Ez melyik templom Budapesten?
Egyébként a jelenség, és ez a megoldás is nagy légterű épületeknél már standard, légrétegződésgátló ventilátornak hívják az épületgépészek. A melósok meg utálják és ahogy lehet, lekapcsolják, mert egy mai gyárépületben (aminek a belmagassága biztosan kisebb, mint egy kupolás templomé, és nem is szűkül felfelé) a kialakuló különbség 1-2 fok mindössze, ezért aki alatta áll, az hidegnek érzi.

Thököly út - Cházár András út sarkán (Rózsafüzér Királynéja) álló. Az infóm egyébként kb. 25 éves... Volt egy komoly tűzeset, és lehetséges, hogy a felújításnál átalakították ezt a rendszert, de talán meghagyták.

Nagyon régen volt korlátozás az Apróhirdetés rovatban feladható készülékek értékére vonatkozóan. Van még ilyen? A feltételekben nem találom, de inkább megkérdezem, mert...
Azaz feltehetek 1.000.000 Forintos hirdetést is, ha az egy drága elektronikai eszköz, pl. mérőműszer, pl. digitális oszcilloszkóp?

Itt pl elmagyarázzák ha erre gondolsz:
Bővebben: Link

Megpróbálod feladni a hirdetést és kiderül hogy hol van az értéklimit vagy hogy van-e egyáltalán. A baj szerintem nem ezzel lesz hanem magával az árral, ez nem az a felület vagy közösség aki abban az ár szegmensben keresne bármit is.

Köszi a válaszokat!

Az adózással tisztában vagyok, illetve az is világos, hogy itt nagyon kis eséllyel keresnek a srácok egymilliós oszcilloszkópot.
A HE oldal szabályaival szerettem volna tisztában lenni, mert tisztán emlékszem, hogy 5-8 éve volt értékhatár a hirdetési szabályzatban, de már nincs benne. Biztosan világossá vált, hogy a mai világban egy 200.000 Forintos értékhatár pl. a mérőműszer kategóriában már nem jelentős.

Az "Érdekességek" topicból áthozva, Massawa fórumtárssal zajló beszélgetésünk kapcsán.

Véleményem szerint, egy műszaki fórumon különbséget tenni az "alváz" és a "forgózsámoly" között nem nyelvészkedés. (Nyelvészkedés lenne a ragozásba, a vesszők használatába, a mondatok tagolásába belekötni.)
Az "alváz" és a "forgózsámoly" nem bp-i szleng, hanem szakkifejezések. Nem átértelmezett, vagy az eredetitől jelentésétől eltérően használt kifejezések.
Aki a vasúti sínek közötti ellenállásból diplomázott, azért illene ismernie legalább a hozzá kapcsolódó fogalmakat.

Talán inkább a harmadik kifejezés a helyes (A guglival ellenőrizhető mind a három szó) De ez ráadásul még plusszban motorral van hajtva...
Nem mellesleg illő lenne az efféle (lopott?!) netes képek forrását is megadni...nemdeugyebár (kopirájtjogok!)?
Akkor akár "okosabbak" is lehetünk (a "bogie" hallatán sem ez ugrik be): https://www.google.com/search?rlz=1C1CHZN_huHU1004HU1004&q=Bogi...;dpr=1

A kép egy prospektusbol valo, azt nem hiszem, hogy extra jogok mellett van terjesztve.
Akkor a googlenak kellene fizetnie, mert az terjeszti, mi csak megtaláljuk.

Hol van az definiálva, hogy mi egy forgováz vagy forgozsámoly vagy alváz? Söt talán az alváz szélesebb, gyüjtöbb fogalom, mint a másik kettö, azaz nyugodtan lefedi a forgozsámolyt is.
Ennyit hagyjunk már meg a nyelv szabatosságának. Ezek szinonimák akkor is, ha valaki nem is használja naponta vagy nem is hallott még rola.
( és sokkal jobbak, mint a pendrájv vagy pl a xerox kifejezés amiröl sok külföldi magyarnak fogalma sincs mit jelent amikor elöször hallja).
Söt a jelen esetben kétfajta is lehet, az egyik a jármü alatt motoros a másik meg nem.

Igen vasuti egyetemet is végeztem, de nem magyar nyelven, mert akkoriban ilyesmi még nálunk nem is volt.

Ime egy kép a wikiröl cc licenc alapján.
Metro forgováz gumikerekekkel

Az alváz nem szinonimája a forgóváznak, vagy a forgózsámolynak! A szinonima azt jelenti, hogy kölcsönösen és az esetek jelentős részében helyettesíthetőek egymással. De nem így van! Nekem volt Wartburgom, aminek volt alváza, de nem volt forgóváza. Egy kéttengelyes vasúti kocsinak/vagonnak van alváza, de nincs forgóváza. Az egysoros görkorcsolyának van alváza, de csak a "klasszikus" kétsorosnak van forgóváza is.
Mint látod, az alváz és a forgóváz nem helyettesíthetőek egymással, tehát nem szinonimák.

Ha a neten rákeresel ezekre a szavakra, a talált képek között nincs átfedés - egyértelműen különbözik az alváz a másik kettőtől.

Alváz: Merev(ített) szerkezet, amire a felépítmény (fixen) rögzítve van. Általában ehhez rögzítik a kerekek felfüggesztését.
Forgóváz: A felépítményhez, illetve az alvázhoz jellemzően egy tengely mentén elfordulásra képesen csatlakozik (általában kis mértékben a tengelyre merőleges síkban is elmozdulhat). Leggyakrabban 2 (vagy 3) tengelyt tartalmaz, azokon vannak a kerekek.
Forgózsámoly: Sok esetben a forgóváz szinonimája.
Ha különbséget kellene tenni e kettő között (de általában nincs különbség!), akkor:
- A forgóváz összetettebb és több egyéb elemet tartalmaz, használata jellemzőbb a vasúti mozdonyok és vagonok esetében. Elsődleges célja talán a rászerelt kerekek elfordíthatóságának biztosítása.
- A forgózsámoly egyszerűbb, sok esetben csak egy tengelyt tartalmaz (pl. teherautó-pótkocsiknál vagy kis kézikocsiknál), de használják nemcsak járművek, hanem egyéb szerkezetek (pl. bútorok, satuk, stb...) esetében is. Elsődleges célja talán a rászerelt felépítmény elfordíthatóságának biztosítása.

Az, hogy nyugaton mit hogyan hívnak, és megkülönböztetnek-e két eltérő funkciójú dolgot, az az ő dolguk. Egy magyar nyelvű, Magyarországon üzemelő fórumon ne igazodjunk már hozzájuk!
De ha már itt tartunk, hogy "nyugaton" mit hogyan neveznek...
Nálunk van az "ő", az angolban meg ott a "he" és a "she" (és a sok #### ezen problémázik, hogy ezt meg kell szüntetni az egyenlősdi jegyében...).
Ezzel szemben nálunk van az "öcsém" és a "bátyám", míg náluk csak a "brother" van, ahogyan a "húgom" és a "nővérem" helyett csak a "sister" van, külön jelzőt kell elé tenni, ha meg akarják különböztetni. (Na, ez a nyelvészkedés, nem pedig az eltérő jelentésű szavak megkülönböztetése.)

Popcorn bekészítve..

Szerintem a szörszálhasogatás mintapéldánya a megjegyzésed.

Olvasom egy háboru elötti könyvben, hogy a jármüvet 2 alvázra tették. Szerintem az alváz nagyon pontosan leirja miröl van szó, hiszen egy vázas jármü alá kerül egy másik ALváz. ( lehet firgo is, de nem követelmény)
Hogy az milyen azt elég késöbb tisztázni, és lehet egy jármüvet akár 3 alvázasra is tervezni ( sok olasz 6 tengelyes mozdonyon a középsö alváz nem is forog, csak mint egy Jacobs alváz összekapcsolja a mozdony két részét). Azt minek lehetne hivni, mert forgováznak, zsámolynak aligha, mert 2 forgocsap van rajta, ahogy a Stadler szerelvényeken is. És ebben pl a német nyelv is gondban van, mert Jacobs-Drehgestellnek hivja, a cseh nyelv sokkal pontosabb, mert az csupán alváznak (podvozok) hivja a szerkezetet függetlenül attol, hogy hajtott vagy nem vagy forog vagy nem.
Söt az orosz, kinai, indiai, amerikai stb. vasutakon sok 4 tengelyes forgovázon 2 forgo alváz is van.

Felesleges ezt tovább rágni, mindenki pontosan tudta miröl volt szo ( amit pl egy xeroxolás esetében nem tud a be nem avatott emberke).

Teljesen felesleges ezen rugózni, már eldöntött tény: Az ELTE hallgatói számára sem kötelező a nyelvvizsga a diplomaszerzéshez

Kimaradt a csontváz, hova tartozik?

Na és akkor Svájcban van ilyen masina is, aminek a felépítménye körbeforgatható, hogy bárhol megfordulva takaríthassa a pályát maga előtt. Ennek most forgóváza vagy forgózsámolya van? Hát alváza, főkerete?

[innen]

Igazságtalan.

Amennyiben a régi villanymozdonyok forgóvázait tituláljuk alváznak, akkor a csontváz forgóváz, mert Kandó Kálmán forog a sírjában...

Szerintem nagyon egyszerű és logikus, csak végig kell gondolni!

1. A forgó csap, ami körül a két része (a kerekes és a felépítmény) el tud fordulni milyen célt szolgál?
- A felépítmény elfordíthatóságát, hiszen egyenes szakaszon is elfordulhat munkavégzés céljából.
- Nem a kerekek csoportjának elfordíthatóságát, hiszen amikor egyenesbe van állítva (közlekedik) és belemegy egy ívbe, akkor a kerekeket magába foglaló szerkezeti rész nem fordul el a felépítményhez képest.
-> Tehát forgózsámoly! Pont úgy, mint egy daru esetében.

2. A kerekeket tartalmazó szerkezeti rész alváz vagy forgóváz? Milyen okból fordul el a felépítményhez képest?
- Közlekedés során bizonyára "egyenesben" van rögzítve és csak munkavégzés közben fordul ki ebből.
- Amiatt, hogy egyenesből ívbe megy, nem fordul el automatikusan, mint a 4 - 6 tengelyes vasúti kocsik esetében.
-> Tehát az alváz!

Mindenhez én sem érthetek, így a "főkeret" kérdését meghagyom a szakértőknek!

Azt nem értem, hogy az alváz miért alváz, amikor az szerintem a főváz, a gép fő tartó része, amire minden van szerelve.

Há' me' alú' van.

Csőváz.

Most olvasom, hogy nem indulnak a vonatok, mert a vasutasok nem tudják eldönteni, hogy a kocsik alatt forgóváz vagy forgózsámoly van. Ott tanakodnak még mindig.
Viccen kívül én logikusabbnak tartanám a fő hordozó váznak főváz, és más részeknek alváz, segédváz, forgóváz stb.: elnevezését. Ha már itt nyelvészkedtek kollégák.

Az alváz nem a főnök-beosztott viszonyból származik, tehát nem fő- és al-váz.
Az alváz ellentéte nem a főváz, hanem a felváz lenne (pl. egy függővasút esetében ugye a kerekek felül vannak, és arról építkeznek lefelé - de nem tudom, hogy ott mondják-e arra, hogy felváz...). Keressetek rá: "felváz"! És vannak találatok...
Az alváz "alépítmény-váz", vagyis ami alulról tart, merevít valamit.
A főváz-nak akkor lenne jelentősége, ha azon kívül lennének még egyéb vázak is: mellék váz, belső váz, külső váz, stb... De jellemzően ilyenek nem szoktak lenni, tehát nincs értelme használni a fő előtagot, ha nincs alárendelt váz.
Az alváz esetében az al előtag nem a fontosságát, hanem a fizikai helyét jelzi.

A főkeret talán annyiban lehet más, mint az alváz, hogy azt nem annyira építik körbe. Ott viszont lehetséges, hogy vannak egyéb "keretek" is, tehát van létjogosultsága kiemelni, hogy az a legfontosabb keret. Egy mozdony főkerete általában valóban egy keret, ami kb. meg is határozza a külső méreteit, kívülről védi a beljebb lévő dolgokat (pl. egy ütközés esetén). Egy autónál az alvázat jellemzően oldalirányban is körbeépítik, a karosszéria körbeveszi, jelentősen túlnyúlik rajta, az alváz azt merevíti. (Legalábbis ott, ahol nem önhordó karosszériát alkalmaznak.)

Mi az ütközési (energiaelnyelő) zóna egy alvázas autó és egy mozdony esetében? Talán ebben (a funkcióban) lehet a különbség az alváz és a főkeret között.

Köszi. Ez egy okos kimerítő válasz volt.

Az autóiparban (meg talán máshol is) azért előfordul hogy mondjuk a futóművet szerelhetőség vagy rezgéscsillapítás miatt egy különálló vázelemre szerelik, csak azt meg segédkeretnek szokás hívni.
Mozdony esetében a főkeret valószínűleg tényleg azért főkeret, mert már a gőzmozdonyos korszakban is csatlakozott hozzá futó kerékpárokat tartó forgóváz, egyéb tartóelem. Mozdonynál energiaelnyelő zóna amúgy különösebben nincs, a mellgerendán szoktak ún. törőlemezek lenni az ütközők alatt, hogy nagyobb ráütközésnél ne rögtön a főkeret görbüljön. Amennyire tudom, az elmúlt 10..15 évben kezdtek a vezetőállások ilyen irányú fejlesztésével foglalkozni, hogy javuljanak a mozdonyvezetők túlélési esélyei.

Szia! Nagyon profin levezetted ezt az egészet, egyetértek veled mindenben, mert a vasúti fogalmak azok egy külön világ és nyelvezet ami mostanában kezd felhígulni az újonnan jött külsősök miatt. Akkor szokott elszakadni nálam a cérna amikor a médiában a vonatvezetőt emlegetik vagy a vonat vezetőjét és nem képes kimondani, hogy mozdonyvezető (train driver, lokführer) és akkor még nem beszéltek a motorvonatvezetőről, mert az nem egy a mozdonyvezetővel (tudásszintileg sem).

Söt az UIC is elöir mostanában ( vagy 15 éve) rengeteg szabályt amit teljesiteni kell a vezetöfülkék illetve a személyzet védelmében. Ma már pl egy taurusz nem kapna futási engedélyt. Gyakorlatilag a nyugati mozdonygyárak ezzel torpedozták meg a Skoda mozdony sikerét, mert már gyártásban levö mozdonyokat kellett átépiteni ( uj ablakokat kapott, és teljesen uj vezetöfülke felfüggesztést). Emiatt jo 2 évet késtek, is nem alkottak konkurenciát a Siemens tauruszának, amik a mai napig nem teljesitik pl a vasuti szabványokat az északi szomszédunknál.

Ha nem akarna egyik ország mozdonya átmenni a másikba ahol más szabályok vannak akkor nem lenne semmi probléma de akar és akkor az ottani elvárásoknak kell megfelelnie. Ide kis hazánkba jól van mindenféle járgány, mert amiket megvesznek azok onnan jönnek ahol a szabályokat kitalálják. Mikor a traxokat megvették, első ránézésre meg lehetett mondani, hogy az tehervonatos gép nem személyvonatos a kamerája pedig fekete-fehér képet ad (az ide vágó kérdést nem ecsetelném) mégis személyvonatokat továbbít. Erre volt egy összeg amiből kedvező darabszámot lehetett megvenni ebből a típusból amivel át lehet menni a szomszédokba is. Ezek a finom gépek nem erre az igénybevételre lettek tervezve amiket a hazai pályáinkon kell elszenvedniük. Most jön az, hogy futómű és forgóváz amik nem nagyon bviselik el a hazai "szántáson" való futást.