Köszönöm!

Kerekeken guruló alapon van? Akár valami hegesztő trafója is lehet. Bár a második szekunder nem éppen arra utal. Lehet még töltő-bikázó is.

Gumi lába van.

Az sem ártana, ha az összes kivezetést kis helyen megpucolnád és a huzal átmérőket lemérnéd, keresztmetszeteket számolnál.
Utána a primerbe mehet az izzó, terhelés nélkül leméregetnéd, melyik tekercsen hány voltot mérsz, hozzárendelnéd a megfelelő keresztmetszetekhez kiszámolt ampereket és mindent tudsz máris.

Próbálkozom.

Szia!
Találkoztál már Lengyel gyártmányú 630VA-s trafóval?
E130- lemezek45mm vastagságban, ---Nálunk ez a 250VA trafó mérete !
De I lemezek nélkül ! a két E lemez csomag csak az élüknél érnek össze--mint egy mágneskapcsolón--
A tekercselés meg nem tölti ki a kétszeres ablak méretet.

Lengyel dolgokkal nem nagyon találkoztam. Elsősorban hazai, NDK, orosz, olasz, német, angol, amerikai. Nagyjából a sorrendnek megfelelő gyakorisággal. No meg néhány bolgár.
Külföldit nem sokat bontottam, tekertem újra. Nem ez az alap profilom.

Talán azt érdemes felemlegetni, hogy a vasmag keresztmetszete és minősége csak a voltonkénti menetszámot határozza meg (nagyobb keresztmetszet csökkenti a menetszámot, és a nagyobb gerjesztés szintén). A teljesítmény attól függ, milyen vastag huzal fér el.

Akku töltő

Kaptam egy házi feladatot. Van egy önjáró akkus emelőgép, aminek 4 darab sorbakapcsolt 12V/110Ah akku az áramforrása. Az akkuk töltője egy egyszerű 220/380V primerű, 48V szekunderű 5kVA-es trafó egyszerű egyenirányító híddal.
Nos, ez a töltő sorozatosan galyra vágta az akkukat. Egy ilyen szet 400 ezer forint.
Mérés, matek, logika után az jött ki, hogy ha a 230V betáp a trafó 380V-os bemenetén van, akkor kb 47V az egyenirányított szekunder feszültség csúcsértéke. Nos, ez ezer év alatt tudná feltölteni az akkukat.
Ha a 220V kapcsokra megy a betáp, akkor 81V a kimeneti csúcsfeszültség. Ez még 100A-el terhelve is 65V felett van. Ezért ölte meg az akkukat, pedig műszak után csak 1 órát töltötték.
Most jön a feladat. Az akkukat fel kell tölteni 8 óra alatt. Ez az egész emelő új korában is ilyen volt, ezért is adta el egy menő gyár gombokért.
A trafót megbontani körülményes, ezért más megoldás után kell nézni. Úgy gondoltam, előtét ellenállásokat kapcsolgatok a trafó primere elé, ezt egy vezérlő elektronika oldja majd meg. Csak itt hatalmas lenne a disszipáció, több száz Watt. Van tehát egy 220V, valamint egy 380V bemenet. Egyik sok, másik kevés. Néhány szimuláció után az jött ki. A 380V bemenetre 290V, vagy a 220V bemenetére 165V kellene. Legjobb lenne egy autotrafó. Ebből három verziót szimuláltam, számolgattam, kalkuláltam.
Első verzió, hogy egy olyan autotrafót teszek elé, ami egy gyári 230/60V trafó. Ennek szekunderét sorbakötve a primerrel, 290V áll rendelkezésre, amit a töltő 380V- os bemenetére kötve éppen jó.
Második verzió, hogy 170V-os leágazású 230V-os trafót kötök a töltő 220V-os bemenetére.
Harmadik. Hogy egy olyan transzformátort készítünk, aminek van egy középmegcsapolásos tekercse. A megcsapolásra megy a 230V betáp, a két szélső kapcsokra a 220V és a 380V pontjai a töltőnek. Ez a kisegítő trafó 55/65V feszültségre tekerve hozza az optimális megoldást, de 2X60V esetén minimális eltéréssel, de gyakorlatilag 1V kimenő feszültség növekedéssel ugyanazt tudja.
Most az a kérdés, hogy ha a tekercsek áramát optimálisan illesztem a huzal átmérőkhöz, melyik megoldás hozza a legkisebb méretet. Az első verzió előnyt élvez, mert ilyen trafó gyárilag is van. Vagyis 230/2X30V.
Még annyit hozzáteszek, hogy az ólomakkuk optimális töltése 0,1 ráta. Ez 10-12 órát jelent a névleges kapacitás tizedével, ez 110Ah esetén 11A. Nos, legfeljebb 8 óra áll rendelkezésre, azaz 15A lesz a töltőáram.

Mi fogja figyelni a töltést? A hálózati feszültség 207 és 253 volt között bármikor bármi lehet. A sorba kötött akkukat figyeli valami, hogy nem-e töltődik túl valamelyik?
Nem lesz egyszerű dolog. Mondjuk én frekvenciaváltóban gondolkodnék, egy egyszerű áramkör figyelné a kimenetet és vezérelné a frekvenciaváltót, minél nagyobb a feszültség a trafó kimenetén, annál nagyobb frekvenciára állítaná be, ezáltal csökkenne a feszültség a kimeneten. Ezzel szépen be lehetne lőni, hogy mekkora is kell.

Nem gondolkodtál tirisztoros egyenirányítóról, szerintem az lenne a legegyszerűbb megoldás.
A 15 A nem fogja feltölteni 8 óra alatt, mert a a töltő áram az akku feszültség növekedésével csökken. A kezdő töltő áramot lehet nagyobbra állítani, de az akku feszültség ne legyen akkuként 14,4V-nál több. Ez könnyen megoldható, ha valami figyeli mikor éri el az akku ezt a feszültséget és akkor lekapcsolja a töltést az akkuról. Példaként javaslom nézd meg a "Reszusz 1" akkutöltő rajzát. Igaz ez kisteljesítményű, de az elve használható nagyobb teljesítményre is. El van látva automata lekapcsolással és a töltő áramot be lehet állítani.

Tirisztoros egyenirányítás helyett inkább a primer oldalra tennék tirisztoros (triakos) fázishasítós szabályzót.

Nem tudom, de úgy emlékszek valahol olvastam, hogy nem a legjobb megoldás a triakos primer oldali szabályozás. A tirisztoros egyenirányító szinte nulláig leszabályozható.

Szia!
Ezt kifejtenéd bővebben?
" minél nagyobb a feszültség a trafó kimenetén, annál nagyobb frekvenciára állítaná be, ezáltal csökkenne a feszültség a kimeneten. Ezzel szépen be lehetne lőni, hogy mekkora is kell."

Mert zavart érzek az erőben ! köszi.

Tudom, hogy mi zavar, a trafó áttétele, ami független a frekvenciától. De, ha a trafó ami 50 Hz-re van méretezve, és nincs kicentizve, akkor ha 50 Hz helyett mondjuk 80 Hz-t kap, kisebb lesz a gerjesztése, terhelés hatására leesik a feszültség. Csak éppen az a kérdés, hogy meddig lehet elmenni frekvenciában, mert ez függ a vasmagtól is, van amelyiknek a 130 Hz meg se kottyan, a másik pedig már ilyenkor hősugárzónak képzeli magát.