Gumi lába van.

Az sem ártana, ha az összes kivezetést kis helyen megpucolnád és a huzal átmérőket lemérnéd, keresztmetszeteket számolnál.
Utána a primerbe mehet az izzó, terhelés nélkül leméregetnéd, melyik tekercsen hány voltot mérsz, hozzárendelnéd a megfelelő keresztmetszetekhez kiszámolt ampereket és mindent tudsz máris.

Próbálkozom.

Szia!
Találkoztál már Lengyel gyártmányú 630VA-s trafóval?
E130- lemezek45mm vastagságban, ---Nálunk ez a 250VA trafó mérete !
De I lemezek nélkül ! a két E lemez csomag csak az élüknél érnek össze--mint egy mágneskapcsolón--
A tekercselés meg nem tölti ki a kétszeres ablak méretet.

Lengyel dolgokkal nem nagyon találkoztam. Elsősorban hazai, NDK, orosz, olasz, német, angol, amerikai. Nagyjából a sorrendnek megfelelő gyakorisággal. No meg néhány bolgár.
Külföldit nem sokat bontottam, tekertem újra. Nem ez az alap profilom.

Talán azt érdemes felemlegetni, hogy a vasmag keresztmetszete és minősége csak a voltonkénti menetszámot határozza meg (nagyobb keresztmetszet csökkenti a menetszámot, és a nagyobb gerjesztés szintén). A teljesítmény attól függ, milyen vastag huzal fér el.

Akku töltő

Kaptam egy házi feladatot. Van egy önjáró akkus emelőgép, aminek 4 darab sorbakapcsolt 12V/110Ah akku az áramforrása. Az akkuk töltője egy egyszerű 220/380V primerű, 48V szekunderű 5kVA-es trafó egyszerű egyenirányító híddal.
Nos, ez a töltő sorozatosan galyra vágta az akkukat. Egy ilyen szet 400 ezer forint.
Mérés, matek, logika után az jött ki, hogy ha a 230V betáp a trafó 380V-os bemenetén van, akkor kb 47V az egyenirányított szekunder feszültség csúcsértéke. Nos, ez ezer év alatt tudná feltölteni az akkukat.
Ha a 220V kapcsokra megy a betáp, akkor 81V a kimeneti csúcsfeszültség. Ez még 100A-el terhelve is 65V felett van. Ezért ölte meg az akkukat, pedig műszak után csak 1 órát töltötték.
Most jön a feladat. Az akkukat fel kell tölteni 8 óra alatt. Ez az egész emelő új korában is ilyen volt, ezért is adta el egy menő gyár gombokért.
A trafót megbontani körülményes, ezért más megoldás után kell nézni. Úgy gondoltam, előtét ellenállásokat kapcsolgatok a trafó primere elé, ezt egy vezérlő elektronika oldja majd meg. Csak itt hatalmas lenne a disszipáció, több száz Watt. Van tehát egy 220V, valamint egy 380V bemenet. Egyik sok, másik kevés. Néhány szimuláció után az jött ki. A 380V bemenetre 290V, vagy a 220V bemenetére 165V kellene. Legjobb lenne egy autotrafó. Ebből három verziót szimuláltam, számolgattam, kalkuláltam.
Első verzió, hogy egy olyan autotrafót teszek elé, ami egy gyári 230/60V trafó. Ennek szekunderét sorbakötve a primerrel, 290V áll rendelkezésre, amit a töltő 380V- os bemenetére kötve éppen jó.
Második verzió, hogy 170V-os leágazású 230V-os trafót kötök a töltő 220V-os bemenetére.
Harmadik. Hogy egy olyan transzformátort készítünk, aminek van egy középmegcsapolásos tekercse. A megcsapolásra megy a 230V betáp, a két szélső kapcsokra a 220V és a 380V pontjai a töltőnek. Ez a kisegítő trafó 55/65V feszültségre tekerve hozza az optimális megoldást, de 2X60V esetén minimális eltéréssel, de gyakorlatilag 1V kimenő feszültség növekedéssel ugyanazt tudja.
Most az a kérdés, hogy ha a tekercsek áramát optimálisan illesztem a huzal átmérőkhöz, melyik megoldás hozza a legkisebb méretet. Az első verzió előnyt élvez, mert ilyen trafó gyárilag is van. Vagyis 230/2X30V.
Még annyit hozzáteszek, hogy az ólomakkuk optimális töltése 0,1 ráta. Ez 10-12 órát jelent a névleges kapacitás tizedével, ez 110Ah esetén 11A. Nos, legfeljebb 8 óra áll rendelkezésre, azaz 15A lesz a töltőáram.

Mi fogja figyelni a töltést? A hálózati feszültség 207 és 253 volt között bármikor bármi lehet. A sorba kötött akkukat figyeli valami, hogy nem-e töltődik túl valamelyik?
Nem lesz egyszerű dolog. Mondjuk én frekvenciaváltóban gondolkodnék, egy egyszerű áramkör figyelné a kimenetet és vezérelné a frekvenciaváltót, minél nagyobb a feszültség a trafó kimenetén, annál nagyobb frekvenciára állítaná be, ezáltal csökkenne a feszültség a kimeneten. Ezzel szépen be lehetne lőni, hogy mekkora is kell.

Nem gondolkodtál tirisztoros egyenirányítóról, szerintem az lenne a legegyszerűbb megoldás.
A 15 A nem fogja feltölteni 8 óra alatt, mert a a töltő áram az akku feszültség növekedésével csökken. A kezdő töltő áramot lehet nagyobbra állítani, de az akku feszültség ne legyen akkuként 14,4V-nál több. Ez könnyen megoldható, ha valami figyeli mikor éri el az akku ezt a feszültséget és akkor lekapcsolja a töltést az akkuról. Példaként javaslom nézd meg a "Reszusz 1" akkutöltő rajzát. Igaz ez kisteljesítményű, de az elve használható nagyobb teljesítményre is. El van látva automata lekapcsolással és a töltő áramot be lehet állítani.

Tirisztoros egyenirányítás helyett inkább a primer oldalra tennék tirisztoros (triakos) fázishasítós szabályzót.

Nem tudom, de úgy emlékszek valahol olvastam, hogy nem a legjobb megoldás a triakos primer oldali szabályozás. A tirisztoros egyenirányító szinte nulláig leszabályozható.

Szia!
Ezt kifejtenéd bővebben?
" minél nagyobb a feszültség a trafó kimenetén, annál nagyobb frekvenciára állítaná be, ezáltal csökkenne a feszültség a kimeneten. Ezzel szépen be lehetne lőni, hogy mekkora is kell."

Mert zavart érzek az erőben ! köszi.

Tudom, hogy mi zavar, a trafó áttétele, ami független a frekvenciától. De, ha a trafó ami 50 Hz-re van méretezve, és nincs kicentizve, akkor ha 50 Hz helyett mondjuk 80 Hz-t kap, kisebb lesz a gerjesztése, terhelés hatására leesik a feszültség. Csak éppen az a kérdés, hogy meddig lehet elmenni frekvenciában, mert ez függ a vasmagtól is, van amelyiknek a 130 Hz meg se kottyan, a másik pedig már ilyenkor hősugárzónak képzeli magát.

Kedves Béla!
Ez simán megoldható egy Skori féle NE555 alapú, kapcsolóüzemű DC-DC kapcsolással.
Én ezt picit átalakítva készítettem motorra feszültségszabályzót, 150V DC-vel még elbír.
Nyilván neked más egyenirányítás is szükséges.
Ennek a témának a végén találod a feltöltött rajzomat, hátha segít:
Feszültségszabályzó motorba

Köszönöm a tanácsot. Skori kapcsolásait mindig végignézem, de nem ez lesz a befutó. Legegyszerűbb ha veszünk egy gyári töltőt, de mi degyiknek van buktatója.
Szóval a projekt lényege, hogy van egy 4 sorbakapcsolt 12V/110Ah akkuból álló áramforrás. Munka után ennek saját töltőjét bedugják a hálózati 230V-os csatlakozóba, majd bekapcsolják a töltés kapcsolóját. Nem tudni mennyi töltés maradt az akkukban, a személyzet nem nagyon figyel rá. Legrosszabb esetben az akkuk mélyen vannak lemerülve.
Itt jön a szükség, hogy az akkuk legyenek készen reggelre. Jobb esetben van 8-12 óra is, de szükség esetén 4 óra alatt is fel lehessen tölteni az akkukat.
Mindezt napon, esőben, hóban. Az eredeti töltőnek nevezett csodáról írtam, az nem hagyható magára.
Egyelőre ott tartok, hogy készítettem egy 200uH 150A feletti telítési áramú fojtótekercset. Ezen keresztűl kapcsolódik a hraetz híd az akkukhoz. Normál esetben nem mélykisütött akkuknál ez elég is lenne, mert 60A körül mértem lakatfogóval a töltési áramot. De ettől még nem hagyható magára a töltő, le kell kapcsolnia, vagy szabályozni kell 2,4V-ra a cellánkénti feszültséget. A kiegészítő elektronika még nincs készen.
Primer oldali fázishasításos megoldás a 20A alatti áram miatt kedvező lenne, de a nedves környezet miatt nem érzem ezt biztonságosnak. A szekunder oldalon meg a nagy áramok okoznak gondot.
Van egy 70V/30A-es labortápom, azt be tudom állítani 57,6V-ra, de azt nem adom oda.

Itt mindenképp vedd számításba a régi idők parasztos akkutöltőit !
A lényeg a soros izzó, ami jól méretezve végtelenül egyszerűvé, üzembiztossá és hülyebiztossá teszi a töltést.
Pont ilyenre találták ki, ember bedugja este, reggelig rá se néz.

ui:
Ja és közöld velük, hogy ólom akkuknál nincs gyorstöltés !
Ha mégis erőltetnék, azzal fogják kinyírni a drága pakkot. Figyeljenek a használatára.

Erről az jut az eszembe, amikor jött egy srác új dolgozónak és kérdezte, hogy nincs e valami aksitöltő a zsigulihoz. Egy másik tehnikus a következőt mondta: mész a nagyáramúban ( ez egy jó nagy mérőcsarnok volt, ahol 5...100kVA-es szünetmentesek gyártása, élesztése folyt ) találsz egy legalább 50 A-es diódát, ha szerencséd van, akkor hűtőre van szerelve. Azt hazaviszed, sorbakötöd a vasalóval, az akksival és rákötöd a hálózatot.

Zsiguli akkuját kívülről felesleges (volt) tölteni!
- Ha jó volt az akku, csak éppen lemerült, akkor kurbli! (Lehet, hogy a Ladákon már nem volt meg ez a lehetőség, nem tudom... Nekem Zsigulim volt, azon ott volt a lyuk a lökhárítón... És volt alkalmam használni is. )
- Ha rossz volt az akku, akkor meg úgyis cserélni kellett, azt minek tölteni?

Volt egy autóm, '77-ben gyártott Renault. Elöl a vázon ott volt a "formatervezett" lyuk. Mögötte meg a váltó és utána következett a motor.

Lehet, hogy Lada volt. Vagy Szamara. Nem ez volt a lényeg...

Akku töltő építése az szép feladat, ha nagyobb teljesítményre van szükség. Tóth Béla esetében járható út lenne a trafó primer oldalára betenni kettő ellenpárhuzamosan kötött tirisztort. Azért nem triakot, mert a tirisztorok az induktív terhelésnél jobban beváltak. Nem kell otthon gyártani a tirisztorokhoz vezérlést, mert fillérekért lehet kapni gyárit. 7 e Ft-ért nem érdemes nekiállni az építésnek. Ennek megvan az az előnye, hogy akár nagy teljesítményű tirisztorokat is tud gyújtani, mert egyetlen határozott impulzussal gyújt. Kipróbáltam egy 2,5 KVA-es trafóval, amelynek kettő szekunder tekercse van. Ha ezek párhuzamban vannak kötve, akkor 24V-on tud 100A-t. Ha sorba van kötve a szekunder két tekercse, akkor pedig 48V-on tud 50A-t. A szekunder oldalnál csak egy nagyáramú GRAETZ-et kell betenni és lehet próbálgatni a rendszert. Ha akku töltésre szeretném bevetni, akkor az egészet egy szinte nulla értékű plc-s vezérléssel egészíteném ki. Ez most egy régi s5 95U plc lenne. Ez a sok kidobás miatt ingyen van. Van benne 0-10V-os analóg bemenetek és van 0-10V-os kimenete is. A kimenettel lehet vezérelni a tirisztor gyújtó modult, csak a plc-nek még kettő dolgot kell tudnia, mekkora a szekunder oldalon az áram és mekkora az akkuk feszülsége? Az áram mérésére lehet betenni egy 2 e Ft-os áramváltót, aminek 0-10V-os kimenete van, a fesz mérése is megoldható egy fesz osztóval. A többit a plc programban el lehet intézni. A kezdetnél csak az akku AH-t kell beadni, ennek tizedével lehet tölteni az akkut. A programban meg lehet oldani, hogy az elején nagyobb árammal töltünk egy rövid ideig, majd az egy tizeddel, mikor a fesz eléri a 14,4 V-ot, akkor a program átkapcsol csepp töltésre. Minden megoldható és a töltés mehet felügyelet nélkül is. A megoldást más célra is lehet használni, mert ezzel a tirisztoros szabályozással ha a trafónk megfelelő, akkor lehet építeni akár szallagfűrész lap hegesztőt is, mert azt is tudja a rendszer.

Gondolom ezek ólom akkuk, és zselés, nem nyitott kivitel. 4db esetén a napi töltési ciklusokkal elég hamar kialakulhat az aszimmetria, és ez gyorsan tönkreteszi az akkukat.
Talán egyszerűbb lenne a négy akkut külön tölteni egyenként, 4db 15A-es automata akku töltővel.
Bár az egyszerűsége függ a blokk kialakításától, az akku saruk hozzáférhetőségétől.
Léteznek ólom akkukra is balanszolók. 4db estén már ajánlatos lehet a használata.

Azért arra vigyázni kell, hogy a gyújtóimpulzus elég hosszú legyen. Induktív terhelésnél lassan fut fel az áram és ha a tirisztoron a gyújtóimpulzus végére nem éri el az áram a tirisztor tartóáramát, akkor a tirisztor nem marad begyújtva.

Néhány kW-os húzómágneseket kapcsolgatok nullátmenetes optókkal, ellenpárhuzamos tirisztor blokkokkal. Triakkal néhány évtizeddel ezelőtt akartam kiváltani a mágneskapcsolókat ilyen helyen, nagyon vicces volt, hogy az induktivitás miatt újra gyújtottak a triakok. A gyári blokkok elég nagy gyújtóárammal és elég jó zavarvédelemmel is rendelkeznek ennek kapcsán. A nullátmenetes optók félkézzel gyújtanak, gond nélkül.
Ui: Azt elfelejtettem említeni, hogy egy graetz van a tekercs előtt, vagyis talán nem újra gyújtottak a triakok, hanem nem tudtak kialudni... Nagyon nem mélyedtem bele a pontos fizikájába az adott helyzetnek, azzal is megelégedtem, hogy évtizedek óta jól működnek.

Hozzáteszem nincs ilyen töltési ráta, hogy a névleges kapacitásának a 10%val lehet tölteni a Pb.akkut, ráadásul ezekből is több féle fajta létezik.
Vannak gyengébb minőségű zselés akkuk, és vannak jobb minőségű Ca- Ag' akkumulátorok is.
A névleges és az ajánlott töltőáram, fel van tüntetve,az akku oldalán címkén, és bizony az 25-30% érték van feltüntetve, ezt huzamosabb ideig elviseli az akku.

gyújtani " kialudni", ezek nem létező szakkifejezések az elektronikában, elektrotechnikában.

Akkor, mivel alatta vagyok azoknak a kozmikus és magasan szakosított szakkifejezéseknek, amiket értelmezni tudsz, szerény kérésem, hegyjad figelymen kívül a hsz-eimet.

Ez a gügye AI mégis bepróbálkozott:

A tirisztorok és triakok esetében a szakmai nyelvben „kialvási értékként” a tartóáramot (Holding Current, \(I_{H}\)) és a kikapcsolási időt (Turn-off time, \(t_{q}\)) értjük. Mivel ezek a félvezetők a vezérlőjel (kapuáram) megszűnése után is bekapcsolva maradnak, a lezárásukhoz (kioltásukhoz) a főáramkör jellemzőit kell megváltoztatni.

Vagyis kedves Kolléga, lekötelezel, ha nem ragálsz a hsz-eimre a továbbiakban, nagyon szépen köszönöm!

Ez azért nem egészen így van...

Tirisztorok és triakok esetében egyértelműen használatos a "begyújt" kifejezés.
Az eredete valószínűleg a gáztöltésű kapcsolóelemek korából származik, de attól még használatos ma is. (Hány olyan kifejezést használunk, amiről esetleg már nem is tudja a többség, hogy honnan ered, mégis tovább létezik...)

"Kialudni" leginkább világító-eszköz tud, és ezt a kifejezést valóban nem szoktuk használni a tirisztorokra és triakokra.
De azért az elektronikában használjuk... Pl. LED, amikor lekapcsoljuk a feszültségét, akkor kialszik. Vagy a glimmlámpa, ha a tartófeszültsége alá csökken a rákapcsolt feszültség, szintén kialszik. Mivel a tirisztorok, triakok esetében is hasonló folyamat zajlik le (a glimmekkel ellentétben nem a feszültség, hanem az áram csökken le egy meghatározott érték alá) így - ha nem is használatos - ezért érthető.

Idekapcsolódó kifejezés még a "kioltás" (aminek az eredménye, hogy valami kialszik... ). Pl. CRT TV-k esetében a "visszafutás-kioltás", vagy a CRT oszcilloszkópok esetében a fénymodulációnál (Z-moduláció) szintén szintén kioltjuk a fényt - ami ettől kialszik.

Az elektrotechnikában kevésbé vagyok otthon, de pl. hegesztésnél az ívet is szokás "begyújtani" és amikor megszakad az áram, akkor "kialszik" az ív. A nagyfeszültségű kapcsolóknál alkalmaztak/nak "ívfújó", vagyis "ívkioltó" mágneseket, mert ott az a cél, hogy a ív megszűnjön, minél hamarabb kialudjon.

Tehát: De, létező kifejezések...

Mivel a tirisztor - triak a csöves előd tiratron utódja, természetes, hogy az annál használatos kifejezéseket vitték tovább. Mint ahogy a LED-es lámpa is kigyullad és elalszik.
Egyáltalán van-e rá jobb kifejezés?

Kommentár nélkül. Mellékelek három képet, olvasd és értelmezd.