Nem vette effektívnek a 30V-ot, csak Karesz értette félre (és ezek szerint Te is). A beállítások voltak rosszak, a háromszögek a spektrum felbontásából adódnak ami az analízis futási hosszától is függenek. Amit írtál 10ns, nem volt beállítva, hanem automatikus beállításon maradt, és baromságokat csinált.

Nocht szűrő vs. késletető + kivonó.
Ahogy a képen látszik kb. ugyanazt az eredményt adja mindkettő. a fő különbség, hogy a kivonó eredménye kb. azonnali, míg a szűrőnek kell néhány periódus, amíg lecseng a lengése.

Nézem ezt az SP2.png-t. Nálam nagyon másmilyen a torzítási komponens. Gyakorlatilag az 1kHz maradéka van + a keresztezési torzítás. Kicsit belenagyítottam, így is ez van.
Az első képen a keresztezési torzítás alja/teteje le van vágva, a nagyítás miatt, hogy látható legyen ha más torzítás is van mellette.

Még valami eszembe jutott a késleltető vonal + kivonó javára: mindegy milyen frekivel megy az erősítő,a nocht szűrőt viszont hozzá kell igazítani az aktuális frekvenciához.

Keresztezési torzítás kicsi kivezérlésnél. Érdekes, hogy főleg a FET bekapcsolásakor van, a másik oldal kikapcsolásakor keletkező ehhez képest alig látszik.

Spektrum kicsi kivezérlés mellett, itt jobban érvényesül a keresztezési torzítás. Mára befejezem.

Biztos, hogy jól használod a TINA-t? Nálad a szűrő utáni keresztezési torzítást adó jel 36mV púptól-púpig. Ha ez így lenne, akkor biztosan hallgathatatlan lenne ez a végfok. Mekkora volt a tranziens analízisnél a time step? Nekem ez az amplitudó 150uV púptól-púpig, de ebben már benne van a maradék alapharmónikus is. A képeden nagyon simának tűnik a jel. A valóságban biztos, hogy tele van rárezgésekkel, vagy nagyon ügyesen tudtad eltűntetni őket. De én inkább arra tippelek, hogy a time step volt nagyon kicsi.
A másik, hogyha ilyen képet teszel fel, akkor nem kell a drain áram, meg a gate feszültség. Minek foglalná el a kép nagy részét egy nem releváns információ? Nézd meg mégegyszer az SP2-t. Itt látható a kimeneti fesz, a drain áramok, meg a szűrő kimenete, de úgy vannak a diagrammba kikerülő adatok, hogy mindent lehessen látni. Vagy a TINA nem tud olyat, hogy mondjuk egy note és megszorzom egy számmal? Csodálkoznék rajta...

Igen, a szűrőt utána kell állítani. Ez miért baj? Csinálsz 100Hz, 1kHz, 10kHz, 20kHz-re szűrőt és azt minden erősítős rajzhoz odakopizod.

Egyébként, az SP2-n is a maradék alapharmónikus látható, a keresztezési torzítást okozó jel, meg a FET-ek Cgd feszültségfüggéséből származó jel. Ugyanis, a végfok teljesen ki van vezérelve, vagyis 100W 8 ohmon. Ehhez 2 x 43V betáp kell, tehát, 3V marad a FET-eken. Annak látod a hatását a kimeneti feszültség csúcsértékeinél. Az első, amikor lemegy mondjuk 3 V alá, a második, meg amikor visszamegy. Ami ugyanúgy beleszól a THD-ba, de a Fourier csak az aktuális 1kHz alapharmónikus alapján mér. De ha megnézed, az egész belefér 150uV-ba. Nem hiszem, hogy ez hallható.
Egyébként, nem kell szűrőt használni, közvetlenül a bemeneten, - ahova csatlakozik a visszacsatolás, - ott is lehet látni mindent, csak nagyobb az alapharmónikus tartalom. Persze, ez is az előremenő ág feszültségerősítésétől függ.

Kicsit jobban megnézve, az első képen látszik a keresztezési torzítás. Növeld meg a nyugalmi áramot.

Az számomra megnyugtató, hogy mindkét módszer azonos eredményt ad.
A késleltetést a csoportfutási időre állítod be ? (és azután megy egy differenciális különbségképzőre) ?

Kicsit én is elbeszélgettem AI-val erről a keresztezési torzításról. Ugye ennek a "tüskének" van egy relatív amplitúdója és van szélessége. Minél kisebb a szélessége, annál szélesebb sávban terül el.
Ha csak az amplitúdó viszonyokat vesszük figyelembe, akkor pl. 60 Vpp kimeneti jelnél a 3 mVpp amplitúdójú "tüske" az 0.005% torzítás.
Ha az impulzus szélességét is figyelembe vesszük - legyen 2 us, akkor ez 0.0004% THD.
Ha az impulzus szélességét 100 us-re növeljük, akkor a THD 0.003%.

Minél keskenyebb az impulzus szélessége, annál szélesebb sávban terül el, akár a 100. felharmonikusig, vagy még tovább. (Ezt mutatja nálad is a Fourier-sor.)
AI szerint legzavaróbb a 21, 33, 49. harmonikus.
Az még zavaróbb, ha az impulzus szélessége a 100-250 us-es tartományba esik. Ekkor jelentkezik az a nagyon idegesítő jellegzetes "karcos", "tranzisztoros" hangzás.
Ha 250 us-nél is szélesebb a tüske akkor csak elszínezi a hangot, lágyabbá teszi.

A tüske amplitúdója elméletileg független a kivezérléstől ha tranzisztorok lezárnak.
A gyakorlatban nagy kivezérlésnél el tud fogyni valamelyik fokozat árama.
Ebből nyilvánvalóan az következik, hogy mondjuk 10x nagyobb kimeneti jelszintnél tizedére csökken a keresztezési torzítás miatt keletkező THD.
Persze azért ennél ezek a dolgok még sokkal összetettebbek és bonyolultabbak.

Aludtam rá két órát : ) Szerintem érdemes ezt a keresztezési torzítást jobban kivesézni, mert jelenleg ez a legdurvább, legkellemetlenebb torzításfajta amit a félvezetős végfokok produkálnak (ha nem "A" osztályúak).
Személy szerint a szimulációkban maradok továbbra is Notch szűrőknél, mert egyszerűbb ezt berajzolni, mint minden apró módosítás után pontosan belőni a késleltetést és az erősítést.
Azon érdemes elgondolkodni, hogy melyik számszerű mérés számít hitelesnek? Úgy logikus, hogy az amit füllel (is) érzékelünk, szubjektíve. Mert többféle számadattal is meg lehet adni a torzítást... ez eddig is így működött (THD, IMD, TIM, PIM, stb). Most ne egy konkrét kapcsolást vizsgáljunk, hanem csak úgy általánosságban nézzünk meg feltételezett mérési eredményeket. Mert többféleképpen lehet értelmezni ugyanazt a jelenséget számszerűen is.

A kiindulási pont az, hogy valamilyen módszerrel kivonjuk az alapharmónikust a kimeneti jelből. Lehet ez Fourier, vagy maradjunk most a Notch szűrőnél. Mondjuk (feltételezzük), hogy egyáltalán nincs harmonikus torzítása a végfoknak, csak keresztezési.

Azon törpöltem el amit fentebb írtam. Legyen mondjuk 10 Vp a kimeneti szint és 10 mVp a keresztezési torzítás. Ezt ha csak "simán" átszámoljuk százalékra, akkor 0.1% akármi. Legyen zavarjel. De ha a Fourier sorát nézzük, az rögtön azt fogja mutatni, hogy van egy 2. harmonikus torzítása (mert két nullátmenete van a szinusznak). Ez sokkal kisebb lesz 0.1%-nál, mert ez nem egy hullám, hanem csak egy valamekkora szélességű impulzus. Annál többet fog mutatni, minél szélesebb az impulzus (a "tüske"), de így is kb. csak 0.005%-ot.

Ha ez a "tüske" hasonlít a szinuszra akkor a Fourier-sor azt fogja mutatni, hogy ennek a végfoknak van 0.005% THD-ja ami főként csak 2. harmonikust tartalmaz, a magasabbrendű harmonikusok annyira alacsony szinten vannak, hogy nem is érdemes foglalkozni velük, tehát úgy fog szólni mint egy csöves. Holott úgy fog szólni, mint egy félvezetős, mert a keresztezési torzítást, azt halljuk.

De ez a tüske a legtöbb esetben egy "éles" impulzus, tehát tüske : ) Ez egy Dirac-delta szerű impulzus. Az energiatartalma nyilván az amplitúdójától és a szélességétől függ és minél keskenyebb annál szélesebb sávban terül el. Tehát lekerül a hallható tartományba is valamekkora mértékben. Ha elég kicsi és elég keskeny, akkor nem halljuk.

Így van. Ha csak az amplitudóval, és az impulzus időtartammal arányosítanánk, az jobb közelítés, de még az sem pontos, mert az impulzus görbe alatti területe számít (effektív értéke) a teljes jelperiódus görbe alatti területéhez (effektív értékéhez) képest.
A szimulációban ez 2µs körüli impulzus, és az a szakasz még rövidebb ahol rel. nagy az amplitudó.

Megnézek egy más végfokot majd, hogy ott milyennek mutatja a TINA a keresztezési torzítást.

Igen a késleltetést futási időre állítom (esetleg pontosítom a kivonás eredménye alapján) majd egy szorzó (erősítéssel egyező, ideális szorzó) és kivonó.

Pont a lényeget felejtettem el mire leírtam az egészet. Arra a következtetésre jutottam (már sokkal régebben), hogy a Fourier-sor nem ad/mutat/közöl semmilyen információt egy végfok hangjáról (ennek ellenére nem haszontalan analízis).

A Fourier alapján ki lehet csikarni nagyon kicsi THD-t egy nagyon szoros negatív visszacsatolású erősítőből, miközben ez a szubjektív meghallgatáson nem üti meg azt mércét amit hagyományos módon megjósol az objektív mérés. Mint ahogy az előbbi példa is ezt szemlélteti.

Javaslom az LKA Class B-t, bár nem egyszerű szimulálni. Nekem az számít etalonnak, mint a mérnöki precizitás csúcsa. Mint Highend végfok nem tudom mennyire állná meg a helyét, lehetséges, hogy a sok csatolókondi elkenné azokat a számokat amiket produkál. Jó lenne meghallgatni azt is.

Megint elbeszélgettem AI-val. Kitettem neki ezt a kapcsolási rajzot és megkérdeztem:
én: - Meg tudod jósolni nekem, mit fog mutatni ennek a kapcsolásnak a Fourier sora?
AI: - Csak páratlan harmonikusokat fog tartalmazni 30, 50, 70... stb, kHz-en.
én: - Tegnap azt mondtad nekem, hogy a páros harmonikusok fognak dominálni mert a szinusznak két nullátmenete van.
AI: - Elnézést! Tegnap csúnyán félrevezettelek, mert a páros harmonikusok kioltódnak a félhullámú szimmetria miatt.
Kitettem neki a Fourier sort és megkérdeztem:
én - Ki tudod számolni mekkora torzítást mutat a Fourier?
AI: - 3-400%-ot, mert a 10 kHz-es jel -32 dB-en van.
én: - A 10 kHz-es jel 0 dB-en van
AI: - Elnézést, nem láttam. Akkor a torzítás 3-4% az első négy páratlan harmonikus alapján.
Kitettem neki a Notch szűrős mérést:
én: - meg tudod mondani mekkora a torzítás?
AI: (felírta az egyenletet) 18.5%
én: - Mi okozza ezt a nagy különbséget a Fourier és a Notch szűrős változat között?
AI: - Csak az első 4 páratlan harmonikust vettem figyelembe.
én: - Lehetséges lenne, hogy 18.5% lenne az eredmény ha végtelen páratlan harmonikussal számolnál?
AI: - Valószínűleg ez lenne az eredmény.
én: - Ki tudnád számolni a 99. harmonikusig?
AI: - felírta az egyenletet, oszt kész

Ezek az egyszerűbb nyelvi modellek nem tudnak rendesen kapcsolási rajzot olvasni. Szerintem, tud DIN szerinti kapcsolási rajzokat csinálni ( egyszer már csinált ), de általában ASCII kóddal rajzol. Ezt én nem tudom követni. De ha mi ASCII kódban küldenénk neki rajzot, azt valószínű hibátlanul el tudja olvasni. Ez nekem reménytelen. Amiben nekünk jó, az a táblázatkezelés. Abban is hibázhat, de azt ritkán. ( Egy sorszámot a felharmónikus rendszámának olvas , meg ilyesmik. ) A számolásnál mindig kérni kell a részletszámítást.
A CM nem csinál táblázatot a Fourier analízis eredményeiből? Ha te nem tudod hogy csinál e, akkor kérdezd meg tőle. Nekem is szokott utánanézni, hogy egyes dolgokat hogy lehet megcsinálni a Multisimben, van olyan funkció, amit ő mutatott meg, pedig 20 éve használom a Multisimet. AI hozzáfér a nekünk 1000 oldalas használati utasításhoz és egy pillanat alatt megtalál bármit. Persze, ellenőrizni kell, mert ha nem tud okosat mondani akkor találgat. Hát, ez a legrosszabb. Vagyis csodát nem kell várni tőle.
Igazából a keresésre való az AI. El lehet vele beszélgetni, hogy miért szólnak jobban, vagy máshogy a csövesek, betesz egy csomó linket, lehet beszélgetni vele a növényvédelemről, mondjuk a kisméretű vizes köszörűkről, szóval inkább csak hétköznapi dolgokról.
De kérdezd meg, hogy lehet páros felharmónikusokat belevarázsolni egy erősítő kimenetére. Kérdezd meg, mi az az exciter ( Wikipédia ) De először célszerű egy rávezetéses kérdést feltenni neki, mint ez a csöves kérdés. Aztán egyértelmű, hogy mehet a következő kérdés a páros felharmónikusokról. Ha az excitert kérdezed, akkor ne simán, hanem tedd hozzá, hogy audio, különben nem biztos, hogy tudja miről van szó. Tehát, nagyon pontosan kell fogalmazni.
A másik, hogy ő nem tudja kitalálni, hogy a 10kHz volt az alapharmónikus. Attól, hogy az van 0 dB-en, még nem biztos, hogy ő az alapharmónikus. Meg kell adni, hogy mi az alapharmónikus frekvencia, hiszen THD mérést kérsz tőle. Lehet az alapharmónikus akár 50 Hz is, aztán 10 kHz-ig nincs semmi, utánna meg 50Hz-enként van egy felharmónikus. Nyilván, egy ilyenre óriási THD-t fog kihozni. Vagy, IMD számoláshoz meg kell neki adni a két alapharmónikust és még azt is, hogy hogyan számolja ki az IMD-t, mert egyáltalán nem biztos, hogy egy szabvány szerint számol.
És még valami. Ha úgy látod, hogy túl sokat tévedett, akkor célszerű nem az adot szálat folytani, hanem újat kezdeni. Szerencsére, a régi szálra nem emlékszik.

Kivételesen mindenben egyetértek veled.
A CM-ről beszélgettünk vele néhány órát. Nem tudott sem az új alkatrészek szerkesztésében segíteni, sem a THD táblázat készítésében. Nem tanultam tőle semmit, csak szivatott órákon át. De azt hiszem, ez a CM 2000 hiába professzionális változat, le vannak tiltva dolgok benne, vagy hiányoznak. Vagy keveri más szimulátorokkal a funkciókat. Szóval erre nem jó.

Az erősítőkben szintén nem tudott eddig még segíteni. Amit én nem tudok azt ő sem. Akkor jön rá a dolgokra ha megmondom neki. A leghatározottabban állít blődségeket, aztán ha kijavítom elnézést kér a tévedéséért. Nem hiszem, hogy az AI bármit ki tudna találni helyettünk (legalábbis ez az ingyenes verzió). Inkább szórakozom magam a szimulációkkal.
Most is simán rámhagyta, hogy végtelen felharmonikusig számolva a Fouriert ugyanazt 18% százalék torzítást mutatná mint Notch, pedig nyilván egyik sem igaz mert integrálni kell. Tehát 4%-nál nagyobb, 18%-nál kisebb.
Arra valóban jó ha meg kell találni valamit, vagy egyenleteket felírni, szakkifejezésekre, fordításokra... stb. Összességében nem (mindig) haszontalan.

Ha AI-t idézünk, akkor tegyük hozzá, hogy melyik AI-ról van szó, (pl. chatGPT ingyenes verzió) ugyanis meglehetősen nagy különbség lehet az egyes modellek, és verziók képességei között!
Lásd pl. ebben a témában a kezdő hozzászólásomat.
Eddig többféle AI-t próbáltam, és másnak is azt javaslom, hogy ne ragadjon le egyetlen modellnél. Pl. ChatGPT, Gemini, Grok, DeepSeek, Calude.ai
A listán ez első nem túl jó elektronikában, érdemes mást is tesztelni, ill. tudni kell, hogy fejlődik, nagyon gyorsan (és öntik bele a pénzt a fejlesztésbe) ez már most nagyon látszik.
Nagyon sok szakma gyökeresen át fog alakulni, a számítástechnika, a programozás, de nem sokkal később az elektronikával kapcsolatos (és egyéb) szakmák is követik majd.
Szóval, most még mosolygunk rajta, de lehet, hogy pár év múlva majd sokkal jobb erősítőt tervez mint bármelyikünk. Meg kell tanulni használni, azaz azt, hogy hogyan vegyük rá, hogy pontosan azt csinálja amit szeretnénk, ha ez menni fog akkor egy hihetetlenül jó eszközt, szerszámot kapunk, csak jól kell használnunk.

Nem kérdezted meg, de én igen. Sajnos kipróbálni nem tudtam, mert a korábban működő CM valamit az elején kiír, aztán nem megy tovább. De itt van AI válasza:

"A CM2000 áramkör szimulátor tud csinálni egy táblázatot a Fourier analízis során kiszámolt felharmónikusokból?

Igen, a CircuitMaker 2000 (CM2000) képes egy szöveges táblázatot készíteni a Fourier-analízis (Fourier Analysis) során kiszámított felharmonikusok adataiból. Bár a program alapértelmezés szerint grafikusan jeleníti meg a spektrumot az Analysis ablakban, a háttérben futó SPICE szimulációs motor generál egy részletes szöveges kimenetet (úgynevezett Simulation Log vagy SPICE Netlist/Output fájlt).Ez a szöveges rész tartalmazza a felharmonikusok pontos frekvenciáját, az egyenáramú (DC) komponenst, az egyes komponensek amplitúdóját, fázisszögét, valamint a teljes harmonikus torzítást (THD).Hogyan érheted el és exportálhatod a táblázatot?Szimuláció beállítása: Lépj be a Simulation > Analyses Setup menüpontba.Fourier-analízis aktiválása: Kattints a Transient/Fourier... lehetőségre. Itt pipáld ki a Fourier Analysis opciót, majd add meg az alapfrekvenciát (Fundamental Frequency) és a vizsgálni kívánt felharmonikusok számát (Number of Harmonics).Szimuláció futtatása: Kattints a Run gombra a szimuláció elindításához.A táblázat megnyitása:A szimuláció lefutása után válaszd a Simulation > Show SPICE Log vagy a Window > Simulation Log opciót (a pontos menüelnevezés verziótól függően minimálisan eltérhet).Görgess le a szöveges fájl aljára. Ott fogod találni a Fourier-analízis számszerűsített eredményeit egy rendezett, oszlopos táblázatban.Ezt a szöveges táblázatot kimásolhatod, vagy elmentheted .txt / .out formátumban, amelyet később akár Excelbe is beilleszthetsz a könnyebb adatfeldolgozás vagy diagramkészítés érdekében.
Szükséged van segítségre a szimulációs paraméterek (például a Step Time vagy Stop Time) helyes beállításához, hogy pontos felharmonikus adatokat kapj?Az AI-válaszokban előfordulhatnak hibák. További információ "

Megnéztem egy egyszerű alapkapcsolást (opamp + FET-ek) hogy milyen a THD hullámformája TINA-ban. Szép cakkos , szóval a TTamp, a hasonló cakkokat valószínűleg tényleg kihúzza, egyedül a keresztezési torzítása olyan mintha szinte B osztályban menne. A nyugalmi áram növelése csökkenti a keresztezésnél látható jelmaradék amplitudóját, de nem elég hatékony, ennél valami jobb ötlet kellene még kísérletezek vele.

Mekkora a visszacsatoló ellenállás értéke és mit jelent a THD görbe? Ez utóbbit hol mérted?

10k, és kivonó áramkörrel mérem a THD-t, de mint láttuk korábban, a nocht szűrő ugyanazt az eredményt adná. Amúhy ha jól emlékszem ebben a példában a THD 0,03% körüli.
Igazából az volt a lényeg, hogy a TTamp eredménye modellezési hiba miatt túl sima a nullaátmeneteken kívül, tehát más erősítőt is így modellezz, vagy sem. Ez a tesztkapcsolás torzít rendesen, és ez szépen látszik is.

A Gemini is inkább csak szövegben jó, nem kell tőle csodát várni, de majd fejlődik. Ahhoz képest, hogy nemrég még nem is létezett, ma már tud olyat, hogy beteszi LT-be a kapcsolási rajzot, neked csak meg kell nyitni a kész fájlt.
Igaz, sok mindenre nem mész azzal a katyvasszal, de legalább csinált valamit (lásd a képen)...

Arra sem jó, hogy megmondja neked, hogy melyik a világ legjobb erősítője, mert ilyenkor futtában belenéz két fórumba, ott összeszed pár véleményt és közli, hogy a Nelson Pass first watt F5-je.
De abban már nagyon sokat tud segíteni, és nagyon gyorsan, hogy összeszedi neked adott ország(ok) ilyen témájú fórumait, és ott aztán külön külön tud célirányosan keresni, méréseket is, kritikákat is, és ez szerintem legalább annyira fontos. Ha egy adott cég adott termékét 10-ből 6 ember dicséri 4 meg fikázza már az is lényeges információ. Mert amelyik tényleg jó, arról nem nagyon találsz kritikát sem.
Persze, azt is utána alaposan meg kell még rágni, mert vannak olyanok (pl. Sansui AU-101) ami tényleg egy legenda (HTA őse), hatalmas rajongótáborral. Na de nem azért mert annyira jó, hanem mert annyira jól színez meg torzít (0,8%). A youtube-on szinte minden bemutató videója olyan, hogy magas mély hangszín fel van tekerve, meg még a loudness is be van kapcsolva.

Valamit nagyon rosszul csináltál, mert egyszerűen nem lehet ilyen a THD alakja. Ilyennek kellene lennie:
A zöld az 1 kHz-es Notch szűrő kimeneti jele.

Basszuskulcs, igazad van, ha új áramkört rajzolok, akkor visszaáll a time step defaultra.
Csatolok új képet, ez már hihetőbb?

Igen. Szóval ne felejtsd el, egy program nem az elképzeléseid szerint, hanem az utasításaid szerint működik... Ahogy elnézem, van mit tanulnod. Ez olyan, mint a lőcs ( logarléc ) használata. Kicsit fejben is kell számolni. Vagyis tudnod kell, hogy kb. milyen végeredményt kell kapnod.
Ezt a kivonom a kimenetet a bemenetből, meg fázishiba, futási idő, stb ez olyan aprólékos beállítást igényel és nagyjából bármit megváltoztatok ( mondjuk egy kompenzációt ) azonnal újra kell állítgatni az egészet. A Karesz ötlete ezzel Notch szűrővel sokkal megbízhatóbb, még akkor is, ha a végleges jellemzőkhöz mondjuk 10 periódus szükséges. Ki kell várni.
A Time step ugyanúgy igaz a Fourierre, mert először a Tina is Tranziens analízist csinál. Ugye, nem mindegy, hogy valami ott marad feldolgozatlanul két időlépcső között, vagy nem. Próbálj csinálni egy olyan Fouriert, hogy az előző kapcsolás 50 Hz-es alapharmónikussal. A bemeneti jel maradjon az 1 kHz.

Beszálltam a játékba kíváncsiságból. A Notch szűrő pontosabb képet ad szerintem... csak be kell rajzolni és működik.

Nem csodálkozom. A fülünknek nagyon konszonens a páros felharmónikus, zenében, szövegben, bárhol. A titka az, hogy a páros felharmónikusok oktávra vannak az alapharmónikustól, ha elég nagy amplitudójuak, akkor simán elnyomják a páratlan felharmónikusokat. Tehát, szerintem nem az a jó, amikor minden felharmónikus -100dB alatt van, mert ez unalmas a fülnek.
Na, ezt akartam kipróbálni, tehát csináltam egy audió excitert ( Wikipédia ). Nem hittem a fülemnek. 5...6% torzítást nem hallottam meg! Szinusszal meghajtva a szkópon olyan ronda volt a szinusz, hogy arra gondoltam, csak egy recsegés-ropogást fogok hallani. Hát, nem. Van benne egy poti, amivel a páros felharmónikus dúsítás mértékét lehet szabályozni. Kicsit hallgattam 6% THD-val, aztán letekertem a potit. Tényleg unalmas lett a zene. Különben nagyon élénk, tényleg van benne élet. A fejhallgatós topikba tettem egy diagrammot, AI csinálta a Fourier analízisből.
Fejhallgatóval opráltam. Sajnos, egy fejhallgatós üzemnél nincs mese, mindent hallasz. Nagyon kevés rock zene van, ahol rendes munkát végzett a hangmérnök. AI erre azt mondta, hogy a régi jazz felvételek között keressek, azok jobbak. Értem én, azokat még viaszhengerre rögzítették...
Szóval, kell mégis a nagyon kis THD, hogy ne legyenek páratlan felharmónikusok. Aztán ki lehet szinezni egy exciterrel.