Fórum témák

» Több friss téma
Fórum » Aszinkron motor forgórészének tesztelése
Lapozás: OK   2 / 2
(#) rrpisti válasza rrpisti hozzászólására (») Máj 2, 2009 /
 
Idézet:
„Az szinkron motor”

Bocs Az aszinkron motor akrt lenni
(#) rrpisti válasza mex hozzászólására (») Máj 2, 2009 /
 
Hű de gyors voltál!
Igen egyforma és kissebb áramok lesznek és persze a forgórész nem forog.Remélem sikerrel jársz.
(#) mex válasza rrpisti hozzászólására (») Máj 2, 2009 /
 
Ugyan nem nekem kell, de az ötletessége megfogott.
Gondolom bgsf fórumtársunknak jól jön.
(#) FREDDI válasza rrpisti hozzászólására (») Máj 2, 2009 /
 
Ezt a vasaspálcás dolgot ígérem, hogy egyszer megpróbálom !

Azért erre a forgórész zárlatra térjünk még vissza. Tehát a vas ellenállása nagyságrendekkel nagyobb, rendben. Akkor kiegyenlítem az ellenállását ! Piszok egyszerű lesz ! Vegyük a forgórész közepét, a teljes pálcahossz 1/3-át ! Ekkora hosszon a lemezelés keresztirányu vezető keresztmetszete akár a 15-szöröse is lehet a pálcákénak. Ha adott esetben itt a jó érintkezés miatt áramok folynak keresztirányban a pálcák között, és nem a tekercsvég összekötésen, az egyértelműen rövidzár. A keresztmetszet adott, már csak az érintkezés a kérdéses. Mivel a forgórészt is ugyan az a háromfázisu mágneses mező indukálja, ezért a kalitkán is ugyan az a három fázisra jellemző feszültségkülönbség fog kialakulni a kalitka tekercsrendszerén. Vagy is a pálcák közötti átvezetéshez szükséges feszültségkülönbség megvan, egy-egy lemezen az összes pálca átmegy, és ezek különböző feszültségen vannak, legfőképp a forgórész közepén (mivel a végein eleve össze vannak kötve). Ez csupán egy gondolatmenet, nem muszály egyet érteni vele.
(#) bgsf válasza rrpisti hozzászólására (») Máj 2, 2009 /
 
Idézet:
„A rövidzár kizárt mivel a vas fajlagos ellenálása számottevően nagyobb mint az aluminiumé”

Akkor lehetne egy darab vastömbből is a forgórész!
de nem abból van! Hanem lemezek sokaságából és két végén rövidrezárt alumínium rudakból! Ráadásul a lemezek bizonyos szögben el is vannak csavarva és a rudak sem egyenesen mennek át egyik oldalról a másikba hanem szöget zárnak be a tengelyhez képest.
És itt a bibi! Hogyan lehet kiszűrni ha valamelyik rúd szakadt a kalickában?
Ilyen esetben éppen nem kis áramot vesz fel a motor hanem nagy áramot, mert nincs meg az induktív ellenállás! Extrém esetben olyan mintha nem lenne forgórész a motorban! Pedig a vas az benne van!
(#) mex válasza bgsf hozzászólására (») Máj 2, 2009 /
 
Ha ilyen sok zárlatgyanús forgórészt kellene ellenőriznem, akkor készitenék egy célszerszámot, jelen esetben egy elektromágnest. Egy U alakú magot (ami lehet hiperszil, vagy sima E lemez, a középső szára eltávolitva) megtekernék, mondjuk 12V váltóra pár watt teljesitményfelvételűre. Az U alak szárai kettő szomszédos pálcáit fogná közre a kalickának, illetve a vastest szegmenseihez úgy csatlakozna, hogy az emlitett kettő pálca gerjesztve legyen. Miután csavart hornyú a forgórész nehezebb elkésziteni, de nem lehetetlen. A forgórész rádiuszát bele kellene köszörülni az U alak szárainak végébe, a minél kisebb légrés miatt, és a jó felfekvés is meghatározó.
Tulajdonképp egy trafót készitünk igy el, aminek a szekundere hibátlan pálcák esetén meglehetősen nagy terhelést jelent. Ezt viszont a trafó primer körében kitűnően lehet indikálni egy árammérővel. Hibás, vagy szakadt pálcák esetén a teljesitményfelvétel visszaesik,- megegyezve az igazi trafók üresjárási áramfelvételével.

Remélem érthetően irtam, el tudod képzelni a megvalósitását is.
Üdv
(#) fezsolt73 válasza bgsf hozzászólására (») Máj 2, 2009 /
 
Üdv!
Aszinkron motor forgórészének vizsgálata:

1- Az általad és mások által "morgónak" nevezett forgórész vizsgáló
eszközre felteszed, ahol a fűrészlapot vonzza ott jó, ahol nem ott szakadt
a forgórész.Pont fordítva mint egy kommutátoros gépnél.
Ne foglalkozz azzal, hogy a hornyok ferdék.
2- Van olyan forgórész vizsgáló "morgó"is aminek a tekercsével sorba van kötve
egy ampermérő.Ha zárlatos dolgot teszel mint pl. a kalickás forgót,megnő
a tekercs árama és ebben megforgatva a szakadt résznél szépen lemegy az áram
akár a minimumra, mintha nem tetted volna rá a forgórészt.
Ha nincs a "morgón" műszer kössél rá egyet.
3- Összerakott állapotban,megfogod a tengely, és annyi áramot adsz neki, hogy tudd
tartani a kezeddel, és elkezded vissza fel forgatni a forgót. Figyeled az ampermérőket
közel azonos értéket kel mutatniuk. Ahol szakadt ott az egyik mérő szépen lemegy.
4- Van Kézi kisméretű rúd alku forgórész vizsgáló is de az is ugyan olyan elven
működik mint az elsőnek említett eszköz.

"Megállapításként a forgórész szakadása nem vezet a motor leégéséhez."
Ez egy nagy marhaság.Az aszinkron motorok induláskor felveszik a névleges áram
8-10-szeresét rövidzárlat állapotából indul, míg ki nem pörögnek.
Ha szakadt rudazás a motor üresen kipörög, de a
terhelést nem bírja, csökken a fordulata, nagy áram folyik rajta így aztán leég.
A forgórész a lemezelt vas is lehet zárlatosak.

LastScan.jpg
    
(#) bgsf válasza fezsolt73 hozzászólására (») Máj 3, 2009 /
 
Szia!
Végre kezd összeállni a dolog! A morgós dolgot holnap kipróbálom, ha sikerül össze hozni.....
Sokan nem hiszik el hogy egy ilyen egyszerű szerkezet, mint egy forgórész, is meghibásodhat! Pedig ami motorokat javítok azok már igencsak az élettartamuk vége felé közelítenek.
Alszom a témára egyet és holnap alkotok! Ha valami sikerül akkor közzéteszem!
(#) 393jani hozzászólása Máj 3, 2009 1 / 4
 
Én egyszerüen szoktam ezt a dogot vizsgálni
A villanymotot üzembehejezem temészetesen
ampermérövel bekapcsoláskor indulo áram
felvétel majd üresjarási áram fevétel.
A forgorészt forgásközben folyamatosan terhelem
az üresjárási áram lineálisan emelkedik ezzel
szemben a fordulat csokken majd megáll a forgoresz. Ebben az esetben szakadt a kalicka
A jo esetén üresjási áramfevétel emelkedik egy
pontig majd a forgorész hirtelen megáll és nagyon
nagy lesz áramfelvetel.En 38év alatt 3 esettel találkoztam .Röviden trafo elmelet aszinkron motorra értve nicsmegfelelö erövonal metsés
nics erö sem A kalicka a tr szekunderének
felel meg . János
(#) bgsf válasza 393jani hozzászólására (») Máj 20, 2009 /
 
Szia! Elfogadom a válaszod megoldásnak!
Közben megoldódott a probléma! Nem a motor volt a hibás hanem a szivattyú hajtóműcsapágyai. Ugye az ember nem ül fél órát egy szivattyú mellett. Összeraktam a motort , működött...Összeraktam a szivattyúval(Hardy tárcsával kapcsolódik) Forgásirány ellenőrzés, és árammérés....Működik!....Aztán minden indok nélkül leég!
Mint utóbb kiderült a hőkioldó ki volt iktatva. Volt időm és leültem a szivattyú mellé! Kb 5 perc után kezdett fura lenni a hangja, de még elfogadható volt. Aztán 10 perc múlva a motort már nem lehetett kézzel megfogni olyan forró lett. ekkor lekapcsoltam és úgy állt meg mintha falnak ment volna! Néztem is mint a moziban mert új csapágyak voltak benne még nem is futottak csak tíz percig. Elő a villáskulcs és levettem a motort, gyönyörűen forgott. Megforgattam a szivattyút is és az is könnyen forgott! Na igen! Csak a szétszerelés 10 perc volt! Mint utóbb kiderült a szivattyúcsapágyak a legkisebb melegedésre is már szorulással reagáltak Felújított szivattyú, új tengely, csapágyak, meg szimeringek...), pedig a csapágyház nem is melegedett. Ezért gyanakodtunk a motorra! Ki lett cserélve a szivattyú és ugyan azzal a motorral két hete megy teljes üzemmel. A motor nem is meleg, enyhén langyos.
Mi ebből a tanulság? Tesztüzem alatt ott kell ülni minden mellett és figyelni a legkisebb rezdülést is! Sokat lehet vele spórolni! Az ember néha gyorsabban tud dönteni az elektronika helyett!
Szerintem ezzel a témát le is zárom.
Köszönöm mindenkinek a segítő ötleteket és szándékot!
Üdvözlettel:
bgsf
(#) frank tibor válasza bgsf hozzászólására (») Máj 20, 2009 / 4
 
OFF. után.
(#) bgsf válasza frank tibor hozzászólására (») Máj 21, 2009 /
 
Szia!
Ha hamarabb írsz akkor tiéd az 50 pont! Fantasztikusan jó ez az anyag! Ajánlom az előttem szólóknak is elolvasásra. Amint tehetem ki is próbálom. Ez a külső mágneses térrel való mérés még egyszerűen meg is oldható, és már az is látványosan kimutatja a hibát!
Köszönöm!
(#) FREDDI válasza bgsf hozzászólására (») Máj 21, 2009 /
 
Sziasztok!

Idézet:
„Ez a külső mágneses térrel való mérés még egyszerűen meg is oldható, és már az is látványosan kimutatja a hibát!”
Hát, ami az egyszerűséget illeti, a tekercs nem bonyolult, már csak egy tárolószkóp kell hozzá ! Na de tényleg nagyon jó ez az anyag, ez tény. 393jani módszere egyszerű valóban, bár valószínűleg egy pálca szakadás nem észlelhető vele. De tesztelésre és nagyobb hibák kimutatására (több pálca szakadás) olcsó és egyszerű, kicsi a műszerigénye. Kezdődő pálcaszakadás után egy idővel úgy is lassan megöli magát a motor, utalnék itt a másik ENELKO-s anyagra, miszerint a szakadt pálca melletti igénybevétele a pálcáknak a többszörösére nő, és a fokozott felmelegedése a pácáknak a nagyobb hőmozgás miatt úgy is szakadáshoz vezet (vagy zárlathoz?).

Itt egy újabb szakmai anyag említ 10% meghibásodási arányt a rövidrezárt forgórész tekercselésére. Korábban ezt többen megkérdőjelezték, szerintem meg valóságos. Amennyiben jól (hőmérséklet, sebesség és nyomás fröccsöntéskor) és jó anyagból készítették a forgórészt, kicsi a meghibásodás esélye. Mivel nagyon sok helyen nem végeznek pontos diagnosztikát ilyen ügyben, valószínűleg több az ilyen esetek száma, mint ami kiderül. A legtöbb ilyen motor lehet, hogy a hulladéktelepen végzi, mindenféle kivizsgálás nélkül.

Idézet:
„bgsf: Ha hamarabb írsz akkor tiéd az 50 pont!”
Szerintem 393jani-nak és frank tibor-nak is járna pont, mind a kettő egy diagnosztika, az egyik egyszerűbb, a másik bonyolultabb. A feltett anyagban is több diagnosztikai módszert ecsetelnek. Egy pontos diagnosztikához mindenesetre elkerülhetetlennek látszik egy tárolószkóp. Kérdezd meg a moderátorokat, lehetséges-e frank tibor-nak is pontot adni a témában.
(#) bgsf válasza FREDDI hozzászólására (») Máj 21, 2009 /
 
Idézet:
„Hát, ami az egyszerűséget illeti, a tekercs nem bonyolult, már csak egy tárolószkóp kell hozzá !”

Szerintem egy PC-s szkóp is megteszi. Amúgy frank tibor anyaga tényleg jó és logikus! Hiszen a forgórész hibájára a mágneses tér anomáliából is lehet következtetni. Mivel az egyenletesen terhelt állórész szinusz mágneses teret gerjeszt, ha viszont valami nem jó akkor bizony a mágneses tér is ingadozik.
Annyira jó az általa küldött doksi hogy ki is nyomtatom (pedig ilyet csak akkor teszek ha TÉNYLEG el is akarom olvasni, TÖBBSZÖR!)
Megpróbáltam neki is pontot szerezni, mivel megérdemli, nem tudom hogy sikerül!
(#) frank tibor válasza bgsf hozzászólására (») Máj 22, 2009 /
 
Köszönöm, megkaptam a pontot.
Örülők hogy írtál, eszembejuttatva így a témát.
Az alacsony frekvencia miatt egy PC szkóp megfelel szerintem, az induktív csatolással az épségét sem veszélyezteted.
Egy kérdés marad nyitva, a gyártók hogy tesztelik a forgórészeket?!
(#) bgsf válasza frank tibor hozzászólására (») Máj 22, 2009 /
 
szerintem a gyártók csak szúrópróba szerűen tesztelnek. Lehet az is hogy százból egy jó a többi meg nem. A 10% hiba kicsit riasztó, de már tudom miért ég le annyi búvárszivattyú minden látszólagos ok nélkül! Az anyagod tényleg segített, és hétfőn nekilátok egy tekercset készíteni, aztán rá a PC-re, és egy motort le is tesztelek. Kíváncsi vagyok az eredményre! Először egy nem is használt gyári motoron fogom kipróbálni.
(#) lorand79 válasza bgsf hozzászólására (») Jún 8, 2009 /
 
Sziasztok!
Szeretnék megtanulni tekercselni, de nem találok hozzá anyagot. Tudnátok segíteni, hogy hol keressem? Esetleg, ha valakinek rendelkezésére áll elektronikus formátumban, elküldené nekem?
Villamos forgógépek tekercselése - pl. ezt a könyvet keresem, de nem találom sehol, hogy letölthessem.
Előre is köszönöm a segítséget!
(#) nszticsi hozzászólása Jún 22, 2012 /
 
Sziasztok!

Egy 15kW-os 6pólusú 960-as fordulatú- névleges áram 32A-es, csillag-delta indítású motor 20sec után, a deltába való átváltáskor- kilövi a 32A-es olvadó biztosítókat. normál Ohm mérővel mindenegyes tekercs ellenállásara 0,8 Ohm-ot mutat a műszer. Átütés vizsgálóval 500V-on a tekercsek között 450MOhm van a földhöz képest pedig végtelen.
Szerintetek mi lehet a gond?
(#) mpisti válasza nszticsi hozzászólására (») Jún 22, 2012 /
 
Szerintem 15kW-os motornak nem 35A-es,hanem 50 vagy 63A-es biztosítóbetét kell, abból is a lomha kioldású. (tudod, csiga van az oldalára festve ) A motor túlterhelésvédelmét bimetálos hőkioldóval, vagy olyan motorvédővel kell megoldani, amelyik egyesíti a zárlat és túlterhelésvédelmet, és a leoldási árama beállítható. Pl. a Moeller PKZM sorozata, vagy a Telemecanique GV2ME sorozatú motorvédői minden igényt kielégítenek. Tehát az, hogy a 35A-es betét, vagy 32A-es kismegszakító elszáll deltába váltáskor egy 15 kW-os motornál, az több mint természetes.
(#) Imi65 válasza nszticsi hozzászólására (») Jún 22, 2012 /
 
Bár valóban jó lenne nagyobb biztosító (legalább 40A-es, 63A-est 22kW-hoz szoktunk használni), de azért ez a kiolvadás nem indokolt feltétlenül. Persze sok minden függ a terhelési viszonyoktól. Ha még átkapcsoláskor is üresen megy, én megnézném az átkapcsolót is.
Csak tájékoztatásul: 15kW-os hegesztődinamó 3x25A olvadóbetéttel is minden további nélkül átkapcsolható volt (legalább 80-100 alkalommal), az átkapcsolást én magam végeztem el a lehető leggyorsabban, egy 63A-es beépített VGK kapcsolóval. Pedig a 2800f/perc fordulatú motorok általában nagyobbat rántanak a hálózaton.
(#) mpisti válasza Imi65 hozzászólására (») Jún 22, 2012 /
 
Anélkül,hogy vitába szállnák veled a szükséges biztosítóértéket illetően, a Moeller idevonatkozó ajánlása a 32A-es biztosítót a lehető legkisebb alkalmazható biztosítóként aposztrofálja. Ez a biztosító is elég,ha lágyindítót alkalmaznak, vagy elektronikus csillag/delta átkapcsolást ,ahol figyelik a motoráram pillanatértékét az átkapcsolás pillanatának az optimalizálása érdekében.
Sok dologtól függ,hogy a biztosító kiold vagy sem, de legfőképpen a hálózat impedanciájától. Ha jó a hálózat(kicsi impedancia)akkor bizony hamarabb kiold a biztosító, ha rossz a hálózat(nagy impedancia, pl. hosszú kábelszakasz vége, hosszabbító, stb...) akkor nem old ki a biztosító, mert a kioldáshoz szükséges plusz áram egy részét "megeszi" a hálózat.Többféle hegesztődinamóval volt dolgom már, az EVIG úgy emlékszem 7,5kW-os motorral ment, a 250A-es Siemens 6kW-os motorral, a 350A-es MEZ azt hiszem 9kW-os motorral volt hajtva. Az orosz 1000A-es meg 45kW-os motorral ment. De 15kW-os motorral hajtottal nem találkoztam- persze ettől még lehet. Az említett Moeller ajánlás egyébként a 15kW-os motorok névleges áramának átlagát 400V-os táplálás esetén 29,3A-ban határozza meg. Ez az érték 4 pólusú(1500 ford/perc)motorokra érvényes. A lassú fordulatú motoroké ennél általában több, a gyors fordulatúaké kevesebb. Ennek megfelelően a szükséges biztosítóérték is változik. Még azt is írják az említett ajánlásban,hogy ha a motor felfutási ideje hosszú(több mint 15s) akkor nagyobb biztosítóértéket kell használni.
(#) Imi65 válasza mpisti hozzászólására (») Jún 22, 2012 /
 
A 350A-os EVIG dinamóra 15kW volt ráírva, amihez a 30A feletti árama stimmelt is. De volt mellette egy 1440 fordulatú GANZ FLK sorozatú 15kW (20HP) motor, amit szintén használtunk.
Valóban igazad van, a hálózat "keménysége" is okozhat meglepetéseket, de a 63A-es dugókról direktbe indultak a kompresszorok (20, és 22kW). Csak akkor szorultak cserére, ha a visszacsapó szelep felakadt.
Az első esetek otthoni tapasztalatok, míg a kompresszorok üzemi helyszínen voltak.
Azt is elfogadom, hogy otthon az ember azzal dolgozik, ami elérhető nála, míg üzemben a költségek nem szoktak számítani, a használhatóság nem kíván kompromisszumokat, mint otthon.
(Azért azzal a GANZ motorral már csillagban is jól lehetett fűrészelni. )
(#) Andras46 válasza fezsolt73 hozzászólására (») Feb 20, 2013 /
 
Erre gondoltál ?
(#) kila válasza rrpisti hozzászólására (») Jan 11, 2016 /
 
Sziasztok!
Az aszinkron motor rövidrezárt kalickás forgórészével volt egy kis kalandom.Leírom, mert elég érdekesek, és egymásnak ellentmondóak is a tapasztalatok...
Hozzám került egy gyári asztali körfűrész, motorról a kondenzátor levágva.
800W-2800-1/p motor 10-35µF-os üzemi kondenzátorral kb 1,5A áramfelvétellel pár százat forog, ha a kondit 50µF-ra emelem, 10A-fölött az áram, de még lassabb.
Szétszedve a tekercselés nagyon szép, mérve is tetszik.-Eltettem jobb időkre...
-Most szétszedtem egy leégett noname magasnyomású mosót, és a forgórész majdnem jó ebbe a motorba.-Átmérő stimmel 10mm-rel hosszabb, de vígan befér, tengelycsonkok rövidek, vastagabbak.A két végét leesztergáltam csapágyméretre, összeszereltem vele a körfűrész motort, 25µF kondi felköt, bedug és láss csodát majd leugrott a saturól.Azonnal felpörög, erős, és az áramfelvétele 3,2A -terhelve is alig nő.1 óra üzem után kézmeleg.Szedem szét és hosszabbítom a tengelycsonkokat,-ennyi volt.A forgórészt -az eredetit most már kidobhatom. -Az itt tárgyaltak azon része látszik igazolódni miszerint a forgórész pálca szakadásos hibájánál a motor lassan erőtlenül forogva kisebb árammal, melegedve működik.
Üdv.kila
Következő: »»   2 / 2
Bejelentkezés

Belépés

Hirdetés
Lapoda.hu     XDT.hu     HEStore.hu
Az oldalon sütiket használunk a helyes működéshez. Bővebb információt az adatvédelmi szabályzatban olvashatsz. Megértettem