Ez erősen emlékeztet a mikrosütők trafójára (mágneses sönt). Az áramokat erősen alábecsülted; normál üzemben (réz)d=1mm-en 2.5A vígan szaladgál. Az 1.2-esen meg ~4A.

Mikrót még belülről (szétszerelve) nem láttam, de ez a trafó önmagában 11.5Kg. Mekkora mikróba kellhet ez? Áramnál nem a keresztmetszetre ajánlanak 2.5A/mm2 terhelhetőséget?

J=2.5-3(3.5)A/mm², rövid üzemű(mikró), hegesztő trafóknál ennél is többel szokás. (1-es) 0.785×2.5A=1.96A, az 1.3-ashoz 3.3A. Én J=3-mal saccoltam.

Értem, köszönöm! Én tartós üzemre szeretném meghatározni, hogy mit bírhat. A Rádiótechnika 2005/7-es számában van egy "Szabványos zománchuzalok adatai" táblázat, és abból néztem ki, a mért átmérőhöz képest alulról legközelebbi értéket és a kétszeres zománc oszlopból, és így jött ki nekem az alacsonyabb áram. Most megnéztem, hogy 35 - 35 EI van felváltva belerakva, de úgy néz ki, hogy az "I" az valójában a mellette levő "E"-ből van kialakítva úgy, hogy az "E" függőleges oszlopa dupla vastag. Ha mégis mikró trafó volt, akkor is használhatom sima hálózati transzformátornak, vagy az spéci dolog?
Az zavar még, hogy a legnagyobb feszültségű tekercsnél nem látom, hogy a sorok el lennének szigetelve egymástól. Lehet, hogy nem 230V-ra méretezték? Vagy ez nem is minden esetben kötelező?

Nagyon gyanús, hogy a (szekunder?) tekercsek szimmetrikusak. Mintha kifejezetten kétutas egyenirányításhoz készültek volna.
Jó lenne tudni a "névleges" feszültséget. Ezt úgy lehetne meghatározni, hogy egyre növekvő feszültséget adsz rá (természetesen áramkorlátozó ellenálláson/izzón keresztül) és figyeled az áramfelvételt, vagy ugyanazt a feszültséget egyre kisebb menetszámú tekercsre. Amikor ugrássszerűen megnő az áramfelvétel, akkor telítődni kezd a vas. Nos ez alatt 10..20%-al mérheted a "névleges" feszültségeket...
Érzésem szerint ez lehet hogy nem europai, hanem amerikai (120V/60Hz) trafó...
Arra tippelnék, hogy egy szünetmentesnek a trafója került a kezedbe, például a mágneses sönt miatt. Mikróé biztosan nem lehetett...

90V-ig 10V-os lépésekben el tudok menni és van pár tekercse a trafónak. Valamelyik tekercsen remélem sikerül kideríteni. Most a 30V-ról hajtott tekercs egy 17Ohm-os ellenálláson keresztül 38mA-t vett fel. Majd estefele tudom kipróbálni, megírom mire jutottam.

Nyugodtan használható hálózati (leválasztó, vagy erősítőhöz, stb.) trafónak. Nem túl nagy jelentőségű a rajta lévő tekercs mennyisége, milyensége. Ha ebben az állapotában nem felel meg neked valamihez pont, akkor úgyis újra kell számolni az áttekercseléshez mindent. Ha nem 24 órás üzemre szánod, 1kW-ot is kiszedhetsz belőle (800W-ot mindenképpen). Ha a 3.5×7.5cm a magkeresztmetszet.

Megmértem a trafót. A feszültség és az áram adatokból kiszámoltam az impedanciáját is, ami a feszültség növelésével egy darabig nőtt, 50-60V között aztán elkezdett csökkenni, az áram meg egyre jobban nőni. Az ábrán csak ez a rész van, de pl. 74V-nál már 136mA (546Ohm), 81V-nál 197mA (411Ohm), 94V-nál 372mA (253Ohm) folyt.
Amikor a vizsgált (szekunder) tekercsen 50V van, akkor van a legnagyobb feszültségű tekercsen kb. 230V.

Milyen módszerrel (készülékkel) oldottad meg a feszültség értékének fokozatos változtatását? Az áram a feszültséggel táplált tekercsen folyó "nyugalmi" áram?

Ellentmondást látok a csatolt képen látható adatok és a leírásod között. Ettől függetlenül szerintem is használhatod 230 Voltról, bár a mágneses sönt miatt azért jobban fog a terheléstől függően ingadozni a leadott feszültség, mint egy "rendes" trafó esetében...

Van 3 egyforma trafóm, amiknek van (nem milliméter pontosan) 20 és 10 Voltos szekunderük. Ezekből raktam össze a 10 Voltos lépcsőket. (Pont te nézted meg nekem a méretük alapján a teljesítményüket.) Kettő a labortápomban van, a harmadik pedig a páka / nyákfúró "meg amit beledugok" tápegységemben. Mielőtt a szívetekhez kapnátok én mindegyiknél kivezettem a szekundereket, szóval nem egyen feszültségről járattam a trafót. Ezek adták a feszültség generátort, és a mérőkőr úgy nézett ki, hogy tápfesz egyik pólus - Ampermérő (digi multiméter) - 135 ohm ellenállás - trafó vizsgált tekercse - tápfesz másik pólus.
A 10V-os lépéseknél mindig megmértem a tápfesz feszültségét, az ellenállás feszültségét és a tekercs feszültségét. A ellenállás feszültségével ellenőriztem az áram mérő működését. A legmagasabb feszültségnél az előtét ellenállást lecseréltem egy 17 Ohmosra, mert ezen a feszültségen a nagyobb előtéttel a feszültség esés a táp és a tekercs között már 10 V környékén volt, így viszont ez lecsökkent 2V-ra és végül 94V-on is tudtam mérni.
Az áram megszaladása 50V felett következett be, így itt csináltam finomabb lépéseket. Itt az előtét ellenállások változtatásával variáltam (kb. 300 Ohm-ig), hogy a tekercsen apránként változzon a feszültség és részletesebb legyen az áram görbe.
Igen, ez a barna vezetékes tekercs nyugalmi árama, a trafó összes többi tekercse nem volt bekötve.

Mi az ellentmondás, akár újra is mérhetem ha tudom mire figyeljek. Lehet, hogy még 220V-os időből származik a trafó és ennek a határára méretezték? A mágnes söntről most halottam először életemben annyit találtam róla, hogy hegesztőtrafóknál alkalmazzák, és ha jól értettem a trafó hatásfokát rontják vele szándékosan, de ott állítható módon. Ha úgy adódik meg is próbálhatom kiszedni. Milyen eszközöknél alkalmaznak ilyen söntöt általában?

Nagyon jó a mágneses sönt pl. akkutöltőben (áramgenerátoros (jellegű) karakterisztika). Hasonló trafóim ősrégi nagygépes számítógép tápegységből származnak.
Ha más célra kívánod hasznosítani, ki kell szedni a söntöt.

Köszönöm!

Sziasztok!
Egy 2 x 30 v os (30 v-0-30 v) troid transzformátornak hogyan tudnám csökkenteni a feszültségét pl 2 x 25 v ra? Újra kell tekerni a Secunder oldalt??

Az lenne az ideális, de ha csak pár Voltot akarsz levenni, akkor tekerhetsz rá még két (a példádnál maradva) 5V-os tekercset és ellentétes fázisban rákötve a szekunderekre csökkenni fog a feszültség.

Köszönöm a segítséget!! Erre nem is gondoltam hogy ijen lehetséges, igazából 3 v ot kellene csökkenteni, ezt meg is fogom valósítani az általad javasolt módszerrel!

Szívesen!

Sziasztok!
Egy régóta megfigyelt jelenségre szeretném megkapni a választ, amit transzformátoroknál vettem észre.Nagyon sok transzformátorral találkoztam már , van is itthon vagy 20 db új is, használt is, biztonsági transzformátortól a troid ig, na most mi lehet annak az oka hogy ha megadom a primer oldalra a feszültséget azaz üzembe helyezem, a secunder oldalon világít a fázis ceruza,és a vasmagon is, nem egy nem kettőt nem három , az összes transzformátornál ami csak van nekem kipróbáltam mindegyiknél, 3-12-24 60v-os tól a 110 os ig.Azért sem értem mert a primer tekercs rendesen el van szigetelve a secunder tól de akkor mitől világíthat a fázis ceruza?De nem ráz egyik sem se a secunder kimeneten sem a vasmagon!!
Köszönöm!

Sziasztok!Újabb kérdéssel állok szemben.Ebben a programban az Ai,azaz a vasmag keresztmetszet az a hasznos vasmag keresztmetszetet jelenti?Vagy hogyan értelmezzem ebben a vasmag keresztmetszetet?Mettől meddig az 'a*b'?
A másik pedig a vasmag gerjesztése: 0.8-0.9-1 lehet.Transzformátor vasmag típusok szerint melyik melyikre vonatkozik?
Válaszotokat előre is köszönöm!! Transzformátor méretező

Sokszor leírták már. : "A fázisceruza nem műszer." !!!
Amit az mutat, csupán tájékoztató jellegű. Esetedben arról tájékoztat, hogy a védővezetéket (földelést) nem kötötted rá a vasmagra, így a szerkezeted nem biztonságos. A primer-szekunder között kapacitív csatolással ad át annyi feszültséget, amit a fázisceruza jelez. Ez sok más esetben is előfordul, pl. földeletlen 230 V-os motor házán is kigyullad.

Táblázatokban a vasmagkeresztmetszethez kitöltési tényezőt is szoktak írni. Vastagabb lemeznél 96%, vékonyabbnál 94%, de függ a csomagvastagságtól is. Vékonyabb csomagoknál jobb a kitöltési tényező. a-b ott a rajzon. Lemezszélesség*csomagvastagság. A gerjesztés értéke nem szentírás. Függ a vas minőségétől, a mérettől, felhasználási feltételektől és a frekvenciától. 0,1-től akár 1,8-ig is mehet.

Köszönöm szépen a válaszod,így már értem!

Hallo, ha a trafó primerjére kevesebb menetszám kerül, mint ami kell, akkor előfordulhat az, hogy kisebb terhelésre a névleges kapocsfeszültség a szekunder oldalon, jelentös 70 %-kal visszaesik ?

Nem; ott hiba van.

Általában elmondható: régebbi lemezeknél alacsonyabb (hálózati tr.-hoz) 0.8-1 T, újabb, jobb minőségűnél (vékonyabb <0.35mm) 1-1.2 T; hipersil (vágott szalagmagok) és egyéb extrák 1.2-1.8 T. Kimenő tr.-nál 50-70%-a az előzőek szerint. Szakaszos üzemben kissé nagyobb, állandó üzemben (>24h) alacsonyabb.
Ha szeretsz sokat vacakolni, számolgatni, akkor használd; de ennél ez sokkal egyszerűbb. Mint itt már többször írva vagyon.

Mifele hiba lehet ? Tekercs zarlat ?

Az általad leírt esetben (kicsi primer menetszám) az üresjárati áramfelvétel megnövekszik és az így felvett teljesítmény a vasmagban hővé alakul (azaz melegszik a vas).

Szia!
Köszönöm a felvilágosítást!Akkor megnyugodtam nincs probléma a transzformátorokkal.

Sziasztok!
A képen látható trafó hány VA-es lehet? Elég régi darab, de teljesen jó.
Több fesz is lejön róla, szépen oda vannak írogatva. A másik kérdés: A primer 2X 110V-os, ezek vannak sorba kötve és így működik 220V-ról. Egy-egy 110V-os tekercsről autotrafóként le lehet venni a 110V-ot. (Ki is próbáltam, egy 115V-ra is alkalmas laptoptáppal, és erről írok. ) A kérdés, hogy ez a 110V mennyire terhelhető?