Fórum témák
» Több friss téma |
Fórum » Kapcsolóüzemű (PWM) végfok építése
A Thunderballal nem érdemes foglalkozni.
1. Rosszul vannak megválasztva az alkatrészek (buz11, ir2112 pl.) 2. Hibás a kapcsolási rajz több helyen (elkötések stb...) 3. A honlapon valótlan adatok vannak megadva. 4. Rossz a minősége (nincs vcs, nem precíz, stb...) Amit érdemes felhasználni, az a kimeneti rész topológiája (a félhidat két buck konverterre bontja) mert pl. kiküszöböli az olcsóbb fetek lassú ill. nagy töltéstárolású antiparallel diódáit, valamint megoldja a dead-time próblémából adódó esetleges összenyítást. Érdemes átalakítani egy egyszerűbb háromszögjelgenerátorral. (De pl. a Philipses UcD kimenete is átalakítható, csak a nyáktervezés egy nagyon kritikus pontja lesz.) Valamint erősebb, gyorsabb fet-meghajtót (IR2110, 2113) erősebb feteket kell rakni bele. A méretezéstől függően akár kW-ig is el lehet menni ezzel a topológiával, mindemellett a hatásfoka nagyon jó marad. Ha valaki lát benne fantáziát, akkor szívesen segítek, magyarázok, de konkrét méretezett rajzot nem adok (max. tömbvázlatot)
Gondolom, építettél ilyen feltuningolt UcD-t. Nem mértél rajta torzítást? Meg IMD-t? Esetleg vannak számszerű értékek?
Nem mértem rajta torzítást, a hangja és az ereje alapján nagyon jónak tűnt.
A hatásfok az egyetlen amit megmértem, 200W szinuszos kimenőnél 209W-t vett fel. (4ohmon, +-65V tápról, fet:IRF3315 dióda:MBR10200)
A hatásfok valóban jó, de nagyon sok ehhez a teljesítményhez a 2 x 65 V. Ugyanezt el lehet érni 2 x 50 V-ról is. A 2 x 65 V-ról legalább 340 W-ot lehet csinálni és még nincs megerőszakolva a moduláció.
Ha jól gondolom, akkor ez egy önrezgő elrendezés. Mekkora volt ezen a tápfeszültségen, 200 W-nál vezérlés nélkül és 200 W-ra kivezérelve a kapcsolási frekvencia hányadosa?
Nem mondtam én azt hogy 200W a max. kimenő teljesítménye, csak azt írtam le, hogy ott milyen a hatásfoka. (Tovább terhelve csak javul.)
(50V-ig lehet max. kivezérelni) Alapesetben kb. 350kHz környékén megy, 50V-nál ha jól emlékszem 270kHz-re esik le.
Értem. Azaz nem értem. Ha 65 V a betáp, akkor miért csak 50 V-ig lehet kivezérelni? Vagy akkor már leesik a betáp? Ez az 50 V a kimeneti feszültség csúcsértéke, gondolom.
Nemtudom mi nem érthető.
Azért lehet 50V-ig kivezérelni, mert odáig engedem.(limiter) Nem szabad túlzottan elengedni a moduláció mértékét, mert problémákat okoz. Ez esetben 50V volt az a maximum ahol még optimálisnak ítéltem a működését.
Így van.
20%-ot érdemes hagyni. mert efelett megzavarodik a végfok és ki-be rángatja durván a membránt. Legalábbis én ezt tapasztaltam az én példányaimnál.
Nem válaszoltál. Leesik a betáp 65 V? Vagy szabályozott a tápod?
Mit jelent az, hogy problémákat okoz a túlzott moduláció? ( azon kívül, hogy esetleg annyira lemegy a kapcsolási frekvencia, hogy a hallható tartományba kerül és akkor fütyül? )
nem! leáll az oszcilláció, és recsegés hallatszik a hangszórón! Azonfelül Az alsó és felső fetek bekapcsolása között holtidőt kell beállítani nehogy összenyissanak,ezért sem lehet a tápfeszt kihasználni.
Egyébként nem okoz teljesítmény veszteséget az a 20% -al lejjebb való limitálás.Egyszerűen nagyobb tápfesz kell és annyi. (bocs hogy más helyett válaszoltam)
Hát, a holtidő beállítása nem függ a tápfesztől. Az egy fix érték, beállítás kérdése. Semmi köze a tápfesz kihasználásához.
Az oszcilláció meg azért "áll le" mert elfogy a tápfeszültség, amit a szabályozókör kinyomna a kimenetre, hogy növelje a kimeneti kondi feszültségének értékét. Nyílván, ha nincs elég fesz, akkor nem nő a kondi feszültsége sem, de erről a szabályozókör csak annyit lát, hogy nincs meg a kellő kimeneti feszültség, tehát, az adott helyzetben hagyja a végfokot. Persze, ez úgy néz ki, mintha leállna az oszcilláció. Nem áll le, mert ahogy csökken a vezérlőjel amplitudója, a szabályzó már azt látja, hogy elég a kimeneti fesz a kondin, tehát, kikapcsolja ( átkapcsolja ) a végfokot a másik állapotba, vagyis megy minden tovább. A jelenség pont ugyanolyan, mint amikor egy analóg erősítő kimenete "beveri a fejét " a tápfeszbe. Vagyis, amikor vágni kezd. Nem okoz veszteséget, ez tény, senki nem mondott ilyet. Viszont az is tény, hogy 20 %-kal nagyobb teljesítményű tápegység kell hozzá. Ami az előzőekből eredően csak 80 %-ig lesz kihasználva. ( A százalékok nem igazak, mert a teljesítmény a feszültség négyzetével arányos, de most ebbe ne menjünk bele. Ennél rosszabb a helyzet...)
Szia!
Idézet: „Nem okoz veszteséget, ez tény, senki nem mondott ilyet. Viszont az is tény, hogy 20 %-kal nagyobb teljesítményű tápegység kell hozzá.” Ez érdekelne! Ha nem okoz veszteséget minek 20%-al nagyobb teljesítményű táp. Nem 20%-al nagyobb feszültségű kellene?
Tételezzük fel, hogy van egy tápod, ami 100V és 1A-es. Ez ugye azt jelenti, hogy 100 W teljesítményt tudsz belőle kiszedni. Ha most fogsz egy erősítőt, ami ebből a 100 V-ból 80-Vot csinál csak a kimenetén, akkor, ( feltételezve a 100 %-os erősítőhatásfokot ) a felhasznált teljesítmény csak 80 W! Pedig egy 100 W-os tápod van. A probléma ott van, hogy az erősítőt nem lehet ( miért nem ? ) kimodulálni annyira, hogy megközelitőleg kijöjjön belőle a 100 V-os amplitudó. Magyarul, benne marad a tápban 20 V, ami nincs kihasználva. Tehát, mindjárt 20 %-kal nagyobb a táp, mint ami az erősítőből kijönne.
Másképp is nézheted a dolgot, van egy erősítő, ami a kimenetén max: 80 V peak feszültséget tud leadni, de ehhez neki 100 V-os tápfesz kell. Az áramfelvétel legyen mondjuk 1 A, ez folyik ki az erősítőből és ez is folyik bele a tápból. Tehát, neked egy olyan trafót kell tekerned a tápba, ami 100 V-os és 1 A-t tud leadni, Vagyis, a trafód 100 W-os, az erősítőd meg csak 80. A baj ott van, hogy áramban a trafónak ( vagy a tápnak ) tudnia kell azt, amit az erősítő igényel. Viszont az erősítőből a moduláció miatt nem jön ki csak 80 V, a 100 helyett. Na, erre mondtam, hogy nagyobb táp kell. Ez nem jelenti azt, hogy bárhol is veszteségi teljesítmény keletkezne, csak a tápot kell túlméretezni. Ugyanez a probléma pl. az inverteres hegesztőknél is. Az ívfeszültség 26 V körüli és mondjuk 150 A az áram. De ahhoz, hogy tudjál ívet tartani, meg gyújtani, ahhoz kell mondjuk 50 V üresjárati feszültség. Tehát, a trafónak ( mindegy, hogy milyen frekin megy ) kell tudnia 50 V x 150 A-t, azaz 7,5 kW-ot, holott te csak a 26 V x 150 A-rel, vagyis 3,9 kW-tal fogsz hegeszteni. Tehát, miután az áram ugyanannyi, de 20 %-al nagyobb feszültség kell, így 20 %-kal nagyobb a táp teljesítménye is.
Akkor már csak egy kérdésem van:
A táp 100V 1A A terhelés 80V 1A az 80W Ha a tápom 100V-os akkor az onnan felvett áram csak 0.8A, ha a hatásfok 100%.
Ezt azért gondold át mégegyszer, különösen mondjuk 30 Hz-es végfok kimenettel...
Szia!
Átgondoltam, a véleményem nem változott, örülnék, ha kifejtenéd.
Neked kéne átgondolni, mert a többiek mondják jól.
Roppant sok dolgot kell figyelembe venni, ilyet pl. nem lehet kijelenteni: Idézet: „a holtidő beállítása nem függ a tápfesztől” Függ attól hogy milyen kapcsolóelemet használsz, milyen frekvencián, és közvetve a tápfeszültségtől. (Adott eszköz nagyobb tápfeszültségen lassaban kapcsol nemigaz?) Idézet: „Mit jelent az, hogy problémákat okoz a túlzott moduláció?” 1. Leesik túlzottan a kapcsolási frekvencia, becsipog a jelbe 2. Szélsőséges értékeknél hibák léphetnek fel a működésében, esetleg bekapcsolva marad egy kapcsoló eszköz, hasonlók. 3. Ennél a kimeneti elrendezésnél oszcillációk is megindulnak pár helyen 90%-os moduláció felett, ami a hatásfokát rontja. Idézet: „Tételezzük fel, hogy van egy tápod, ami 100V és 1A-es. Ez ugye azt jelenti, hogy 100 W teljesítményt tudsz belőle kiszedni. Ha most fogsz egy erősítőt, ami ebből a 100 V-ból 80-Vot csinál csak a kimenetén, akkor, ( feltételezve a 100 %-os erősítőhatásfokot ) a felhasznált teljesítmény csak 80 W!” Ezekenek a kapcsolóüzemű konvertereknek a működésével nem vagy tisztában teljesen. Nézd meg hogy működik egy buck-konverter. (Pl. 100V 1A folyik be, de 80V 1.25A folyik ki, vagy amit lapose írt.) (De ha a tápod 100V-os és 0.8A-t vesz fel, akkor az nem 100W teljesítményű, és nem is kell annyinak lennie.) Idézet: „Ugyanez a probléma pl. az inverteres hegesztőknél is. Az ívfeszültség 26 V körüli és mondjuk 150 A az áram. De ahhoz, hogy tudjál ívet tartani, meg gyújtani, ahhoz kell mondjuk 50 V üresjárati feszültség. Tehát, a trafónak ( mindegy, hogy milyen frekin megy ) kell tudnia 50 V x 150 A-t, azaz 7,5 kW-ot, holott te csak a 26 V x 150 A-rel, vagyis 3,9 kW-tal fogsz hegeszteni.” Ez off, másrészt a segéd szekunder tekercs alkalmazása adott teljesítményig (ívgyújtás ideje) még nem jutott eszetekbe.
Miért kapcsolna nagyobb táfeszültségen lassabban? Nézz meg egy katalógust, én még nem láttam, hogy a fall time a tápfeszre lenne paraméterezve. Ha neked ez így van, akkor nézd át a gatemeghajtásodat, mert biztos, hogy némi hiányossággal rendelkezik.
Hát az, hogy leesik a kapcsolási frekvencia, azt még értem, nem véletlenül kérdeztem erre rá korábban. Ha neked szélsőséges esetekben hibák lépnek fel, az az áramköröd tökéletlenségéből adódik. Ha egy modulátor, vagy az egész pwm erősítő jól van megcsinálva, akkor, ugyanúgy mint az analógnál a kimeneti jel egyszerűen nem tud tovább nőni, mert elfogy a tápfesz és arra ül ki a kimenet. Tehát, egyszerűen túlvezérlődik. Ha ez a túlvezérlés megszűnik, akkor megy tovább, mintha mi sem történt volna. Ha nálad ez nem így van, akkor van még mit csinálnod az áramkörön... Miféle oszcillációk indulnak meg? Honnan? Mi kelti ezeket az oszcillációkat? Ha ilyen van, akkor nagyon nagy problémák lehetnek az áramköröddel... Itt van két kép, az egyik, amikor már túl van vezérelve egy kicsit és elfogy a tápfesz. Látsz te ebben olyat, amiről írtál? És itt van még egy közvetlenül a túlvezérlés előtt. Ha 30 Hz az alapharmónikus moduláció, akkor szerinted mennyi kondenzátor kell puffernek ahhoz, hogy a tápból csak sima egyenáram folyjon ki? Gyanítom, hogy nem tudnál annyit betenni, mert nem férne el a dobozban... Így a táp szolgáltatja az áram középértéke feletti részt is... Egyébként, hidd el, egész jól ismerem a konverterek működését, miután ebből élek... Némi érdekességnek becsatolok egy ZVS táp FET kikapcsolásának a hullámformáját. Az a szinusz szerű áram tölti át a kondenzátorokat, a másik az Uds feszültség. De, a hegesztőknél már elég sok embernek eszébe jutott az általad körvonalazott megoldás, olyannyira, hogy a TRAKIS vagy 30 évvel ezelőtt még szabadalmaztatta is. Aztán persze meg lett ennek a nagyfrekvenciás változata is, bár kétlem, hogy te azt a megoldást ismernéd... Egyébként, én egy egyszerűbb hegesztőre gondoltam, tudod, egy ilyen hobbiszintűre. Látogass el abba a topicba.... hátha mégis elég komolynak fogod az ott ismertetett megoldásokat tartani... És egyben megkérlek, hogy a hozzászólásaidban a személyeskedést hagyd el... előre is köszönöm.
Katalógusban én a kapcsolási idők melett mindig látom azt hogy Vdd=XYZ.
(Nem csak a fall-time mellett.) Idézet: „jól van megcsinálva” Nem állt szándékomban belerakni minden sziper-szuper dolgot, inkább lekorlátozom 50V-nál a kimenő maximumot (és meggátoltam a szélsőséges esetek kialakulását), minthogy 3000Ft-al többet költsek rá csak alkatrészeket illetően. Szerintem sokkal jobban jártam. Idézet: „tökéletlenségéből adódik” Nincs tökéletes, minden tökéletlen, és csak egymáshoz lehet viszonyítani. Biztos tapasztaltad már. Idézet: „Ha nálad ez nem így van, akkor van még mit csinálnod az áramkörön” Vagy nincs. Mert pont jó így ahogy van. (Azt is mondhatnám, hogy neked van még mit csinálnod, mert nagy esélyel több munkát és pénzt kell belefektetned egy adott telj. és minőségű erősítőbe, mint nekem.) Idézet: „Miféle oszcillációk indulnak meg?” Nem fogom elmagyarázni az egésznek a működését teljesen lebontva, mert szakálat növeszthetnék. Építs egyet, és majd tapasztalni fogod nagy esélyel. Idézet: „Ha 30 Hz az alapharmónikus moduláció, akkor szerinted mennyi kondenzátor kell puffernek ahhoz, hogy a tápból csak sima egyenáram folyjon ki?” Megemlítetted eddig bárhol is hogy 30Hz-re vonatkozva írod le nekünk az okfejtésed? Nem. Ha már magyarázni akarsz, akkor fordíts időt rá! (Nem véletlenül kötött bele más a hozzászólásodba) De vegyük hozzá még azt is hogy a hangszóró egy komplex terhelés, azt is vegyük hozzá hogy zenei jelről lesz szó, mert ennek így semmi értelme. És a tápegységre is úgy tekintsünk akkor, hogy van neki egy adott átlagterhelhetősége (ami lényegében a termikus terhelhetősége korlátoz) és van neki maximális terhelhetősége. (Kiragadunk 1 dolgot a kupacból, aminek önmagában semmi értelme nincs, mert van mellette 10 másik amivel együtt kéne figyelembe venni a hatását.) Másrészről, hogy sikerült egy teljesen hard-switch ármkörről szóló topikba belekeverned egy ZVS áramkörben a feszültségváltozás pillanatát? (Még érdekesség képpen is?) Idézet: „Egyébként, hidd el, egész jól ismerem a konverterek működését, miután ebből élek” Elhiszem én, de ha rácáfolsz a hozzászólásaidban... Idézet: „egy ilyen hobbiszintűre” Bizonyára máshogy értelmezzük a "hobbiszint" kifejezést. (Én beleértem a gondolkozást is, nem csak az utánzást. Nameg nem olyan sok változtatást és alkatrészt igényel egy nyitóüzemű elrendezésnél a megoldása.) A személyeskedésért elnézést kérek. ui: A vitát befejeztem, akkor leszek hajlandó legközelebb hozzászólni, ha valakinek segítség kell, és nem akkor a ki akar oktatni egy számára ismeretlen áramkörről.
Az, hogy oda van írva, hogy hány volton mérik, még nem jelenti azt, hogy a feszültségfüggő lenne a fall time. Te pedig ezt állítottad!
Jó, akkor csak annyit, hogy én az elképzelhető legolcsóbb alkatrészekből építettem, még fetmeghajtó ic sincs benne. Minden diszkrét alkatrészekkel van megvalósítva és a FET-eket kivéve nincs benne 100 Ft-nál drágább alkatrész. Meg a nyákot kivéve... Abban viszont kétségtelenül igazad van, hogy sokkal több munkát fektettem bele a kitalálásba... ez azért látszik a fotókon... ha akarod, küldök még, pl a négyszögátvitelről... Nem tudom, megnézted a fotókat, amit belinkeltem? Nekem nem kellett semmit sem bekorlátoznom ahhoz, hogy jól működjön. Legfeljebb annyi, hogy ha a clip ki van kapcsolava, akkor belecsipog, mert a vágás környékén nagyon lemegy a kapcsolási frekvencia. Azért, elmagyarázhatnád azt, amire azt írod, hogy közben kinőne a szakállad. Biztos vagyok benne, hogy nagyon sok embert érdekelne... Csak azért is kérném ezt, mert én ilyet nem tapasztaltam, meg nincs is rá ok. De lehet, hogy valami elkerülte a figyelmemet. Vagy csak szerencsém volt. Szóval, kiváncsian várom a magyarázatodat. A 30 Hz-re meg csak annyit, hogy neked az így kialakuló áramra kell méretezned egy erősítőhöz való tápot. Ebből a szempontból valóban kiragadott. Ugyanis ez a méretezés alapja. De ha nem, akkor megnézheted a mélyátvitelt... A ZVS-t azért csatoltam be, hogy a személyeskedésedre felhívjam a figyelmedet. Ha meggondolod, az is OFF volt... Egyébként, a személyeskedést tovább folytattad az utolsó sorodban... természetesen, erről is megvan a véleményem...
"Azért, elmagyarázhatnád azt, amire azt írod, hogy közben kinőne a szakállad. Biztos vagyok benne, hogy nagyon sok embert érdekelne..."
Gondolom, valami tervezési hiba, vagy hozzánemértés a magyarázata a hallgatásodnak... Azért csak próbáld meg... majd segítek a téveszméidet illetően...
Hmm. Pimi9 & Katt
Ez a baj,hogy mindig csak a vita... Mind a ketten tudtok sokmindent csak aztán egyik másik mindig rácáfol a másikra .. Így aztán szerencsétlen fórumtársak akik még csak kóstolgatják ezt a dolgot valamennyire megzavarjátok.. (gondolok itt magamra is) aztán ha valami kérdés van és esetleg hülyeség mert nem vagyunk eléggé tájékozottak akkor vagy nem jön válaszra rá vagy jön a kioktatás,hogy ha Xy-t nem tudod akkor mit akarsz csinálni.. De ha meg forrás-t szeretne az ember megtudni ahol az alapok vannak meg, a nagy csend mert senki nem akarja a nehezen megszerzett tudását kiadni.. Szval nehéz ügy.. Vélemény szerint a személyeskedést és szubjektív érzéseikent nem kéne felvinni a fórumra... 
"Vélemény szerint a személyeskedést és szubjektív érzéseikent nem kéne felvinni a fórumra... "
Egyetértek. És azt hiszem, nem is én voltam aki ezeket a disszonáns gondolatokat gerjesztette... "De ha meg forrás-t szeretne az ember megtudni ahol az alapok vannak meg, a nagy csend mert senki nem akarja a nehezen megszerzett tudását kiadni.. " Ez nagyon érdekes, mindamellett, hogy legfeljebb részben,de igazad van. De azért tudok olyan topicot, ahol legalább ilyen komoly a téma és egész máshogy történnek a dolgok... Azt hiszem felesleges lenne arra hivatkozni, hogy nem vagyunk egyformák, hiszen már egyetlen kioktató stílusú hozzászólás determinálja egy emberke hangulatát. Így persze nem kell csodálkozni azon, hogy az itt levők többsége rögtön általánosít... mint én most. ( Egyébként, az a véleményem, hogy amilyen az adj Isten, olyan a fogadj Isten... ) Egyébként meg én nem igazán látom azt a tudásszomjat, amit az előbbi hozzászólásod sugall... ha így lenne, akkor már kérdeztél, kérdeztetek volna! Hiszen pimi leírta, hogy szívesen segít... tőlem meg láthattatok néhány fotót... hidd el nem pixelenként rajzoltam be a szkópra. Korábban belinkeltem ide az UcD szerzőjének egy cikkét. Még véletlenül sem reflektált rá senki... Nyílvánvaló, hogy az eredmények nem születnek maguktól. Egy komplett rajzot senki nem fog közzétenni. Ennek nemcsak az az oka, hogy keményen megdolgozott érte és féltékeny az így megszerzett tudására, hanem az is, hogy nem érnétek vele semmit! Biztos vagyok benne, hogy senkinek nincsenek olyan eredményei, amit egy egyszerű utánépítéssel lehetne manifesztálni. De persze azt, ami nincs ebben a topicban, azt sokkal könnyebb észrevenni, mint azt ami van! Vagy amire lehetőséged, lehetőségetek lenne...
üdv tudom hogy ez itt nem a reklám helye de nekem van eggy felesleges Spafi féle végfokom ha valakit érdekel keressen meg
szevasztok
Ki vállal Digitális Végfok készítést? 800-1600 W teljesítményű érdekelne Persze próba végfok nem nagyon érdekelne hanem már bevált tipus  Aki már othon van ebben a teknikában az írhatna 1-2 árajánlatot előre is köszönöm üdv
üdv most vásálolni szeretnél vagy nevet aki készit SAS PÉTER készitette spafi /nick néven találod meg ha vásárolni szeretnéd akkor az apronál megtalálod az elérhretöségem kawajano PWM hirdetésnél
Hello.
Találtam egy rajzot egy külföldi DIY fórumon, amit most csatolok. Egyébként semmit nem tudok róla, de hátha valakinek jól jön egy ilyen hídkapcsolású PWM erősítő. A forrás
Mivel csak "digitális" erősítőről van szó, itt is megkérdezem:
Sziasztok! Nagy bajban vagyok! Van a kezem alatt egy MAC fearless one 1000W digitális erősítő EZ , amit a tulajdonosainak sikerült rendesen elfüstöltetniük. A tápfetek /IRFP064/ mind elégtek, a végerősítő FET-jeiből 2 túlélte. A FET-ek típusa : FQA34N20 /látsd lent!/ ami a szép nagy internet szerint nem kapható, mert nem gyártják LÁTSD Farnell !  Nos itt jön az én problémám, ugyanis árambírás, feszültségtűrés, és belső kapacitások alapján már 4 garnitúra MOSFET járt benne, és mindegyik melegszik már alapállapotban is, terhelés nélkül... Próbáltam bele /Rockford fosgate T15000-ből kivett/ IRFP3415-öt, IRFP250-et, IRFP260-at, és a Farnelltől rendelt STW30NF20 helyett küldött STW30NM50N-et is. Az első még lehetett volna feszültségtűrés probléma, mert a 3415 csak 150v-ig bír, és az erősítő 160V-ról (igen 2x80V) működik. de a többi FET mindennek megfelel! És mégis melegszik , amint bekapcsolom, és a nyugalmi árama sem 1A, hanem 3-4-5A.../12V/ Ha viszont (mert párban párhuzamosan voltak a gyáriak is) csak a gyári kettőt teszem vissza, azzal tökéletesen szól, és 100W/4ohm-ig hűtés nélkül asztalon elketyeg... Szerintetek mi lehet a baj a csereFETekkel? |
Bejelentkezés
Hirdetés |
