Én az EWB 5.0c-vel kezdtem. Szerintem, ebből csinálták a Multisimet, ami most is nagyjából ugyanaz, mint az EWB. Inkább csak finomítottak rajta, az analízis gyorsabb lett ( sokkal ), nagyobb modelkönyvtár, de a hülyeségek persze bennemaradtak. (Fekete háttérre rajzol sötétkékkel, meg ilyesmik.) De ez a régi EWB egy felüdülés volt a korábban használt Intusoft Spice-hoz képest. Na, az volt igazán embert próbáló.

Verziószámot nem tudok, de az első EWB verzióm még DOS alatt futott...

Az Intusoft is. 14 db kislemezen volt és adtak hozzá hardverkulcsot...

Ne haragudj, de nekem van egy olyan érzésem, hogy Te nem ismered a hurokerősítés fogalmát és meg se nézed amiket itt rajzolgatok.

Előfordul hogy felületes vagyok mert csak pár percem van ránézni a fórumra (napközben dolgozom) - ez van. Látom, hogy gyakorlatilag a nyílthurkú erősítést változtattad (és ezzel együtt nyilván a hurokerősítést is). A második esetben (68k vs 1G) a THD, és a sima IMD nem is változik jelentősen, de pl. a TIM-el mi a helyzet? Ill. a kimeneti impedancia hogyan változik?
Bár ha még jobban megnézem a THD, 0,99ppm vs 0,74ppm, az %-osan nem is olyan kicsi különbség... Tehát abszolút értékben kicsi, de egymáshoz viszonyítva mégiscsak van különbség. IMD esetében 20k/100k is van némi romlás nagyobb hurokerősítés esetén, 1k/20k esetén viszont javul.

Nagyon sok erősítőben használnak kaszkód kapcsolást (két tranzisztor sorbakötve) ami lényegében majdnem ugyanaz amit használsz, (csak egyszerűbb, mert nálad NPN tranzisztor-PNP-t hajt meg, viszont megspóroltad az áramtükör használatát). Kaszkód kapcsolásban a felső tranzisztor gyakorlatilag ugyanúgy báziskapcsolásban üzemel. A plusz ellenállással gyakorlatilag a két tranyó h22 paraméterét söntölöd (ez az ellenállás sok erősítőben ott van, csak nem részletezik a méretezését).

Amúgy lehet, hogy érdekes lenne egy végfokban menet közben kapcsolgatni (változtatni) ezt az ellenállást, és megfigyelni, hogy van-e hallható különbség.

Csak jó, hogy megbirizgáltalak kicsit : ) Erre a mondatra vártam valakitől, hogy vajon milyen lehet a hallható különbség.
Ugye a hurokerősítés jó 40 dB-el nagyobb az egyik estben, de torzítás kis frekvencián csak
2 dB-lel kisebb és 200 kHz környékén ez átfordul a kisebb hurokerősítés javára.

Ez az ellenállás már szerepet játszott nálad. talán a játékizé volt. Volt egy áramgenerátoros kimenet, a mi a végtranyókat hajtotta meg. Azt hiszem, én küldtem neked a rajzot. Akkor azt mondtad, hogy pl. a Sonynál tesznek a kimenetre egy ellenállást. Ezzel persze csökken a feszültség a kimeneten. Aztán megépítetted és nem tetszett a hagja. Akkor azt mondtad, hogy remegő kezekkel csípted ki működés közben ezt az ellenállást és sokkal szebb lett a hagja. Szóval nem hiszem, hogy ezek alapján lehetne valamit mondani arról, hogy mikor ( mitől ) lesz jobb a hangja.

Erre már nem emlékszem, de elhiszem, hogy így történt. Ezek az érdekes dolgok, hogy nem mindig akkor szól valami szebben (szubjektíve) ha mérve jobb. Itt viszont mérve alig van különbség de meghallgatva biztosan eltérő lenne a két szélsőséges esetben a hangkép.
Vagy nem. Tehát megint sötétben tapogatózás van, mert nem tudjuk megjósolni a szimulációk alapján a "hangját". Még szerencse, hogy nem létezik a gyakorlatban ideális opamp. Az emitterkövetők pedig tovább bonyolítanak majd mindent. Nehéz kenyér ez : )

Akkor bonyolítsuk kicsit tovább ezt. Ez ugye idáig csak egy nagyjelű erősítő, amihez majd hozzárakunk egy teljesítmény fokozatot. Ez a fokozat terheli majd valamilyen impedanciával. Viszont a hurokerősítésbe többféle módon avatkozhatunk be.
- Adott egy valamekkora globális visszacsatolás amivel beállítjuk az erősítést.
- Ezen belül söntölhetjük valamekkora ellenállással a feszültségerősítő fokozatot amivel változni (csökkenni) fog a nyilthurkú- és a hurokerősítés is.
- A nyilthurkú- és a hurokerősítés azonban úgy is csökkenthető, ha a feszültségerősítő kimenetéről is visszacsatolunk (ami ekkor csak egy belső hurok). Ebben az esetben valószínűleg erőteljesebben csökken a feszültségerősítő fokozat kimenő ellenállása, mint a söntöléses megoldás esetén, és a torzítása is (igaz csak kicsivel) kisebb.

A megoldások közül azonban a feszültségerősítő kisebb kimenő ellenállása a teljesítmény-fokozat esetlegesen nemlineáris bementi ellenállását jobban kompenzálja (és az ebből eredő torzítást is), mint a söntöléses megoldás. Emiatt simán elképzelhető, hogy a több-körös visszacsatolás összességben akár jobb is lehet, mint a söntöléses megoldás.

Kipróbáltam.
A tapasztalatom nyilván nem tekinthető általánosnak, mivel csak egy kapcsolásra vonatkozik. Ezen kívül torzítja az eredményt az, hogy a domináns pólust ez a terhelés állítja be.
Kivitelezés: Egy 2x2.2Mohmos lineáris potit kötöttem be a körbe. Egyik fele a nyugalmi áramot állító kétpólus felső végére (npn meghajtó bázisa), másik fele az alsó végére (pnp meghajtó bázisa) kapcsolódott. A VAS túlterhelés elkerülése végett egy-egy soros 100kohmos ellenállást kötöttem a poti elé.
Ezzel a VAS előterhelését 50-1150kohm között lehetett állítani. Ezzel a domináns pólus 314Hz és 7.2kHz között változott.
Ezek drasztikus változások. A meghallgatás eredménye ehhez képest kevéssé lett jelentős. Ami egyértelmű volt: A legalacsonyabb értéken lapos érdektelen hangot kaptunk. Nővelve az ellenállást, ez viszonylag hamar eltűnt (konkrét értékre nem emlékszem). Amit viszont mindenki megállapított, hogy a nagyobb elllenállás jót tett a mélytartománynak. Megfogottabb határozottabb lett. A frekvenciatartomány többi részében nem volt értékelhető eredmény.
Néha néha valaki bedobott egy-egy általa hallani vélt változást, de némi potitekergetéssel könnyen össze lehetett zavarni.
Ami viszont érdekesebb, hogy a potit ellenállásra cserélve nagyobb változást lehetett elérni. Az ellenállással több részlet jelent meg. Kicsit precízebb, vagy mások szerint sterilebb lett a hang.