Nálunk a cégnél nem csak számítógépek vannak. Hanem például 280kW-os hidegvíz előállító rendszer. Mellette sok-sok villanymotor 20kW-tól 120kW-ig. Mivel a motorok induláskor szintén hatalmas áramfelvételt produkálnak, nem engedhető meg, hogy bármilyen okból egyszerre induljon több. Van egy power manager rendszerünk, ami figyeli az indítási parancsokat. Ezen be lehet állítani a prioritást, így ha egyszerre több indítási parancs lesz aktív, fontossági sorrendben kapcsolódnak be a motorok. A legnagyobb késleltetés így is legfeljebb 20 másodperc.

Természetesen nem minden rendszernél kell ennyire komolyan beavatkozni, de amit írtál, az a minimum. Vagy pedig olyan ipari intelligens tápegységeket kell alkalmazni, ahol nincs ekkora induló áramfelvétel. Másik topikban írtam, hogy volt nálam egy 7000W-os végfok, ami egy vasalón keresztül is elindult. Ez 50Ω körül van. De simán bekapcsolt úgy, hogy meg sem rezzent az asztali lámpa fénye. Egy laptop töltő bedugása is meglátszik az asztali lámpa fényén, pedig az 100W alatti.

Köszi.
Írtam, hogy többet kötnék párhuzamosan. (nyilván). 5-6-7 darabot, akárnnnyit.
Sajnos nincs a tápokban, vagy ha van, akkor se ér kutya fülét sem. Ezért kell nekem valami megoldást találnom.

Köszönöm.
A késletetett kapcsolás nem jöhet szóba. Egyszerre kall kapcsolniuk.
A terhelés nem fog változni a bekapcsolt állapot alatt.
Tehát vehetem úgy, hogy az NTC jó megoldás lehet (megfeleő felhasznállás esetén)?

Mielőtt igent mondanék, szeretném megtudni milyen tápok és mi a terhelés. Ennek alapján ki lehet számolni a biztonságos indítási áramot, malamint ki lehet számolni, hogy mekkora NTC kell az indításhoz. Az NTC sem egy csoda, van egy optimális áram tartomány, ami nem melegíti túl, de elég hogy annyira meleg legyen, hogy le tudjon csökkenni az ellenállása.

Mi ez, talán atombomba vezérlő?

Nekem is kellene valami, amiről működne a rendszerem. Egyelőre nem kaptam tanácsot, hogy mi legyen az. Szerintetek? Próbálkoztam ezzel-azzal, de nem tudom melyik út a jó.

Köszönöm, de írtam, hogy ez lehetetlen. Egyszerre kell kapcsolni, és egy áramkörön van az egész terhelés. Ha nem jó az NTC, és nem lehet késleteni, akkor mi lehet a megoldás?

Nem lehet seqencer. De azért köszönöm.

A teljesítményt nem lehet növelni. Most C10A a védelem, és 5-6 Amper az üzenmi áram. Esetleg a védelmet növelhetem C16A-re, de a vezeték 1,5mm2. szóval inkább nem.

LED lámpák vannak az áramkörön. Változó mennyiség, de jellemzően 5-6 Amper az üzemi áram (ha éppen nem csapta le előtte a kismegszakítót). A tápokról semmit sem tudni, szerintem a leggagyibb kínai sz@rok, amiből kispórolták az NTC-ket.
Azt számolom, ha 500W-os PC tápokban 5 Ohm -os NTC van , akkor több, mint 10 Wattot disszipál az NTC. Nekem az elég soknak tűnik.

Rosszabb.

Az NTC-k bemelegedése után relével össze lehet zárni őket. Akkor nincs már soros veszteséget termelő eszköz. Ráadásul ekkor bármikor újrakapcsolod, elölről indul. Hideg NTC-vel. Meleg NTC-vel újra kellene indulnia, megint levágná a kismegszakítót.
Ha 4-7 kW-os hegesztő invertereknél meg tudják oldani, ráadásul NTC nélkül sima ellenállással, miért ne lenne jó? Akár 4*470, vagy 4*680 µF-os pufferkondenzátort indítanak a lágyindítóval. NTC-nél még rövidebb lehet a késleltetés. De hegesztő invertereknél is csak annyi, ameddig feltöltődik a puffercsomag. Néhány periódus. 60-100 msec.

Ez jól hangzik.
Egyelőre nehezen igazodok el az NTC görbék között. A megadott áramok ugye folyamatos áramot jelentenek? A megadott ellenállás értékek pedig 25°C-on értendők? De, ha éppen a melegedés hatására csökken le az ellenállása, akkor mekkora hőmérsékleten, mekkora az ellenállása? Elég bután kérdezek, bocsánat, de még nem vagyk képben. Ez az NTC-s ötlet, csak ma jutott az eszembe.
Ha konkrétan mondjuk 8 Amper lenne az üzemi áram, akkor Te milyen NTC-t (NTC-ket) tennél be? Hiszen beszéltünk róla, hogy párhuzamosan akár több is lehetne. Csak... milyen?
Köszi.

Ezzel a hegesztő inverterrel nagyon sokat segítettél. Tudtam, hogy jó helyen járok, ha ide, a fórumra teszem fel a kérdésem.
Az éjjel egy pár kapcsolást találtam. Van olyan, amiben nincs semmilyen korlátozás (gondolom ez a legalja), de a legtöbben van valami. Találtam olyat, amiben 2x330 Ohm van párhuzamosan, és van amiben 1x47 Ohm /15W van. Ez azért elég nagy szórás, de legalább valami. Aztán vannak az NTC-s megoldások. De mindegyiket áthidalják egy relével! Ez lesz a megoldás!
Amennyire emlékszem, az én hegesztő trafóm is ilyen: bekapcsolás után kb. 1másodpeccel kattan benne valami. Ez lehet az áthidaló relé. Ha jól emlékszem, 160A-es a trafó. Még sosem szedtem szét, de reggel belenézek. Ennél jobb, konkrét támpontot úgysem találok.
Köszönöm szépen még egyszer.
Azért, ha van valakinek még bármi ötlete, hozzászólása, ne tartsa magában.

Kérdés tápegységgel kapcsolatban

Tanácsot kérek: Mi a szerepe a rajzon szereplő diódának és hogyan működik?

Valami közismertebb formátumban tedd fel a képet

Az a .odg amit feltett valami zip fájl, amiben egy bmp volt. Átkonvertáltam.

Kicsit szebb.

Az azért van ott, hogy ha a stabilizátor IC után van nagy kondenzátor, akkor kikapcsoláskor ne rúgjon bele hátulról az IC-be, mert belepusztulhat.

Olyan szép fejléces lapon volt, hogy sajnáltam levágni

Köszönöm a több oldalú segítséget! A "felhasználó szintű" PC ismereteim IS hagynak kívánnivalót..., pedig igyekszem! Én úgy tudtam, hogy levágtam a fejlécet.

Igazad van, én is azonnal találtam az androidos telefonomra appot. De itt a fórumon az a módi, hogy közismert alap programokhoz illik társítani a médiumot.

Na igen, a fórumban kimondottan célszerű olyan formátumot használni, amit a böngésző is meg tud jeleníteni.

Bár nem esik nehezemre segíteni ha valaki elakad, több alkalommal túlléptem ha nem tudtam megnyitni a formátumot. Jelen esetben is csak azért telepítettem fel egy appot, mert azt hittem, valami érdekes kapcsolási részletet fogok felfedezni egy kapcsolóüzemű tápegységben. Éppen érdeklődök a kapcsitápok felé, azokból is a 100A feletti egyenirányítás hatásfokának javítása foglalkoztat. A képen nyilván semmilyen kapcsitáp nem volt, de ez csak akkor derült ki, amikor már az app beépült a telefonba.

Már a CM2000 is beszűkítette a célcsoportot, ezért próbáltuk mellé tenni a képernyőképet is jpeg formátumban. Így ha bárki csak rá akart pillantani, nem kellett feltelepítenie a CM2000 programot, valamint nem kellett megtanulnia kezelni. Urambocsá' fizetni az alkalmazásért, mert alapállapotban csak korlátozott funkciók érhetőek el. Vagy opációs rendszert váltani, mert éppen a CM2000 válogatós. Én használom. Nekem nem gond ha külön PC kell neki, ugyanis Win10/11 alatt meglehetősen szenved, Win7 alatt majdnem tökéletes, de igazi plattformja az XP. Ott full funkciós. Igazából oda tervezték.

Kicsit elkanyarodtam, de a lényeg ott van.

Ne értsd félre, nem rossz szándékkal írtam. Mindössze azt próbáltam jelezni, hogy ha éppen kávézás közben egy kérdés felmerül egy kapcsolásról, akkor előnyös ha meg tudjuk nyitni a dokumentumot. A munkahelyi PC-re nincs is jogosultságom telepíteni semmit, így csak otthon lesz lehetőség megnézni azt a valamit.

Ha már ebben a témában vagyunk, akkor legyen szó kapcstápokról, és szinkronegyenirányítókról. Manapság pl. gépjármű 3 fázisú generátorát sem sima diódákkal egyenirányítják, mivel alacsony feszültség mellett meglehetősen nagy áramigények merülhetnek fel. Erre kimondottan alacsony csatornaellenállású MOSFET-eket szoktak használni, megfelelő vezérléssel. A vezérlésre meg vannak céláramkörök. Napelemekhez általában nem kell nagy sebesség, vannak hozzá kész, integrált aktív diódák. Kapcsolóüzemű tápokba, inverterekbe viszont többnyire gyors aktív diódák kellenek. Feltételezem ebben az irányban kezdtél nézelődni...
- A FET-hez szét kell nézni mi kapható, akár 1mΩ Rdson érték alattit is lehet találni.
- A vezérlés: pl. opamp, komparátor, vagy céláramkör (célIC), néha pedig lehet saját vezérlés is pl. plusz szekunder a trafón...
Autó generátorhoz már készítettem 3 fázisú egyenirányítót, oktatási célra. Ezt lehet nézegetni pl. oszcilloszkóppal, mert a gyári egyenirányítók ki vannak öntve, azokat csak roncsolással lehet szétbontani.

Éppen tegnap volt az éves kötelező továbbképzésem, ahol "A villamos hálózatok minőségi problémái Hálózati anomáliák és valós idejű kompenzálásuk a gyakorlatban" volt a téma.
Miért érdekes ez? Nekem azért mert éppen egy hete fordultam ide, a T. Kollégákhoz tanácsért, hogy mi a bocit tudnék csinálni, ha az egyszerre bekapacsolandó sok LED, leveri a kismegszakítót időnként?
Az előadás alkalmával, választ kaptam rá.
A bűnös maga a kapcs.üzemű táp! Mindegy, hogy az miben van (gyakorlatilag mindenben): napelem(inverter), számítógép, UPS, LED lámpa, autótöltő, erősítő, frekvenciaváltó, kávéfőző, akármi.
Ezek okozzák a hálózatban sztohasztikusan a letörést, és a gerjedést. Sajnos ennek az áldozata lettem én is. Csakhát nem MW-os nagyságrendben, hanem kW-os nagyságrendben. A fizika ugyan úgy működik kicsiben és nagyban is. Röviden: minél jobb a felhasználók szemszögéből egy kapcs.táp (szinkron egyenirányítás, kis belső ellenállású félvezetők, stb), annál rosszanbb a hálózatnak és így a felhasználóknak is. Azaz, visszanyal a fagyi!
Tegnap előtt voltam a helyszínen, de mérést nem végeztem, nem készültem fel rá. A cél, @erbe javaslatát felhasznált kütyü kipróbálasa. Bizakodva várom az eredményt. A jövő héten megejtem a mérést is.

Lehet olyan kapcsolóüzemű tápot is készíteni ami alacsony árammal indul, csak erre sok gyártó nem figyel, meg sok vásárló nem akarná megfizetni az ehhez társuló magasabb árat. Reméljük beválik a lágyindító alkalmazása.

Amúgy ez a probléma nem csak kapcsolóüzemű dolgokkal fordul elő, ha mondjuk halogén izzóid lennének, mindegyik külön toroid trafóval akkor is belefuthatnál hasonlóba. Más készülékek iduló árama is lehet nagyon nagy, pl. a villanymotorok is az üzemi áram sokszorosával indulnak, ha sok villanymotort kellene egyszerre indítani, az is probléma lenne - arra pl. a frekvenciaváltó lehet megoldás.

Kétségtelenül, lehetne... De nem tesznek LED "izzókba" NTC-t. Miért?
- Mert egy NTC 200Ft lenne, az 1000Ft-os fényforráshoz képest.
- Mert csak nálam történt meg, hogy 50-60 db filament (és egyéb) fényforrást kell egyszerre felkapcsolni. Egy normális háztartásban maximum 2-5 darab kapcsolódik egyszerre. Azt pedig kibírja bármelyik kismegszakító NTC nélkül is.

Szerencsére, a halogén már a múltté. Maximum fényforrást kell cserélni, de új lámpát nem kell felszerelni (legalábbis én nem találkoztam vele mostanában).
Viszont 100W-os izzót most méregettem. Hideg ellenállás 43 Ohm, meleg ellenállás 521 Ohm. Ehhez pont jól passzol egy "C" kismegszakító (kis rátartással) a névleges áramig terhelhető (majdnem).
Nagyon kevés gyártó ad meg a készülékeivel kapcsolatban korrekt információt. Jelen problémával kapcsolatban, három "gyártóval" leveleztem: Schrack, ABB, Schneider. Csak a Schneidernek van tervezői útmutatása a készülékeivel kapcsolatban. Ilyen érdekesség pl. hogy egy 20A-esnek megadott mágneskapcsoló (AC1), LED terhelés esetén, maximum 100W-t tud kapcsolni (0,43 Amper)!

Speciális ellenállást raknak bele, amelyik biztosítékként is funkcionál (fusible resistor). Pl.: Inside a new Philips ultra-efficient LED lamp (with schematic).