V-MOS FET építési szempontok
Amikor felmerült bennem a megépítése, akkor még nem látszott, hogy milyen problémás az anyagbeszerzési oldala. Mint írtam akkoriban, hogy az sarkalt, hogy a DN2540-nek vannak csőhangra hajazó képességei bizonyos beállításban. Én úgy véltem, hogy ez szkóp nélkül is hallható lehet. Közben volt egy kis kitérőm VF6 ügyben, de ennek vége, és visszatértem e készülékhez. Alkotója szerint nem fog megfelelően működni, ha nem pontosan az általa megjelölt típusokkal van megépítve. Azonban ezek nemigen hozzáférhetőek. Esetemben nem vigasz, hogy Király Tibor a kapcsolásaihoz hozzáférhetővé szokta tenni az alkatrészek beszerzésének helyét az utánépítőknek. Így megunva a helyzetet belevágok a zárómunkálatokba. Ha nem mást, tapasztalatokat mindenképp szerzek.
Első lépés ebben az LF356 elképzelt beszerelése. Mint kiderült a házán mínusz van, ezért a bodafészekben szigetelni kell majd. Az majd kiderül, hogy megoldható e teflonszalaggal, vagy esztergáltatni kell rá egy teflongyűrűt. Egyenlőre a behelyezése a gond, mivel nincs CNC gépem ehhez. Azért persze tervem van, de az elkészülte fogja csak visszaigazolni, hogy jó volt e az.
Minden esetre az M4-es menetes szárakat kijjebb tekertem, hogy rá lehessen csavarni még egy M4x5mm-es távtartó. Az LF356 fejmagassága 4,9mm-es a leírás szerint, ami lehetővé teszi, hogy rászerelve a teflon lapocskát, lássam az LF356 adódó, szükséges lábhosszát. És ha ezt követően a lapocskákon sikerül a bevágott lábakat zárlatmentesen ráforrasztani az aranyozott tüskelábakra úgy, hogy még nagyjából merőlegesen is álljon… Akkor meg van a legkényesebb része e dolognak.
Ugyanis ezután már csak körbe kell jelölni a fejet a bordán, és adódik a fészekfurat helye, amit 5-5,5mm mélyre fogok fúrni. A szereléshez már rendelkezésre áll a két antisztatizáló csuklópánt, már csak a földelését kell megszerelnem.

A pákám javítása odébb, így neki láttam az LF356 beforrasztásához. Tudtam már előre, hogy nagy fába vágtam a fejszémet, mondhatni légből kapott ötlet a dolog. 75 évesen már más a szemem, kezem, mint hajdanán, így minden mozdulathoz szerencsésnek kellett lenni. Nos végül is eddig volt. A páka kedve alapján fűtött, a kis helyen minden moccanásnak következménye volt. A lábbevágás egy kicsit hosszabb lett (a rövidebb lett volna gáz), de ezt egy alátéttel megoldottam. Végül is kb olyan lett, ahogy gondoltam. Ma nem zörgök, de holnap jön a következő nem mindegy…

Mondom magamban, nem hiszem el…
Fel voltam készülve, hogy reszelhetem utána a rögzítő furatokat, hogy bele tudjam a furatba dugni az LF356-t. Lehetett volna elpontoznom, vagy bármelyik közbenső fúróval elhúzni a furatot, vagy mit tudom én… Ám megint szerencsém volt. Nem kellett a furatokat igazítanom. Valami csoda folytán minden stimmelt. Bevágtam egy vékony teflonszalagot, majd "betörtem”, hogy bele tudjam helyezni a furatba. Jöhet bele a hűtőpaszta…

Ebből nincs tapasztalatom, így csak reménykedni tudok, hogy az elképzeléseim szerint alakulnak majd a dolgok. Kerafol KP97 pasztával félig nyomtam a 9mm-es furatot, majd belehelyeztem a teflonszalagot. A teflonszalag a pasztában nehézkesen mozgott, mivel annak sűrűsége hatott rá. Ezután belehelyeztem az LF356-ot óvatosan, lépésről lépésre a pneumatikus hatás miatt. Ugyan hagytam egy vékony csíkot a teflonszalagon pont ezért, de a gyakorlat mutatja majd meg a paszta anyagsűrűsége, és a rés viszonya alapján az előtolás lehetőségét. Így óvatosan tekergetve a rögzítő anyákat haladtam azoknak bakon történő felvekvéséig, kellő szünetekkel. Kérdés persze marad, hogy a paszta dermedése és a furatban lévő kompresszió kiegyenlítődése után, lesz e olyan vákuumhatás, amitől felállítva utólag a paszta nem fog majd kifolyni…

Apróságok
Elhúzódtak a dolgok. A sok részlettel való foglalkozás engem már nagyon fáraszt, dehát valamit valamiért. A 2SK170 még mindig kérdéses. Ha lenne megbízható darab, akkor pár napon belül meglehetne.
Ami megvan…
Megcsiszoltam a Teslákat, hogy forraszthatók legyenek. Készítettem a beállításokhoz mérőpontokat, és nagyjából összeszereltem, hogy lássam a hozzáféréseket. Jó lenne tudni, hogy így képes-e megfelelően működni. Kérdés, hogy az általam szerelt DN2540 „felizgatható-e annyira”, hogy hozza az elvárhatót. Addig is az EVAmp-ból megmaradt puffereket meg kell formáznom, mivel több mint egy éve nem voltak használatban.

Úgy nézett ki, hogy elrendezés nagyján túl vagyok…
Azonban szembesültem a jobb oldal tükrözéséből fakadó bal oldali problémákkal.
A nagyjából a kétoldali hasonló elhelyezés ugrott, ugyanis más lett a DN2540, és a 2SA769 pozíciója. És így rögtön minden változott. Cserélni kellett a 2SA769 hűtőtalpát kisebbre, mivel a szembekötésnek nem maradt elég hely. A teflonlap az egészhez képest elcsúszott. Egy bordaközzel arrébb kellett volna fúrni, de akkor a visszacsatolás 22µF-jának útbe lett volna a poti háza, és hosszabb lett volna az alaplapi bemeneti átkötés. Ezért úgy döntöttem, hogy a meghajtó, és a visszacsatoló ellenállás ferdén lesz szerelve, és egy kis feljebb, lejjebb, odébb-el megoldhatóak a felmerült problémák. És ha ez nem lett volna elég, kiderült, hogy a tömbök rögzítése (2x2 M3-as furat) a túloldali bordalamellákra esik. Nos lett egy kis drukk bennem, hogy eltaláljam a lamellák középtáját a DN2540 alatti tömbnél. Ráadásul a 2,5mm-es fúróm sem volt valami éles. Nos sikerült hűtéssel, és a megfelelő fordulattal megoldani e problémát. A lamella oldalán ugyan keletkezett egy kis vakondtúrás, de sem a fúró, sem a menetfúró nem látta kárát a dolognak az állványos fúrógéppel való ténykedésnek.
Meglepődtem…
A minap tévézés közben rám jött egy kis kézidegesség, ezért felület kezelgettem az elemeket. Másnap a tömbök furatait átjelölgettem a bordára. Hát jól jött, hogy a fényes felületen jól kivehető volt az átjelölés épphogy karca…

Lassan de biztosan itt nálunk lesz a működőképes Stax SRA-14S fejhallgató erősìtők nagy része - most is egy újabb taggal bővült a hazai géppark.

Egy nagyon korai gyártású példányt (No. 0026), hoztak bemérésre és tuningra, amit elvállaltam, mert rendben ment rajta minden funkció. Àtnézve feltűnt, hogy az előerőstő modulban nincs benne a DC servo IC, amely a későbbi gyártású készülékekben már ott van
Nahát - mekkora meglepetés ilyen gyártás közbeni változtatást látni, biztosan másképpen is szól a készülék, ha valaki szükség esetén bekapcsolja az előerősìtőt.

A már általam kidolgozott földelési rendszer változtatást kiépítettem, és a Black Gate kondik is elfoglalták a méltó helyüket.
Most éppen járatom az új versenyzőt, hogy majd a hazai pályán jól szerepeljen a csúcs Stax fülessel összekötve
TJ.

Átmeneti záróra
A rajzok is rehabilitálásra szorultak. korrigáltam az oldalhelyességeket, és a korai elképzelések gyakorlatból fakadó megváltozását. Ugyanis később derült ki, hogy az IC háza mínuszon van. Ezért el kellett szigetelni a földtől. Ezután nem volt értelme a külön elszigetelt hűtőtömbnek, hogy azt az első földcsillagpontra földeljem azt. Az IC emiatt csak árnyékolva lett a hűtőbordától indirekt módon. Így a plusz tömböt kihagytam. Ugyan azt írták, hogy az IC a mínuszos házzal árnyékoltnak tekinthető, de nekem szimpatikusabb volt az a saját elképzelésem, hogy a hűtőbordába süllyesztve, elszigetelve a hűtőpasztában építsem meg. Az IC jelölt nyolcas lába (NC) egy 10K ellenállással földelve lesz.

A jelenlegi helyzetem alapján a készülékbe beszerelem az alkatrészeket, hogy ne vesszenek el a dzsumbujban, mert úgy néz ki, hogy a 2db 22ohm 3W-ra, és a 2SK170-re még várni kell. Most félre teszem a mérés feltételeinek teljesüléséig, és végre hozzáláthatok a Hibrid 2-höz, aminek az alkatrészeit idáig csak szemmel vertem.

És még kettő...

Én támogatom a saját építéseket (bizonyos szinten még a tiédet is), ezért örömmel látom, hogy tervben van a "hibrid-2".
Mégis azt javaslom, ezt most készítsd titokban, és csak akkor mutasd meg, amikor úgy érzed, készen van.
Tehát nem teszel fel 6-8 képet minden kis szigetelő lemezkéről, kifúrt lyukról, tömböcskéről amit kifaragsz, aranyozott bizbaszokról, stb. Csak a készet bemutatod. Köztudottan senki véleménye, javaslata, kritikája nem érdekel, ami szintén megerősíti, hogy nincs értelme a sok fura részlet elénk tárásának.
Ez természetesen csak egy javaslat, de talán többek is vannak akik egyetértenek velem, mert nem sok felfelé mutató hüvelykujjat látok (ha a semennyi az nevezhető nemsok-nak).

Kedves Alkotó!

Ez érdekes kijelentés itt a hobbi elektronika felületén.
Mondják, nem a cél, hanem a hozzávezető út a fontosabb az ember életében. Amiért bizonyos részleteket is közlök az építéseimből az pont a kezdőknek adhat bátorítást, és segítheti a kiviteli elképzeléseket. Én úgy amatőrösen tudok itthon dolgozni, így néha ki kell találni, hogy egyáltalán, hogy tudom az elképzeléseimet megvalósítani. Nem mindenkinek van huszonkét pákája, mint Neked, így bizony ügyeskedni kell, ha nincs más. És bizony lehet csodákat tenni olykor...
Aztán meg, ha ez Neked zavaró... Mindig láthatod az azonosítómat, lépjél át nyugodtan. Még az is lehet, hogy sajnálni fogom, hogy már nem foglalkozol velem, és nem érdekel, amit közzé teszek.

A V-DMOS FET erősítőt, tunerman fórumtársunk kapcsolását félretéve (mivel alkatrész beszerzési gondok akadályoznak), visszatértem Tóth Béla Hibrid (nálam) 2. építésének folytatásához.
Mivel volt szerencsém aludni rá jópárat, kicsit változtattam a tervezett huzalozáson. Mondhatnám apróságnak, de szerintem így előnyösebb audiofilileg, mivel abban minden kis dolognak lehet hallható eredménye. Az egyik ilyen a csillagpontos földelés, és a táp milyensége. A földelés esetében szétvettem a földcsillagpont földvezetékét, és a cső fűtésének földvezetékét. Így azokat külön-külön a táp földcsillagpontjából vezetékezem. Emlékeztetésül a Hibrid (1) egy egyszerű megoldással készült. A végfok FET-jének a cső fűtése volt a munkaellenállása, ezáltal egy hőforrással kevesebb lett a hűtés szempontjából. Most azonban ez szétválik, azaz a cső tápja külön hűtésre szorul. Mivel a cső fűtésének milyensége meghatározó annak képességiet illetően, ezért a Hibrid 1-nél bevált megoldást alkalmazok a Hibrid 2. tápjában.

Idézet:
„...az pont a kezdőknek adhat bátorítást...”

Éppen ezt a csoportot próbálom megvédeni tőled.

Próbáld meg elérteni: Ideje van, teje van, miért ne szoptatna?

Hát hozzákezdtem a Hibrid 2-höz…
Ezentúl H2-nek hívom, hogy ne hasson hosszúnak a hozzászólásom…
Emlékeztetőül, nem építési mániám van, hanem a H1 megépítése után jött az információ tunerman fórumtársunktól a "csőhangú” FET-ről, ami felkeltette figyelmemet. Mint már említettem, egy csatornánként kétcsöves fejhallgatóerősítő nekem igen költséges dolog lett volna, mivel én a zeneszeretetem miatt komolyan veszem a hangminőséget, és ezért nálam ez oldalanként három tápot jelentene. Miszerint a két cső fűtésének külön egy-egy, és az áramkörnek is egy. Ez már csak a helyigényt is jelentősen megnövelné, ha a hat darab tápot nézzük.
A H1 szerencsés konstrukciója volt Tóth Béla fórumtársunknak, mivel összesen két táppal elment duál monóban, lévén a végfoknak a cső fűtése volt a munkaellenállása.
Nos, Béla megint segítségemre volt, és megtervezte a H2-őt, ami egy virtuális, csatornánként kétcsöves erősítő, és az én szempontom szerint összesen négy táppal megépíthető!
De az sem semmi, hogy e kapcsolás kétfajta visszacsatolást tartalmaz, ami jó megoldás nagy dinamikájú hangforrás esetén.
Megjegyzem ez a struktúra is jelentős méretnövekedést jelentett volna. Ezért úgy tervezem, hogy két szintesen építem meg rétegelt falapokból, hogy ne jelentsen nagy alapterületet a majdani készülék.
Egyelőre csak vázlataim vannak, hogy kialakulhasson bennem a végleges konstrukció.

Én a helyedben a hűtőbordákat a doboz szélére vagy hátuljára tervezném nem a kondik közé . Az összes mai piacra tervezett áramkör éppen ettől "avul" el hogy a meleg alkatrészek közelébe-mellé tervezik a kiszáradásra hajlamos (hőre érzékeny ) alkatrészeket .

Először is köszi az észrevételed!
A tervezésben két részre bontanám a hangafalas, és a füleserősítőket. A hangafalasnál egyszerűbb a dolog, mivel hátul praktikus kívül a hűtőborda, hiszen a két bemenet középen egymásmellé esik, és onnan indulva kétfelé a szokásos helyre esnek a kimeneti csatlakozók. Ezáltal könnyen teljesül a rövid madzagos konstrukció. Azonban a fejhallgató erősítőnél ez elől-hátul adódik. Jelen esetben, ha figyelemben vesszük a tápok, és az alaplap kapcsán az elvárásokat az eddigi tapasztalataimat várhatóan a végfokon a hűtőborda nagysága, annak vertikális szellőzési képessége fogja meghatározni a keletkező környezeti hőterhelés nagyságát. Ez lesz az második készülékem ami végre zárt dobozt kap. A többi idáig az alapjaikon működig idáig, ahol a tapasztalataim szerint csak a nyári időszakban mutat komolyabb melegedést. Értem ez alatt a cső, borda,trafó fölötti érzékelhető meleg levegőt. A zárt doboznál azonban további kérdések fognak tisztázódni. Például a vertikális akna elég e a trafók hőtorlódásának elkerüléséhez, vagy a nyári időszakban melegítik e majd a pufferek alatt az falapot. Persze a nyári időszak huzamosabb zenehallgatáshoz eltudok képzelni felül ventilátorokat szívóhatással, hogy vertikálisan növeljék a levegőáramlást a hőcserélés javítása miatt. Az hogy a borda kívül van, vagy belül az csak akkor bír jelentőséggel, ha a borda lamella felülete nem elégséges a keletkező hő, és a környezeti hőmérséklet viszonylatában. És mivel a borda leszellőzése vertikális irányú, az igazi kérdés, hogy a borda alá mennyi levegő tud alááramlani, és persze fent tud e szabadon távozni a meleg levegő. Esetemben, hogy mi mire lesz elég azt majd a gyakorlat fogja megmutatni. És persze elképzelhető bizonyos korrekció is.

Ha nem tudonán középről szélre tenni a bordákat , akkor elgondolkodnék a kétszintes szerelésen. Alul a táp az összes kondival és felül az erősítő a bordákkal . A kondik alá-mellé tenném a ventillátort-ventillátorokat így a kondik közt befújt "hideg" levegő alulról fölfölfelé áramolva elvinné a hőt a bordákról is anélkül hogy a kondikat melegítené ...

Elnézést a kései válaszért, de koromhoz képest sok dolgom volt.
A H2 építéséhez a H1 tapasztalatai felhasználhatóak. A H1-nél, mint írtam, csak a nyári időszakban emelkedtek a "melegedő" alkatrészek hőmérsékletei. Azonban azok sem voltak kirívóak. Azt is írtam, hogy az alapterület számít, és ezért a több szint. Aztán a melegedés alapvető oka a körülményekhez képest a borda milyensége. A vertikális áramlás, ha a készülék polcon van, akkor nem biztos, hogy kívül nagyobb. Inkább számít az alááramlás lehetősége. Szóval nem vagyok híve a hűtőborda oldalfalra helyezésének. Egy polcon, persze ha megfelelő, általában hátul a vezetékeknek helyet hagynak vertikálisan, így van hely a hátulra szerelt bordáknak a leszellő zéshez. Szerény véleményem szerint egy szívóirányú ventilátor jobban koordinálja a készülékben a légáramlást, mint egy befújt irányú, mivel jobban irányt ad a légáramlásnak, és nincs visszacsapó hatás, ami csökkenti az áramlást.

Úgy látom "nem egy malomban őrlünk " a kondenzátorok borda melletti elhelyezése nem tetszik , akármerről szívja fújja a ventillátor mindenképpen körbekerüli a meleg-melegebb levegő a kondikat , ezért írtam hogy a kondik középre vagy alulra a borda meg szélre vagy fölülre .. De az idő majd eldönti .....

Itt azért nincs akkora meleg, ezek a teljesítmény félvezetők hűtőborda nélkül is ellennének. Az csak DIY megoldás, hogy ekkora bordákon vannak. Ártani nem árt. Legfeljebb hamarabb megy ki a divatból a zene, mint ahogy tönkre fog menni ez az erősítő.

Éppen elek fétise hogy jól- mégjobban -és még annál is jobban , akkor miért véditek mindketten a nyilvánvaló tervezési hibát ? Melegebb lesz mint a környezet ? igen ! ventillátorral fújja -szívja keveri a levegegőt ? Igen ! Akkor a levegő tuti körbe fogja kerülni az összes kondit és leadja nekik a hőt .....Én sem állítottam hogy izzani fog a borda de a környezetnél melegebb lesz ..

Gyári dolgokban ezektől nagyobb hibákat látni, azokat ráadásul meg is veszik.

Biztosan vannak gyári furcsaságok. De azt teljesen elképzelhetetlennek tartom, hogy olyan otromba túlzások, bármilyen szempontból indokolhatatlan, műszaki érvektől teljesen mentes megoldások lennének kereskedelmi termékekben, mint a témát totálisan elértéktelenítő fórumozónál látunk.

Mint írtam a H1 tapasztalataira is támaszkodtam. Az azonban csak egy falapon teszi egyenlőre a dolgát. Ennél a készüléknél a Béla által jelzett dolgok voltak jellemzőek. A majdani doboz légviszonyinak tapasztalatai előtt állok, ahogy írtad. És arról nem beszélve, hogy közeleg az igazi tesztidőszak, a környezeti hőmérséklet maximumai.

Amíg a hálózati fázisvezetéket nem köti a fejhallgató kimenetre, addig nincs baj.

Az valóban igaz hogy kereskedelmi berendezésekben indokolatlan túlzások ritkán fordul elő, viszont indokolatlan spórolások igen. Pontosabban indokolt, mert a költségeket csökkenti. De ez más dolog.

Úgy érzem, van itt rosszabb is, mint hogy valaki nem műszaki megalapozottsággal építgeti dolgait. Nagyobb kárt okoz, ha folyamatos fikázások miatt valóban értékes és aktív tagokat veszít el a fórum. Biztosan nem kell neveket említenem, mert szerintem tudnánk néhányat fejből.

Régebben ha benéztem a fórumra, rengeteg új hozzászólást láttam, alig győztem elolvasni. Most meg napokig semmi. Ennek az az egyik oka, hogy egyszerűen megunták az emberek a negatív kritikát. Persze minél ismertebb valaki, annál több ellensége is lesz. Egy celebnek el kell fogadnia ha páran leköpik. Persze szeretni is fogják, de mi emberek hajlamosak vagyunk a rosszat lelkünkre venni.

Pl. Karesz 50 lelkesedése, kitartása, végtelen tudása, és elfogyhatatlan szorgalma engem is lenyűgözött. Azzal együtt, hogy csak egészen apró kis részt értettem, vagy fogtam fel abból a magasságból ahol Ő mozog, mégis érdeklődve olvastam. Mostanában nem ír.

Közjáték…
Ha már Karesz… Annak idején Ő érvelt nekem a legmeggyőzőbben az alps poti használatáért. Nálam a Piher volt divatban, mert mivel tisztán műanyagházas lévén kedvezett a duál monó építésben, mert ott két földrendszer a divat, és így gondnak látszott a poti hidegítése. Anno Karesz épített egy olyan fejhallgató erősítőt, amiben egy aranyos feltekert vezetékkel földelte le a poti meghosszabbított fémtengelyét, olyan órarugó-szerűen. Ezt követően kiderült számomra, hogy nem is kell az alps potit földelni, ha kerüli az ember a fémrészeinek növelését. Előbb a műanyagrudas tengelyhosszabbítást alkalmaztam, nem rég meg felfedeztem, hogy egy faipari műanyagkönyök tökéletes a poti felfogására, így egy négyzetmilliméterrel sem növekszik az alps poti eredeti fémfelülete az alkalmazása során.

A minap beugrottam a H2 tápjához egy kondiért a Conradba. Hát az adott érték nem volt nekik. Mérgemben, hogy hiába baktattam oda a rossz lábaimmal bosszúból vettem egy alps potit. Gondoltam feldobom magam egy bakancslistás dologban, és kicserélem a tuneremben a kimeneti szintszabályzó potit. Már rég terveztem, de nem láttam bele, hogy ez mivel jár. A fiam is nálunk lévén, volt segítség, meg bátorítás a dologban. Röviden, meglepetésemre semmi gond nem volt vele. Mindössze a potibakba egy 3,2-es lukat kellett fúrni az alps elforgás gátlójához.
Hogy mért itt említem? Mert az összes füleserősítőmet ezzel az Orion ST240-el járattam be, és a tapasztalataim nagyja ebből származik. No meg, más témákban kizárólagosan javítással kapcsolatos kommunikáció van.
Papírforma lett a dologból. Több közép és magas, és még több dinamikát is sejtetett.
Alapvetően borult a megszokott hangzása a rendszeremnek. egyik oldalról további szelekció az adott hangzásban, a másik oldalról pedig minden nem jó harsányabb lett. Mint például a hálózati zavar, vagy egy digitális hangzás gyengéi. Szóval alig várom, hogy a H2 visszacsatolási képessége mit jelent majd egy túlzódinamikájú felvétel esetén, mivel jelenleg minden fajta torzítás pellengérre kerül.

Jelenleg a H2 tápjával bajlódom. Közben megjött a nyári tesztmeleg. A H1 eddig nyitott kivitele esetében a napközép kb 8-10 órás járatásának tapasztalata, hogy a legmelegebb pontjai a hálózati trafók. Ennek alapján a H2-nél, ami zárt kivitelű lesz, elsőrendűnek tűnik a hálózati trafók hűtése, és annak a vertikális hűtőaknába történő szellőztetése.
Meglepett, hogy a hőtani járatás rávilágított, hogy mostanában a H1-et ritkán használtam, és ennek a következménye a mélyhangok csökkenése volt. Szóval a tuner kimeneti, immár alps potija eddig általam nem érzékelt minőségű zenehallgatási minőséget produkált. Rendkívül részletes hangképet, és ha a felvétel alkalmas volt rá, 180 fokos hangképet produkált, bár szögmérőt nem használtam ennek pontos megméréséhez. Jó érzés érzékelni a bőgő meginduló hangzását, majd a mélybe zúdulását. A zenekar játékában a szólamok részleteinek könnyebb érzékelésének élménye stb.
Ha nem is most, de mivel ismerem hátrányát, van vagy fél méter árnyékolt vezeték a tunerban a kimeneti potiig, amit illene eltüntetni a hang útjából. Ez egy konstrukciós probléma a készülékben, pedig az akkori gyártáskor is lett volna mód egy szerintem jobb kivitelezésre. Azonban akkoriban szívesen használtak a hifiben is árnyékolt vezetéket. Alkalmazkodva a készülékhez, egy vonalerősítőt tervezek majd beleépíteni, hogy a sztereójelt levéve, majd megerősítve az ottani jelszintet, elhagyható legyen az árnyékolt kábel, és keresztbe a legrövidebb úton lehessen a kimeneti potira kötni.

Szerintem azt az Orion ST240-et békén kellene hagyni, mert nem az árnyékolt kábel hossza a tuner fő problémája.
Hanem az, hogy az akkori politikai döntés miatt a TV gyártás főbb alkatrészeivel, és a hozzátartozó technológiával készült...sajnos.
TJ.