Jogos, erre nem gondoltam.

Mint a régebbi PC tápok esetében, hogy a diódahíd konfigurálásával lehessen 115 (120) V-ról is használni.
De van más oka is. Bár ezt a modellt nem ismerem, viszont volt nálam egy klón. Mondjuk lehet az is, hogy ez a klón, mivel több gyártó másol egymás termékeiről.
Szóval a tápegység nem kapcsolóüzemű, hanem sima 50 Hz-es. Na de hol van a hálózati trafó? Van egy kicsi, de az csak a kis teljesítményű részeket látja el. A végfok bemenete izolált, ami korábbi "AB" osztályban dolgozó modelleknél hangfrekis transzformátor volt, ennél meg a "D" osztályú végfok PWM jelét, vagy csak a gate meghajtó jelét küldik át gyors optocsatolókon. Szóval a teljesítmény tápegység mindössze abból áll, hogy egyenirányítják, majd pufferálják a hálózati 230V-ot. Az Infinity is csinált marhaságokat, ott létezik olyan is, hogy egyutas egyenirányítással tölti a puffert. Arról a 320VDC-ről jár az "AB" osztályú végfok. A disszipáció kordában tartása miatt pedig 4 darab 10 Ohmos sorbakötött hangszóróval oldotta meg, hogy ne kelljen végtelen hűtés.

Azért az gondolom elég egyértelmű, hogy az ilyen megoldások gyakorlatilag az extra spórolás érdekében bevállalt gányolások (szerintem). Ha a bemenetet le is választják valamilyen formában, a hangszórók akkor is rázhatnak. Aktív sugárzónál még csak-csak, de ott sem szimpatikus. A hangszórókat ritkán minősítik érintésvédelmi szempontokból, de gondolom a fémvázuk PE-re lehet kötve.

Nagyobb teljesítményre ma már amúgy is illene PFC-t alkalmazni, ami (nyilván) ezekből a készülékekből szintén ki van hagyva.

Ez egy házibarkács erősítő esetében elmegy, de gyári készülékként... nyilván profit maximalizálás, esetleg valamiféle piaci verseny eredménye.

Szerk: még az jutott eszembe, hogy a korai rádió és tv készülékek voltak ilyenek: a csövek fűtése sorbakötve + áram stabilizátor cső (hidrogénlámpa), és mehet közvetlen a hálózatról. A csövek anódfeszültsége hasonlóképpen, közvetlenül a hálózati feszről egyenirányítva. Az egyetlen csatlakozó a hálózati dugón kívül az antenna, de ott meg több kV-os feszültségtűrésű, n*100pF-os kondik voltak sorbakötve. Az egyetlen transzformátor a hangfrekis kimenőtrafó volt ezekben. De akkoriban sem aktív sem passzív PFC nem volt még sehol....

Elkanyarodva a konkrét témától, szóba hoztad a PFC. Ez micsoda pontosan? Eddig azt gondoltam a Power Factor-t korrigáló áramköri részt hívják így, de ezt nem tudom hozzákapcsolni a hálózattól való biztonságos leválasztás kérdésköréhez. Sokkal inkább a hálózatnak lenne jó egy ilyen, mintsem az erősítőnek vagy a leválasztásnak.

Igen, az amit írtál. Nem a leválasztáshoz van köze, hanem ahhoz, hogy ennek is kell(ene) lennie a mai készülékekben, ha 40 (vagy 100W nem emlékszem) feletti teljesítményű. A közvetlenül a hálózati egyenirányított feszültségről működő készülékekben nagy valószínűséggel ez is ki van hagyva. Enélkül nem is tudom hogyan kap pl. megfelelő minősítést a készülék...

Azok a televíziók az AC/DC jegyében készültek. Nem megyek bele, de akadt település, ahol még DC volt a világítás, más településen meg AC. Ebből az okból transzformátort nem tudtak használni, amiért meg is születtek a "P" jelzésű csövek. Ezeknek nem a fűtőfeszültsége volt azonos, hanem a fűtőáramuk. 300mA.

Vissza ezekhez az aktív mélyekhez, azért az árban bőven van annyi tartalék, hogy egy trafó beleférne. a DD-15 frissítése a DD-15 plus például megnövelt kitérésű hangszórót kapott és teljesen mozgás visszacsatolt a membránja. Egy gyorsulásérzékelő van a lengő egységen, ennek jele megy a DSP-re. Tehát a izoláció itt is megvan, azaz nem kerülhet rá a bemenetre a hálózati rész.
A PFC mint olyan jó dolog, de a megszokott áramköri megvalósítása azért érdekes.
A hálózati feszültséget egyenirányítjuk, egy kis értékű (1-2uF) kondenzátort feltöltünk vele 320VDC-re, majd a PFC pumpálja fel 400VDC-re a fő puffert. Üzem közben ez jó, mert a szinusz minden egyes pontján eloszlik a töltőáram, nem csak a csúcsokban. De a bekapcsolás pillanatában amíg a fő puffer nem éri el a 320V-ot, ott is nagy áram folyik.

A Digam7000 végfok más megoldást használ. Hálózati feszültséget adva rá, nincs fő primer puffer kondenzátor, csak az a bizonyos néhány uF, jelen esetben 3X1uF. De A PFC is egészen más, azaz nem a primer oldalon van, hanem a szekunderen. Egyből áttranszformálják ezt a lüktető egyenfeszt a szekunder oldalra, és oda jön a PFC. Elmarad a bekapcsolási áramlökés.

Diy körben is van megoldás. Az én aktív "D" osztályú mélyemben van egy segédtáp, ami feltölti a szekunder puffereket teljes tápfeszre, majd ekkor kapcsol be a "nagy" toroid trafó. Ez is lágyindítással, majd ezt követően elindul a végfok, azaz készenléti állapotból aktív állapotba kerül.
A sztereó erősítőm is hasonló, viszont ott mindig be van kapcsolva a tápfesz. Egy kis trafó gondoskodik a pufferkondik feszültségéről. Ez mondjuk "AB" osztály, csak készenléti állapotban a nyugalmi áram nagyon kicsi, a teljes végfoké 1mA alatti. Előnye, hogy a pufferek mindig feszültséget kapnak, így minimális a szivárgó áramuk.

Rendben,beszerzem az NTC-ket.
Délután átvittem a szomszédhoz,nála 25-ös kismegszakító van. Ott nála nem jelentkezett ez a probléma
Neten keresgéltem képeket mi lehet a hűtőbordán belül..
(nincs kedvem megbontani..) 6 db tranzisztor stb.. Érdekes,a hangszóró mágnesén fel van tüntetve hogy " 230V!"

Igen ma már sokféle ügyes megoldás létezik. A legügyesebb amikor a primer oldalon nincs puffer (hasonlóan mint a rajzodon), a primer oldali félvezető(ke)t (is) az MCU vezérli, méghozzá úgy, hogy az áramfelvétel szinuszos legyen, és egyúttal a szekunder oldali, egyenirányított kimeneti feszültség is stabilizált. Ráadásul ez egyúttal a lágyindítást is megoldja, és az egész szoftveresen paraméterezhető. Volt alkalmam ilyen fejlesztésbe is beleszólni egy kicsit.
A legnagyobb hátránya:
- akár egy szoftverhiba miatt is felrobbanhat az egész táp.
Előnyök:
- rendkívül jó hatásfok
- alacsony nyugalmi teljesítményfelvétel
- könnyen hozzáigazítható különféle feladatokhoz, sima szoftveres módosításokkal
- gyakorlatilag nem másolható le, ill. csak olyan valaki képes lemásolni, aki majd szoftvert is tud rá készíteni...

Ne is bontsd meg. Ki lett vesézve a fő felépítési topológia, a részletekbe mélyebben nem kell belemenni. Nyilván ne piszkáljon bele az ember ha nem ért hozzá, de szerencsére ez nem hibás. Viszont jó volt látni a belsejét, engem ez kielégített. Biztos nem fogom lemásolni, látni viszont jó volt, hogy igenis lehet trafó és kapcsitáp nélkül is végfokot készíteni.

Egyre több olyan elektronika vesz körül minket, szoftver fut benne valahol. Viszont ha nem így lenne, azaz minden funkciót LSI (remélem jól fogalmaztam) áramkörökkel kellene összekapuzni, a sok beletolt munkaóra miatt olyan drága lenne, hogy nem kerülhetne hozzám.
Persze amint írtad, ára van a szoftveres dolgoknak ha egyszer elromlik, mert venni kell másikat.

Reflex

Hozzámkerült egy reflex club 100 keverőerősítő.
Valaki esetleg tud valamiféle hozzáférést a rajzához?

Quadral sub erősítő

Sziasztok

Lenne egy quadral mélyládából mentett erősítő panelem d osztályú végfokkal. Működik minden funkciója viszont van egy érdekes hibajelenség. Pár percenként teljesen random időnként,a hangszóróból pattogó,sercegő hang jön mintha egy kontaktos potit csavargatna az ember. Ha van bemenő jel ha nincs ugyan az. Kerestem repedt forrasztást,cseréltem potit hátha de semmi javulás. Tudnátok esetleg segíteni milyen alkatrész okozhat ilyen hibát? Ezen kívül nem zúg,búg semmi egyéb csak időnként ez a hang ami miatt végülis használhatatlan. Esetleg rossz elkó lehet vagy merre keressem a hibát így laikusként? Előre is köszönöm!

Közben kicsit próbálkoztam hátha.Odáig eljutottam,hogy a hiba nem a d osztályú végfokban van hanem valahol a szűrő áramkörben.Mi okozhat teljesen véletlenszerű "kaparó" néha dübbenő hangot? Arra gondoltam jobb ötlet és tudás nem lévén,kicserélem az összes kis tranzisztort és elkót a panelen...

Szia! Ha van lehetőséged, nézd meg a panelt hőkamerával!

Szia
Sajnos nekem nincs,de körbekérdezek hátha.Ami nagyon melegszik a végfokon lévő sárga kis trafó,az ujjam pár perc után alig lehet rajtatartani de egy óra teszt alatt sem lett baja.Pár darab műveleti erősítő és tranzisztor igazából más nincs is a panelen.

Néhány ferrit (porvas) eleve úgy van tervezve, hogy 70-120°C között a legkisebb a vesztesége. Én is megilyedtem a meleg tekercsek miatt, de valójában ez normális.

Az igen, elég idióta tervezés, most akkor elektronikát, vagy kazánt tervezünk? Netán tűzgyújtót.
Az ilyen tervezőmérnök megérdemelne pár simogatást, természetesen csakis szeneslapáttal.

Konkrét példát említek:
IRS2092 alapú erősítő modul kimeneti fojtótekercs. Ez Amidon T106-2 toroid magra készült gyárilag. Olyan meleg alapjáraton, hogy süti a kezem. Viszont ha meg van hajtva rendesen, akkor sem lesz melegebb. Két modulon kicseréltem a fojtót kábelte csiptethető zavarszűrő ferritből készült légréses fojtóra. Bár óvtak tőle hogy akkora lesz a vesztsége, hogy nem fogja bírni, köszöni szépen, hideg. Mind alapjáraton, mind kihajtva hideg. A tekercseket természetesen kimértem, 20A-ig nem mennek telítésbe, az induktivitásuk is egyenlő.
Tehát zavarszűrő vs profi Amidon, 1:0 a zavarszűrő javára.

És gondolom így nyugodtabb is vagy, hogy nem változik egyszer csak tábortűzzé...

Nyugodtabb. Sosem szerettem, ha fehér izzásig melegedett bármi aminek nem kellett volna. No meg az áramsűrűség. Persze drága a réz, elég lesz a vékonyabb huzal. De ha maradunk a konkrét példánál, vagyis Fatlander erősítőjénél. Milyen lehet ennek a fojtója. Láthatóan légréses EI vagy EE. Ha ez utóbbi, lemerem fogadni, hogy a légrés felé is tekercseltek. Pedig itt a fórumon is tudják, hogy nem lenne szabad. A gyártónak persze ezt nem kell tudnia. Vagy milyen huzalból tekerték? 400kHz-en mindössze 0,1mm a behatolási mélység. Ennek ellenére nem nagyon látom hogy ez érdekelné a gyártót. 20W-nál persze mindegy. De volt már nálam 7000W-os végfok is. Ott sem volt divat a litze. Jó vastag 3mm-es drót oszt jól van. Akkora ventilátor hajtja ki belőle a meleget, amit egy Mig-21 vadászgép is megirigyelne.

Még jó, hogy nem tud felszállni...

Igazából úgy vagyok vele bírja amíg bírja... Hajtottam is nem volt gond vele... aztán kérdés meddig. Viszont a szűrő áramkörben lévő hibát hogyan tudnám egyszerűen kideríteni? Mérve jónak tűnik mindegyik tranyó.... Van még rajta pár darab njm4558ld...ez is tud kaparó, sercegő hibát produkálni?

Nos, nem lehet egyértelműen ráfogni egy alkatrészre hogy ő a ludas. Sajnos nincs kapcsolási rajzom róla, de talán így sem esélytelen a hiba megtalálása.
Valahogyan meg kellene találni az előerősítő és a végfok csatlakozását. Itt ha nincs egyenfeszültség, akkor azt rövidre zárni a gnd felé. Most szólni nem fog, de ha a pattogás megszűnik, akkor az elődokon belül kell tovább kutakodni. Ott is lesz 4-5 fokozat. Ezeket is valahol meg kell szakítani, amíg nincs meg a hiba.
Eddig mit tapasztaltál?

Odáig jutottam, hogy a végfok jó tehát a hang vagy a low pass filter vagy az előerősítő részből jön. Négy műveleti erősítő van rajta, ebből háromnál ott a +/- 14V az egyiknél viszont csak -12.7v a pozitív lábán pedig semmi fesz.

Le tudod fotózni ezt a panelt mind a két oldaláról? Valamennyire vissza kellene felyteni a kapcsolást.
Önmagában még nem jelent hibát ha ezt mérted, mert nem biztos hogy ez az opamp normál bekötésű. Lehet hogy az automata időzítéshez van köze, ebben az esetben félrevezethet, bár ennek kicsi az esélye. Végig kell követni a panel vezetősávjait a +/- 14V-tól, hogy van e valami alkatrész közben. Lehet egy soros ellenállás ami csökkenti a feszültséget, de lehet a vezetősáv is repedt. Aktív mélyládáról van szó, itt a rázkódás folyamatosan igénybevette az áramköri lapokat.

Ilyesmi a terv, hogy végigkövetem aztán hátha jutok valamire. Délután csinálok róla közelebbi képeket. Ha tegyük fel komparátorként van bekötve,akkor normális lehet, hogy csak negatív feszültséget mérni rajta?

Azt elfelejtettem,hogy végignéztem a panelt hibás forrasztás, vezetősáv vagy bármi ilyesmi hibát keresve...amit úgy itéltem javítottam illetve mozgatás,kocogtatás nincs hatással a hibára.

Ez a komparátirkénti bekötésnek nagyon kicsi az esélye, de nem kizárt. Inkább az a valószínű, hogy valami hiba van a tápellátásban. Példa:
Minden kettös opamp 2X15V tápról megy, de tokonként van egy-egy 47-100Ω a tápágakba kötve, ez miatt marad csak 14V.
Azon az opampon azért nem mérsz pozitív tápot, mert zárlatos lehet. Keverő erősítőben találkoztam olyannal, hogy eltűnt a teljes féltáp. Közel 60 darab opamp közül kellett megtalálni, melyik zárlatos. Kis okoskodással azok jöhettek számításba, amelyek invertáló kapcsolásban működtek. A neminvertáló bemenetük direkt a jelföldre volt kötve. Más esetben a zárlat a pozitív és negatív táp között lenne. Nálad esélyes, hogy a gyanús opamp hasonló betegséggel küzd. Ettől még szólhat, mert nem minden opamp van a fő jelútban, lehet limiter, vagy girátor, de lehet jelszint érzékelő az automatikus bekapcsoláshoz. Ezek nélkül is működhet, csak valami funkció kiesik.
Ha ezt az opampot kicseréled, kiderülhet a hiba. Első körben ha nincs azonos tipus, az sem gond. Nekem dögivel volt lassú zajos duál opampom. Hibafeltáráshoz megfelelt. Majd ha biztosra mentem, akkor vettem eredetit, vagy jobbat. Neked hirtelen szinte minden duál opamp megfelel ami lábkompatibilis.

Köszönöm ez elég nagy segítség, legalább van némi támpontom merre induljak el. Az a fura,hogy igazából minden működik...az auto bekapcsolás,a frekvencia vágása is... Nem hiszem, hogy lenne még csak hasonlóm sem itthon neten is csak hq-nál találtam ilyen tokozással. Talán még annyi, hogy max frekvenciára tekerve mintha lenne egy nagyon minimális búgás... Délután csinálok képeket mi merre is megy.

Azért nem használnak litzét, mert a 400kHz környékére eső áramhullámosság nem nagy, a tekercsen átfolyó áram nagy része a 20Hz-20kHz tartományban van, ezen belül többnyire a mély hangok hordozzák a legtöbb energiát (tehát az áram zöme bőven 1kHz alatti lehet).
Nyilván litze huzallal tekercselve lehet nyerni valamennyi hatásfokot, de nem ezen fog múlni.

A kivezérlés nélkül is melegedő vasmag viszont szerintem sem szerencsés dolog, ugyanis az azt jelenti, hogy ilyenkor is van jelentős teljesítményfelvétel, (hiszen valamitől mégiscsak meleg lesz az a vas). Ráadásul érdemes úgy méretezni, hogy a tekercs mágnesező árama éppen át tudja tölteni a FET-ek kapacitását, így kivezérlés nélkül ZVS-ben megy, és olyan lesz mint egy rezonáns táp.