Fórum témák
» Több friss téma |
"Én azért szeretem a toroid trafót. Ha lehet, magamnak tekercselem. Másnak soha, csak ha nagyon kedves barátom."
Én senkinek. Ami van, azt is szívesen eladom, gyári EL84 PP-hez kiváló, német erősítőbe volt. Se toroid, se hiperszil. Persze, ha lámpához kell, rendben, erősítőbe csak ujjgyakorlatként, valamennyire jó lehet alapon... (Nekem az EI GOS a Szent Grál, mint a bajai halléhez a gyufatészta.)
Ha ez vígasztal, az összes toroid és hiperszilnek hívott (tekercselt majd vágott) mag GOS vas (CRGO azaz hidegen hengerelt szemcseorientált), sőt ebből a szempontból jobbak is mint az EI, ugyanis a szemcseorientáció a speciális megmunkálás folyamán (hengerlés, nyújtás) alakul ki, azaz egy irányban (hosszában) a lemez mágneses tulajdonságai sokkal jobbak lesznek mint keresztirányban (merőlegesen).
A tekercselt magnál, akár toroid akár vágott mag, a mágneses erővonalak egy irányúak, viszont az EI esetében a sarkoknál el kell fordulniuk a lemez hengerlési irányára merőlegesen. Ehhez még hozzájönnek a mechanikai stresszből (a lemez vágása, préselése) adódó hibák ami miatt belső feszültségek és kristályszerkezeti hibák lesznek a lemezben. A hőkezeléssel ezeket a hibákat korrigálják, hogy ne maradjanak a lemezben belső feszültségek és álljon vissza a lemez optimális mágneses tulajdonsága. A katalógus adatokból is kikövetkeztethető ez az, minél jobb egy vas annál jobban gerjeszthető a belőle készült trafó, a Waasner EI GOS úgy 1,5 T-ig míg egy jobb toroid akár 1,85 T-ig is. Kínából fillérekért lehetne venni bármilyen trafólemezt (akár hőkezeltet is) csak hát a minimális rendelési mennyiség 1-2 tonna.
Tudom az előnyeit az összes többihez képest, elfelejtettem azt is megírni, hogy a hifire vonatkoztattam a megjegyzést. Már csak ez érdekel trafókat illetően.
Hiperszil és toroid magokat a tolnai gyárban követett eljárásokat illetően vannak ismereteim, közeli rokonom végezte a munkálatokat, hőkezelés, vágást, mágneses, gerjesztési méréseket. Ui: Látom, mégis csak említettem, vagyis kizárólag hifire értendő a magánvéleményem. A hozzászólás módosítva: Aug 5, 2026
T Uraim,
egy kis segitség kellene. Van jópár toroid trafóm gyári készítés vákum impregnált tökéletes kivítel! Gond, hogy a hálózati feszültség 240 V igy a trafók hallhatóan búgnak. Szabályzott toroiddal 220V primer feszültségnél nincs vagy alig hallható bármi zaj a trafóból. Több db van, mehet a kukába vagy van költség hatékony megoldás? Köszönöm ha valaki tud segíteni.
Sok fajta toroid minőség van, és a méretezési megfontolás is széles skálán mozog.
Általában a toroidokat nem zavarja az említett feszültségtöbblet (mert eleve számolnak alulgerjesztéssel). Viszont durván zavarja ha egyenáramú komponense is van a hálózati feszültségnek. Én azt valószínűsítem, hogy amikor 220V-ról próbáltad, akkor valamilyen trafós megoldással csökkentetted a 240V-ot, és így nem csak a feszültség csökkenését érted el, hanem a DC komponenst is kiszűrted, és ez utóbbi szüntette meg a morgást.
Szia Imre,
Köszönöm a válszodat. A trafos megoldás egy szabályozható toroid volt. Terhelés a trafon nem volt. Kb 10 trafót néztem meg. Illetve hallgattam meg! Van megoldás? Üdv András
Köss sorba a proimerrel egy 10.000µF-os (vagy nagyobb kapacitású) kondenzátort, és hallgasd meg úgy is, hogy zúg-e a trafó. A kondin egyúttal jól mérhető, sima multiméterrel, hogy éppen mennyi a hálózat DC komponense.
A hozzászólás módosítva: Aug 27, 2026
Köszönöm a választ reggel teszt. Most csak azért nem mert elsőtétűlhet a falú!!!!!!
Van a trafós témában sokszor kivesézett megoldás.
Példa: 240V-on a 100VA-es trafó, ami 220V-ra készült. Kell egy 10VA-es 230/24V-os trafó, ez megkapja a hálózati feszültséget. (240V) A szekunder 24V-ot úgy kell sorbakötni a 100VA-es trafó primerjével, hogy a 24V levonódjon a hálózati feszültségből. Ha nem hangerősítőben lesz a toroid, had morogjon, ideje van, miért ne csinálja, ha a hang nem zavar... Van ún. DC blokkoló, ha nagyon zavaró a morgi. 2 db alacsony feszültségű, nagy kapacitású elkó szembekapcsolva, + 2 dióda, keress rá, nem vesézem. A hozzászólás módosítva: Aug 27, 2026
Nem tudom akarnék-e ilyen speciálisan tekercselt trafót magamnak.
Van ezen egy kazalnyi kivezetés, amik az én gyakorlatomhoz nem illeszkednek. Illetve az adatlap szélén arra is utalnak, hogy van ennek több variációja, azt sem árt azonosítani a tiéd melyik. Teljesítmény és méret adatokat viszont nem találtam, arra meg lusta vagyok hogy a huzalból áramot számoljak, azt beszorozgassam a feszültséggel, majd ezeket még adjam is össze. A hozzászólás módosítva: Aug 27, 2026
Toroid trafó áttekercseléseÜdv a csapatnak! Van egy TRT225222 Talema gyártmányú trafóm, "2x22v 225VA. Átszeretném tekerni. Gyakorlati tanácsokat kérek tőletek. Miként áljak neki, mire figyeljek. (ahogy elnézem a két tekesrcs, egyszerre van tekerve? Mert az egyik tekercset szertném csak át tekerni) Előre is köszönöm.
Az első lépést sehogy nem tudod elkerülni, le kell bontani róla a külső fóliát, ha óvatosan csinálod vissza is tudod majd tekerni, bár jobb újat tenni rá. Az is szempont hogy mennyi időre tervezel vele. Ha sokra, akkor érdemes visszabontani egészen a primerig és azt impregnálni. Ha az kész akkor új szigetelés 3 rétegben, majd mehet rá a szekunder. Ha a két szekunder együtt van tekerve akkor úgyis vissza kell bontani az egészet.
üdv. kiszámolod az N/V. t ezután beszorzod az általad elvárt, kivánt fesz.g értékkel, majd kiszámolod a huzalkeresztmetszetet , a névl.áramerősség tekintetében, ezután a kitöltési tényezőt is, ki számolod...
Majd ha letekerted a régi tekercset,és sikerült a CuZ' huzal beszerzés, kezdődhet a tekercselés.
van táblázat a neten ,tekercselő huzalok terhelhetősége meg van adva, minden mérethez.
Nem kell túl sokat számolgatni.
Sajnos a dolog távolról sem ilyen egyszerű. Mármint a számítás az nagyon könnyű, de az már távolról sem egyértelmű, hogy egy adott méretű huzal mennyire terhelhető. Éppen ezért találták ki az áramsűrűség paramétert, ami bizony elég széles határok között mozog.
Mondjuk egy 0,5-ös huzal 2 A/mm2 mellett 390 mA-el terhelhető, de 4 A/mm2 mellett már 780 mA-el. Sőt, ha biztosan tudjuk hogy a terhelés az maximum néhány másodpercig jelentkezik, aztán van pihenőidő, akkor ennek akár a többszörösét is. Vagy ha megengedhető egy magas üzemi hőmérséklet, akkor az is növeli a terhelhetőséget. Azaz mint említettem, a dolog nem olyan egyszerű.
Trafóknál a javasolt áramsűrűség 2,5A/mm2 !!
Ha belefér az tekercs ablakba, akkor inkább ennél is vastagabb huzal!
Kissé hiányosak az ismereteid.
![]() Nagyobb kisfrekvenciás trafóknál akár 2-1,5 A/mm2-re is lemennek, míg a hiperszil - toroid körben gyakori a 4 A/mm2. Hegesztőknél és más speciális esetekben akár 10 A/mm2-t is alkalmaznak. Számold ki pl. 2 db párhuzamosan tekert 3-as tömör huzal áramterhelését mondjuk 180 A-nél! Itt van az asztalomon egy 120A-es inverteres hegesztő. A szekundere 2 szál 2-es huzal párhuzamosan.
50 Hz-es hálózati trafóknál, ez egyfajta "örök élet" méretezés. De a mai elvek szerint -kis túlzással- ez már pazarlásnak számít. A skála ettől sokkal szélesebb a funkció, a frekvencia, az üzemidő, a hely, és még ki tudja mennyi paraméter alapján.
Helló! Köszönöm. Hát nem lessz egyszerű. Lehet inkább keresek egy 230/6-12-24v trafót. Nem lessz az sem egyszerű.
Mihez kell? Annak mekkora pontosan az áttétele? Nekem lehet hogy kéne egy olyan, ami 238V-on sem ad többet 46V-nál üresen. De cserébe nincs pont olyanom amire szükséged lenne. Majd holnap megkereslek privátban.
Idézet: „Kissé hiányosak az ismereteid.” Neked is rólam! Szerintem körbe is értünk! De gondolod biztosítok a megismerésemre lehetőséget egy sör mellett!
Lemaradt: Hogyan keressek rá a szigetelő szalagra és az impregnáló anyagra? Valahogy meglehet-e tudni, hogy egy voltra hány met kell?
A hozzászólás módosítva: Sze, 5:03
Idézet: „egy voltra hány met kell?” Valójában az alapképlet örökérvényű: Idézet: „négyegésznégyszerbészerbászoregy” Mantraként is elmegy A hozzászólás módosítva: Sze, 7:42
Attól függ milyen trafó:
- EI, M, hiperszil, vagy toroid vasmag (toroidon pl jobb a huzal hűtése), de előfordul még X, fazék, szórótrafó (hosszú vasmag) - Trafó üzemi frekvenciája - ezzel összefüggésben térfogat/felület és veszteségi teljesítmény aránya - Mennyi a megengedett max hőmérséklet. - Szakaszos vagy folyamatos üzem - Huzal anyaga (többnyire réz, de alumínium is előfordul). - Zárt dobozban, szabadon, vagy éppen forszírozott (pl. veltillátoros) hűtéssel üzemel - Hatásfokra, átvihető teljesítményre, vagy éppen bekerülési költségre optimalizált a trafó. - Az adott tekercs belül van, vagy a trafó külső részén ahol jobban hűl. Sokszor kísérletileg, tapasztalati adatokra alapozva határozzák meg az optimumot.
Hirtelen csak ezt találtam de kell ott lenni poliészternek is, fel kell őket hívni. A poliészter azért jobb, mert egyrészt teljesen átlátszó, másrészt mechanikailag sokkal strapabíróbb, az akárhogy feszegeted nem fog elszakadni tekerés közben.
Impregnáló anyag (műgyanta) is szokott ott lenni de azok elég drágák. Ha olcsóbb megoldást akarsz akkor veszel szigetelő lakkot ami spray formátumú, azzal befújod az egész primert alaposan 2-3 alkalommal, sokat nem tudsz egyszerre ráfújni mert olyan állagú majdnem mint a víz, kifolyik a menetek közül. Utána szárítani kell, nagyon lassan párolog el belőle az oldószer, kell neki 1-2 nap száradás. Az alsó réteg közé az szépen befolyik, a külső rétegek stabilizálására meg bármi jó, akár ecetsav mentes szilikon, akár kétkomponensű epoxi ragasztó, bármi ami szigetel és kikeményedik. Ha mégis műgyantát veszel olyat vegyél ami elég híg, vagy fel kell kicsit melegíteni, és belemártani az egész trafót, vákuumozni nem szükséges. A voltonkénti menetszámot meg úgy tudod megmérni, hogy rátekersz mondjuk 10 menetet a trafóra bármilyen huzalból és megméred hogy mekkora feszültség van rajta.
Köszönöm a válaszod! Remélem nem eröltetted meg magad. Legyenek derűsek a nappalaid és nyugalmassak az éjszakáid!
Igazándiból én tanultam, meg oktatottam ezt (is).
![]() Meg van nekem jól kiképzett MIsegít.
Majd megszokod, hogy Gaflynál nem mindig világos a mondanivaló -legalábbis számomra-.
De a képlet az valóban Ui = 4,44 x B x A x n x f. És ez akár működhet is egy szűz vasmagnál, mert azon meg tudod mérni a keresztmetszetet, de a csapda a B értéke, amit nem tudunk, és meghatározni sem egyszerű. Ha jól figyelek, akkor nálad egy meglévő trafóról van szó, aminek a szekunderjét akarod átalakítani. Mielőtt leszednéd a régit, meg kell mérni a feszültségét, és utána leszedéskor megszámolni az ehhez tartozó menetszámot, aztán ha meneteket elosztod a feszültséggel, akkor megvan a voltonkénti menetszám. Ha már nincs fenn a szekunder, akkor pedig fel kell rá tekerni ismert menetszámú próbatekercset, és megmérni a feszültséget, amiből szintén kijön a matek. De a toroid tekercselés csak látszólag egyszerű feladat, valójában elég nagy kihívás. Számos buktatója van, kell hozzá kitartás és elszántság. Viszont ha megadod a módját, akkor szép eredményeket lehet elérni. Én már tekertem toroidot, és határozottan azt gondolom nem éri meg a belefektetett energiát, érdemesebb legyártatni a feladathoz passzoló ideális trafót.
Szia! Elgurult neki... Időközben rájöttem a megoldásra és Ge Lee is ezt tanácsolta, hogy segéd tekercset készítsek és az alapján számoljam ki a szükséges menetszámot. Így ot csapolom meg a tekercset ahol akarom. Vagy negyven éve tekertem trafókat akku töltőnek, primért szekundert. De az EI lemezelt vasmagu volt. A toroid az más. Viszont nem világos, hogyan tekerem fel a szigetelő poliésztert?
|
Bejelentkezés
Hirdetés |




(Nekem az EI GOS a Szent Grál, mint a bajai halléhez a gyufatészta.) 










