráírt kapacitással, akkor már nem is érdemes nagyon tovább menni.
Ha úgy veszed észre, hogy a cellákba pumpált kapacitás valamennyire megegyezik a ráírt kapacitással, akkor érdemes megnézni, hogy ezt leadja-e. A módszer nagyjából ugyanaz, mint a töltésé. áramgenerátoros kisütővel kisütöd. Kisütési idő szorozva a kisütési árammal. Majd összehasonlítás.
Nagyjából elfogadható értéket fogsz kapni, ha a cellákat 0,5 C árammal töltöd, illetve kisütöd. Tehát, ha egy 2000 mAh-s cellát 1000 milliamperrel töltöd, és kisütöd. Lehet lassabban is, de az már idegtépő lehet, ha nincsen hozzá célszerszám.

Szia! Direkt ilyen műszerem nincs.

Szia! Ezt tudom mutatni,ha megfelel, bármit tudok még közelebbről fotózni ha kell.

Azért a töltés nem csak az áramgenerátoros részből áll. Utánna van még egy feszültséggenerátoros töltési rész is,
ami nagyjából kb 2 vagy 3 szor annyi idő, mint az első áramgenerátoros szakasz.

Ebből nem nagyon lesz énekes halott.
Az IP5310 egy power bank SOIC áramkör, ami tartalmazza az akku töltő, és a kimeneti 5V előállító egységeket is. A termisztor 100k az adatlap szerint.
A többi, U1, U3, típusa nem látszik jól.
Mérd meg az akku kapcsain a feszültséget. Ha 3,0-4.2 között van, akkor a kimeneten 5V-ot kellene mérned. Ha nincs kimenet, akkor meghalt valami.
Ha van szkópod még megnézheted, hogy látsz-e életjeleket valahol.
Kezdj el gondolkozni azon, hogy veszel egy másik 10.000mAh power bankot, vagy egy power bank dobozt, amibe átrakhatod az akkukat. Temun, alin rengeteg van.
Power bank ház.

igen, ez így igaz. Az utolsó néhány százalékot (fejből nem tudom hogy mennyit) így töltik helyesen a cellába. De ha ezt a szakaszt egyszer kihagyjuk, akkor attól a cella nem károsodik (jelentősen), de a cella állapotáról tényleges következtetést levonhatunk.

Kb 30-50% az a feszültséggenerátoros szakasz. És persze kihagyható, nem is arra írtam, hogy károsodna.
De ha valamilyen értelmes értéket akarunk kapni, csak ez után érdemes bármilyen számolgatásba is kezdeni, erre céloztam. Arra viszont valóban elég az elsö szakasz is, hogy annyit megállapíthassunk, hogy használható e még a cella.

Igen, párhuzamos az összes akkucella. Ha egy van közte amely zárlatos, okozhatja azt ,hogy nem ad le töltést?

Igen.

Mérted már az akku feszültségét? Abból kiderülne, hogy van-e zárlatos. De mint írtam, ha lenne benne, akkor nem tudna 100%-os töltöttséget mutatni.

A mért érték !

Ez egy normális érték, és megfelel annak, hogy 100%-ra mutatja a töltöttséget.
Nincs közöttük zárlatos. Ha veszel egy power bank házat, mondjuk olyat, amibe 8 darab akkut lehet tenni párhuzamosan, abba simán átrakhatóak ezek az akkuk. Aztán vagy teszel melléjük egy nyolcadikat, vagy így is jó.
Amikor szétszeded az akku pakkot az összekötő lemezkéket óvatosan kis fogóval le lehet feszegetni. A hegesztések helyén maradó kis lemez töredékeket meg tűreszelővel el lehet távolítani- Utána simán berakhatóak a foglalatba.

Oké, és hogyan fogja leadni a töltést miután átraktam?? Egyébként miért kellene új doboz ?

Mert abban van új elektronika is.

Olyat lehet venni ami egy üres doboz elektronikával??

Ezt a linket küldte neked Suba53 még csütörtökön,
itt van doboz elektronikával, nem is nagyon drága.
Csak úgy tűnik, nem nézted meg...

Valóban! Köszi ! Szerinted is jók az akkucellák?

A feszültség alapján jók, a kapacitást hosszabb ideig tart megmérni, ahogy már mateatek kolléga is írta.

Köszi!

Szivattyú

Sziasztok!
Van nekem egy orosz káma szivattyúm.
Szárazon víz nélkűl hibátlanul megy 2 perc ig próbáltam.
Feltettem a helyére 5 másod percen belűl le áll ha várok vele akkor újra indul és megént csak 5 másodpercig megy.
Ha le veszem a kútról akkor megyen rendesen.
Mi a hiba ilyenkor.
A szivattyú ban most cseréltem szimeringet meg csapágyakat.

A hőkapcsolóját nézted?

Az 5 másodperc alatt szállít vizet, és ha igen akkor kellő mennyiséget?
Áramot tudsz mérni (üresen -amikor szépen megy-, és szívás közben -amikor hamar leáll-)?

Van neki olyan mert én csak egy indító relét láttam benne.

Egy tápegységgel több modul zavartalan táplálása

Sziasztok!

Olyan esetekben, mikor egy darab +/-15V-os, vagy ehhez közeli szimmetrikus tápfeszültségről kell működjön több, alacsony áramfelvételű modul (előfokok, balanszolt/unbalanszolt fokozatok stb.) több különböző panelra szétosztva a részegységeket, vezetékekkel összekötve a tápegységgel, hogy érdemes kialakítani a tápelágazást? Amennyire tudom, van visszahatásuk egymásra és ez bezavarhat a hangképbe. Amiket eddig sikerült találnom, az az RC szűrő (10R-100uF) minden panel, vagy pld. OPA fokozat táplábain, a másik pedig minden modulon egy helyi LDO (ez esetben a betápot emelnem kell persze 1-2 volttal). Vannak esetleg ilyen megoldások még? Vagy cikkek, gyári készülékek, amikből lehetne tanulni?

Nálam sima "trafó + egyenirányító pufferkondival" felépítésű tápról oldottam meg több modul zavartalan működését, a képen látható szűrés került külön-külön mindegyik modul táp bemenetére, így nem "zajong" egyik sem.

Ez így alapban szép válasz. De ha nem tudjuk az áram felvételét a modulnak, akkor körül-belül semmi. Mert ha mondjuk 150 milliampert fogyaszt egy modul, akkor mi lesz az általad kalkulált R-C szűrővel? Nem írt a kérdező áramfelvételt, viszont kalkuláltál neki egy szűrőt.
Tudom, hogy szeretsz mindenre válaszolni, de ha konkrétumok nélküli kérdésre konkrétummal válaszolsz, akkor az a válasz kb "∞" ennyire lesz helytelen.

Udvardi Zsombor: Köszönöm, a szűrő megléte válasz, én is első körben ezen az úton tervezek elindulni, az alkatrészek értéke testreszabandó.

mateatek: sokadjára futok bele abba, hogy azt hiszem, elég információt osztok meg a kérdéskőr kitárgyalásához, de -valószínűleg tudatlanságom okán- nem tudom felmérni az alapvető szükségleteket annak célszerű válaszadásához. Félreértés ne essék, csak félig veszem magamra az alkotott kritikát, mert inkább forrásokra, a körbejárandó témakör megértésére és tanulására, elméleti alapozására kérdeztem rá, de emellett nyílván a bevált praktikák is érdekesek. A modulonkénti max felvett áram 70mA, átlagban <20mA és 30mA közötti a szükséglet. Dedikált modulokat azért nem osztottam meg, mert sokkal inkább átlag tápszűrésre, pontosabban ezen módszerekre és cikkekre/forrásokra vonatkozott a kérdés - elnézést az ismételt kifejtésért. Nem feltétlen halat szeretnék kapni, hanem megtanulni horgászni

Közben rájöttem, hogy nem teljesen árultam el az egészet. Ezen a képen jobb oldalon az általam légszereléssel felépített táp látható, ami 9V-ot szolgáltat ‒ kerámia ellenállásnak és induktivitásnak nincs meghatározott értéke ‒, bal oldalon pedig a modulok bemenetére került szűrés látható.
_{^{(Azért kerámia ellenállást használtam, mivel a benne lévő lukon keresztül drótkötözőztem oda a légszerelt áramkör rögzítéséül.)}}