Fórum témák
» Több friss téma |
Ha a reléknek a vezérlő (behúzó) tekercsei 230V-osak, akkor igen, szükség van a nullára. Ha viszont 400V-osak, akkor nem, mert akkor az két fázisról működik.
Ilyen messziről nem látom. Ha más nincs benne akkor valószínű.(bár szerintem ez számodra nem jelent vigaszt.
Sajnos még nem láttam, csak hivtak hogy ilyenkor mivan.
 Megnézem majd akkor, bár azt mondták bevan kötve a nulla is a gépbe meg a dugojába is. Ezért gondoltam hogy az kell.
Azt nem mondta, hogy hány fokra szokta felmelegíteni a vizet a bojlerrel. Erre majd rákérdezek. Amikor végeztem a mérést, akkor az én hitelesített 3 fázisú villanyórámat is felhasználtam, amiből egy hordozható 1 fázisú fogyasztásmérőt csináltam még korábban. A fogyasztásmérőm amibe az egész mérés alatt a mérendő berendezést (egy 500W-os kevert fényű lámpát) dugtam az a mérő mínusz 1,2%-os hibával mért.
Sziasztok lenne egy kérdésem.
Hogyan oldható meg,hogy leddiódát épitsek be a kapcsolóba ami világít ha a lámpa le van kapcsolva?segitségeteket előre is köszönöm üdv hibilaci
Lehet olyant vásárolni, nem kell mindenáron készíteni sajátkezűleg. De ha ehhez ragazkodsz, akkor nézdd meg a LED-es topikot itten. Illetve google-n.
A hozzászólás módosítva: Okt 22, 2012
Idézet: „...és bedugtam a barátom telefonjának a töltőjét rajta a telefonjával, akkor az óra visszafelé kezdett forogni egy kicsit majd megállt. Mitől forgott vissza az óra?” A régebbi, alumínium kerekes órák ezt szokták csinálni. Az oka, hogy a kerék nincs kicentírozva, és az óra sincs pontosan vízszintesen felszerelve. Így, ha a kerék olyan helyzetben áll meg a fogyasztó kikapcsolásakor, hogy a súlypontja feljebb van, előfordulhat, hogy egy kicsit visszaforog, addig, amíg a súlypontja lejjeb kerül. A feszültséget leellenőrizheted minden konnektorban, az jó a kötések ellenőrzése érdekében is - jobb, ha terhelés mellett végzed. Az előző kérdésedhez viszont elég, ha csak ott méred meg, ahova a teszt izzót dugod be. Minden fogyasztónak megvan a névleges ellenállása (impedanciája), ami nagyobb feszültségnél nagyobb fogyasztást okoz. P=U^2/R képletet használd. Az R-t ki tudod számítani az R=U^2/P képletből a névleges értékeket behelyettesítve. Így pl. egy 100W-os izzó névleges ellenállása 529 ohm. Ugyanezen izzó 240 V-os feszültségnél már kb. 109 W fogyasztást eredményez. A feszültség csak kb. 4,3%-kal, de a fogyasztás már közel 9%-kal növekedett, miközben az izző fényerejének növekedését nem veszed észre. Az MSZ EN 50160 szabvány a tápfeszültség változásairól a következőket mondja ki: Normál üzemi körülmények között, a feszültségkimaradásokat figyelmen kívül hagyva – a tápfeszültség 10 perces átlagos effektív értékei 95%-ának bármely egyhetes időszakban az Un ± 10% tartományban kell lennie. 1. MEGJEGYZÉS: 2003-ig a feszültségtartomány eltérhet ezektől a szabványos értékektől a HD 472 S1 szerint. – a tápfeszültség minden 10 perces átlagos effektív értékének Un + 10%/- 15% tartományban kell lennie. 2. MEGJEGYZÉS: Távoli területek hosszú vonalakkal történő villamosenergia-ellátása esetében a feszültség az Un + 10%/- 15% tartományon kívül is eshet. A fogyasztókat tájékoztatni kell. Mivel ezek a tartományok maximális értékek, tehát ha a mért értékek beleesnek ebbe a tartományba, a fogyasztónak azokat el kell fogadnia. Csakhogy a fenti számításokat figyelembe véve a 230 V-os névleges feszültségű hálózat feszültsége a fogyasztónál a szabvány szerint akár 253 V is lehet. Ebben az esetben egy 100 W-os izzó akár 121 W-ot is fogyaszthat, ami már 21%-os növekedés, sajnos a villanyszámlán is. (A fogyasztó viszont nem érzékel 21%-os fényerő növekedést. Itt jön a gond, hogy ugyanazért a fénymennyiségért többet kell fizetni. Jó, ez már határeset, de egy 10-15%-os növekedés sem semmi. Nem beszélve az élettartam lerövidüléséről.)  A hozzászólás módosítva: Okt 23, 2012
Hello!
Bocsánat, hogy "belevau". Amit írsz, az természetesen helytálló, csak egy kezdő számára és egy ellenőrző méréshez, az izzós terhelés, nem biztos hogy a megfelelő eljárás. A fémek hőegyütthatója pozitív, így változó hőmérséklet (rá jutó teljesítmény ) mellett ellenállásuk is változik. Tehát a fent említett izzó (de lehetne fűtőtest is) névleges ellenállása, változhat a hálózati feszültség változása által. (Valamint a gyártásból adódó szórás miatt.) Így talán az ellenőrzésnél, célszerű feszültséget és áramot mérni, és ezzel számolni a teljesítményt. Valamint a mérőeszközök pontosságát is figyelembe kell venni. Egyszerű digitális multiméterek váltóáramú pontossága igen csak hagy maga után kívánni valót.. üdv! proli007
Idézet: „...egy ellenőrző méréshez, az izzós terhelés, nem biztos hogy a megfelelő eljárás.” Éppen az izzó közel tiszta ohmikus ellenállása miatt a legjobb terhelés ilyen célra - az összes fogyasztó közül a legkisebb a reaktív impedanciája. Idézet: „A fémek hőegyütthatója pozitív, így változó hőmérséklet (rá jutó teljesítmény ) mellett ellenállásuk is változik. Tehát a fent említett izzó (de lehetne fűtőtest is) névleges ellenállása, változhat a hálózati feszültség változása által. (Valamint a gyártásból adódó szórás miatt.)” A névleges feszültségtől 10-20% eltérésnél közel azonos a hőfok, így a hőegyüttható nem sokat zavar. Éppen ezért írtam, hogy ne az áramot mérd, hanem számítsd ki a névleges ellenállását üzemi hőmérsékleten. A gyártási szórás jogos lehet különböző izzókkal való mérések esetén, de ha az összehasonlító mérést ugyanazon izzóval végezzük, nincs probléma a gyártási szórás miatt. Idézet: „Így talán az ellenőrzésnél, célszerű feszültséget és áramot mérni, és ezzel számolni a teljesítményt. Valamint a mérőeszközök pontosságát is figyelembe kell venni. Egyszerű digitális multiméterek váltóáramú pontossága igen csak hagy maga után kívánni valót.” Ha laboratóriumi pontosságú abszolút mérési eredményeket akarsz kapni, akkor igazad van. Az eredeti kérdés azonban nem erről szólt. Összehasonlító mérést bármilyen pontosságú műszerrel végezhetsz, a témában felmerülő problámát ugyanúgy ki tudod mutatni azzal is - a különbség közel azonos lesz a kevésbé pontos műszer esetében is. Mivel a hálózati feszültség nem laboratóriumi pontosságú, másodpercenként 1-2 V-ot változik (nálam 230-232V között ingadozik) az máris 1% pontatlanságot okoz. Hidd el, az eredeti kérdéshez megfelel ez a módszer. Kb. húsz éve személyesen végeztem el ugyanezt, mert hirtelen megemelkedett a mért fogyasztás. Az ismerősöm, aki az áramszolgáltatónál dolgozott, hozott egy regisztrációs műszert, hogy indokolni tudja a trafó átállítását. A szolgáltató műszere is igazolta az én mérésemet, miszerint a nagyobb feszültség, de határokon belül, nagyobb fogyasztást és nagyobb villanyszámlát okozott. A trafó beállítását követően visszaállt az eredeti átlagfogyasztásom. Tehát az indoklásom nemcsak elméleti számításokon alapul - gyakorlati, hiteles és nem hiteles műszerekkel is azonos eredményre lehet jutni. Amiről te írsz az abszolút mérés, de itt összehasonlító mérésről van szó, ahol a műszerek pontatlansága nem mérvadó. Ha egy műszer pl. 230 V-nál +5% hibával mér, a legnagyobb valószínűséggel a 250 V-ot is +5%-kal fogja lemérni. A különbség hibája mennyi? Megmondom: 0 egész nem lényeges hány század V. És ez elegendő a nagyobb feszültség miatti nagyobb fogyasztás meglehetősen pontos kimutatására. A hozzászólás módosítva: Okt 23, 2012
Ha már itt tartunk, van olyan fűtőtest, aminek még kisebb a reaktanciája. De nem is ez volt proli007 mondanivalója, hanem az, hogy az izzó nem lineáris ellenállás, a feltételezéseid nagyon nem helytállóak. Mérd csak ki legalább egyszer életedben, és csodálkozni fogsz. A másik dolog pedig ha mérünk, akkor mérjünk, és minden lehető eszközzel küszöböljünk ki minden előfordulható hibát, a módszered gyenge becslésnek esetleg jó.
Amúgy a méréstechnikában alapszabály, hogy egy mérés az nem mérés, legfeljebb tájékoztatás. A hozzászólás módosítva: Okt 23, 2012
Üdv pucuka!
Soha nem állítottam, hogy egy izzó a teljes feszültségtartományában lineáris. Viszont a névleges feszültségéhez közeli relatív kis tartományban annak vehető. Idézet: „Amúgy a méréstechnikában alapszabály, hogy egy mérés az nem mérés, legfeljebb tájékoztatás.” Ha már belekötsz valakibe, olvasd el az eredeti kérdést és az arra adott válaszokat. A kérdés az volt, hogy miért mér többet a villanyóra, mint a rákapcsolt fogyasztó névleges teljesítménye. Ennek okának kiderítéséhez bizonyos feltételekkel elegendő az általam felvázolt módszer is. Említettem azt is, hogy ez a módszer nem laboratóriumi pontosságú. Nem is lehet az, ha a szabvány az áramszolgáltatónak jó nagy pontatlanságot engedélyez. Ha megméred a hálózati feszültséget, úgy fog változni, hogy nem tudsz az általad felvázolt igényű pontos mérést végezni, minden pillanatban mást fogsz mérni. Amit én írtam, nem is erről szólt. Nem találom a hozzászólásodban a jobb, pontosabb mérés módszerét, amivel reklamálhatsz a szolgáltatónál. Természetesen az általam leírt módszer sem ad jogalapot a reklamációhoz, amennyiben a feszültség a szabvány határain belül van. Ilyen esetben tényleg csak egy jóakaratú ismerős segíthet a szolgáltatónál. Ne kritizáljuk a másik fórumtársat egy jobb megoldás leírása nélkül! Amit leírtam, az csak egy megoldás volt a sok közül, ami a gyakorlatban is beigazolódott - a szolgáltató is lemérte a saját módszerével - és nem volt célom a pontos laboratóriumi mérések leírása. Ebben az esetben nem lényeges az abszolút pontosság, teljesen mindegy, hogy a hálózat feszültsége 240 vagy 245 V, mindkettő a +10%-on belül van. A lényeg, hogy a fogyasztónak indokolatlanul nagyobb kiadást jelent. A válaszaim az ezt igazoló egyszerű mérésekre vonatkozott. A hozzászólás módosítva: Okt 23, 2012
Ahhoz, hogy a szolgáltatónál reklamálni tudjál, pontos mérésekre van szükség. proli007 mérési módszert is adott, teljesítmény méréshez a pillanatnyi feszültséget, és a pillanatnyi áramot is mérni kell, a lehető legnagyobb pontossággal. Reklamálni akkor lehet, ha az általad mért, és nem becsült értékek jelentősen, és hosszabb időn keresztül fennállnak. Erre legjobb a regisztrációs módszer. Az egyszerű esetben rendelkezésre álló eszközökkel végzett mérések is legjobb esetben 5 % pontosságúak.
De továbbra is állítom, hogy egy izzó a nemlineáris karakterisztikája miatt semmiképpen nem tekinthető olyan műterhelésnek, ahol feltételezéssel lehetne élni. Ez az általad kiszámolt Idézet: „egy 100W-os izzó névleges ellenállása 529 Ω. Ugyanezen izzó 240 V-os feszültségnél már kb. 109 W fogyasztást eredményez” érték 240 V nál már nem tudni mennyi, sem nem számoltad, sem nem mérted csak feltételezted, hogy abban a "bizonyos kis tartományban" állandónak vehető. Hát nem. Erre kívánta felhívni figyelmedet proli007 hozzászólása, amit hosszan kifogásoltál. De ha méred az átfolyó áramot, és vele egyidőben a hálózati feszültséget is, nincs jelentősége az izzó ellenállásának. (és pláne nincs az impedanciájának)
Pucuka! Miért keresed a kákán a csomót? Te magad írtad, hogy az izzók gyártási szórása miatt két izzónak nem pontosan ugyanaz a fogyasztása. Éppen ezért nem végezhetsz pontos mérést, ill. végezhetsz, de minek, sőt éppen ezért egyetlen izzó pontos mérésével sem reklamálhatsz. A regisztrációs mérésről én is írtam. Ezzel csak az a gond, hogy ilyen műszerrel kevesen rendelkeznek és csak úgy találomra megrendelni a regisztrációs mérést sokba kerülhet. Főleg, ha a valós feszültség benne van a tartományban, fizetheted a mérés teljes költségét. Nekem akkor szerencsém volt, haveri alapon megcsinálta az, aki jogosult is volt rá és a szolgáltató elismerte a mérés eredményét.
Az eredeti kérdés megválaszolásához első lépésnek megfelelő a hozzávetőleges mérés is. A kérdés az volt, hogy a villanyóra forgásából visszaszámolt fogyasztás miért nagyobb, mint a fogyasztó névleges teljesítménye. Az ilyen egyszerű méréssel megállapítható, hogy a hálózati feszültség, vagy esetleg a villanyóra pontatlansága okozza a különbséget. Ha ebből megtalálod a hiba okát, azután tudsz választani, mit mérj le pontosan. Nem kell mindjárt ágyúval lőni a verébre. Az általam írt értékek a névleges feszültségből és fogyasztásból valók, sehol nem állítottam, hogy az egy adott izzó pontos adata volt. Általában a hálózati feszültség benne szokott lenni a szabvány által megadott határokban. Sajnos a hosszú vezetékek és a változó terhelések miatt esetenként indokolt is lehet ilyen széles tartomány. Ahhoz, hogy valaki megállapítsa, miért fizet 5-6%-kal nagyobb villanyszámlát, mint az indokolt lenne, az ilyen mérés is elegendő. Ha a feszültség a szabvány határain belül van, a mérés pontossága lényegtelen. Reklamálni úgy sem tudsz, de ha már megállapítottad, hogy a mért fogyasztásod nem felel meg a hálózati feszültség szerintinek, az órát reklamálhatod, de előbb azt is pontosabban le kell mérned. Nem kell mindent azonnal pontosan lemérni, előbb egyszerű eljárásokkal meg kell állapítani a hiba okát, majd csak azzal kell foglalkozni. Amiről írtam, az a hiba okának a felderítéséről szólt és nem a pontos eredményekről.
Filléres megoldással hogyan lehet kimutatni, hogy a falban hogyan futnak a rézvezetékek?
- van multiméterem - van okostelefonom (iránytűvel) - fázisceruzám A fázisceruza nem ment, nem világított, akkor sem, amikor a vezetékre 2000W-os radiátort kapcsoltam. Kizárólag a vezetékre nyomva mutatott fázist (a ceruza végét a kezemmel fogtam le). Próbálkoztam multiméter+frekvenciamérővel, de az is csak a konnektor közvetlen közelében mutatta az 50 Hz-et (egyik mérővezeték a földre, a másik a konnektorra). Az okostelefonon van fémdetektor, de annak a megbízhatósága is kérdéses.
Hali csabeszq!
Előveszed azt a spirálfüzetet, amibe korábban (pl. építéskor) le lett rajzolva az összes falon húzódó nyomvonal. Ez a legolcsóbb.
Ha lenne, azt csinálnám.
 A szerződésben a ház kulcsrakész volt ugyebár, ami azt jelentette, hogy kerítés nincs, föld elhordva nincs, termőréteg felül nincs, beton járda, amin bejutok nincs,... Na jó, egy kulcsot azért adtak hozzá.
Üdv,
van egy olcsó megoldás, igaz az sem 100%-os. Viszont az előbb kipróbáltam és működik. Ha van egy AM sávos kisrádiód, azzal is meg lehet állapítani. Kapcsold be a rádiót és kapcsold AM sávra (pl. középhullám). Helyezd egy konnektor vagy kapcsoló fölé. Hangold addig, amíg nem hallasz zúgást. Majd próbáld ide-oda mozgatni, az eltávolodáskor a zúgásnak halkulnia kell. Ha mindez így működik, vezesd a rádiót a feltételezett irányban. Ameddig hallod a zúgást, a kábel felett van a rádiód. Ha elkezd halkulni, másik irányban keresd a folytatást. Még egyszer mondom, nem 100%-os a megoldás, de jobb híján ez is megteszi. Ja a kulcsra kész sztorid nagyon jó. A hozzászólás módosítva: Okt 24, 2012
Kevésbé gagyi fémkeresővel megkereshető,illetve egyesek szerint régi AM vevővel valahogyan megkereshető.
Gitár hangszedőt kell építeni.
Egy sima ajtómágnesre tekerni némi rezet, azt kivezetni, majd bedugni egy fejhallgató erősítőbe, vagy rádióba, vagy tökmindegy mibe. Amikor odaér az 50Hz hez garantáltan gerjedni fog, meg zúgni mint az állat Aztán mehet a rákenról is vele.
Javítani lehet a módszer érzékenységét egy gagyi mobiltöltő konnektorba dugásával. Annyi zavart termel a hálózatra, hogy sokkal könnyebb zúgást keresni a rádióval.
Na ez inkább adminisztratív és nem szakmai kérdés, bár szerintem a "köz" érdeklődésére is számot tarthat.
Budapest, melléképület (nevesítve gépkocsi tároló, azaz garázs) használatbavételi engedély kiállításához milyen papír kell az elműtől? Külön mérő nincs. Lakásból kapja az áramot a világításhoz (bár külön épület). Ez valami olyan, mint az "elvi" nyilatkozat? Építéshatóság ragaszkodik elmű papírhoz, mert "be van vezetve a villany"... Honlapjukon semmi használhatót nem találtam... Idézet: „Építéshatóság ragaszkodik elmű papírhoz, mert "be van vezetve a villany"...” Jogszerűen nem tehetnék. Persze nem biztos, hogy az a célravezető, ha jogi úton rendezed le őket. Szerintem az Elmütől nemigen fogsz kapni olyan papírt, amivel boldoggá tehetnéd őket. Én mondjuk személy szerint kikötném a betápot, majd közölném velük, hogy "nincs bevezetve a villany". És mivel a garázshoz nem szükséges, hogy legyen benne villany, így nem ez innentől nem lehet hivatkozási alap.
Valamint építési hatóság ismét minősítette magát! Szerintem oda csak GyP igazolással vesznek fel alkalmazottat
Na közben okosabb lettem (például felhívtam az elmü-t).
Erről a papírról van szó: c) az érintett közműszolgáltató nyilatkozatát arról, hogy az eljárással érintett építmény közműszolgáltatása biztosított, Azt mondták hogy sétáljak be bármelyik ügyfélszolgálatra, kezemben egy viszonylag friss villanyszámlával, személyivel, lakcímkártyával és egyből a kezembe is nyomják a papírt... Ettől függetlenül, ebben az esetben a legteljesebb mértékben feleslegesnek tartom a ragaszkodást egy ilyen automatikusan kiadott papírhoz.
Sziasztok!
Mitől van az hogy ha felkapcsolom a villanyt néha így elhalványodik meg vissza erősül a fényerő, mit kell vele csinálnom? Köszi előre is!
Üdv. Ha nem az izzó miatt van (valami gyenge energiatakarékos pl.), akkor kapcsoló kontakt hiba vagy a kötéseknél lehet valami hiba. Ha másik izzóval is ez a helyzet (érdemes hagyományossal megnézni, az a tuti műszer), akkor a kapcsoló helyett direktbe kötni, ha akkor is ezt csinálja és csak ennél a lámpánál akkor a kötéseket előtte, utána megvizsgálni... Feszültségingadozás nem hiszem, hogy okozhatna ilyent, akkor az már akkora lenne, hogy nemcsak a lámpánál vennéd észre... De mindenképpen villanyszerelővel érdemes ezt elvégeztetni.
Köszi a válaszotokat!
Nem vagyok villanyszerelő, de azért konyítok valamit az elektronikához, csak inkább az egyen áramú eszközöket szoktam barkácsolni, én is kapcsoló érintkezési hibára gyanakodtam, kipróbálom Direktbe kötni ahogy mondtad, és úgy kiderül hogy az-e a baj a kötés hibákat hogy érted? Nem elegendő az érintkező vezeték keresztmetszet a kötéseknél?
Nem csak a kapcsoló maga érintkezhet rosszul, de a vezeték-kapcsoló, vagy a vezeték-vezeték kapcsolódási pontokon is lehet gond.
|
Bejelentkezés
Hirdetés |
