Akkor jót vadásztál, a szál hőelvezetése , a szál felülete, és az ellenállása a lényeges paraméterek. Abból indulj ki, hogy az alighanem wolfram szál az általad elvárt legjobb wákuumnál se haladja meg a 400fokot, mert afölött már oxidálódik a szál.Ezt egy jó izzó üzemi feszültségéből,és és meleg ellenállásából számíthatod A Wheatstone hídba egy párt is kell válogatni, úgy nagyjából legalább,az adná az atmoszférás referenciát, (persze finoman ki kell lyukasztani) bár nem kötelező a hidas megoldást használni, de az a legegyszerűbb, és legjobb, és néhányszoros erősitést elbir , már OP07, OP27, IC vel vagy még azoknál is jobb is van , filléres tétel.

Mindenkinek ajánlok egy honlapot: Bővebben: Link és Itt Épp az előbb találta, de szerintem amatőr vákuumtechnikusoknak kész aranybánya... Fellelhető itt minden, a gyári használati utasításoktól kezdve a házilag épített ion, diffúziós szivattyúkig és ionizációs mérőkig.

Átlapozva nem annyira aranybánya, a mérőfejeket nem sokat láttam, A mögöttük álló mechanikai műhelyszintről csak álmodni lehet. Délután átnézem részletesen.

szia
azt szeretném kérdezni, hogy milyen csöveket tudsz, illetve akarsz csinálni?
üdv

A honlapon amúgy nem túl egyszerű eligazodni, teljesen szét vannak szórva rajta a leírások, főleg, hogy sok lengyelül van, de szerencsére a fontosabbakon ott az angol verzió is. Jól szét kell rajta nézni...

Csövek építését amúgy nem tervezem, inkább csak velence elektroncső építéséhez próbáltam vele hozzájárulni.

Esetleg, ha van valaki a fórumon aki üvegtechnikában járatos akkor tőle szeretnék kérni egy kis segítséget!
A liofilizáló berendezésemen a laboratóriumban sok problémát okoz az üvegcsövek lezárása vákuum alatt. Eddig úgy dolgoztunk, hogy kb 1-2 mm átmérőjűre kapillarizáltuk a csöveket és kb 1 óra vákuumozás után járó szivattyú mellett egy forrasztólámpával a kapilláris részen összeolvasztottuk. Így kb a csövek 70%-a lett hibátlan, a többi beszívta a levegőt. Gondolkodtam rajta, hogy keresztlángú égővel, két ellentétes oldalról kellene hevíteni, kis lánggal, csak a kapilláris közepén. Esetleg előzőleges elvékonyítás nélkül kellene próbálkozni, közvetlenül vákuum alatt melegíteni a 9 mm átmérőjű, 1mm falvastagságú szódaüveg csöveket fokozatosan, hogy a légnyomás hatására összehegedjenek?

szia Hadd kiváncsiskodjak, milyen elektroncsöveket tudsz illetve akarsz csinálni?
üdv

Én annyira járatos vagyok, hogy egyszer egy eltört vázát megreparáltam. De úgy csinálnám, hogy pl a 2mm belső átm csőbe egy kicsi darab 2mm-es üvegrudat tennék, amit lángban éppenhogy meghúznék. Kettétörném, lenne 2 dugóm Igy lenne anyag betömni a lyukat!

Tisztelt kollegák!
Elnézést hogy régen nem jelentkeztem, de eléggé el voltam (és vagyok )havazva más dolgokkal. Először is szeretnék két weblapot a figyelmetekbe ajánlani. Az egyik -a francia- egyben válasz Ákos kérdésére. Valószinű a cső elforrasztását (amit az üvegesek leszurásnak mondanak) kissé elkapkodod, vagy tul hideg lánggal csinálod. Nekem az Elek nevü barátom egy hibásat sem csinál, a következő képpen: először az üveget kissé bekormozza, kormoló lánggal. Utána ide-oda lebegtető lánggal úgy melegiti, hogy kb. 4...5 mm hosszan feljesen megpuhuljon az üveg. Annyira, hogy a vákum magátol teljesen összehuzza. Azért melegiti kicsit szélesebb tartományban, mert elöbb a szivattyu felöli végén összeszivódik, majd egy hajszálnyit tovább melegiti, hogy a cső felé is összeszivódjon az üveg. Ekkor még nem szabad széthuzni. még néhány pillanatig várni kell, amig határozottan összeolvad, és azután kell egy kicsit távolabb (milliméterekkel) ugy melegiteni, hogy könnyen szét lehessen huzni. Ahogy huzod, a gázlángot egy kicsit tartsd a cső végére, hogy ne egy hegyes szál maradjon, hanem a végződést mindinkább kis golyóvá tudjad összeolvasztani. Persze az egész pár másodperc alatt zajlik le. Az itt látható francia weblap aljában van egy 17 perces film, amiben a pali bemutatja, hogy ő hogyan csinál elektroncsövet. Itt láthatod a leszurást is. Különben igen tiszteletre méltó pasi, mert szemmel látható módon kétkezi munkás létére minden segédeszközt maga készitett el, a fémalkatrészek előállitásához szükséges célszerszámokat, az üveges segédeszközöket, vákumszivattyut, (!) vákummérőt (!) és kiizzitő generátort (!) is. Kár, hogy az általa elkészitett csövek semmiféle korábbi tipusnak nem a mása. A cim: http://paillard.claude.free.fr/ A másik egy német: http://www.ruediger-walz.homepage.t-online.de/roba1.htm
Ő kvázi a könyebbik végét fogta meg a dolgoknak, mint látható, az összes szükséges gépet és anyagot megvette. Mint valahol irja, az üvegburát, réz foglalator mind más gáraktól veszi. Persze ez is jelentős teljesitmény, és ráadásul ö teljesen korrekt replikákat készit régi Telefunken csövekről. Ugy tudom, az USA-ban is van egy őrült, aki replikákat csinál. Én régi Tungsram MR3 tipusu csövet csinálok, semmi mást. Először vettem az interneten egy 1910 körüli régi amerikai csövet, aminek a leszivó csonkja le volt törve. Ezt akartam megjavitani. A már emlitett Elek barátom -miközben erősen szivta a fogát- forrasztott rá egy uj csonkot, és az intézetben a gázlézer laborban leszivtuk. Ez egy getter nélküli cső, tehát addig kellett szivni, amig fokhagyma szaga nem lett. A vákumszivattyun elkezdett müködni. Sajnos nem lehetett az indukciós hevitővel kiizzitani, mert egy nagy fém foglalat volt rajta, amit nem tudtam leoperálni. A leszurás is sikerült, de sajnos két hónap után a cső megint használhatatlan lett, mert a csőben még kötésben maradt gázok és vizpára felszabadult, és a cső gázos lett. Egyébbként még a szivattyun volt a cső, kb 10-6 vákummal, amikor a fütőszál első izzitására mindenféle villogás és sipolás közben (a vákummérőben van egy vészleállitó mechanizmus a vákummérőcső védelmére) a vákum leesett kb. 1 hgm-re. Igy, lassan ujra kellett kezdeni a szivattyuzást. Ákos, a mult ősszel ajánlottak nekem vadi uj orosz vákummérő csőveket (termókereszt és pirani) 7 -7 rugóért. Ha még van érdekel? A H fuzióról is fogok majd irni. Kedves besi99! Az egyik kérdésed, hogy miért nem cdsinálok vákummérőt, triviális, ha megnézed a francia filmjét. Amig Pesten laktam, és mindenért bemehettem a KFKI-ba, addig csak a cső technikai résuleteire kellett koncentrálnom. Közben elkövettem életem legnagyobb baklövését, és elköltöztem Velencére. Sok más mellett, ez azt is jelenti, hogy itthon a garázs végében csináltam egy kb. 20 nm-es odut, amiben van a sok régi rádióm, alkatrészek polcokon, egy "mechanikus" és egy "elektronikus " asztal, és most még a kerekeken mozgatható vákumrendszer is. Éppen elég ponthegesztőt csinálni, izzitó generátort csinálni, üvegtechnikai célgépeket csinálni, és ezek mellett az unokaöcsémnek összeraktam egy kis CNC marógépet. Ezen tul keritést kell csinálni, járdát betonozni, tolókaput csinálni, és tavasszal lépcsőt burkolni és felásni a kertet. És hogy milyen csövet készitek, azt a mellékelt képen láthatód. (Ez egy eredeti, nem én csináltam.) Jelenleg a burához szükséges méretü csövem nincsen, igy ami eddig készült, az jóval nagyobb külső átmérőjü. A hangsuly jelenleg a megfelelő elektromos müködésen van. Sajnos nagyon kevés fütőszál anyagom van, és ezért nagyon át kell gondolni egy-egy kisérlet módját. A katód báriumkarbid bevonatu wolfram szál, aminek az átmérője 11 mikron. Még nagyitóval is alig látni. Mivel a garázsban nincs fütés, most inkább a lakásban teszek-veszek, és egy rüvidhullámu antenna hangolót készitek. Eddig csak 20 méteres sávra volt antennám, amivel magyar amatőrökkel nem lehet beszélni, csak kb. 500 km-en tul. Ezért csináltam az ősszel egy antennát 80 méterre, mert az délutánonként lehetőséget nyujt országon belül öreg barátaimmal QSO-zni (a QSO amatőr nyelven összeköttetést jelent. Van egy kis (100 Wattos) adó-vevőm, annak az antennához illesztéséhez szükséges ez az antenna hangoló. Persze, mint annyian, megkérdezheted, hogy az email korábban mi a turónak vesződök rádióval? A válasz: csak. Van autóm, mégis gyalog járok a közértbe, elvből.
Addig is üdvözlöm a kollegákat, Tombor József (HG5TMB)

szia
köszi a válaszodat:a sorkatonaságnál 3,5-30Mhz-es 100w-os adóm volt, szabvány vevővel, 17,5m-es körsugárzó antennával, sok kitelepülős versenyt nyertem, túlnyomórészt távírón. szóval erősen ismerős a téma. CB-m is volt kettő is, és URH vizsgát is tettem, angolból is. De akkor jött egy nő........
Akkor olyan telepescsövet fogsz csinálni nemde?Fiatalkoromban a detektorosok után egy 1S4T-vel csináltam audiont, de nagyon hamar szuper lett belőle1R5T,1T4T,1S5T,1S4T. azért telepeztem, mert akkor még a Lenin kőrúton 110egyen volt a hálózat,és igérték a 220 váltót, azért nem kezdtem bele az U sorozatú csövekbe A 21 csöveket kedveltem otthonra is csináltam rádiót ,nemsokára megjelent a novál az igazi. Nem tudom ér e valamit, de 0.12 wolfram szálam van, nem tudom egy spirál ebből mire képes. Az ionizációs vákuummérőben is ezt használtam, csak úgy egyenesen, 5mA-t könnyen emittált, spirálban biztos jóval többet

megnéztem a franciát, szinte rutinmunka. ilyen triódákból lehetne egy pár wattos erősítőt csinálni, a mai csövesek elkápráztatására; úgy nézett ki, mintha wolframkatódot használna

Üdv!

Nagyon köszönöm a csőlezárás ismertetőt, talán így már működni fog az új rendszer is... Még készítenem kell egy erősebb és hegyes lángú égőt, szerintem egy sima kézi forrasztólámpát alakítok majd át N2O üzeműre. Ezt kisebb méretekben már kiválóan kiviteleztem.

A francia linket már ismertem, a videója tényleg elképesztő, főleg, hogy turbomolekuláris szivattyút csinált. nem tudom miért nem egy egyszerűbb házi diffúzióssal dolgozott, az biztos olcsóbb és egyszerűbb lett volna .

A vákuummérő érdekelne, de csak ha van hozzá kontroller is vagy valami ismertebb csőtípus amihez találok kalibrációs táblázatot és kapcs. rajzot!

Sziasztok.

Olvasva a fórumot felmerült bennem egypár kérdés:
Ezt a technikát lehet használni hőfejlesztésre?(Tudom, hogy nincs fúziós erőmű)
tehát otthoni körülmények között lehet így többlethőt termelni?
A fúzióhoz hő is kell nemde?

köszi

közbe rájöttem hogy a tokamak reaktort építenek most, azt lehet alkalmazni elektromos áramhoz(persze sok fejlesztés kell).
Ezt nem?

Fúzióhoz legalább 45 millió kelvin kell. Már D-T fúzióhoz. H-H fúzióhoz meg 1 milliárd kelvin. Többlethőt viszont nem fog adni, hacsak valami újat ki nem találsz.

Amúgy létezik fúziós erőmű, csak nappal fel kell nézni az égre Az a világító valami egy önfenntartó fúziós reaktor.

Amúgy a vákuum alatti kiizzatás indukciós hevítővel elég egyszerű, sőt indukciós hevítőt is olcsón és gyorsan lehet építeni. Én is építettem egyet pár éve, a ZVS üzemű sorkimenőtrafó nagyfrekvenciás tápját használtam, ha jól beállítottam,akkor még a nagyobb csavaranyákat is vörös izzásig hevítette. Legalább 300 W-ot vett fel az egész, 36 V-ról. Az egész rendszer amúgy nem került többe 2500 Ftnál. A kapcsolást amúgy bárhol könnyen megtalálod. De itt is egy leírás Bővebben: Link

Kösz a linket, de a dolog nem annyira egyszerü. Ha az ember nyers erővel akarja megoldani a problémát, pl. elektroncsővel, egy kb. 1 kW anóddisszipációju triódára, kb. 2000V 0.5A anódtápegységre és hasonló irtózatos dologra van szükség. Ez viszont ha az égből cigánygyerekek potyognak, akkor is izzitja a tárgyat. Az izzitandó tömeg nagysága, permeabilitása, csatolási tényező stb. nem kritikus, mert az 1 kW-ból bőven futja, hiszen a leszivott burában az 5 gramm fémet kb. 30W vörös izzásig fel tudja heviteni. Félvezetőset (pl. IRF820-al) tényleg lehet csinálni pár ezer forintból, és ezek közül a trafós csatolásu a legmacerásabb, a trafó - különösen az un. "mag" tipusu ferrit, mint pl. a sorkimenő vasmag alkalmazásánál. Erre a célra a Siemens gyárt kb. átmérő 120x120mm magas fazékvasmagot, amivel sokkal jobb csatolásu trafót lehet csinálni, de egy ilyen vasmag kb. 50000Ft, ha egyáltalán lehet egy darabot venni. A jó megoldás a rezonáns kétkörös sávszürő elrendezés. Hasonló van a manapság kapható indukciós főzőlapokban is. Ez egy olyan FET-es félhiddal müködik, mint amik a kapcsolós tápokban van. Ezt két tekercs követi, amiből az egyik a munkatekercs. Ez tipikusan 4...5 menet 6...8 mm átmérőjü réz csőböl (szekunder) és egy2...3 mH nagy jósági tényezőjü ferrit torroid magon. Ezek kihangolásához kell egy kb. 200 nF és egy 1..3 nF os kondi, szintén igen jó Q val, 5...10 A áram elviselésével és 600V küröli feszültség eltürésével. És mivel ezeket közös rezonancia frekvencián kell tartani, a gond az, hogy a belehelyezett tárgy nagysága, elhelyezkedése stb. elhangolja a munkatekercset. Ezt ugy oldják meg, hogy egy PLL-t épitenek, ami a generátor frekvenciáját finoman hangolja. Rendszerint a félhid kimenőjelét és a munkatekercs áramár 90 fok fázisban tartják. Ez a megoldás pár száz Wattal kb. 20 gramm fémet másodpercek alatt felolvaszt. Egy volt kollegám csinál ilyen készüléket fogtechnikusoknak. Valahol a neten láttam egy nagyon részletes irást erről, a tervezéséhez szükséges információkkal. Ha érdekel, megkeresem neked. Üdv, Tombor J. HG5TMB

Szia
Érdeklődnék hogy érzi magát az elővákuum-szivattyúd,mert nekem kínáltak egy baromi nagy elővákuum szivattút, azt mondták, keveset járt, bár nem mai csirke, és rendbe kéne pofozni, de nem belül, kívül inkább. Háromfázisról megy, és 30m3 azaz harminc!m3/órás, potom 80kg. Nekem kéne egy gázkromatográfot megcsinálnom érte lényegileg.
üdv István

Üdv újra mindenkinek!

A mai nap folyamán összeraktam a korábban említett izzólámpás pirani vákuummérőt! Így az első tesztek alapján nagyon meg vagyok vele elégedve, mindenkinek ezt ajánlom, fényévekkel jobb mint a termisztoros változat. Többek közt érzékenyebb a nyomásváltozásra és kevésbé zavarja a környezet hőváltozása illetve az elhelyezésre sem annyira érzékeny, bár erre még mindig oda kell figyelni...

Hamarosan módosítok pár dolgot még az áramkörön és rakok rá túlfeszvédelmet, főleg, hogy az üvegcsövekben a lezárás után a vákuumot egy kis nagyfrekis nagyfesztrafóval szoktam ellenőrizni, ezt pedig nem szokta szeretni a termisztoros se. A bedobozolás után majd meglátjuk, hogy üzemel éles helyzetben!

Üdv,
Ákos

helló
nemsokára becsoszogok exex munkahelyemre, MTA KKKI- ott elővákuum kalibrálás szinten szerintem el tudom intézni a dolgot, hogy igazikat mérjél. A z igazgató jó haver, a vákuumos is, szoval -ha érdekel, akkor teszek disz és futólépéseket, ha elegendően hordozható a kütyüd

Ákos
örülök, hogy a valóságban is működik az irodalom, Ha kész lesz, majd megpróbáljuk kalibrálni. A Teszlás módszert mi csak nagy lyukak keresérésére használtuk, a mienk (anno) képes volt átszúrni az üveget is, nem beszélve az elektronikáról, penningről
istván

Üdv!

Köszönöm, hogy segítesz a kalibrációval! Kész valószínüleg nem a közeljövőben leszek vele, mert hétközben elég kevés időm marad a fejlesztésére, de amint megvagyok szólok!
A mérettől nem kell aggódnod, jelenleg egy 50x100 mm-es nyákon van az egész nem számolva szenzort, bár még rá kell építenem egy pár wattos 230-as trafót és egy lcd panelműszert, de max egy számítógéptáp méretű lesz... Részemről egyedül a szenzor vákuumcsatlakozója a kérdéses, milyen típusút, méretűt szeretnél, melyikkel tudod jobban bekötni a tesztelő rendszerbe? Most még részemről is képlékenyek a tervek, mert a vákuumrendszerem csatlakozóit és elemeit még csak ezután fogom kiesztergáltatni, most az anyagbeszerzés és tervezés stádiumában tartok.

Üdv,
Ákos

Helló Ákos,
Ha a vákummérő konstrukciódhoz tudod használni, tudok adni olyan 30mm átm. tárcsát, ráhegesztett 15mm átm és kb.35 mm hosszu csővel, amibe bele lehetne épiteni a wolfram szálat. Én első menetben csinálnék egy vastagabb, pl.5 mm-es nyák lemezből egy dugót, amibe két átvezetőt bele ragasztanák epoxival, és az egészet a cső végére ragasztanám. Ha gondolod, egy ilyen tárcsát kiesztergálok neked. Üdvözlettel, Tomborj.

Üdv!
Köszi a tippet, de szerintem a nyáklap lezárás nem túl életképes, mert nagy a kigázosodása illetve az izzólámpa búráját is nehezen tudnám hozzá rögzíteni, szerintem egyszerűbb, ha a kifúrt üveg izzólámpabúrát szerelem/ragasztom fel epoxyval egy megfelelő méretű egy esztergáltatott alu csatlakozóra, így alig kerül alá epoxi és minimális lesz a gázbeáramlás, főleg, ha kihevítem a ragasztót.

Üdv,
Ákos

pénteken egy GC javításra úgyis odamegyek, de emlékeim szerint a leggyakrabb a mezei gumicső fél zoll körül, de szerintem öt perc alatt meg lesz a csatlakozás. Mindenesetre nagyvákuum mérésre is rákiváncsiskodom. Ráér, a Rózsadombon a tavasz a legjobb időszak.

Enyhén peches vagyok, két HP printerhez valósi kapcsolós tápom is hanyattesett,egyik régebben, de nagyon, ha felsorolom, hogy mi maradt jó, az rövidebb lista. DeskJet 3-4-5000-es sorozatból +15V550mA, +32V250mA 3eres lapos kábel csatival, de 1000-1500-at nem adok érte, itt fenn van az aprón, Eddig azt mondtam van másiíik.!! Na a másik photosmart7450 meg ma, lement az automata valamiért, olvadó is kiment , raktam bele, nem szól a printer! Kihámoztam, hát nem ad delejt tényleg.De legalább ha végigszaladtam rajta, nem csupa zárlat volt, mint a másiknálEgyébként erősen hasonló, csak drótos dugóval megy a falba,és kb.3-400mA-ral többet ad le, outputja is olyasmi csati. Gyorsan betettem a fiókba, mert picit pipás lettem, és békésen lejátszottan 2 parti pókert , elszopogattam egy kis sört, és nemsokára kiderül, vagy borul

Fönn voltunk a CÉGNÉL Velencével ,sikeresen bütykölgettünk, a GC-n, Elég rendes vákuuumrendszer van összeeszkábálva,lebecsültem H.M. ex kollegát, sokat fejlődött. Rozsdamentes 1/4"os acélcsővel lehet csatlakozni, ez a pont a földtől kb 75cm, (persze alá is lehet támasztani,akkor rövidebb )csak egy kisebb is elég), még az is lehet, hogy ilyen csatlakozóidomok nekem s vannak, bár csövem nem nagyon van

Sziasztok,

A kerdesem nem szorosan kapcsolodik a vakuumszivattyu epitesehez, de szorosan kapcsolodik vakuummal kapcsolatos elmeleti kerdeshez ezert egyetlen kerdes erejeig nem nyitnek neki kulon topikot. Utolagosan elnezest kernek a moderatoroktol ha megis gondot okozna.

Szoval a gondom a vakuum meresevel adodna ill. ekorul kellene eloszlatni nehany homalyos foltot es egy peldaval illusztralnam: Van egy tartaly amiben 1 bar nyomas van "bezarva" es be van teve egy vakuum kamraba - amirol tetelezzuk fel, hogy elmeletileg abszolut vakuum van benne. Ha szeretnek egy ilyen tartalyt epiteni es nincsen lehetosegem vakuum eloallitasra csak nyomasera, akkor mekkora nyomasra kellene mereteznem a tartalyt?

Mas szavakkal, a tartalynyomast novelnem 1 barrol valamekkorara. Na de mekkorara noveljem?

A valaszt koszonom elore is.

Egyszerű: 1bar ból hogy 0bar legyen, azaz abszolút vákuum, 1"barnyi" gázt kell kiszivattyúznom. Hogy visszakapjam az 1 bart, ennyit kell beleeresztenem.Ha kétszerakkora nyomásra vágysz, akkor mégegy bart kell beleengedned,azaz 2bar+biztonsági tartalék-ra méretezd a tartályodat

Ok, koszonom. Sejtettem, csak nem voltam benne biztos mert a vakuumot reciprokertekekkel szoktak kifejezni az elmeletileg 1 bar tengerszinti atlagnyomashoz kepest csak az nem volt helyen, hogy az abszolut vakuum akkor elmeletileg 0 bar-e. De igy mar vilagos, hogy igen.

Lehet, hogy rogton igy kellett volna kerdeznem?

Na mindegy, koszonom ismetelten.

Ezért is van , hogy nem használnak lineáris skálát. - mert még pl a 0.2bar nemigen számít vákuumnak, pedig a gáz négyötödrészét eltávolítottuk - ezért a mbar log skáláját használjuk.