De ha nem érintjük a munkadarabhoz a pisztolyt, akkor a gyújtóserleg és az elektróda közt hogyan tudna ív égni?

Bár az elektróda egy "levegőben lógó" pont, hogyan lehet az kV-okkal lejjebb lévő pont?

Nem tudom érthető e ahogy körülírtam.

Ha így folytatjuk oda lyukadok ki, hogy veszek egy hordozhatót karácsonyra magamnak Köszöznöm a segítségeteket.

A pisztolyban több egymástól elszigetelt, gázvezető furatokkal, hornyokkal ellátott csövecske, gyűrű, stb. van. A pilotívet rövid időre erre kialakított, közelített ponton nagyfrekvenciás nagyfeszültség alakítja ki. Amint az ív kialakul, lekapcsolódik és átvált a nagyáramú ellátásra. Ha a pilotív nem éri el a vágandó anyagot, akkor is a beállított idő után lekapcsolja.
Független (belső) íves plazmavágóval üveget, kerámiát, egyéb szigetelő anyagokat is lehet vágni, a lézerhez hasonlóan. Ennek fejében a kopó alkatrészek valamivel gyorsabban fogynak az egymás között kialakuló, majd a résből kifúvott ív miatt.

A sapkára van kötve a pilot pozitív oldala, ezért a pilotív a sapka, és a belső elektróda között jön létre. Anélkül, hogy nem látsz egy ilyen pisztolyt élőben szétszedve, nehezen fogod ezt átlátni, de ez a lényeg.

Köszi a választ. A te gépedhez is az a pisztolytípus való,amelyikhez nem kell nagyfesz gyújtás. A gyújtás mechanikusan történik,ahogy már a 827417 számú hsz.-ben is írtam. A Hypertherm kisebb gépeihez való pisztolyok is ezen az elven gyújtanak. Ezt a gyújtási módot úgy tudom, 50A-ig alkalmazzák.

Egyszerre írtuk a hozzászólást. Jól ismerem a pisztolyt, nekem is ilyen van.

A pilotív egy kis teljesítményű ívsugár,amely a főelektróda és a sapka közt alakul ki a nagyfesz gyújtásnak köszönhetően, és ezt az ívet a sűrített levegő kényszeríti ki a vágópisztoly fúvókáján. Amikor ez az ívsugár a vágandó anyaghoz ér, a már ionizált ívcsatornában egy sokkal erőteljesebb plazmaív jön létre a vágandó anyag, és a pisztolyban levő főelektród között. A pilotív áramát vagy soros ellenállással, vagy elektronikusan(inverteres plazmáknál)korlátozzák,azért hogy a pilotív a sapkát ne károsítsa. A vágás során az ív már a vágandó anyag és a főelektród között áll fenn,és ha elégséges a levegőnyomás,akkor a vágási művelet alatt a fúvóka csak csekély mértékben vagy egyáltalán nem károsodik.
Az imént leírtakat a nagyfesz gyújtású pisztolyokra kell érteni. Ezeknél a pisztolyoknál a pilotív égési ideje
1-1,5 s. Ha ezalatt nem alakul ki a vágóív, a pilotív kikapcsol. A sapka nem érhet a vágandó anyaghoz. Ezt egy távtartó rugó vagy távtartó elem felszerelésével szokták elérni. A gyújtóserleg elnevezés gyakorlatilag a sapkát jelenti, a régebbi pisztolyokban volt ilyen nevű alkatrész, aztán valahogy ez az elnevezés maradt meg bennem.
Collector kolléga az imént egészen jól leírta a külsőíves pisztoly gyújtásának működését. Tehát nem levegőben lógó elektródáról van szó.

Én szívesen készítenék a pisztoly mechanikus működéséről egy egyszerű videó felvételt de sajnos nem tudom feltenni a netre -- esetleg ha valaki segítene benne .

Szia Lajos!
Mi az oka, amiért nem tudod feltenni? Nagy a mérete?

Nagyjából el tudom képzelni, pisztolyt már szedtem szét, a legegyszerűbb típust.
Kifúrt elektróda kis kerámia karika rá a sisak és a leszorító kerámia fedél.
Amit javítottam gépet, abban a pisztoly gomb nyomásával folyamatosan ment a gyújtás.

Törtem már a fejem, hogyan lehetne ilyen gyújtást, csinálni.
AC nagyfesszel is működne a dolog?
Lenne egy pár kV AC nagyfesz amit kondikon keresztül becsatolnék a munkakábelre.

Dehogy történik mechanikusan. Nagyfesz gyújtása van az enyémnek is.

Sajnos a hozzá nem értésem az oka -még soha nem próbáltam videó felvételt feltenni a netre . :nemtudom:

Ennek a pisztolynak az a lényege , hogy az elektróda hozzáér a sapkához és amikor bekapcsolod a levegő nyomása hátrafelé elmozdítja az elektródát (egy kis pneumatikus dugattyúra van téve az elektróda ) persze egyúttal az áramot is rákapcsolta a sapkára ill az elektródára ... tehát mondhatjuk , hogy "ívet húz " . A "pneumatika" részről tettem fel képeket a 707033-as hozzászólásomnál ha vagy három oldalt vissza olvasol . Nekem az okoz gondot -- tehát itt akadtam el -- , hogy beépített kompresszorosra csinálom a plazmavágót és nem tudom még gyakorlatilag pontosan hogyan hangoljam össze a kompresszor indítást az áram kapcsolással . Nem szeretném a pisztolyt elsőre szétégetni mert... .

Kedves Fórumtársak!
Erősen gondolkodom egy Stahlwerk CT520 (MMA/ AWI/CUT) megvásárlásán. Ha ismeri valaki ezt a márkát, vagy a konkrét típust, kérem írjon róla pár sort. Köszönettel:
István

Bővebben: Link

Ez gondolom nettó ár.
Nekem CT420-am van, szintén stahlwerk, bár ezek az olcsó multigépek mind ugyan azok felépítésben, csak más forgalmazó adja ki őket más színben, más előtéttel, de a belső felépítése 100%-ig ugyan az.
Nekem nagyon hasznos a 420, picit kevesebbet tud az 520-nál (40A, 160A - 160A), de nekem tökéletesen elég. Beépített kompresszor ugye nincs benne, és nincs gázforrás váltó sem (levegő és argon bemenet ugyan az a csonk, érdemes rá készíteni egy váltót). Pedálját még nem használtam, lehet majd el is adom. Annyi gondom van vele, hogy az AVI-nál kicsinek találom a gyújtófeszültséget (1-2mm-ről gyújt be, de ehhez is ki kell hegyezni az elektródát).
Egyébként összességében tökéletes gép, még elektrolizáltam is a pálcás hegesztő részével. Én anno 120-ért vettem pedállal, meg egy rakás tartozékkal.
Ja, még annyit, hogy rögtön szedd le a burkolatot, és nézz bele, mert a FET-ek bordáját elég gányul fúrták, és nekem pl. forgácsdarabok lógtak ki az egyik furatból. Ha egy ilyen forgács ráesik valamire, ott tűzijáték lesz.

Köszönöm a választ, valami ilyenre számítottam.
A pedál belsejéről nincs valami információd? (Szerintem minimális elektronikával lehetne (külső) Pulse üzemmódot csinálni...)

István

Pedálról nem tudok sokat, nem néztem még bele.

Sziasztok
Tudtok segíteni, plazmavágó asztalt szeretnék készíteni. Az asztalt meg is csinálom, milyen programmal tudnám vezérelni?

Üdv!
Mach3 progival tudod vezérelni.
István

Sziasztok !

Belső íves új plazmavágót szeretnék vásárolni, tudnátok gyártót, esetleg konkrét tipust ajánlani ?

Köszönöm előre is !

Üdv mindenkinek !
Ismeri-e valaki kinai ORION CUT - 50 -es plazma vágót ? Rengeteg tranyó van benne (24) amelyek közül csak 2 nem halt meg . Már a szakik megdolgozták és most azon tűnődök hogy egyáltalán megpróbáljam - e megjavítani vagy adjam vissza hogy dobják el .

Hű de mellé fogtam!
Bocsánatot kérek de csak 12 tranyó + 12 duo dioda van ! Szét kaptam a plazmavágót és most látom hogy voltak már hasonló képek felrakva de talán 3 trafós még nem . Most várom hogy feltöltődjönek az aksik és csinálok egy pár fotót.

Üdv társak!

Hozzájutottam egy 50A plazmavágóhoz,,,és itt jöna gond....
Mivel már van egy egyszerü kis maxek cnc asztalom-..és miért ne hát gondoltam rászerelem..na most jön a gond,,,nagyon csúnyán vág,,,sajna a magaságot csak valami feszültség méréssel lehetne beálítani..hogy a pc-tudja magának mozgatni a vágási magaságot...
vagyis 3 mért adatot kelene a pécének tudatositanija...
a pin bemeneteken...amit a vágó feszültségéből,vagy áramából kellene előálítani...

1 jel: a gyujtás rendben...
2 jel: a mért fesz vagy áram kevés...
3:jel a mért fesz/áram sok....

tudtok e ebben nekem segiteni....??
a feszültség elvileg gyujtáskor 300Dcv...vágás közben 140-200dcv,,,
Mivel lenne jobb próbálkozni?? áramot vagy feszt figyelni??

Láttam olyan megolgást ahol a vágófej mellé volt szerelve egy lézeres kis távolságfigyelő.

Itt vannak a fotók . Van rajz a trafókról és a diodákról de most még csak ceruzával ami nem szép de megrajzolom EAGLE-ban és felrakhatom ha kell valakinek.

A kézi rajz is jó. Az én rajzaim jó része kézzel készült,lusta vagyok ahhoz,hogy tervezőprogrammal átrajzoljam. Nyugodtan felrakhatod a kézi rajzot is, hadd bővüljön a készlet.

sajna én nem értem az elektronikát enyire...bár a képekből itélve ,,,lehetne találni olyan mérési pontot ahol megoldható lenne szerintem a kérdésem....látom te komolyan foglalkozol ezeknek a javitásával...nincs valami konkrét ötleted??
(komoly berendezések vannak a háttérbe,,gratula hozzá)

Szia druszám. Szerintem sokkal szebb lesz de azt hiszem a fettek kapcsolása az érdekes mert 3 x 4 van . Tehát 4 fett dolgozik 1 trafóra 1 tápról. Ebben 4 elkó van az egyfázisú egyenirányítón.Nekem kicsit furán vannak kötözfe a kimenő trafók de lehet hogy sematikusan semmi különös csak a valóságban nem egyértelmű. Megpróbálom lerajzolni a kapcsolást de az nem lessz meg gyorsan. Érdekel az egész mert máshol is lehetne alkalmazni hogy nagyobb pówert kapjunk több trafó alkalmazásával. Ezeken a trafókon az van feltüntetve hogy EER 42 X 15 2.25 mH , www gzkatoy.com.

Hát már megint tévedtem. Csak a gejtek vannak hármassával kötözve ! Na de itt a séma és látszikrajta minden.

Igen, ez egy rezonáns konverter. A kimeneti egyenirányító pedig graetz. Gyakori megoldás (vagy talán a legelterjedtebb a komolyabb teljesítmények szintjén.
Bár a leggyakoribb a szekunder sima kétutas egyenirányítása, itt a graetz módot választották, mivel -gondolom- egyszerűbben kialakítható nagyobb feszültség és kisebb áram mellett -lévén a gép plazmavágó. Eddig OK, most jöhet a vezérlőkör. De azt azért nézd meg, hogy a nyák nem négyrétegű-e?
Mert akkor nem tudod visszarajzolni.